Hétköznapi Furcsaságok, ...és Mindennapi Csodák.....
- Téma inditó bubamama
- Kezdés dátuma
Sziasztok,Ildikó vagyok.Sajnos én is sokszor megérzek dolgokat,legtobbnyire ha valameik családtagomat ,hozzátartozomat vagy éppenséggel engem fenyeget veszély vagy valamien rossz dolog.éppen ezért kezdtem el egy ideje foglalkozni az ezoterikával.Sok mindent megtudtam de sajnos nem mindenre kaptam választ.Miért érezzük meg pont a rosszat?
Szia Babaci, …. – hát gondolom azért, hogy legyen legyen időd : - ….„felkészülni”.
<O
</OVészhelyzetben, - mert szükség van rá ! - …..az ember képes összeszedni, mozgósítani - pl. nagy betegségben….- minden tartalék energiáját, -… és megbirkózik a helyzettel.
Ez, … szerintem, egyszerű, - hétköznapi -….. túlélési ösztön.
<O
</OAz örömre pedig, - ugye ?…- nem kell felkészülni.
Bármikor jöhet….-
Váratlanul is…..-
<O
</OMárta
A falu, ….- … az a drága falu….-
Ott, mindig történt valami, - még akkor is, …- amikor nem.
<O
Egyszer, reggelinél, amikor Édesapám a nagy, magas, friss és ropogós héjú, illatos házikenyeret szegte meg, - állva, és kereszteket rajzolva rá, …. – Édesanyám, - aki Apám mellett állt, - , eltűnődve jegyezte meg :
<O
-„Nem tudom, mi lehet ezzel a szegény Barbariccsal, most, hogy a felesége meghalt, a vendége meg elhagyta…-„
-„Nem tudom, …” - .mondta a Papa, minden részvét nélkül .-
<O
-„Barbarics néni meghalt, Pituka néni elment, …. a pokol tüze meg elaludt…. - mondtam én, - némi szünet után, -…. a békákmeg, …. nem tudom hová lettek….”-
<O
Mindketten rám néztek, - de nem szóltak semmit.
<O
A reggeli vége felé szólalt meg Apám újra :
<O
-„Talán még kenyere sincs annak a szerencsétlennek….”-
-„Küldhetnénk neki…”-
-„Küldhetnénk…”
<O
-„Külgyünk…- bólintottam én - …. el is viszem neki Mamám, ha odaadod, …-
<O
Édesanyám, - becsomagolt egy fonott félkézkosárba néhány dolgot ami elállt, - és amiről úgy gondolta, jól jöhet a „szerencsétlen” Barbarics bácsi háztartásában.
<O
Megemeltem a kosarat, - és nem tűnt nehéznek.
Felkaptam és vittem.
De csak addig, - amíg úgy gondoltam, hogy a szüleim láthatnak még.
<O
Amikor már nem láttak, nem hősködtem tovább,…..- egyszerre, - …..nagyon nehézzé vált a kosár, és letettem a földre, - majd, húzni kezdtem magam mellett a földön.
De úgy is nehéz volt..
<O
Ezért aztán belenéztem, - nem lehetne-e kidobálni belőle egy-két dolgot ?…hogy könnyebb legyen…..-
Nem lehetett.
<O
A kenyeret azért nem, - ….mert biztos nincsen neki, - és nincs senkije, aki süssön, - a faluban pedig nem lehet kapni, - …..- a tejfölt azért nem, - mert finom, … a vajat azért nem, mert nehéz köpülni, - és drága.
A zsírt, - azért nem, - mert eláll.
A sonkát meg azért nem, ….- mert hús, - és, - meg kell becsülni.
<O
Ha lett volna benne, - mondjuk alma, ……vagy aszalt szilva, amit nem szerettem - ….- azt biztosan kidobáltam volna.
Nem volt.
Így aztán cipeltem tovább.
<O
Közben, meg-megálltam virágot szedni, és pihenni egy kicsit.
A kosár, - egyre nehezebb lett..
Nem bírtam el.
Végleg nem bírtam el.
Húzni sem tudtam már.
<O
Hirtelen eldöntöttem, - csak a virágot viszem fel a Barbarics bácsinak, - …ha kell neki a kosár, jöjjön le érte.
Könnyebb neki lejönni, - mint nekem felvinni…..-
<O
Ott hagytam hát a kosarat a domb alatt, és a virágcsokorral tánclépésben mentem fel a hegyre, -… énekelve.
<O
-„Dícsértessék Barbarics bácsi…! - robbantam be a műhelyébe.
<O
Most is ott volt, - úgyanúgy, - …. mintha nem történt volna semmi.
Most is zöld ing volt rajta, - és rongyos, bőr melles kötény.
A háromlábú széken ült, - … most is dolgozott, - …és a szája most is tele volt apró faszegekkel.
De azért,…. - felnézett.
<O
-„Möndörökké….”- mondta zárt szájjal, és a szögek miatt kicsit, - pöszén
<O
-„A virágot Magának hoztam Barbarics bácsi, de ne tegye most vízbe,…. arra nem érünk rá, -…hoztam Magának egy kosarat, Édesanyám küldte, - …. ha enni akar, jöjjön le érte…de iparkodjon Barbarics bácsi, nehogy a róka megtalálja, ….…. megmutatom hol van, jöjjön, …jöjjön, ..…menjünk, … …menjünk már, … szaladjunk…..”-
<O
Barbarics bácsi azonban nem iparkodott.
<O
Markába köpte szájából a faszegeket, - és visszatette őket a dobozba.
Aztán megtörölte a száját a kezefejével.
<O
Még mindig ült.
Meglepődve nézett rám.
-„Ennivaló ??…Ennivaló??….Ennivaló ??…- kérdezte csodálkozva, ám, - …szinte áhitattal.
<O
Sosem hallottam még ilyen szépen beszélni, - mert faszegekkel a szájában, - munkaközben, - mindig pösze volt.
<O
-„Ennivaló…”- bólintottam
-„Akkor menjünk, …menjünk szaporán, … nehogy elvigye a róka, …nehogy már elvigye, .. nehogy mááá elvigye…”-
<O
Hirtelen, felpattant, - …és mentünk.
<O
Ott állt a kosár a völgyben, az úton, - pontosan ugyanúgy, ahogy hagytam.
<O
-„Ennivaló??…”- kérdezte Barbarics bácsi mégegyszer, a kosár előtt állva.
-„Ennivaló….”- bólintottam.
<O
Lehajolt, - szétbontotta a szalvétát, majd a kenyeresruhát, - és kivette a kenyeret, ruhástul.
<O
A két kezében tartotta a kitakart kenyeret, - …. és csak nézte, csak nézte.
Aztán lehajtotta a fejét a kenyér fölé, lehúnyta a szemét, - és mélyen beleszagolt a levegőbe.
<O
Ott álltam előtte, - ….és néztem.
Én, - ...Őt néztem.
Szerettem volna, ha örül.
Neki azonban megrándult az arca, és könnybelábadt a szeme.
Nem szólt semmit.
<O
Ki tudja, - mire gondolhatott.
Kenyér illat, …. Gyerekkor, … Szülők, … Nagyszülők, … Házasság, …. Szerelem, …. Boldogság, …Békesség, …. Biztonság…., …Háború, …és az elmúlt évek, … és az elmúlt Élet….-
<O
Minden elmúlt, -….minden megváltozott, ….csak a kenyér nem, - …az Istenáldotta kenyér,….- …. és az Istenáldotta kenyér illat.…-
<O
Kenyér illat,….ami egy villanásnyi időre visszahoz, … felidéz, minden, rég elvesztett pillanatot….-.
<O
Most egyedül él, -…. és kenyere sincs.
Pénze van, - de kenyere nincs.
Nincs többé, - aki süssön neki.
<O
Pénze van, de kenyere nincs.
Pénze van, - de senkije sincs.
<O
Barbarics bácsi, betakargatta a kenyeret, - és visszatette a kosárba.
Majd felkapta a kosarat, és szó nélkül megfogta a kezemet.
Szép lassan bandukoltunk fel a hegyre.
<O
Mire visszaértünk a műhelybe, - Barbarics bácsi, - már összeszedte magát.
<O
-„Ülj le itt Pici, kipakolom és hozom a kosaradat…”-
<O
Nem ültem le, - bámészkodtam a műhelyben.
<O
Barbarics bácsi hamarosan visszajött a kosarammal, meg egy dunsztos üveg vízzel.
Beletette, - az addigra már kornyadt mezei csokrot.
Mosolygott.
Sosem láttam még mosolyogni.
<O
-„Szépen köszönöm a virágot, …és mondd meg a Szüleidnek Pici, …hogy szépen köszönöm az ennivalót is, ….- kicsit megremegett a hangja -….Isten fizesse meg nekik, …Isten fizesse meg, …”-
<O
-„Szivesssen, -….szivessen máskor is Barbarics bácsi, - mondtam, …szívből és őszintén,..- …. most megyek, szaladok,…” –
Felkaptam a kosarat és szaporán indultam kifelé, - …. mert dolgom volt …-
-„Csak azt akarom még mondani, - fordultam vissza az ajtóból - hogy vegyen magának egy kecskét. Barbarics bácsi. Kell az magának. Annyira kell az magának, … - a másik suszternek is van. - …
Igazán annyira kell egy kecske, - … A tejfölös kenyér is annyira finom, de annyira finom, .…- én is szeretem, de mindig messzire kell mennem érte, ha megkívánom, …. mert nekünk sajnos nincsen kecskénk, …. és nem is lesz soha , - mert nem tudna hol lakni. … A vincellér bácsi meg azt mondta, hogy ők bizony nem fognak kecskét tartani, ne is kérjem, … mert a kecske, …az büdös… -
De nem biztos, hogy büdös.
Igazából nem tudom, hogy milyen, …télleg nem tudom, ..- mert eddig .… én, még sohasem szagoltam meg a kecskét …- ..…
Kellene egy kecske, Barbarics bácsi, … a másik suszter bácsinak, - a Strenner bácsinak is van, …tudjaaa??…. -…
Van kecskéje neki,…. - magának is kellene.
Majd ha megyek hozzájuk tejfölös kenyérért, Barbarics bácsi, - akkor megszagolom a kecskét, …és megmondom magának, hogy milyen,… … hát, szaladok, … Dícsértessék…”-
<O
-„Möndörökké…”- mondta, mert megint tele volt a szája faszegekkel.
<O
Hát, … szaladtam.
Mert, - mindig szaladtam, …-…. mindig dolgom volt.
<O
Egyszer, nem sokkal később, amikor a háza előtt futottam el, - Barbarics bácsi kiordított a műhelyből, és utánam szaladt :
-„Fici,… Fici, … - aztán kiköpte a szegeket a markába, - … ájjj mááá meg te !… gyere vissza Pici, …gyere vissza, …. Gyere, …nézd máá meg a kecskét….!
<O
Azt hittem, seggre esek a meglepetéstől.
<O
-„Keecskee?…- kérdeztem hitetlenül -…. Keecskee???…. van kecske ?? … Igazán van kecske,…Barbarics bácsi… ?…-
-„Van,…- bólintott büszkén., aztán megerősítette -….. Igazán van kecske, … gyere, nézd meg, - …megmutatom…. „-
<O
Megfogta a kezemet, és bementünk a kertbe.
<O
Ott volt a kecske., - egy mandulafához kötve.
Szép. Nagy. Termetes.
Igazi kecske.
Fekete- fehér, … gyönyörű, nagy szarvakkal.
Mint az álom.
<O
Meg akartam símogatni, - de Barbarics bácsi nem engedte, - elkapott, :
-„Ne menj közel Pici,… - mondta - ….támad, mint az istennyila, öklel, rúg, … talán még harap is, ….nem tudom…”-
<O
Akkor visszaléptem, … és kézen fogva néztük a kecskét.
Szorosan fogtam Barbarics bácsi mutatóujját a szutykos picike mancsommal.
Néztük a kecskét.
Gyönyörködtünk benne.
Csendben voltunk.
<O
Tejfölös kenyér…- gondoltam.
<O
Szerettem volna megkérdezni Barbarics bácsit, :
-„…van-e, …. van-e tejfölös kenyér….??? …..”-
<O
De nem mertem megkérdezni, - …. nehogy azt higgye, - azért beszéltem rá a kecskére…..-
<O
Pedig, - tartok tőle,..... - …. azért beszéltem rá a kecskére….-
<O
Barbarics bácsi, - mintha bele látott volna a gondolataimba, mert egyszer csak kérdezés nélkül válaszolt:
-„Nincsen tejfölös kenyér, ….sajnos, nincsen,…. nem is lesssz,… pedig én is szeretem…”-
-„Niiincsen???…- néztem rá csalódottan - …. Mért nincseeeeen ?….”
-„Mert ez nem jó, … nem jó kecske, …. ez soha nem ad tejet, …. ez bak, …”-
-„Téllleg?….”-.
<O
Aztán, csak néztük a kecskét, kézen fogva, és hallgattunk.
-„De azért kecske ugye??…” – kérdeztem végül
-„Hát, …. kecskének, kecske….”- mondta bizonytalanul.
<O
-„Akkor, most mi lessssz?….”-
-„Mi lenne?…. semmi,… semmi se lesssz, ..… nem ad tejet és kész, ……..pesti gyerek vagyok én, nem tudhattam, …- mentegetőzött, zavartan - … azt gondoltam, hogy a kecske, az kecske, mindegy, hogy milyen, … tejet ad és kész, …. az a dolga, … csak most tudtam, meg, hogy ez nem így van, ….akkor tudtam meg, - amikor meg akartam fejni….„ –
<O
Hallgattunk.
Végül, - kiegyeztem volna a helyzettel, és megkérdeztem:
<O
-„Lekváros kenyér ?,…”
Szégyenkezve nézett rám.
-„Az sincs, - mondta -…. sőt, kenyér sincs, … elfogyott…..”-
<O
Azonnal feltaláltam magamat.
Intézkedni kellett.
Abban, - otthon voltam.
<O
-„Egyet se búsuljon Barbarics bácsi, - mondtam - hozok én magának kenyeret is, meg lekvárt is….”
Hoztam, -…. és megköszönte szépen.
Aztán megkent két méretes szelet kenyeret bőven lekvárral, és kimentünk a mandulafa alá megenni.
Néztük a kecskét….-
Mert, - azért kecske volt, …- és szép.
<O
Aztán, sokszor vittem még Barbarics bácsinak, - hol ezt, hol azt.
Mindig örült neki.
Én meg, - örültem, hogy örült.
<O
Szépen tudott mesélni,…..- csinált nekem is 3 lábú széket, -a saját kezével csinálta, - és pontosan olyan volt mint a suszter szék.
Olyan, - mint az övé.
Még picike mélyedés is volt benne, - a picike fenekemnek.
Az egész széket simára csiszolta, - és jó volt benne ülni.
Ott ülhettem a műhelyben, - és Barbarics bácsi, - ....mesélt.
Már megszoktam, hogy a szájában tartott faszegektől pösze, -… már, így is megértettem minden szavát, - ....és így is szerettem hallgatni.
<O
Nem sokkal később, megoldódott a kecske sorsa,….. - ..mert persze, híre ment a faluban annak, hogy bakkecskét vett Barbarics bácsi, fejős kecske helyett - és a falu, - igen jól mulatott rajta.
Egymásnak mesélték.
A hírre azonban, - bár soha életükben nem beszéltek még egymással – eljött hozzá a másik suszter, a Strenner bácsi, …..és jól összebarátkoztak.
Ezután, már összejártak.
<O
Strenner bácsi, - elvitte a bakot, és adott érte egy szép gidát, …..- aminek csak nőni kellett, …. hogy később majd fejős kecske legyen belőle.
Meg, - tejfölös kenyér.
Nehezen vártam.
<O
Emlékszem rá, - gyakran megnéztem, hogy nől-e már a cicije a gidának, mivelhogy abból lesz a tej, … a tejből meg a tejföl….- és a tejfölből, … a csudafinom tejfölös kenyér….-
Időnként, bíztattam Barbarics bácsit, - nézze már meg ő is a kiskecske cicijét, … és próbáljuk meg, …hátha ad már tejet, … - ....az a dolga, azért tartjuk,- … menjünk, … …nézzük meg, …próbáljuk meg, …-
<O
-„Nem lehet,…- mondta, -… fici még….”-
<O
Később, ez lett a gida neve,. ..Fici, …Ficike….-<O
Sőt, … Ficikém, … - …és Ficikém, aranyom, ….-<O
Mert az volt.<O
<O
Megszerettem a kiskecskét, -….. amikor csak lehetett, játszottam vele, - ….és a „nyakán lógtam”.<O
Szabadon járkáltunk a kertben.<O
Barbarics bácsi, nem kötötte meg Ficit, - mert megbízott benne.<O
Tudta, hogy nem fog elmenni.<O
Ott volt az otthona.<O
<O
Fici, - …értette a nevét, … - .meg én is, …..- <O
Ha a Barbarics bácsi elkiáltotta magát, hogy…… Ficiiiii, ….- akkor ketten rohantunk hozzá.<O
Mert én azt hittem, hogy engem hív, - csak a szájában van a szög…..-<O
<O
Aztán, …- ha a Barbarics bácsi, - Picit kiáltott, - ….Fici, - akkor is rohant hozzá, -….. velem együtt.<O
Ez, nekem szólt, -…. de Fici is értette.<O
Mert hiszen, Fici, - ….pici volt még, …. - és azt hihette, - őt hívják……-<O
Azt is megértette.<O
<O
Ficike, - szelíd volt, mint a bárány.<O
<O
Barbarics bácsi azt mondta, - azért volt szelíd és kedves, - mert szerettük.<O
<O
És, azt is mondta, hogy mindenkinek szüksége van a szeretetre, -….még egy kis gidának is.<O
Ez a világ rendje.<O
<O
<VKedves Bubamama!
