Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

talpacska

Állandó Tag
Állandó Tag
Kajuk Gyula:
Erdei séta

Kicsim, nézz a lábad elé gyorsan!
Ó, hát ide, nem oda!
Látod, a csúszós avarból kinőtt
egy keleti pagoda!
Gombatörzsből lettek itt
a tartóoszlopok…
És csinos tetőcskét mintáznak
a gombakalapok.
Csillogó cseppekből kis harangok
jelzik a jöttödet…
Jaj, szívem, hát hazavinni
e kis csodát nem lehet!



 

talpacska

Állandó Tag
Állandó Tag
20.gif

CSACSKA MACSKA

Csacska macska belopódzott
a kamrába este,
ha ilyesmi előfordul,
nincs köszönet benne.

- Hová lett a tejföl, túró,
ki lehet a tettes ?
- Szaladjunk a rendőrségre ?
- A nyomozás terhes !

Inkább magam kihirdetem,
hogy mindenki hallja:
„ Jutalmat kapsz, ha jelented,
ki a bajszát nyalja !"

De vigyázat, a gazfickó
lehet, hogy veszélyes !
Fegyvere van: Foga, körme
rettentően éles.

Épp ezért a nyomozóknak
a jutalma készen:
nagy karika véres hurka,
most sütöttem éppen.
 

szedizita

Állandó Tag
Állandó Tag
Versesmese

Jancsi és Juliska
Tábori Piroska

Jancsi és Juliska
Hazulról elszöktek!
A sötét erdőben
Hamar eltévedtek.
Sírtak már, hiába.
Hol találnak utat?
Óriás fák ága
Ezerfelé mutat!
Mi lesz itten velük?
Merre induljanak?
Adjatok tanácsot
Dalos kis madarak!

Alszik a sok madár,
Leszállott az este,
Két gyerek az utat
Hasztalan kereste.
Mennek, mendegélnek
A nagy némaságba.
Egyszer rábukkannak
Egy parányi házra.
Soha ilyen szépet!
Cukorból a fala,
Mézeskalácsból van
Ablaka, ajtaja.
Marcipán meg füge
Terem itt a fákon,
Csokoládémadár
Fészkel minden ágon.

Jancsi nagyon éhes,
Letör egy faágat,
Juliska is bőven
Szedeget magának.
Cukorház ajtaja
Hirtelen kitárul,
A két torkos gyermek
Bizony ámul, bámul,
A küszöbön ott áll
A vasorrú bába,
Mint mérges cicának,
Oly görbe a háta!
Ugy recseg a hangja,
Mint a repedt csengő
Meg is ijed tőle,
Elnémul az erdő.
- Gyertek, kis csibéim,
Éppen rátok vártam!
Adok néktek szállást,
Ha tetszik a házam!
Terítve az asztal,
A vacsora készen,
Ilyen jó falatot
Nem ettetek régen! -
Jancsi meg Juliska
Több szót nem is várva,
Bemegy a boszorka
Cukros kis házába.
Egyikük sem tudja,
Hogy mi vár ott rájuk,
Sirathatja őket
Szegény anyukájuk!
Meg is vacsoráznak,
Lefeküsznek szépen,
Egyszercsak valami
Mozog a sötétben!
Egy kis fehér kutya
Ugrik fel az ágyra,
A fülét hegyezi,
Farkát meg csóválja.
Jancsi meg Juliska
Megörülnek néki,
Mi vár itt reájuk,
Mindenik azt kérdi.
Feleli a kutyus:
- Reám hallgassatok,
Akkor nem történik
Semmi nagy bajotok! -

Elpihen a kutyus,
Alszik a két gyermek,
Bizony süt már a nap,
Mire felébrednek!
A gonosz boszorka
Mit csinált ezalatt?
Terítve az asztal,
Rajta sok jó falat!
Azután Jancsikát
Nagy ketrecbe zárja,
Hasztalan könyörög
Szegény hugocskája!
Juliskának pedig
Ad dolgot, eleget,
Hol a ruhát mossa,
Hol udvart sepreget,
A kis fehér kutyus
Ott jár a nyomába,
Mikor más nem hallja,
Tanáccsal ellátja.
Jancsi a ketrecben
Szomorún kucorog,
Akárhogy is nézi,
Nem tetszik a dolog!
Pedig a boszorka
Igen jó hozzája,
Reggeltől estélig
Sok jóval kínálja.

