TUDOD- E?
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]NÖVÉNYEK[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS]
Tudod-e.. . [/FONT][FONT=Garamond,Comic Sans MS] [/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy miért nem illatos minden virág ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A virágok kellemes illata arra való, hogy a beporzást, megtermékenyítést végzõ rovarokat odacsalogassa. Vannak virágok melyeknek olyan erõs az illatuk, hogy nem szabad éjszakára a szobában hagyni, mert megfájdul a fejünk tõle. Akadnak azonban olyanok is melyeknek nincs illatuk, ezeknél a megporzást a szél végzi el, ezért nincs illatuk.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy miért csukja össze a szirmait este néhány virág ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Azok a növények hajtják össze este tarka szirmaikat, amelyek nagyon szeretik a meleget és a fényt. A nyári kertekben, napos erkélyeken érzik igazán jól magukat. Ha árnyékba kerülnek, vagy amikor a nap már lebukott fokozatosan összecsukják szirmaikat. Ezt ti is megfigyelhetitek otthon a virágos kertben . Így maradnak egész éjszaka és csak a napsugarak érintésére nyílnak ki ismét.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy hány éves a fa ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Ha egy kidöntött fa törzsét jobban megnézzük évgyûrûket, jellegzetes karikákat láthatunk. Ezek évente fejlõdnek, minden évben eggyel, ezért lehet róluk a fa korára következtetni. Nem minden fa visel évgyûrûket, így például a trópusokon, ahol az idõjárás nem változik olyan szélsõségesen mint Európában, a fáknak nincsennek évgyûrûik.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy mit eszik a húsevõ növény ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Nem rántott csirkét és fasírtot. Ezeknek a nönyeknek a leveleik végén tömlõszerû kitüremkedés van, amit kancsónak hívunk. A széle többnyire színes, hogy a rovarokat magához csalogassa. Ha ügyetlenek a kancsó peremén megcsúsznak és a tömlõ mélyére pottyannak. Persze menekülnének onnan, de nem tudnak, mert beleragadnak a lefelé álló ragadós szõrszálakba. A fogságba esett rovarok elpusztulnak a kancsó mélyén és felbomló testükbõl táplálkozik a növény.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy miért szúrósak a kaktuszok[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Leveleik szúrós tövisekké alakultak, mert ez kedvezõbb a száraz területeken élõ növények számára. Így kisebb felületrõl kevesebb nedvességet kell elpárollogtatniuk, ez pedig például a sivatagban, ahol forrón tûz a nap, és ritkán esik az esõ fontos számukra. A kaktuszok tüskéi egyedül vagy csoportosan ülnek a növény testén. Szúrásuk nem mérgezõ, de ha a tüske hegye a sebbe törik, gyakran okoz gyulladást.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy mi a fotoszintézis ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Az a folyamat, amely segítségével a növény a számára nélkülözhetetlen anyagot termeli : a folyamat során a Nap energiája segítségével szervetlen anyagokból (széndioxidból és vízbõl) szerves anyagokat állít elõ, miközben a fényenergia kémiai energiává alakul át bennük, s a folyamat során oxigén szabadul fel.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy lélegeznek - e a növények ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Igen, mint minden élõlény. Oxigént lélegeznek be és szén - dioxidot bocsátanak ki. Fényben ezt a szén - dioxidot a fotoszintézishez használják fel. A lélegzés a növény minden részén zajlik, de fõleg a levél fonákján található légréseken keresztül.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy mi a klorofill ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A növény sejtjeiben található zöld pigmentek. A fotoszintézisben nagy szerepük van, mert az elnyelt fényenergiát továbbítja a vízbontó és a szén - dioxidot asszimiláló rendszerhez. Sötétben a levelek elhalványulnak, mert nincs bennük klorofill, fény hatására viszont gyorsan kizöldülnek[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy miért hasznosak a rétek ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Nedvességük miatt felfrissítik a környezetet, táplálják a talajt és megakadályozzák a földcsuszamlásokat.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A növényeknek bõséges állandó táplálékra van szükségük, amelyet a folyamatosan növekvõ gyökereikkel szívnak fel. A gyökerek minden évben kicserélõdnek, az elhaltak szétbomlanak, így nagyon sok mikroorganizmusnak szolgálnak táplálékul, vagy humusz képzõdik belõlük, ami a talaj vékony, de nagyon termékeny része.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy mik a mikroorganizmusok ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Egyszerû és kisméretû szervezetek, amelyek az elhalt növények és állatok bomlását végzik és így a humuszképzõdést segítik elõ.[/FONT]
ÁLLATOK
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy mi a különbség a növények és az állatok között?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A legegyszerûbb, ha magunk elé képzelünk egy szarvast és egy szál rózsát. Azonnal láthatjuk a különbséget. Az állatok képesek arra, hogy helyet változtassank, jól látható anyagcseretermékeik vannak, rendelkeznek idegrendszerrel, érzékszervekkel. A növény mindezekre nem képes illetve nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Még is vannak kivételek például a klorofill tartalmú egysejtû algák - bár növényként tartjuk számon õket -amelyek képesek helyváltoztatásra és szerves anyagokat is eltudnak fogyasztani, példaként lehetne felhozni a gombákat is melyeknek nincs klorofilljuk és szerves anyagokkal táplálkoznak.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy melyik a legnagyobb állat a világon ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A kék vagy óriás bálna, amely megnõhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kg lehet. Ezt úgy képzeljétek el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyõjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna. Így lenne a mérleg egyensúlyba. [/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A bálnák emlõsállatok, a tengerek lakói. Kicsinyeik is óriások, a kék bálna születésekor 7 méter hosszú és 7 ezer kg súlyú.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy miért tud beszélni a papagáj ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Valójában nem beszél csak az emberi beszédet utánozza, de nem érti azt. Az igazi beszédmûvész a papagájok közt a jákó, az afrikai szürke papagáj. Önálló mondatokat is képes megtanulni és ugyanolyan hangon ismétli mint a gazdája.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy miért gyûrûzik a madarakat ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Sok izgalmas kérdésre csak így kaphatunk választ. Megtudhatjuk, hogy hová vonulnak õsszel a gólyák, visszatérnek - e a fészkükre a fecskék és ugyanazok költenek-e ott ismét mint amelyek szeptemberben elrepültek. Egyik gólya, fecske olyan mint a másik a lábukon viselt gyûrû különbözteti meg õket egymástól. A számozott gyûrû olyan, mint a személy igazolvány, csak nem egy ember tartozik hozzá.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy miért fáj a darázs és a szúnyogcsípés ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A darazsk nem csípnek, hanem ijedtükben hegyes fullánkjukkal védekezésül szúrnak. Ekkor parányi méregadagot juttatnak a keletkezõ sebbe ami égetõ érzést okoz és a szúrás környéke megdagad. Veszélyes a sárga potrohú, nagy testû lódarázs szúrása arra aki érzékeny rá. [/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A nõstény szúnyogok viszont vérrel táplálkoznak. Nyári napokon ti is megfigyelhetitek hogyan keresi az alkalmas helyett a karotokon és hogyan böki szívókáját a bõrötök alá. Ez persze egy kis fájdalommal jár.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy mivel gurigázik a galacsinhajtó bogár ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Trágyából készített golyókkal, melyeket hátrafelé haladva a középsõ és hátulsó lábpárjukkal gurítanak. Ha laza talajra bukannak, addig kotorják a földet a galacsin alól, míg le nem süllyed. Így tovább megõrzi nedvességét. A gombócok a bogarak táplálékául is szolgál, de a nõstény a galacsinban helyezi el a petéit is, mindegyikbe egyet rak. [/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Az egyiptomi szent galacsinhajtó, a szkarabeusz 4-5 cm nagyra nõ és valaha a napisten jelképe volt.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy köpköd - e a kígyó ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Dél - Afrikában él egy kobra faj, mely képes arra, hogy a mérgét két méteres távolságban is a zsákmányára köpje.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy melyik a leghosszabb kígyó ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A hálós piton, amely Ázsia dél - keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy milyen volt a dinoszaurusz ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
A dinoszauruszok közel 150 millió éven át uralták a Földet, majd eltûntek a színrõl. Sokuk óriásira nõtt, de volt köztük apró, csirke nagyságú is. Növényevõk és ragadozók voltak. A dinoszauruszok hüllõk , pikkelyesek és tojás rakók voltak. A rövid lábú, csúszómászó gyíkokkal ellentétben a dinoszauruszok hosszú testük alá hajló lábaikon sokkal ügyesebben mozogtak. Sok más hüllõ is élt velük egyidõben, a tengert és a levegõt is meghódították, de a dinoszauruszok csak a szárazföldön éltek.[/FONT]
[FONT=Garamond,Comic Sans MS][/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
...hogy ki fedezte fel a dinoszauruszokat ?[/FONT]
[FONT=Comic Sans MS,Comic Sans MS]
Gideon Mantell aki foglalkozása szerint orvosdoktor, lelkes gyûjtõje volt az ásványoknak és a kövületeknek. 1820-ban feleségével néhány nagyméretû kõbe ágyazott fogat talált. Hosszas vizsgálódása után az volt a véleménye, hogy a fogak és a csontok egy óriás hüllõ maradányai lehetnek. A lényt elnevezte Iguanodnak, ami leguánfogút jelent. Ásatásai, kutatásai eredményeként még további óriáshüllõ maradványokat is talált. 1841-ig ezeknek az élõlényeknek még nem volt csoportnevük. Végül Sir Richard Owen ötlete alapján dinoszauruszoknak rettentõ gyíkoknak nevezték el õket.[/FONT]
.
