Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.
- Téma inditó csipkebogyo
- Kezdés dátuma
- Státusza
ÜNNEPVÁRÓ
Sok hasznos ötlet, jótanács, az alkotni vágyó gyerekeknek a munkák elkészitéséhez, s mint a cimében is benne van: ÜNNEPEKERE
Sok hasznos ötlet, jótanács, az alkotni vágyó gyerekeknek a munkák elkészitéséhez, s mint a cimében is benne van: ÜNNEPEKERE
Jégveremben, Fagyos Réten...
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]MEGJÖTT A TÉL ( Fésűs Éva)[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Megjött a tél! Befújta az
ablakot,
az ereszre jégcsapokat
aggatott.
Förgeteggel versenyt futva
sietett,
azt hitte, hogy várjuk már a
hideget.
Zúzmarázva minden ágra
rálehelt,
egykettőre hófehérre
vált a kert.
Csikorgott az út, amerre
elhaladt,
hóemberek álltak néki
sorfalat,
úgy kívántak jégvirágos
jónapot!
Én meg - hapci! - tüsszentettem
egy nagyot!
[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Megjött a tél! Befújta az
ablakot,
az ereszre jégcsapokat
aggatott.
Förgeteggel versenyt futva
sietett,
azt hitte, hogy várjuk már a
hideget.
Zúzmarázva minden ágra
rálehelt,
egykettőre hófehérre
vált a kert.
Csikorgott az út, amerre
elhaladt,
hóemberek álltak néki
sorfalat,
úgy kívántak jégvirágos
jónapot!
Én meg - hapci! - tüsszentettem
egy nagyot!
[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]AZ ÉVSZAKOK (Fésűs Éva)
<o></o>[/FONT] [FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]
Gyorsan jött és ment a nyár;
virágpapucsban szaladt,
telerakta gazdagon
a gyümölcsöskosarat.
Szélcipőben jött az ősz,
fázós fák alatt osont,
míg a gazda szüretelt,
lepergett a sárga lomb.
Hócsizmában jött a tél,
nagy pehelybatyut cipelt;
megcsúszott a tó jegén,
fehér lett a rét, a kert.
Mezítláb jött a tavasz,
s akkora csodát csinált, [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]hogy kinyílt a gólyahír,
s kikeltek a kislibák![/FONT]
<o></o>[/FONT] [FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]
Gyorsan jött és ment a nyár;
virágpapucsban szaladt,
telerakta gazdagon
a gyümölcsöskosarat.
Szélcipőben jött az ősz,
fázós fák alatt osont,
míg a gazda szüretelt,
lepergett a sárga lomb.
Hócsizmában jött a tél,
nagy pehelybatyut cipelt;
megcsúszott a tó jegén,
fehér lett a rét, a kert.
Mezítláb jött a tavasz,
s akkora csodát csinált, [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]hogy kinyílt a gólyahír,
s kikeltek a kislibák![/FONT]
Buksi (1. rész)
Annak idején, amikor a keresztlányaim még kisebbek voltak, az anyukám esténként mesélt nekik. De nem ám akármit. Ő találta ki a történeteket. Összesen 6 kis mesét "alkotott" a lányoknak. ha nem baj, szépen egyesével megkapjátok Ti is.
Első rész:
BUKSIffice
ffice" /><O
></O>
<O></O>
<O></O>
A falu végén állt egy kertes ház. Itt élt Buksi, a kis tacskó gazdáival, Pannival, Gabival és a szüleivel. Egy reggel, amikor a gyerekek elindultak az iskolába, véletlenül nyitva felejtették a kertkaput. Buksi kiszaladt az utcára és csodálkozva nézett körül. Itt még nem járt. Az út szélén egy kis verebet pillantott meg. Meg akart ismerkedni vele közelebbről, de a kismadár ijedten felrepült egy fára. Az út túloldalán egy szép pillangót látott repkedni a virágokon. Odaszaladt, de a lepke is tovaszállt. Észre sem vette Buksi, hogy elfutott az utca végére és kiért a mezőre. Új és érdekes világ tárult fel előtte. Ilyet még sohasem látott. A mezőn szép virágok nyíltak, s pillangók szálltak a napsütésben. A fűben kis mezei egerek cikáztak. Buksi önfeledten ugrált és egyre messzebb került az otthonától. Eljutott az erdő szélére, ahol az egyik fa ágán egy nagy bozontos farkú állatot, egy mókust pillantott meg, aki vígan rágcsált valamit. Rávakkantott, mire az fejbedobta egy mogyoróval, majd ágról ágra tovaugrált az erdőbe. Buksi mérges lett és morogva követte a mókust. Mire észbekapott, már bent volt a sötét erdő közepén. Hirtelen megszeppent. Hogyan fogok én innen hazatalálni -- és bánatosan elkezdett nyüszíteni. Meghallotta egy kis nyulacska a sírását és odament hozzá. -Miért sírsz? -- kérdezte tőle. -Mert eltévedtem és nem találok haza. -- válaszolta Buksi szomorúan. -Ne sírjál, majd én segítek. Elmegyünk a tudós bagolyhoz, Ő tud segíteni. -- vigasztalta Buksit a nyuszika. Elindultak az erdei tisztásra, a nagy tölgyfához, amelynek tetején lakott UHU a bagoly. Amikor odaértek, nyuszika felkiáltott a bagolynak. -UHU! Légyszives segítsél ennek a kiskutyának. Eltévedt, s szeretne hazatalálni. -- mondta. -Uhú, uhú de álmos vagyok, de azért szívesen segítek. -- válaszolta a bagoly. -Légyszives ugrálj el az erdő szélére tájékozódni, s aztán gyere vissza. -- mondta a bagoly a mókusnak. A kismókus ágról ágra, fáról fára ugrált. Hamarosan eltűnt a szemük elől. Egy kis idő elmúltával visszajött és vidáman mondta: -Megtaláltam a hazavezető utat. Szívesen megmutatom. Figyeld, hogy merre ugrálok a fákon, s te szaladj utánam. -- Buksi követte a kis mókust és nemsokára kijutott az erdő szélére. Vígan csaholva megköszönte az útmutatást, mert innen már látta a házukat. Vidáman ugatva szaladt a kertkapuig, de ott megtorpant. A kapu be volt csukva. Elkezdett hát ugatni, hátha meghallja valaki. Alig vakkantott kettőt-hármat, s máris nyílt a ház ajtaja, ahonnan Panni meg Gabi szaladt ki örvendezve. Kinyitották a kiskaput, s nagy örömmel simogatták elveszettnek hitt kiskutyájukat. Anyu és Apu is kijöttek elé. Apu megdorgálta, amiért kiszökött. Buksi bűnbánóan lehajtotta fejét és bement a házába. Lefeküdt, s mivel nagyon elfáradt, hamar el is aludt. Megfogadta magában, hogy soha többé nem megy ki a kertkapun. Álmában újra csodálatos pillangókat kergetett.<O></O>
Annak idején, amikor a keresztlányaim még kisebbek voltak, az anyukám esténként mesélt nekik. De nem ám akármit. Ő találta ki a történeteket. Összesen 6 kis mesét "alkotott" a lányoknak. ha nem baj, szépen egyesével megkapjátok Ti is.
Első rész:
BUKSIffice
ffice" /><O></O><O
></O><O
></O>A falu végén állt egy kertes ház. Itt élt Buksi, a kis tacskó gazdáival, Pannival, Gabival és a szüleivel. Egy reggel, amikor a gyerekek elindultak az iskolába, véletlenül nyitva felejtették a kertkaput. Buksi kiszaladt az utcára és csodálkozva nézett körül. Itt még nem járt. Az út szélén egy kis verebet pillantott meg. Meg akart ismerkedni vele közelebbről, de a kismadár ijedten felrepült egy fára. Az út túloldalán egy szép pillangót látott repkedni a virágokon. Odaszaladt, de a lepke is tovaszállt. Észre sem vette Buksi, hogy elfutott az utca végére és kiért a mezőre. Új és érdekes világ tárult fel előtte. Ilyet még sohasem látott. A mezőn szép virágok nyíltak, s pillangók szálltak a napsütésben. A fűben kis mezei egerek cikáztak. Buksi önfeledten ugrált és egyre messzebb került az otthonától. Eljutott az erdő szélére, ahol az egyik fa ágán egy nagy bozontos farkú állatot, egy mókust pillantott meg, aki vígan rágcsált valamit. Rávakkantott, mire az fejbedobta egy mogyoróval, majd ágról ágra tovaugrált az erdőbe. Buksi mérges lett és morogva követte a mókust. Mire észbekapott, már bent volt a sötét erdő közepén. Hirtelen megszeppent. Hogyan fogok én innen hazatalálni -- és bánatosan elkezdett nyüszíteni. Meghallotta egy kis nyulacska a sírását és odament hozzá. -Miért sírsz? -- kérdezte tőle. -Mert eltévedtem és nem találok haza. -- válaszolta Buksi szomorúan. -Ne sírjál, majd én segítek. Elmegyünk a tudós bagolyhoz, Ő tud segíteni. -- vigasztalta Buksit a nyuszika. Elindultak az erdei tisztásra, a nagy tölgyfához, amelynek tetején lakott UHU a bagoly. Amikor odaértek, nyuszika felkiáltott a bagolynak. -UHU! Légyszives segítsél ennek a kiskutyának. Eltévedt, s szeretne hazatalálni. -- mondta. -Uhú, uhú de álmos vagyok, de azért szívesen segítek. -- válaszolta a bagoly. -Légyszives ugrálj el az erdő szélére tájékozódni, s aztán gyere vissza. -- mondta a bagoly a mókusnak. A kismókus ágról ágra, fáról fára ugrált. Hamarosan eltűnt a szemük elől. Egy kis idő elmúltával visszajött és vidáman mondta: -Megtaláltam a hazavezető utat. Szívesen megmutatom. Figyeld, hogy merre ugrálok a fákon, s te szaladj utánam. -- Buksi követte a kis mókust és nemsokára kijutott az erdő szélére. Vígan csaholva megköszönte az útmutatást, mert innen már látta a házukat. Vidáman ugatva szaladt a kertkapuig, de ott megtorpant. A kapu be volt csukva. Elkezdett hát ugatni, hátha meghallja valaki. Alig vakkantott kettőt-hármat, s máris nyílt a ház ajtaja, ahonnan Panni meg Gabi szaladt ki örvendezve. Kinyitották a kiskaput, s nagy örömmel simogatták elveszettnek hitt kiskutyájukat. Anyu és Apu is kijöttek elé. Apu megdorgálta, amiért kiszökött. Buksi bűnbánóan lehajtotta fejét és bement a házába. Lefeküdt, s mivel nagyon elfáradt, hamar el is aludt. Megfogadta magában, hogy soha többé nem megy ki a kertkapun. Álmában újra csodálatos pillangókat kergetett.<O
></O>
Buksi (2. rész)
Buksi és barátai<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o></o>
Reggel, amikor felébredt, kibújt az ólból és egy nagyot nyújtózott. Szép napos idő volt. Megnézte, hogy van-e a tányérjában valami ennivaló. A tányérkában finom tejecske volt. Vígan fellefetyelte. Elhatározta, hogy meglátogatja a kertben élő barátait. Odafutott a szemétdombhoz, s a tetején meglátta Kázmért a kakast. -Szervusz Kázmér! Mit csinálsz? -- kiáltott oda neki. Kukurikuúú, kukurikuúú, szervusz Buksi. Keltettem a napocskát, hogy melegen süssön ránk. - Buksi a szemétdomb aljában meglátta Kotkodát a tyúkanyót, amint hívogatta kiscsibéit és közben kapirgált. -Kot, kot, kot, kot, magocskát találtam, kot, kot, kot. -- mondta. -Hol a magocska csip, csip, csip? -- kérdezték a csibék, s szaladtak tyúkanyóhoz. Megették a talált eleséget, majd ők is kapirgálni kezdtek. Buksi nézte őket egy kicsit, majd tovább szaladt. A fűben kecskemama legelte a friss, harmatos fűszálakat, gidácskája meg ott ugrabugrált körülötte. Hiába hívta, hogy jöjjön reggelizni, Ő csak ugrált és mekegett. -Mek-mek, mek, mek, de jó reggel ugrálni -- mekegte. Nem tetszett Buksinak, hogy nem fogad szót a gida a mamájának. Ott is hagyta Őket és odaszaladt az istállóhoz. Orrával meglökte az ajtót és benézett. Bent a finom melegben a jászol mellett ott állt tehénke, a csacsi, a ló és kiscsikója. Vígan reggeliztek. Illedelmesen köszönt nekik. -Szervusz Búúúúksi. -- mondta tehénke. -Megittad már a finom tejecskét? --kérdezte. -Igen. -- felelte Buksi. -Nagyon finom volt. -- A csacsi szomorúan ette a friss szénát és bánatosan köszönt. -I-á, i-á Buksi. Milyen az idő odakint? -- kérdezte. -Vidám, napos a reggel, -- felelte a kiskutya -- legyél te is vidám! -- A ló nem figyelt rájuk, mert a csillagos homlokú gyönyörű kis csikóját tanítgatta arra, hogy a szénát alaposan meg kell rágni. Buksi a jászol alatt két kis egeret vett észre. -Hát ti kik vagytok és mit kerestek itt? -- kérdezte. -Incinek és Fincinek hívnak minket. -- felelték. -Szeretnénk itt lakni a szalmában, ha ti is beleegyeztek. Ígérjük, hogy rendesek leszünk és nem pisilünk rá a szalmára. -- cincogták. -Hát, ha betartjátok az ígéreteteket, akkor én is megígérhetem, hogy Cirmos a cica nem fog bántani benneteket. Majd én megbeszélem vele. -- mondta a kutyus és ment is tovább. A szomszéd disznóólban nagy dübörgés és röfögés volt. Cocamama hangosan csámcsogva reggelizett, de a két kismalac, Röfi és Döfi egymást kergetve visítoztak. Úuiii, úuiii -- mondta Döfi - úgyis megdöflek. Buksi nem bírta sokáig nézni és hallgatni a két haszontalan malacot. Leszaladt a kis tó partjára. Ott tollászkodott Kacsa Kázmér és felesége Kacsa Karola. Éppen a reggeliről beszélgettek. -Háp-háp-háp, finom volt a reggeli salátás kukorica -- mondta Kázmér. -Háp-háp-háp, nagyon sok volt, nagyon teleettem a begyemet -- mondta Karola. Arrébb, egy kis nádas szélében Gőgős Gúnár Gedeon éppen tollait igazgatta és mérgesen panaszkodott Buksinak. -Gá-gá-gá, az idegeimre megy ez az örökös hápogás, amit a kacsák csinálnak -- mondta. -Ne törődj velük, a kacsák már csak ilyenek -- felelt neki a kiskutya és tovább szaladt, mert a kert végében egy farakás tetején megpillantotta Cirmost a cicát. Odaszaladt a farakás alá és nagyokat vakkantva köszöntötte Cirmost. A cica először csak az egyik szemét nyitotta ki, majd kinyílt a másik is. Fújt egy nagyot és így szólt Buksihoz. -Muszáááj volt felébresztened? Egész éjjel egérre vadásztam a mezőn. Nagyooon álmos vagyok. -- nyávogta. -Bocsájtsd meg, hogy felébresztettelek, de nem tudtam, hogy vadászni voltál. Aludj tovább, már itt sem vagyok -- vakkantotta, s szaladt vissza a házhoz. Már éppen be akart bújni az óljába, amikor eszébe jutott Mérges, a szomszéd kutya. Odaszaladt a kerítéshez és kettőt vakkantott. Futott is lihegve a szomszédék házőrzője, Mérges a kuvasz. -Mi újság? -- kérdezte elfúló hangon. -Nálunk minden rendben. -- újságolta. -Nálunk is --felelte Buksi. -Megyek, pihenek egy kicsit. --Megfordult és odaszaladt a tányérjához, belenézett, de nem talált benne semmit. Bebújt a házába, s lefeküdt az ajtajában. Mancsaira hajtotta kis fejét és már aludt is. Álmában újra meglátogatta a barátait.<o></o>
Buksi és barátai<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o></o><o
></o>Reggel, amikor felébredt, kibújt az ólból és egy nagyot nyújtózott. Szép napos idő volt. Megnézte, hogy van-e a tányérjában valami ennivaló. A tányérkában finom tejecske volt. Vígan fellefetyelte. Elhatározta, hogy meglátogatja a kertben élő barátait. Odafutott a szemétdombhoz, s a tetején meglátta Kázmért a kakast. -Szervusz Kázmér! Mit csinálsz? -- kiáltott oda neki. Kukurikuúú, kukurikuúú, szervusz Buksi. Keltettem a napocskát, hogy melegen süssön ránk. - Buksi a szemétdomb aljában meglátta Kotkodát a tyúkanyót, amint hívogatta kiscsibéit és közben kapirgált. -Kot, kot, kot, kot, magocskát találtam, kot, kot, kot. -- mondta. -Hol a magocska csip, csip, csip? -- kérdezték a csibék, s szaladtak tyúkanyóhoz. Megették a talált eleséget, majd ők is kapirgálni kezdtek. Buksi nézte őket egy kicsit, majd tovább szaladt. A fűben kecskemama legelte a friss, harmatos fűszálakat, gidácskája meg ott ugrabugrált körülötte. Hiába hívta, hogy jöjjön reggelizni, Ő csak ugrált és mekegett. -Mek-mek, mek, mek, de jó reggel ugrálni -- mekegte. Nem tetszett Buksinak, hogy nem fogad szót a gida a mamájának. Ott is hagyta Őket és odaszaladt az istállóhoz. Orrával meglökte az ajtót és benézett. Bent a finom melegben a jászol mellett ott állt tehénke, a csacsi, a ló és kiscsikója. Vígan reggeliztek. Illedelmesen köszönt nekik. -Szervusz Búúúúksi. -- mondta tehénke. -Megittad már a finom tejecskét? --kérdezte. -Igen. -- felelte Buksi. -Nagyon finom volt. -- A csacsi szomorúan ette a friss szénát és bánatosan köszönt. -I-á, i-á Buksi. Milyen az idő odakint? -- kérdezte. -Vidám, napos a reggel, -- felelte a kiskutya -- legyél te is vidám! -- A ló nem figyelt rájuk, mert a csillagos homlokú gyönyörű kis csikóját tanítgatta arra, hogy a szénát alaposan meg kell rágni. Buksi a jászol alatt két kis egeret vett észre. -Hát ti kik vagytok és mit kerestek itt? -- kérdezte. -Incinek és Fincinek hívnak minket. -- felelték. -Szeretnénk itt lakni a szalmában, ha ti is beleegyeztek. Ígérjük, hogy rendesek leszünk és nem pisilünk rá a szalmára. -- cincogták. -Hát, ha betartjátok az ígéreteteket, akkor én is megígérhetem, hogy Cirmos a cica nem fog bántani benneteket. Majd én megbeszélem vele. -- mondta a kutyus és ment is tovább. A szomszéd disznóólban nagy dübörgés és röfögés volt. Cocamama hangosan csámcsogva reggelizett, de a két kismalac, Röfi és Döfi egymást kergetve visítoztak. Úuiii, úuiii -- mondta Döfi - úgyis megdöflek. Buksi nem bírta sokáig nézni és hallgatni a két haszontalan malacot. Leszaladt a kis tó partjára. Ott tollászkodott Kacsa Kázmér és felesége Kacsa Karola. Éppen a reggeliről beszélgettek. -Háp-háp-háp, finom volt a reggeli salátás kukorica -- mondta Kázmér. -Háp-háp-háp, nagyon sok volt, nagyon teleettem a begyemet -- mondta Karola. Arrébb, egy kis nádas szélében Gőgős Gúnár Gedeon éppen tollait igazgatta és mérgesen panaszkodott Buksinak. -Gá-gá-gá, az idegeimre megy ez az örökös hápogás, amit a kacsák csinálnak -- mondta. -Ne törődj velük, a kacsák már csak ilyenek -- felelt neki a kiskutya és tovább szaladt, mert a kert végében egy farakás tetején megpillantotta Cirmost a cicát. Odaszaladt a farakás alá és nagyokat vakkantva köszöntötte Cirmost. A cica először csak az egyik szemét nyitotta ki, majd kinyílt a másik is. Fújt egy nagyot és így szólt Buksihoz. -Muszáááj volt felébresztened? Egész éjjel egérre vadásztam a mezőn. Nagyooon álmos vagyok. -- nyávogta. -Bocsájtsd meg, hogy felébresztettelek, de nem tudtam, hogy vadászni voltál. Aludj tovább, már itt sem vagyok -- vakkantotta, s szaladt vissza a házhoz. Már éppen be akart bújni az óljába, amikor eszébe jutott Mérges, a szomszéd kutya. Odaszaladt a kerítéshez és kettőt vakkantott. Futott is lihegve a szomszédék házőrzője, Mérges a kuvasz. -Mi újság? -- kérdezte elfúló hangon. -Nálunk minden rendben. -- újságolta. -Nálunk is --felelte Buksi. -Megyek, pihenek egy kicsit. --Megfordult és odaszaladt a tányérjához, belenézett, de nem talált benne semmit. Bebújt a házába, s lefeküdt az ajtajában. Mancsaira hajtotta kis fejét és már aludt is. Álmában újra meglátogatta a barátait.<o
></o>
Buksi (3. rész)
Vendégségben az egérkirály birodalmában.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o></o>
Egyik reggel Inci és Finci azzal fogadta Buksit, hogy hálából azért, mert nem bántja őket Cirmos, és Buksi megengedte, hogy az istállóban lakhassanak, elviszik őket az egérkirály birodalmába. Megbeszélték, hogy délután találkoznak a nagy farakás előtt. Amikor a napkorong elérte a szemétdomb tetejét, Buksi és Cirmos elindultak a találkozóra. Inci és Finci már várta őket. Bebújtak a bokor alá és csodák-csodája egy kivilágított alagútba kerültek. A hosszú alagút végén két egyenruhába öltözött egér várta őket. Együtt mentek tovább a palota felé. Gyönyörű, dióhéjjal kirakott híd vezetett át a folyó felett, amelynek szép kis virágok lebegtek a tetején. A palota pompásan díszített, hatalmas tornyos épület volt. Ablakaiból kíváncsi egérkisasszonyok kukucskáltak ki és találgatták, hogy ki lehet az a két idegen. Buksi és Cirmos egyik ámulatból a másikba esett. Ilyen csodálatosan szépet még álmukban sem láttak. A palota falai gyönyörűen csillogó színes üvegdarabkákkal volt kirakva. A kapuban fényes kis koronával a fején várta őket az egérkirály. Vállára bársony palást volt terítve. Szívélyesen üdvözölte őket és behívta a palota pompásan megterített ebédlőjébe. Az asztalfőn ült az egérkirályné. Az ő fején is csillogó kis korona ékeskedett. Az asztal két oldalán díszes ruhákba öltözött egerek ültek -- miniszterek, hadvezérek. Volt az asztalon mindenféle jó. Hatalmas tányérokon különböző sajtok voltak felhalmozva. Kerek tálcákon finom sütemények, a kancsókban nemes italok voltak. Buksi és Cirmos a királyi pár közelében kapott helyet. A szolgák a vendégek tiszteletére hatalmas velős csontot és rántott májat szolgáltak fel. A terem sarkában Cincogi az udvari muzsikus és bandája halkan muzsikáltak. Hirtelen elhallgatott a zene, s a király, poharát felemelve köszöntötte vendégeiket. Megköszönte azt, hogy Incit és Fincit így szeretik odafönt az emberek birodalmában. Késő estig beszélgettek, táncoltak, amikor is a két kisegér kíséretében visszatértek a farakáshoz. Itt megköszönték Incinek és Fincinek ezt a csodálatos délutánt és sietve mentek a házhoz. Panni és Gabi éppen őket kereste. Megsimogatták, becézgették őket, s mindkettőnek meghozták a vacsorát. Csodálkoztak azon, hogy nem is nagyon ettek a kedveceik. Persze, ha tudták volna, hogy Buksi és Cirmos hol volt, nem is lepődtek volna meg étvágytalanságukon. Cirmos a teraszon egy puha párnával bélelt karosszékbe telepedett, Buksi pedig beszaladt a kutyaólba, s hamarosan mindkettő mély álomba merült. Álmukban éppen a királyi párral táncoltak a Cincogi zenekar muzsikájára.<o></o>
Vendégségben az egérkirály birodalmában.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o></o><o
></o>Egyik reggel Inci és Finci azzal fogadta Buksit, hogy hálából azért, mert nem bántja őket Cirmos, és Buksi megengedte, hogy az istállóban lakhassanak, elviszik őket az egérkirály birodalmába. Megbeszélték, hogy délután találkoznak a nagy farakás előtt. Amikor a napkorong elérte a szemétdomb tetejét, Buksi és Cirmos elindultak a találkozóra. Inci és Finci már várta őket. Bebújtak a bokor alá és csodák-csodája egy kivilágított alagútba kerültek. A hosszú alagút végén két egyenruhába öltözött egér várta őket. Együtt mentek tovább a palota felé. Gyönyörű, dióhéjjal kirakott híd vezetett át a folyó felett, amelynek szép kis virágok lebegtek a tetején. A palota pompásan díszített, hatalmas tornyos épület volt. Ablakaiból kíváncsi egérkisasszonyok kukucskáltak ki és találgatták, hogy ki lehet az a két idegen. Buksi és Cirmos egyik ámulatból a másikba esett. Ilyen csodálatosan szépet még álmukban sem láttak. A palota falai gyönyörűen csillogó színes üvegdarabkákkal volt kirakva. A kapuban fényes kis koronával a fején várta őket az egérkirály. Vállára bársony palást volt terítve. Szívélyesen üdvözölte őket és behívta a palota pompásan megterített ebédlőjébe. Az asztalfőn ült az egérkirályné. Az ő fején is csillogó kis korona ékeskedett. Az asztal két oldalán díszes ruhákba öltözött egerek ültek -- miniszterek, hadvezérek. Volt az asztalon mindenféle jó. Hatalmas tányérokon különböző sajtok voltak felhalmozva. Kerek tálcákon finom sütemények, a kancsókban nemes italok voltak. Buksi és Cirmos a királyi pár közelében kapott helyet. A szolgák a vendégek tiszteletére hatalmas velős csontot és rántott májat szolgáltak fel. A terem sarkában Cincogi az udvari muzsikus és bandája halkan muzsikáltak. Hirtelen elhallgatott a zene, s a király, poharát felemelve köszöntötte vendégeiket. Megköszönte azt, hogy Incit és Fincit így szeretik odafönt az emberek birodalmában. Késő estig beszélgettek, táncoltak, amikor is a két kisegér kíséretében visszatértek a farakáshoz. Itt megköszönték Incinek és Fincinek ezt a csodálatos délutánt és sietve mentek a házhoz. Panni és Gabi éppen őket kereste. Megsimogatták, becézgették őket, s mindkettőnek meghozták a vacsorát. Csodálkoztak azon, hogy nem is nagyon ettek a kedveceik. Persze, ha tudták volna, hogy Buksi és Cirmos hol volt, nem is lepődtek volna meg étvágytalanságukon. Cirmos a teraszon egy puha párnával bélelt karosszékbe telepedett, Buksi pedig beszaladt a kutyaólba, s hamarosan mindkettő mély álomba merült. Álmukban éppen a királyi párral táncoltak a Cincogi zenekar muzsikájára.<o
></o>
Buksi (4. rész)
Buksi születésnapja<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o></o>
<o></o>
Éjjel valami kóbor kutya járt a kertek alatt, s az összes környékbeli kutya ugatott. Buksi hiába leste az idegent a kerítésnél ide-oda szaladgálva, erre nem jött. Mivel egész éjjel fent volt Mérgessel együtt, a szokottnál jóval később ébredt. Álmosan kitekintett az ól ajtaján. Odakint nagy sürgés-forgást látott, de mivel még álmos volt, úgy döntött, hogy szundikál még egy kicsit. Amíg ő békésen aludt, addig az udvaron a barátai szorgoskodtak, készülődtek, mert aznap volt Buksi születésnapja. Mindenki készített valami ajándékot a kiskutyának. Panni és Gabi a kedvenc sajtos pogácsáját hozták egy kis tálcán. Kázmér hangos kukorékolására Buksi kidugta álmos fejét és nagyon elcsodálkozott. Barátai ott álltak a gyerekek mellett és mindenkinél volt valami. Panni és Gabi letette elé a friss pogácsát. Kázmér és Kotkoda a kiscsibéikkel finom magocskákkal kedveskedett. Kecskemama és a gida finom sajtot hozott. Tehénke tejet, a csacsi és a lovak pedig friss szénát tettek az óljába. Inci és Finci az egérkirály lakomájából való keksszel kedveskedtek. Coca mama Röfivel és Döfivel főtt kukoricát hozott. Kacsa Kornél és Karola a tó partjáról szép virágokat tettek le az ól elé. Gőgős Gúnár Gedeon pedig a legszebb farktollát adta Buksinak ajándékba. Cirmos cica egy nagy papírba csomagolt velős csontot húzott a kiskutya elé. Mindenki boldog születésnapot kívánt. Buksi szeme könnyes lett és nagyon meghatódott. Megköszönte barátainak a sok szép ajándékot. Még Mérges is átvakkantott a szomszédból és minden jót kívánt. Buksi örömében körbeszaladt a kerítés mellett és a szomszédoknak elújságolta, hogy a barátai mivel lepték meg őt a születésnapján. Estére úgy elfáradt, hogy hamar megette a vacsoráját és a nagy velős csontot, bevitte az óljába. Mancsait rátéve hamarosan mély álomba merült, s álmában is a barátaival ünnepelt. <o></o>
Buksi születésnapja<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o></o><o
></o><o
></o>Éjjel valami kóbor kutya járt a kertek alatt, s az összes környékbeli kutya ugatott. Buksi hiába leste az idegent a kerítésnél ide-oda szaladgálva, erre nem jött. Mivel egész éjjel fent volt Mérgessel együtt, a szokottnál jóval később ébredt. Álmosan kitekintett az ól ajtaján. Odakint nagy sürgés-forgást látott, de mivel még álmos volt, úgy döntött, hogy szundikál még egy kicsit. Amíg ő békésen aludt, addig az udvaron a barátai szorgoskodtak, készülődtek, mert aznap volt Buksi születésnapja. Mindenki készített valami ajándékot a kiskutyának. Panni és Gabi a kedvenc sajtos pogácsáját hozták egy kis tálcán. Kázmér hangos kukorékolására Buksi kidugta álmos fejét és nagyon elcsodálkozott. Barátai ott álltak a gyerekek mellett és mindenkinél volt valami. Panni és Gabi letette elé a friss pogácsát. Kázmér és Kotkoda a kiscsibéikkel finom magocskákkal kedveskedett. Kecskemama és a gida finom sajtot hozott. Tehénke tejet, a csacsi és a lovak pedig friss szénát tettek az óljába. Inci és Finci az egérkirály lakomájából való keksszel kedveskedtek. Coca mama Röfivel és Döfivel főtt kukoricát hozott. Kacsa Kornél és Karola a tó partjáról szép virágokat tettek le az ól elé. Gőgős Gúnár Gedeon pedig a legszebb farktollát adta Buksinak ajándékba. Cirmos cica egy nagy papírba csomagolt velős csontot húzott a kiskutya elé. Mindenki boldog születésnapot kívánt. Buksi szeme könnyes lett és nagyon meghatódott. Megköszönte barátainak a sok szép ajándékot. Még Mérges is átvakkantott a szomszédból és minden jót kívánt. Buksi örömében körbeszaladt a kerítés mellett és a szomszédoknak elújságolta, hogy a barátai mivel lepték meg őt a születésnapján. Estére úgy elfáradt, hogy hamar megette a vacsoráját és a nagy velős csontot, bevitte az óljába. Mancsait rátéve hamarosan mély álomba merült, s álmában is a barátaival ünnepelt. <o
></o>
Buksi (5.rész)
Látogató jött az udvarba<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o></o>
<o></o>
Egyik reggel Buksi arra ébredt, hogy valaki áll a kapu előtt. Furcsa egy alak volt. Lábán nagy fekete csizma, sarkán csillogó sarkantyúval, fején hatalmas kalap. Kabátja és nadrágja is elegáns volt. Buksi odaszaladt hozzá és megkérdezte tőle: -Ki vagy? -Én vagyok a Csizmás Kandúr -- mondta az idegen. -Látogatóba jöttem Cirmoshoz, a távoli rokonomhoz. Buksi felszaladt a tornácra, ahol Cirmos a karosszékében aludt. Elmondta neki, hogy ki keresi, mire a cica nagyot nyújtózott, majd a foteljéből leugorva a kapuhoz futott. Kitárta Csizmás Kandúr előtt és boldogan köszöntötte rég nem látott rokonát. Az udvar népét közben Buksi értesítette a vendég érkezéséről. Mindenki kíváncsi volt az idegenre. Odaszaladtak hát a kapuhoz - már aki szabadon mászkálhatott - és csodálkozva Nézték Cirmos távoli rokonát. A vendég illedelmesen köszönt és bemutatkozott mindenkinek. Felkísérték a tornácra és ott nagy érdeklődéssel hallgatták, mit mesél. Elmondta, hogy ő a nagyvilágot járja. Nemrég jött haza Indiából és pár nap múlva újra útra kel. Szeretne ellátogatni Afrikába, majd utána Mexikóba is. Sokáig beszélgettek, majd a világjáró elköszönt és távozott. Cirmos még sokáig nézett utána a kapuból. Visszament a tornácra, felugrott a puha párnával bélelt karosszékébe és hamarosan álomba szenderült. Álmában ő is a világot járta távoli rokona, Csizmás Kandúr oldalán. <o></o>
Látogató jött az udvarba<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o></o><o
></o><o
></o>Egyik reggel Buksi arra ébredt, hogy valaki áll a kapu előtt. Furcsa egy alak volt. Lábán nagy fekete csizma, sarkán csillogó sarkantyúval, fején hatalmas kalap. Kabátja és nadrágja is elegáns volt. Buksi odaszaladt hozzá és megkérdezte tőle: -Ki vagy? -Én vagyok a Csizmás Kandúr -- mondta az idegen. -Látogatóba jöttem Cirmoshoz, a távoli rokonomhoz. Buksi felszaladt a tornácra, ahol Cirmos a karosszékében aludt. Elmondta neki, hogy ki keresi, mire a cica nagyot nyújtózott, majd a foteljéből leugorva a kapuhoz futott. Kitárta Csizmás Kandúr előtt és boldogan köszöntötte rég nem látott rokonát. Az udvar népét közben Buksi értesítette a vendég érkezéséről. Mindenki kíváncsi volt az idegenre. Odaszaladtak hát a kapuhoz - már aki szabadon mászkálhatott - és csodálkozva Nézték Cirmos távoli rokonát. A vendég illedelmesen köszönt és bemutatkozott mindenkinek. Felkísérték a tornácra és ott nagy érdeklődéssel hallgatták, mit mesél. Elmondta, hogy ő a nagyvilágot járja. Nemrég jött haza Indiából és pár nap múlva újra útra kel. Szeretne ellátogatni Afrikába, majd utána Mexikóba is. Sokáig beszélgettek, majd a világjáró elköszönt és távozott. Cirmos még sokáig nézett utána a kapuból. Visszament a tornácra, felugrott a puha párnával bélelt karosszékébe és hamarosan álomba szenderült. Álmában ő is a világot járta távoli rokona, Csizmás Kandúr oldalán. <o
></o>
Buksi (6. rész)
Levél Afrikából<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o></o>
<o></o>
Egyik szép napos reggelen Cirmos a farakáson szundikált, amikor Buksi csaholva szaladt hozzá.
Cirmos! Cirmos! – kiabálta – Leveled érkezett!
A cica hírtelen talpra ugrott és szaladt a teraszra, hogy megnézze, mit is kapott. Egy szép nagy képeslapot talált a karosszékében, tele macskakaparással.
Csizmás kandúr írt – újságolta a köré gyülekező barátainak. A képről egy nagy oroszlán nézett vele szembe.
Olvasd, olvasd! – bíztatták az állatok. Cirmos olvasni kezdte:
<o></o>
„Kedves Cirmos!
Afrikából írom neked ezt a lapot. Nagyon ok szépet láttam, szeretném Neked elmesélni. Hatalmas nagy területet bejártam már. Gyalogoltam a sivatagban, ahol minden száraz homok és vizet is nehéz találni. A növények sem nagyon tudnak ott megélni. Állatokkal is találkoztam. Ott él a sivatagi róka, a hiúz, az egyiptomi ugróegér és még sok más különleges állat. Déli tájak felé haladva végre elhagytam a sivatagot és sok szép növénnyel és érdekes állattal találkoztam. Különböző pálmafák nőttek ott, s a fák között különféle állatok éltek. Majmok, kígyók, Zsiráf, strucc zebra, orrszarvú, vipera, oroszlán, elefánt, szép papagájok és érdekesebbnél érdekesebb madarak.
Ezt a hatalmas Afrikát tenger veszi körül, amiben különböző víziállatok élnek. Láttam hatalmas cápát, repülő halakat, de delfinnel, fókákkal és teknősökkel is találkoztam. Csodálatos világban jártam. Olyan sokmindent láttam, sok barátot is szereztem, de ezt mind így levélben elmesélni nem tudom. Ha utazásaim során egyszer újra eljutok hozzátok, akkor majd mindent részletesen elmesélek.
Most befejezem a levelem, mert vár a repülőgép és utazok Mexico-ba.
Minden ismerőst és barátot üdvözlök:
Csizmás Kandúr”
<o></o>
Az állatok tátott szájjal hallgatták, mit írt a világjáró, s kicsit irigykedtek is. Lassan mindenki ment a dolgára, Cirmos pedig elnyúlt a karosszékében, újra elolvasta a lapot, s nézegette a képet.
Levél Afrikából<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o></o><o
></o><o
></o>Egyik szép napos reggelen Cirmos a farakáson szundikált, amikor Buksi csaholva szaladt hozzá.
Cirmos! Cirmos! – kiabálta – Leveled érkezett!
A cica hírtelen talpra ugrott és szaladt a teraszra, hogy megnézze, mit is kapott. Egy szép nagy képeslapot talált a karosszékében, tele macskakaparással.
Csizmás kandúr írt – újságolta a köré gyülekező barátainak. A képről egy nagy oroszlán nézett vele szembe.
Olvasd, olvasd! – bíztatták az állatok. Cirmos olvasni kezdte:
<o
></o>„Kedves Cirmos!
Afrikából írom neked ezt a lapot. Nagyon ok szépet láttam, szeretném Neked elmesélni. Hatalmas nagy területet bejártam már. Gyalogoltam a sivatagban, ahol minden száraz homok és vizet is nehéz találni. A növények sem nagyon tudnak ott megélni. Állatokkal is találkoztam. Ott él a sivatagi róka, a hiúz, az egyiptomi ugróegér és még sok más különleges állat. Déli tájak felé haladva végre elhagytam a sivatagot és sok szép növénnyel és érdekes állattal találkoztam. Különböző pálmafák nőttek ott, s a fák között különféle állatok éltek. Majmok, kígyók, Zsiráf, strucc zebra, orrszarvú, vipera, oroszlán, elefánt, szép papagájok és érdekesebbnél érdekesebb madarak.
Ezt a hatalmas Afrikát tenger veszi körül, amiben különböző víziállatok élnek. Láttam hatalmas cápát, repülő halakat, de delfinnel, fókákkal és teknősökkel is találkoztam. Csodálatos világban jártam. Olyan sokmindent láttam, sok barátot is szereztem, de ezt mind így levélben elmesélni nem tudom. Ha utazásaim során egyszer újra eljutok hozzátok, akkor majd mindent részletesen elmesélek.
Most befejezem a levelem, mert vár a repülőgép és utazok Mexico-ba.
Minden ismerőst és barátot üdvözlök:
Csizmás Kandúr”
<o
></o>Az állatok tátott szájjal hallgatták, mit írt a világjáró, s kicsit irigykedtek is. Lassan mindenki ment a dolgára, Cirmos pedig elnyúlt a karosszékében, újra elolvasta a lapot, s nézegette a képet.
KARÁCSONY FÁJA
A karácsony akkor szép,
hogyhafehér hóba lép-
nem is sárba,latyakba...
ropog a hó alatta.
Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő-
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.
Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának,
derét-havát lerázza,
áll csillogva,szikrázva.
Ahány csengő:csendüljön,
ahány gyerek:örüljön,
ahány gyertya,mind égjen
karácsonyi szépségben.
A karácsony akkor szép,
hogyhafehér hóba lép-
nem is sárba,latyakba...
ropog a hó alatta.
Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő-
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.
Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának,
derét-havát lerázza,
áll csillogva,szikrázva.
Ahány csengő:csendüljön,
ahány gyerek:örüljön,
ahány gyertya,mind égjen
karácsonyi szépségben.
Altató:
Szempillámra álom szakad,
karjaimba elringatlak
álmodban is takargatlak.
Most a hátad, most a hasad,
meg ne fázzon a kis falat!
Szűk takaró ez a világ,
ha én igazítom Terád.
Decemberi mondóka
Decemberben nagy pelyhekben
hull a hó,hull a hó
ujra itt a nagyszakálú
télapó,télapó
völgyön hegyen át
hajtja a vasparipát úgy hoz
fügét,diót,mazsolát <o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="" border="0" cellpadding="0"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0.75pt;">
</td> <td style="padding: 0.75pt;">
</td> </tr> </tbody></table>
Télapó
Erdő szélén áll egy kunyhó,
ezüstösen csillogó,
öreg bácsi lakik benne,
úgy hívják,hogy Télapó.
Sürög-forog reggel óta,
várják már a gyerekek,
zsákjába van ajándéka,
szívében a szeretet.
Alkonyatkor csilingelve
útnak indul szánkóján,
ablakokban kiscipőcskék
tündökölnek,bárhol jár.
Hogyha alszol,s ajándékot
visz neked a Télapó,
betakar,mert ágyacskádról
lecsúzott a takaró...<o></o>
<o>
</o>
Szempillámra álom szakad,
karjaimba elringatlak
álmodban is takargatlak.
Most a hátad, most a hasad,
meg ne fázzon a kis falat!
Szűk takaró ez a világ,
ha én igazítom Terád.
Decemberi mondóka
Decemberben nagy pelyhekben
hull a hó,hull a hó
ujra itt a nagyszakálú
télapó,télapó
völgyön hegyen át
hajtja a vasparipát úgy hoz
fügét,diót,mazsolát <o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="" border="0" cellpadding="0"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0.75pt;">
</td> <td style="padding: 0.75pt;">
</td> </tr> </tbody></table>
Télapó
Erdő szélén áll egy kunyhó,
ezüstösen csillogó,
öreg bácsi lakik benne,
úgy hívják,hogy Télapó.
Sürög-forog reggel óta,
várják már a gyerekek,
zsákjába van ajándéka,
szívében a szeretet.
Alkonyatkor csilingelve
útnak indul szánkóján,
ablakokban kiscipőcskék
tündökölnek,bárhol jár.
Hogyha alszol,s ajándékot
visz neked a Télapó,
betakar,mert ágyacskádról
lecsúzott a takaró...<o></o>
<o>
</o>
MATEK VERSENYFELADATOK 3-4 OSZTÁLY
FELADATSOROK 1-4
FELADATSOROK MEGOLDÁSA 1-4
FELADATSOROK 1-4
FELADATSOROK MEGOLDÁSA 1-4
ÖTLETEK:
ZACSKÓ KIS MÜTYŰRÖKNEK 6 féle - nyomtatható, olló+ ragasztó kell hozzá
BETHLEHEM......szintén
DOBOZOK - DISZEK
ZACSKÓ KIS MÜTYŰRÖKNEK 6 féle - nyomtatható, olló+ ragasztó kell hozzá
BETHLEHEM......szintén
DOBOZOK - DISZEK
ÖTLETEK PAPIRBÓL
MIKULÁSFEJ -KARÁCSONYFA- TÉLAPÓ
MIKULÁSFEJ -KARÁCSONYFA- TÉLAPÓ
2 napos tagság és 20 értelmes hozzászólás után. Feltölteni azért már most is tudsz
. Olvasd el a piros betűs sort a hozzászólásom alatt.- Státusza