Mézes-mázos hangon
Kérdezgeti tőle:
- Eszel-e, Jancsikám?
Hozzak még belőle?
Mutasd csak az ujjad,
Hízol-e hadd látom!
Hogy jó kövér legyél,
Bizony alig várom! -
Jancsinak a kutyus
Jó tanácsot adott:
Ujja helyett mindig
Kis csontot mutatott.
Mérges a boszorka:
- Ilyen sovány falat!
Még egy egész hétig
Hízlalóban marad!
Juliska kövérebb,
Jó lesz ma ebédre,
Fűtsön csak be gyorsan
A nagy kemencébe! -

Juliska be is fűt,
A parazsat hordja,
a kis fehér kutyus
Egyszer csak azt mondja:
- Jól vigyázz, Juliska,
Ne ülj a lapátra,
Inkább a boszorkát
Ültesd föl reája! -
Jön is a boszorka,
Hozza a lapátot,
Juliska azt mondja,
Ilyet sose látott.
- Mutassa meg néném,
Hogy üljek föl rája. -
Boszorka lépre megy,
Felül a lapátra,
Juliska se rest ám,
A tűzbe taszítja,
Pecsenyének sül meg
A gonosz boszorka!

Alighogy elégett,
Víg lárma hallattszik,
Fa, bokor meg virág
Táncra kerekedik,
A vasorrú bába
Elvarázsolt kertje
Ott ugrál, ott kacag,
Új életre kelve!
Vidám gyermeksereg
Csak Juliskát áldja,
Jancsi is köztünk van,
Büszke a hugára!
 

szedizita

Állandó Tag
Állandó Tag
versesmese

Medvekirályfi
Tábori Piroska

Volt egyszer egy vadász
S annak három lánya,
Szerető szívének
Három szép virága.
Mindahármat együtt
Nevelte, gondozta,
Minden bajtól védte,
Szellőtől is óvta.
A legidősebbik
Büszke, mint a rózsa,
Még a madárral is
Alig áll az szóba.
A második kényes,
Jól vigyáz magára,
Mindig szép hófehér,
Tiszta a ruhája.
A harmadik szerény,
Akár az ibolya,
Mint fénylő napsugár
Olyan a mosolya.

Egyszer, hogy a vadász
Elment a dolgára
Egyedül marad hon
A három leánya.
Kitakarítottak,
Főztek jó ebédet,
Pedig ide bizony
Vendég sose téved.
Hát, lám, az erdőből
Jajgatást hallanak,
Mindahárom leány
Az ablakhoz szalad.
Hát a nagy fák között,
- Éppen odaláttak -
Egy nagy barna mackó
Csapkodta a fákat.
Jajgat keservesen,
Mintha panaszkodna,
Aztán összeesik,
Mintha vége volna.
Szól a legnagyobb lány:
- Csak medve jajgat ott!
Egy hitvány mackóért
Én ki nem szaladok!-
Mondja a második:
- Bizony mocskos lehet!
Én be nem piszkítom
Érte a kezemet! -
A harmadik szól,
Az erdőbe szalad,
Ott fekszik a medve
Egyik nagy fa alatt.
Már alig nyöszörög,
Két szeme lezárva.
Letérdel melléje
A kedves leányka.
Keresi, kutatja,
Mi baja is lehet?
Hát épp a homlokán
Talál egy nagy sebet.
Ki is mossa gyorsan,
Be is köti szépen.
Mintha könny csillogna
A mackó szemében!
Három egész napig
Ápolja a lányka,
Éppen csak vizért jár
Be a kicsi házba.
Két nénje neveti,
Haragszik az apja,
De a beteg mackót
Bizony el nem hagyja!
A negyedik napra
A csúf seb begyógyul,
Leveszi a kötést
S lám, a mackó mozdul.
Talpra ugrik gyorsan,
Mintha mi se fájna,
Örül is szívéből
A szelíd leányka.
Mackó bundájából
A gazt tísztogatja,
Bozontos nagy fejét
Meg-megsimogatja.
Ahogy simogatja,
Valami megroppan,
A csúf medvebunda
Ott hever a porban!
Szépséges királyfi
Áll a medve helyén,
Neki nincs is párja,
Olyan derék legény!
Vidám lakodalom
A szép mese vége,
Kastélyt építettek
A kis ház helyébe,
Szépséges királyné
a szelíd leányka,
Aranyos jó szívét
Mindenki csodálja!
 

pitypang26

Állandó Tag
Állandó Tag
:)

Ha jó kedved...
Ha jó a kedved üsd a tenyered,
Ha jó a kedved üsd a tenyered,
Ha köztünk vagy és jó a kedved másoknaknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved üsd a tenyered.
Ha jó a kedved csettints nagyokat,
Ha jó a kedved csettints nagyokat,
Ha köztünk vagy és jó a kedved másoknaknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved csettints nagyokat.
Ha jó a kedved dobbants nagyokat,
Ha jó a kedved dobbants nagyokat,
Ha köztünk vagy és jó a kedved másoknaknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved dobbants nagyokat.
Ha jó a kedved ugorj magasra,
Ha jó a kedved ugorj magasra,
Ha köztünk vagy és jó a kedved másoknaknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved ugorj magasra.
Ha már menni kell, nyújtsd a kezedet,
Ha már menni kell, nyújtsd a kezedet,
Ha vége van már a játéknak, búcsúzóul társaidnak,
mégegyszer nyújtsd a kezedet.
 

maroska77

Állandó Tag
Állandó Tag
Csorba Piroska
Mesélj rólam
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o:p></o:p>
Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam,
és tehozzád hogyan szóltam
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o:p></o:p>
Mesélj rólam,
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél?
Meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem,
úgy neveztél: kicsi lelkem?
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o:p></o:p>
És amikor
még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o:p></o:p>
Mesélj anya!
Mesélj rólam.
milyen lettem, amikor már
megszülettem?
Sokat sírtam, vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
- Ha én nem lettem volna,
[FONT=&quot]akkor is szerettél volna[/FONT]
 

nagycicka

Állandó Tag
Állandó Tag
Régi ötvenes-hatvanas évekbeli magazinokban (pl. akkori Nők Lapja) rengeteg értékes mesét, versikét, novellát lehet találni, ezek sokszor sokkal kedvesebbek, mint amiket ma írnak. És a legbagyobb baj, hogy ezeket ma az interneten szinte biztos, hogy nem lehet megtalálni (Google keresővel).
Ha egyszer rászánnánk magunkat, és ezeket az egyébként talán feledésbe merülő alkotásokat feldolgoznánk, amíg egyes könyvtárakban az anyag még hozzáférhető...
 

ggg

Új tag
Bóbita

Kedves barátok!

Szeptember 29-tol a torontoi Magyar Ház Kodály termében indítok egy új foglalkozást. A ?Bóbita? cimu klubbot. A ?Bóbita? foglalkozás célja az, hogy a kismamák, papák, nagyszülök megtanuljanak mondókákat, dalokat és ismerkedjenek meg a gazdag magyar ölbeli játékok világával.

A Bóbita klub szombatonként, délelött 9:15-töl 9:45-íg müködik. Szeretettel várjuk tehát a Bóbitára a néhány hónapos babákat is és minden olyan anyukát, apukát, nagyszülőt, aki szívesen énekel, játszik együtt a kicsikkel, aki úgy érzi, fontos, hogy néphagyományal neveljük a gyerekeket és aki szeretné bővíteni a dalkincsét és az ölbeli játék kincsét.

Az elsö összejövetelünk szeptember 29.én lesz.

Oktober 6.án elmarad a foglalkozás Thanksgiving miatt. Oktober 13.án újra találkozunk.

Udvözlettel

Dobi Andrea
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
IRÁSELEM GYAKORLÓ FELADATLAPOK

Javaslat: érdemes a szines lapokat átlátszó mappába tenni, lemosható filctoll használata esetén igy többször fel lehet használni..
 

Erikaklara

Állandó Tag
Állandó Tag
Tamkó Sirató Károly: Törpetánc<!--mstheme-->

Fenn a hegyen,
körbe-körbe,
Tűztáncot jár
három törpe.

Rátiporva
kőre, rögre,
azt huhogják
megpörögve:

Hipp,-hopp,
hepe,-hupa,
avar,-muhar,
jaj, de puha!

Zeng a daluk
mindörökre,
Törpe bögre,
görbe bögre.
 

Erikaklara

Állandó Tag
Állandó Tag
Csukas Istvan: Dalocska

Csukás István: Dalocska<!--mstheme-->

Csengő szól: gingalló,
röppenj már pillangó!
Pillangó messze jár,
volt-nincs nyár, vége már.
Züm-züm-züm, zúg a szél,
táncol a falevél,
züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.
 

Erikaklara

Állandó Tag
Állandó Tag
Antakatészó flóóre, omane, omane
omaneo-neo tititi,
o teo-teo tititi,
o mandzsófix!


Angyal-kangyal, mikula, nyolc dob meg egy pikula,
irgum-burgum, parafin,
Ince-pince, te vagy kinn!

Ekete, pekete, cukota pé, Ábel-hábel dominé,
csiszi á, csiszi bé,
csiszi-csuszi, kompodé.
Egyetem, begyetem,
tíjom, tájom,
törzsöm, börzsöm, bikkfa járom.

<!--msthemeseparator-->
 

Erikaklara

Állandó Tag
Állandó Tag
Szabo Lorinc: Ima a gyermekekert

Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kináld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket, csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és halott anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.
Az ember gonosz, benne nem bizom.
De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek!
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére