Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Bíztatás

Hét-pupu zivatar,

Felássuk a kertet.

Ki dolgozni nem akar,

Gyümölcsöt se nyelhet.

Hét-karú zivatar,

Felmossuk a konyhát.

Ki dolgozni nem akar,

Meghúzzuk a kontyát.

Hét-feju zivatar,

Tanuljuk a leckét.

Ki tanulni nem akar,

Vegyen más fejecskét
 
Buba éneke

Ó ha cinke volnék,

Útra kelnék,

Hömpölygõ sugárban

Énekelnék –

Minden este

Morzsára, búzára

Visszaszállnék

Anyám ablakára.

Ó ha szellõ volnék,

Mindig fújnék,
 
Csiribiri

Csiribiri csiribiri

Zabszalma –

Négy csillag közt

Alszom ma.

Csiribiri csiribiri

Bojtorján –

Lélek lép a

Lajtorján.

Csiribiri csiribiri

Szellõ-lány –

Szikrát lobbant,

Lángot hány.

Csiribiri csiribiri

Fült katlan –

Szárnyatlan szállj,

Sült kappan!

Csiribiri csiribiri

Lágy paplan –

Ágyad forró,

Lázad van.

Csiribiri csiribiri

Zabszalma –

Engem hívj ma

Álmodba.
 
Csupa fehér

Reggel süt a pék, süt a pék

Gezemice-lángost.

Rakodó nagyanyó

Beveti a vánkost.

Reggel nagy a hó, nagy a jég,

Belepi a várost.

Taligán tol a pék

Gezemice-lángost.
 
Galagonya

Õszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.

Zúg a tüske,

szél szalad ide-oda,

reszket a galagonya magába.

Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:

lánnyá válik,

sírni kezd.

Õszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.
 
Ha a világ rigó lenne

Ha a világ rigó lenne,

Kötényemben o fütyülne,

Éjjel-nappal szépen szólna,

Ha a világ rigó volna.

De ha a világ rigó lenne,

Kötényembe nem is férne,

Kötényem is honnan volna,

Ha egész világ rigó volna.
 
Haragosi

Fut, robog a kicsi kocsi,
rajta ül a Haragosi,
din don diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din don diridongó.

Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din don diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
lepotyog a retyerutya,
din don diridongó.
 
Kocsi és vonat

Jön a kocsi, fut a kocsi:
patkó-dobogás.
Jön a vonat, fut a vonat
zúgó robogás.
Vajon hova fut a kocsi?
Három falun át!
Vajon hova fut a vonat?
Völgyön-hegyen át!

Zim, zim, megy a gép, megy a gép,
fut a sinen a kerék,
forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
fekete alagút,
A masina fut.
 
A kutya-tár

Harap utca három alatt
megnyílott a kutya-tár,
síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülü Aladár.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülü Aladár!

Húsz forintért tarka kutya,
tízért fehér- kutya jár,
törzsvevöknek öt forintért
kapható a kutya már.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülü Aladár!
 
Pletykázó asszonyok

Juli néni, Kati néni
-Letye –petye –lepetye! –
Üldögélnek a sarokba,
Jár a nyelvük, mint a rokka
-Letye –petye –lepetye! –

Bárki inge, rokolyája
-Letye –petye –lepetye! –
Lyukat vágnak közepébe,
Kituzik a ház elébe
-Letye –petye –lepetye! –
 
Sehallselát Dömötör

Sehallselát Dömötör
buta volt, mint hat ökör,
mert ez a Sehallselát
kerülte az iskolát.

Azt gondolta, hogy a pék
a pókhálót szövi rég,
és kemencét fut a pók,
ottan sülnek a cipók.

Azt hitte, hogy szucs az ács,
zabszalmát szo a takács,
sziklát aszal a szakács,
libát patkol a kovács.

Míg más olvasott meg írt,
o csak ordítani bírt,
megette a könyvlapot
s utána tintát ivott.

Csak azt mondom:Dömötör
buta volt, mint hat ökör,
mert ez a Sehallselát
kerülte az iskolát.
 
Suttog a fenyves

Suttog a fenyves, zöld erdo,
Télapó is már eljo.

Csendül a fürge száncsengo,
véget ér az esztendo.

Tél szele hóval, faggyal jo,
elkel most a nagykendo.

Libben a tarka nagykendo,
húzza-rázza hus szello.

Suttog a fenyves, zöld erdo,
rászitál a hófelho.

Végire jár az esztendo,
cseng a fürge száncsengo.
 
Száncsengõ

Éj-mélybol fölzengo
- csing-ling-ling - száncsengo.
Száncsengo - csing-ling-ling -
tél csendjén halkan ring.

Földobban két nagy ló
- kop-kop-kop - nyolc patkó.
Nyolc patkó - kop-kop-kop -
csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdo
- csing-ling-ling - száncsengo.
Száncsengo - csing-ling-ling -
tél öblén távol ring.
 
Tavaszköszönto

Sándor napján megszakad a tél,
József napján megszunik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
Szokék legelébb,
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.
 
Weöres Sándor - A tündér

A tündér

Bóbita, Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,
szárnyat igéz a malacra,
ráül, igér neki csókot,
röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít,
hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
elpihen oszi levélen,
két csiga orzi az álmát,
szunnyad az ág sürüjében.
 
Feltettem pár gyermekverset, amelyek nagyon hasznosak gyermekeink helyes ritmusérzékének feődősőhez. Bizonyára ismeritek őket saját gyerekkorotokból .
 
Vásár

I

Olcsó az alma,
Itt van halomba,
Aki veszi, meg is eszi,
Olcsó az alma!

II

Kis trombitát vegyenek,
Pirosat, fehéret,
Lilát, sárgát, kéket!
Mézesbábot vegyenek,
Tükrös-szívet szépet!

III

Fut a kutya-szán, kutya-szán,
Szalad igazán, igazán,
Köszörûs vagyok én,
Kutya-szánon futok én.

IV

Van-e csizma eladó,
Hóba-sárba mindig jó?
Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán,
Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.

Van-e ködmön eladó,
Szélbe-fagyba mindig jó?
Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán,
Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.

V

Érkezik a vándorcirkusz,
Hoznak elefántot,
Tarka bohóc vezeti,
Füsti Pisti követi,
Ilyet sose látott.

VI

Sátor alól kikiáltó szétnéz:
„Itt látható a nagyhírû bûvész!
A lábával karikázik,
A kezével citerázik,
Az orrával orgonázik,
A fülével figurázik,
A szemével gurgulázik,
A szájával vacsorázik!”

VII

Jó márc a csereben,
Csuprom telemertem.
Tele van a csuprom,
Idd már, ki ne fusson.
 
Kinézek az ablakon,
falevél egy nagy halom,
már a földet takarja,
a szél összekavarja.

Ez egy nagyon aranyos kis dalocska Kovács Barbara Ide süss! című könyvéből. A CD-t sajnos nem találom, amiről a dalt, magát feltehetném.
 
Fésűs Éva: Sündisznócska

Tegnap korán esteledett,
Sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarba,
Kicsinyeit betakarta.
Fújhat a szél szakadatlan,
Melegít a puha paplan.
Jó a meleg földi fészek,
Aludjatok kis tüskések.
 
A közelmúltban találtam kedves óvodai búcsúzó verseket. Tudom, éppen nem aktuális, de hátha örömét leli bennük most is valaki...

Mentovics Éva: Három vidám esztendő

[FONT=&quot]Gyorsan múlnak el az órák,
édes lányom, (fiam) bizony ám!
Nyugtatott az első napon
menet közben jó anyám.

Könnyes szemmel bólogattam,
átöleltem a nyakát.
Így jártuk be akkor reggel,
az óvoda udvarát.

Pihen most a babaszoba,
kisvonat se csalogat.
Vendégeink hallgatják a
búcsúzkodó dalokat.

Három vidám esztendővel
lettem mára gazdagabb.
Indulnom kell, búcsút intek.
Vár a lecke, vár a pad.[/FONT]
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére