Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.

<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" width="98%"><tbody><tr><td colspan="3" class="idezet" style="padding-bottom: 6px;" align="left">Benedek Elek: A kutya meg a nyúl

Valamikor réges-régen,
a világnak kezdetén,
minden állat békességben
éldegélt a föld szinén.
Ki volt akkor nagyobb úr,
mint a kutya meg a nyúl!

Erdőn, mezőn együtt jártak,
együtt ettek, együtt háltak;
megosztották, amit fogtak,
szóval: jóbarátok voltak.

Egyszer, hogy a tél beállt,
és a hideg hó leszállt,
azt mondja a füles nyúl:
- Rakjunk tüzet, kutya úr!

- Rakjunk tüzet,aki lelke!
Ne reszkessünk a hidegbe!
Nosza hamar gallyat szednek,
tüzet raknak, melegszenek,
melegítik bundájokat,
általfázott irhájokat.

Hej, de jó a meleg, télen,
a havas zord erdőszélen!
Azt mondja a vidám nyúl:
- Játsszunk egyet, kutya úr!
- Mit játsszunk? - Tán lakadalmat!
- Jól van: játsszunk lakadalmat:
- cincogjunk meg brummogjunk,
ugrándozzunk, táncoljunk.

Felszökken hát a víg nyúl.
Szembe vele kutya úr:
ugrándoznak, bokáznak,
keringélnek, cicáznak.
S hogy a táncot szebben járják,
egymást hopp, hopp! átugrálják.

Hanem ime mi történik!
Az állatok így regélik:
ahogy ottan ugrándoznak,
nevetgélnek, bolondoznak,
meglökte a kutyát a nyúl,
s tűzbe ugrott a kutya úr.

- Vaú! - üvölt a kutya!
Mit csináltál, te buta!

S hogy így rája kurjantott,
a farkába kaffantott.

A nyúl, uccu, vesd el magad!
farka nélkül tova szalad.

Nem kergeti a kutya:
leégett a papucsa!

Azóta csepp a nyúl farka,
s meztelen a kutya talpa,
s azóta van, hogy a nyúl
fut ha jön a kutya úr. </td> </tr><tr> <td align="left"> </td> <td class="idezet" align="center">
</td></tr></tbody></table>

Egyszer egy királyfi

Egyszer egy királyfi a Ghymes zenekar előadásában

Sárga csikó

svéd gyerekversek

Ingrid Sjöstrand
MILYEN KÁR


Milyen kár, hogy
nincs cipzár a banánon!
Ha csak a felét akarom megenni,
bezárhatnám a maradékot.

Azt hiszem, cipzárat fogok szerelni
egy banánra,
mondjuk füzetkapoccsal,
és enni kezdem a buszon.
Lehúzom a zárat,
majszolok belőle,
és újra behúzom.
Klassz, mi?
Hogy bámulnak majd az ürgék!
Persze ők úgy tudják,
hogy nincs cipzár a banánon!</pre>

svéd gyerekversek 2

Siv Widerberg
SZERELEM


Sten-Malténak nagy, vörös és elálló
füle van.
Nekem tetszik
a nagy vörös és elálló
fül.</pre>

svéd gyerekversek 3

Siv Widerberg
CILLA ÉS ÉN

Cilla
(akit igazában Cecíliának hívnak)
néha olyan gügye.
Néha helyes,
néha egész jól ki lehet vele jönni.
Néha, néha kis dedós hozzám képest.

"Mit gondolsz rólam?"
Kérdeztem egyszer Cillát.
Tudjátok, mit felelt?

Ezt:
"Néha olyan gügye vagy.
Néha helyes.
Néha egész jól ki lehet veled jönni.
És néha...
... néha kis dedós vagy hozzám képest!"</pre>

svéd gyerekversek 4

Ingrid Sjöstrand
ANYUBAN AZT NEM BÍROM


Anyuban azt nem bírom,
hogy mindenre tud mondani
valami okosat.
Ha azt mondom,
hogy minden olyan unalmas,
hogy semmi kedvem suliba menni,
hogy utálom Kerstint,
hogy szorít az új trikóm,
ő már mondja is,
hogy majd megjön a kedvem,
hogy tegnap még szerettem Kerstint,
és hogy vegyél fel másik trikót!
Az ember még csak nem is unatkozhat
nyugodtan.</pre>

svéd gyerekversek 5

Ingrid Sjöstrand
A FELNŐTTEK FURCSÁK NÉHA


A felnőttek
furcsák néha.

Azt hiszik,
elég összeterelni
két "alkalmas korú" gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.

Szeretném összeterelni
papát
találomra egy "alkalmas korú"
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
-- biztosan nem akarna
engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával például.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Pärával,
pedig Lill-Pära kis tökmag,
de ugyanazt szereti
és uganazt utálja, mint én
-- Ulla-Gullát például.</pre>

svéd gyerekversek 6

Siv Widerberg
KÜLFÖLDIEK


Apa külföldi,
anya is külföldi,
én is külföldi vagyok
most,
pedig svédek vagyunk.

Mert most Dániában járunk!
Hahaha!

Erre nem gondoltál, ugye?
Hogy a svédek is külföldiek lesznek,
amint külföldre mennek!</pre>

Vörörmarty Mihály : Petike[/B]
[/CENTER]
[/CENTER]

Bús mogorván ül Petike,
Ha ha ha!
Péter és bú! a mennykőbe,
Mi baja?
Anyja kémli hű szemekkel –
Jó öreg!
Azt gondolja, fiacskája
Tán beteg.
„Kell galuska, Peti fiam,
Eszel-e?”
„„Dehogy eszem, dehogy eszem,
Ki vele.””
„Kell bor, édes szép fiacskám,
Iszol-e?”
„„Dehogy iszom, dehogy iszom,
El vele.””
„Kell-e sarkantyú csizmádra,
Petikém!
Kalpagodra toll s mentédre
Rókaprém?”
„„Mit nekem toll, mit nekem prém,
Sarkantyú!
Ha szivemben, mint a róka,
Rág a bú!””
„Kell-e könyv, a szomszéd könyve,
Biblia?”
„„Mit nekem könyv, a beszéd mind
Szó fia.
Egy barátom van nekem csak,
A halál;
Az, tudom, hogy innen-onnan
Lekaszál.””
„Az egekre! Peti fiam,
Meg ne halj:
Annyi benned a sohajtás,
Mint a raj.
Átidézzem tán Juliskát?
Láthatnád?”
Szól mogorván Péter úrfi:
„„Hol van hát?””

Ármány-adta Péterkéje!
Még mi nem volt a bibéje!
Sem kalapja, sem mentéje,
Sem a sarkantyú zenéje,
Nem kell neki róka málja,
Sem a szomszéd bibliája;
Nem kell neki bor, galuska,
De bezzeg kell a Juliska,
Bár negédes és hamiska,
De vidor, szép és piroska.
Sem ehetnék, sem ihatnék,
Csak Julcsával nyájaskodnék.

„Ej Petikém, szép fiam, hát
Ez a baj!
Gondom lesz rá, hogy nagyot nőj
S meg ne halj.
Most takarodj iskolába,
Rosz fiú!
Meg ne lássam, hogy pityergesz.
Félre bú!
Iskolában a Juliskát
Elfeledd:
Isten éltet, tíz év mulva
Elveheted.”[/CENTER]

Egy néger kisfiú nézte a léggömbárust a vásárban. Az árus jó üzletember lévén eloldozott egy piros lufit, amely felszállt a magasba, és egy sereg reménybeli fiatal vásárlót vonzott oda.
Aztán felengedett egy kéket, majd egy sárgát és végül egy fehéret is. Egymás után felszálltak a magasba, mígnem eltűntek a szem elő1. A kis néger egy darabig álldogált egy fekete léggömb előtt, majd megkérdezte:
- Uram, ha elengedné a feketét is, az is felszállna olyan magasra mint a többi?
A léggömbárus megértően mosolygott rá. Eloldotta a fekete lufi zsinegét, és miközben az felszállt a magasba, így szólt:
- Kisfiam, nem a színe, hanem ami belül van, az emeli a magasba.

<!-- / message --><!-- sig -->

Agnyija Barto: Első nap az iskolában


Mennyi, mennyi érdekesség,
mennyi, mennyi izgalom!
A tanítónéni belép;
Fel kell állni? Nem tudom.
Hogy nyílik fel szépen, csendben
a pad fényes fedele?
Ha felállok, mit kell tennem,
hogy ne csapjak zajt vele?
-A táblához gyere ki csak!-
szól a néni, s kimegyek,
a kezembe krétát is ad,
a krétával mit tegyek?
Megtanít ő türelemmel,
hogy kell húzni a vonalat,
s hogy a táblát tenyeremmel
letörölni nem szabad.
Mennyi lány van itt! Lassacskán
tudom mindnek a nevét:
négy Annácska van, meg aztán
Sárikák és Erzsikék.
Első nap az iskolában
padban ülök, figyelek,
nem moccantom fejem, lábam;
nagy dolog ez, gyerekek!

Kézen fogott, és megmutatta,
hogy milyen szép a mi világunk.
Az Ő szemével kezdtünk nézni,
s ma a magunkéval látunk.

El kell csendben válnunk.
Egy-két nap, és már nem ide,
más osztályba járunk.
Kedves Tanító nénik!
Azért fél szívem itt marad,
mert az, aki jóságot ad,
szeretetet arat!

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD colSpan=3>
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]

RÁKOCSKA

​

[/FONT]</TD></TR><TR><TD width=85></TD><TD width="100%">
</TD></TR></TBODY></TABLE>

Dédipapi verse:

Nézd a derék kis Samuka
a kis hős ovodista
még az ágyban feküdt elébb
máris vízbe dugta fejét.
Mosdóvize pompás hideg
szereti ő a friss vizet.
Nem úgy mosdik mint a macska
fülét nyakát jól megmossa.
A hideg víz edzi testét
nem fog rajta a betegség.

PAPP VIKTÓRIA : BOGÁRÜNNEP [/B]
ÜNNEP VAN MA, SZÜLETÉSNAP,
CSIGA-BIGA JÁTÉKOT KAP.
HARMATCSEPPET CSOMAGOLVA,
LEVÉLKÉBŐL VAN A TORTA.
RAJTA SZÍNES VIRÁG SZIRMA,
ÜDVÖZLET IS VAN RÁÍRVA.
PÖTTYÖS KATICÁRÓL KÉPET,
FŰSZÁLBÓL FARAGOTT SZÉKET.
PRÜCSKÖT PICI HEGEDŰVEL,
ÜNNEPELNEK VÍG DERŰVEL.

SZITAKÖTŐK BÁLBA MENNEK,
A TÓ TÜKRÉN TÁNCRA KELNEK.
SÁRGA, AZÚR, ZÖLD SZÍNEKBEN
POMPÁZNAK A TÁNCPARKETTEN.
LIBBENNEK A PILLE-SZÁRNYAK,
FODROZÓDNAK EZÜST-FÁTYLAK.
TAVIRÓZSA TÁG KELYHÉBEN
KERINGŐZNEK A HOLDFÉNYBEN.
ÉS MIKOR KEL A PIRKADAT,
GYÖNGGYEL HINTIK MEG A TAVAT.

MÉHEK RAJBA ÖSSZEÁLLNAK,
VIRÁGPORÉRT MESSZE SZÁLLNAK.
HÁTUL RÖPÜLNEK A KICSIK,
KOSÁRKÁJUK KÉZBEN VISZIK.
SZÍNES SZIRMOKRA LEÜLNEK,
VIRÁGPORBÓL FÜZÉRT FŰZNEK.
HINTÁZNAK A LEVÉL SZÉLÉN,
BÚJÓCSKÁZNAK PIPACS MÉLYÉN.
DÉLUTÁNI NAPTÓL KÁBÁN
HAZATÉRNEK SZELLŐK SZÁRNYÁN.

Ilyen nagy az óriás:
nyujtózkodjál,kispajtás,
Ilyen kicsi a törpe:
guggoljunk le a földre.
Mérleg vagyok,billegek,
két karomba súlyt viszek.
Óra vagyok,kattogok..
az anyához szaladok.

Gomba,gomba,gomba........................kalapmutatás
NIncsen semmi gondja.......................kézzel tagadás
Ha az eső esik rája...........................billegtetés ujjal
Nagyra nő a karimája........................kalapmutatás
Az esőt csak neveti,........................szájra mutatás
Van kalapja ,teheti...........................kalapmutatás