Halász Judit téli dalai
összegyűjtöttem Halász Judti téli dalait, remélem hasznos lehet igy együtt
zene: Móricz Mihály vers: Fésűs Éva
December
December, december,
a világ csilingel,
hóember hófején
fazék a cilinder.
Kisbunda, nagybunda,
kell már a szőrkucsma,
hópaplant sző a tél
medvére, mókusra.
Kiscsizma, nagycsizma
csikorgó hóban jár,
piros kis orroddal
cinegét foghatnál.
December deret fúj,
december fagyot hoz,
a világ mégiscsak
ünnepre harangoz.
Hamvadó alkonyban
csillag gyúl faágon,
meglátod, egyszercsak
itt lesz a karácsony!
Pásztorok hirdették,
angyalok dalolták,
meséknél szebb ez a
tündöklő valóság.
zene: Móricz Mihály vers: Csukás István
Hideg szél fúj
Hideg szél fúj, hogy az ember
majd megdermed.
Kinek jó ez? Csak a kövér
hóembernek!
Szeme szénből, az orra meg
paprikából,
lába nincs, de minek is,ha
úgysem táncol?
Ütött-kopott rossz fazék a
tökfedője,
megbecsüli, hiszen jó lesz
még jövőre;
seprűnyél a nagyvilági
sétapálca,
el is mehetne, ha tudna,
vele bálba.
Ilyen ő, az udvarunkon
nagy gavallér,
bár rajta csak ujjal rajzolt
az inggallér,
mégse fázik, mikor minden
majd megdermed,
el is mennék, ha lehetne,
hóembernek!
zene és vers: Darida Tamás-Kerékgyártó László-Kovács Csilla
Hócsata
Kesztyűt húzunk a kezünkre, sapkát teszünk a fejünkre,
Hosszú sálat a nyakunkba, indul a nagy csata!
Vedd fel gyorsan a kabátot, hívd el az összes barátod,
Gyerünk gyorsan a szabadba, indul a nagy csata!
Repül a hó- hó- hógolyó
Repül a hó- hó- hógolyó
Repül a hó- hó- hógolyó
Vigyázz, mert eltalál!
Puffan a hó a kabáton, eltalálták a barátom.
Elkap a játék izgalma, jó ez a hócsata!
A hidegben senki nem fázik, bár a ruhánk lassan átázik
Suhan a golyó, de jaj, hova? Hű, ez a nagypapa!
Repül a hó- hó- hógolyó...
zene: Móricz Mihály vers: Nagy Bandó András
Hóesésben
Hull a hó, hull a hó
mínusz három várható
Hull a hó, hull a hó,
parthoz kötve két hajó.
Hull a hó, hull a hó,
készül már a hógolyó.
Hull a hó, hull a hó,
puttonnyal jár a télapó.
Hull a hó, hull a hó hull a hóó
készül már a hógolyó.
Hull a hó, hull a hó hull a hóó
földön ugrál két rigó.
Hull a hó, hull a hó,
cinkenépet lesni jó.
Hull a hó, hull a hó,
álmodozni este jó.
Hull a hó, hull a hó,
lassan itt a télutó.
Hull a hó, hull a hó,
Összebújni volna jó.zene: Móricz Mihály vers: Gazdag Erzsi
Itt a tél
Hull a hó és száll a dér:
itt a tél! Itt a tél!
Cinkemadár útra kél,
s enni kér, enni kér!
„Adj magot, ta jó mező,
éhezem, éhezem!“
„Kezem fedi hófedő,
érezem, érezem!
Lábam fogja jégbilincs,
megfagyott! Megfagyott!
Búzám, magom nekem sincs,
elfogyott! Elfogyott!“
„Kérj a fától, adjon ő!
Neki van! Neki van!
Őt nem fedi hófedő,
s karja van! Karja van!“
Száll a cinke szaporán:
„Cini-cin, cini-cin!“
Így kopog a körtefán:
„Cini-cin, cini-cin“
„Adj körtét, te jóbarát!“
„Elfogyott! Elfogyott!
Mind elvitték a javát
rokonok, rokonok…“
Száll a hó, míg fúj a szél.
Havazik,havazik.
Kicsi cinke útrakél
s könnyezik, könnyezik.
zene: Tolcsvay László vers: Veress Miklós
Mese a Mikulásról
Erdőmélyen farakás,
ott lakhat a Mikulás.
Piros arca, mint kalács,
Szakálla, mint a faháncs.
Csalogasd ki, énekelj,
mint kerengő hópehely.
Dalolj, dalolj havakat,
álmodj paplanod alatt.
Ne lesd meg a Mikulást,
rajta varázsos palást:
úgy látsz át a süvegén,
mint az ablak üvegén.
A puttonya félvagon,
szánja vihar a havon,
éjszakába ne tekints-
meglesz reggelre a kincs.
Ott lakik ám a kalács
ízében a Mikulás.
Szeme, mint a hópehely,
hogyha csillog, énekelj!
zene: Bródy János vers: Bródy János
Vannak még rossz gyerekek
Mikulás bácsi, ne hidd el,
hogy minden gyerek csak jó lehet
Mikulás bácsi, tudnod kell,
hogy vannak még rossz gyerekek.
Van olyan, aki önző és irigy
és dühöng, ha valamait nam kap
meg
és ordít, ahogy a torkán kifér,
hogy vannak még rossz gyerekek
És az is lehet, hogy azért rosszak,
mer a felnőttektől tanulják.
Hát ne várjátok, hogy jók
legyenek,
míg a felnőttektől azt látják,
hogy önzők, irígyek, verekedősek
és kevés bennük a szeretet.
Van olyan, aki a játékait
nem adja kölcsön senkinek,
még akkor sem, ha neki nem kell,
mert vannak még rossz gyerekek.
És az is lehet, hogy azért rosszak,
mer a felnőttektől tanulják.
Hát ne várjátok, hogy jók
legyenek,
míg a felnőttektől azt látják,
hogy önzők, irígyek, verekedősek
és kevés bennük a szeretet.
Mikulás bácsi, ne hidd el,
hogy minden gyerek csak jó lehet
Mikulás bácsi, tudnod kell,
hogy vannak még rossz gyerekek.
zene: Bródy János vers: Pomázi-Vörös-Weöres
Száncsengő
Éjj mélyből felcsengő
Csinglingling száncsengő
Száncsengő csinglingling
Tél öblén halkan ring
Földobban két nagy ló
Kopp kopp kopp nyolc patkó
Nyolc patkó, kopp kopp kopp
Csöndzsából hangot lop
Szétmáló hangerdő
Csinglingling száncsengő
Száncsengő csinglingling
Tél öblén távol ring
zene: Anti Tamás vers: Simkó Tibor
Mesehold
Sose-volt,
Csupa-folt
Téli éjben
Telihold,
Vakaródzik
Kikacsintva,
Takaródzik
Bakacsinba.
Kesereg,
Pityereg,
Szeme-harmata
Kipereg-
Kövön, ágon
Dara, gyöngy ül,
Jégvirágok
Dala csöndül.
Kikacsint,
Bekacsint,
Lelibbenti a
Bakacsint,
Koszorút fon
Trala-láncból,
S a Tejúton
Tovatáncol.
zene: Bódi László vers: Tóth Kriszta
Altató
Ezüst cipőben jár a Hold
Kigyúl a légi lámpabolt
Ott fönn lakik mind aki volt
Kék függönyön sok égi folt
Aki volt annak ott van ágya
Ágya fejénél ég a lámpa
Feje alatt a párna felhő
Mikor fény gyúl az árnya megnő
Itt lenn is árnyékok a fák
Aki elalszik messze lát
Aki ott fönn van van messze néz
Csurog le ránk a lámpaméz
Aki elalszik messze lát
Aki ott fönt van messze néz
Aki elalszik messze lát
Csurog le ránk a lámpaméz
Ezüst cipőben jár a Hold
Kigyúl a légi lámpabolt
Ott fönn lakik mind aki volt
Kék függönyön sok égi folt
Aki elalszik messze lát
Aki fönn van messze néz
Aki elalszik messze lát
Csurog le ránk a lámpamé
zene: Bródy János vers: Karinthy-Milne
Micimackó
Egy napon, mikor Micimackónak
semmi dolga nem akadt,
eszébe jutott, hogy tenni kéne
valami nagyon fontosat.
Elment tehát Malackához,
hogy meglesse, mit csinál,
de Malackánál, sajnos éppen
senkit nem talált.
Hogy kimelegedjék, ugrándozott,
s jó nagyokat lépett,
s a hidegre való tekintettel énekelni kezdett
Minél inkább havazik,
annál inkább hull a hó,
minél inkább hull a hó,
annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik,
Micimackó fázik,
Hull a hó és hózik,
Micimackó fázik.
Ismert erdei körökben az az általános nézet,
hogy Micimackó, mint minden medve,
szereti a mézet és ez nem csak afféle
szerény vélemény, hanem határozottan állítom,
hogy tény, tény, tény!
Ezért, mikor hideg van és sűrűn hull a fehér hó,
kell, hogy legyen az almáriumben
eltéve ennivaló. Így aztán, ha télidőben
Micimackó megéhezik
megkóstol egy csupor mézet
alaposan, fenékig.
Minél inkább havazik…
Micimackó a barátom és gyakran elbeszélgetünk
azokról a dolgokról,
mit mind a ketten ismerünk.
És tanultunk egy verset is
és mostmár kívülről tudom,
ha hideg van, és hull a hó,
én mindig ezt dúdolgatom.
Minél inkább havazik…
Népdal
Kiskarácsony, Nagykarácsony
Kiskarácsony, Nagykarácsony!
kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg, melegében!
Jaj de szép a karácsonyfa
Ragyog rajta a sok gyertya.
Itt egy szép könyv, ott egy labda,
Jaj de szép a karácsonyfa.
zene: svéd népdal Vörös Andor feldolgozásában vers: szigetújfalui iskolások
Karácsony ünnepén
Karácsony ünnepén
Mindenhol gyertya ég,
Békesség jelképe a gyertyaláng.
Mindennap gyújtsatok
Gyertyákat emberek,
Égjen a békeláng mindenhol már.
Halvány kis gyertyaláng,
Hol van a kék madár?
Mindenki várja őt, mért nem jön már.
Sok még a gyűlölet,
Éhség és szenvedés,
Mikor lesz vége már, kis gyertyaláng?
Fenyőfa, sok cukor,
Ajándék mindenhol,
De az én szívemben nincs nyugalom.
Ki mondja meg nekem,
Hogy éljek, mit tegyek,
(Hogy) Karácsony ünnepén boldog legyek.
Ki mondja meg nekem,
Hogy éljek, mit tegyek,
(Hogy) Karácsony ünnepén boldog legyek.
zene: Anti Tamás vers: Anti Tamás
Karácsony idején
Józsefek, Máriák
s az újszülött kisbabák
itt vannak ők,
oh boldog idők!
Karácsony idején
játsszunk, hogy te meg én
vélük vagyunk,
s nem álmodunk!
„Jó estét gazduram,
vagyunk mindannyian!
Házad legyen
most Betlehem!
Újszülött gyermekünk
hoz majd sok jót nekünk,
víg dalra fel,
ünnep jövel!
Három király kopog
ajtód előtt topog,
jó hírt üzent
egy csillag ott fent!
Arannyal áldozunk,
tömjént, mirhát hozunk,
s a jászol előtt
dícsérjük őt“
Ringatja gyermekét
Mária, oh a szép;
József dalol,
nagy bajsza alól.
zene: Tolcsvay László vers: Móra Ferenc
Csókai csóka
Csókai csókának
Mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna
Öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
Hogy ő télen-nyáron,
Örökkön-örökké
Feketében járjon.
Ahogy így tűnődik
Ághegyen a csóka,
Arra ballag éppen
Csalavér, a róka.
Attól kér tanácsot,
Mit kellene tenni,
Hófehér galambbá
Hogy kellene lenni.
\\\\\\\\\\\\\\\"Nincsen annál könnyebb -
Neveti a róka -
Fürödj meg a hóban,
Te fekete csóka!
Olyan fehér galamb
Lesz rögtön belőled,
Hogy magam sem tudom,
Mit higgyek felőled.\\\\\\\\\\\\\\\"
Nagyeszű rókának
Szót fogad a csóka,
Nagy vigan leugrik
Az ágról a hóba.
Az orra hegye se
Látszik ki belőle,
Kérdi is a rókát,
Mit hisz most felőle?
\\\\\\\\\\\\\\\"Azt hiszem, galamb vagy\\\\\\\\\\\\\\\" -
Csípte meg a róka,
S csapott nagy ozsonnát
Belőle a hóba.
Róka csípte csóka,
Csóka csípte róka -
Így lett fehér galamb
A csókai csóka.
zene: Bódi László vers: Devecseri Gábor
Bundás medve
Ha én medve volnék,
méghozzája nagy,
avval nem gondolnék,
esik-e, vagy fagy;
nem sokat törődném,
fagyik-e, vagy es-
befedne a jó prém,
méghozzá nemes!
Mert prémcsizmám volna és prémtakaróm
barna prémből sapkám, mikor akarom,
szőrkesztyűbe bújna négy mancsom húsz körme,
államat is fedné a dús barna szőrme.
Roppant barna szőrcsuklyával a fejem felett,
nagy prémágyban aludnám át az egész telet.
zene: Tolcsvay László vers: Bródy János
Medve-nóta
Irgum-burgum, dörmög a medve
meddig tart el még ez a tél
Lassan kifogy a tüzelőfája
kint meg fú az északi szél
Irgum-burgum, dörmög a medve
elfogyott a lépesméz
Nincsen táncolni sem kedve
amíg a kamra üresen néz
Irgum-burgum, dörmög a medve
ha nem jön a tavasz, sose lesz nyár
Vidámabban szólna a nóta
ha zöldellne a téli határ
zene: Móricz Mihály vers: Sipos Júlia
A hónapok
Zordon a január,
bunda van a fákon.
Foltot hagy február
a télikabáton.
Március színleli
a jókedvet néha.
Záporral önt nyakon
április, a léha.
Május a legszelídebb
hónapja az évnek.
Június évadja
szilaj mennydörgésnek.
Július lelopja
a vándor köpenyét.
Csőszködik augusztus,
hízlalja a dinnyét.
Szeptember közelít,
lusta diák réme.
Október friss lekvárt
csurgat a kenyérre.
Novemberben a fák
vénre kopaszodnak.
Kicsi, nagy didereg,
fázik füle soknak.
Megjött a december
és itt van a karácsony,
hópelyhek szálldosnak
puhán, varjúszárnyon.