Gyönyörű történetet írtál. A kedvenc gyerekkori mesekönyveimben sem volt soha szebb. Köszönöm.
Sok szeretettel Erzsi.kiss
A kopasz macska...
A macskára még jól emlékszem, - …sokáig élt.
Teszegény volt a neve.
<O</O
A történetet azonban, csak a Szüleim elbeszéléséből ismerem.
Sokszor mesélték el, - mert szerettem hallgatni.
<O</O
Éveken keresztül, minden alkalommal, - újra és újra rettegtem, - mesélés közben, - hogy mi lesz, ha a Papa, mégsem veszi észre a cicát, …..és nem menti ki a házból.
Akkor, bennég, … - és nem lesz nekünk Teszegényünk.
<O</O
Rettegtem, -….. pedig a macska, - már ott ült az ölemben.
Szerettem Teszegényt.
<O</O
Amikor hozzánk került, - én még meg sem születtem.
Anyám, a nehéz terhességével, - otthon feküdt.
<O</O
Száraz, - nagyon forró nyár volt.
Aratás.
<O</O
Hirtelen, félreverték a harangokat.
Tűz volt a faluban.
<O</O
Kongattak.
Csak az tudja, milyen borzasztó ezt hallani, - aki ismeri, -….. aki hallotta már.
Jajveszékelés, sírás, sikoltozás hallatszott.
<O</O
A faluban lévő házak, - nádtetősek voltak.
Szinte, - valamennyi.
Hatalmas szél volt.
Az egész falu, - porig éghetett volna, -…… ha az égő pernyét tovább viszi a szél.
<O</O
Fekete felhők száguldottak az égen, - és fekete füstoszlop, hatalmas lángnyelvek csaptak az ég felé..
<O</O
Egy, faluszéli, - nádtetős házba vágott, - az egyetlen, ….- az ezerágú villám.
A nádtető pedig, - azonnal fellobbant.
<O</O
Megmozdult a falu.
Egy emberként rohantak az égő házhoz azok, akik akkor otthon voltak.
Apám is.
<O</O
Nem volt tűzoltó kocsi,… nem volt locsoló tömlő, ….és nem volt vízvezeték.
A patak pedig messze volt.
<O</O
Az emberek, - asszonyok, gyerekek, öregek, - akik nem az aratásnál voltak a határban - több láncot alkotva a szomszédos házak kútjaiból húzott, és – kézből-kézbe tovább adogatott - vödör vízzel. oltották a tüzet.
<O</O
Az oltást, a Darázs méltóságos vezette, - miniszteri tanácsos, - aki minden nyáron itt nyaralt, és a közelben volt a háza.
Amikor Apám odaért, - éppen fent volt a tűzfalnak támasztott létra tetején, - és onnan locsolta az egyik „lánccal”, - a még lángba nem borult tetőrészt.
Apám, csak intett neki, - ő lent folytatta egy másik „lánccal”.
<O</O
-„Nincs bent senki?….”- kérdezte Apám
-„Nincs, nincs tekintetes úr,…. nincs bent senki, …hála Istennek….”- mondta egy szomszéd..
<O</O
Akkor rohant be az udvarba, kibomlott konttyal, őrjöngve, és sikoltozva, Kócos-Varga néni :
-„Bent van a gyerekem! ….Irgalmas Isten! … bent van a gyerekem!…a pólyibabám, …. a pólyibabám….!.”-
<O</O
Be akart rohanni, - de elkapták, és lefogták.
Apám, - abban a pillanatban berontott az égő házba.
<O</O
Csak egyetlen szoba volt, - tudta hol kell keresni a kicsit, és azonnal megtalálta.
Nem lehetett tudni, - hogy a gyerek, él-e, hal-e, ….csak felkapta, - ….már rohant volna is kifelé .-
És, - akkor, … - akkor vágódott be a roskadozó, füsttel teli szobába, - az égő macska.
Felugrott a függönyre és eszeveszetten nyávogva futott fel rajta.
Apám, a függönnyel együtt rántotta le fél kézzel, és úgy vitte ki a hóna alatt, - a vékony sárgaréz függönyrúddal együtt.
<O</O
Ki tudtak menni.
Kiértek.
<O</O
Kócos-Varga néni, őrjöngve kapta el a gyerekét, - aki a levegőn, - hirtelen köhögni kezdett.
Tehát, - élt…..!
<O</O
Kócos-Varga néni, - leült vele az udvarra, és előre-hátra hajladozva, sírva, - énekelve, vagy imádkozva -…. ringatni kezdte a gyerekét.
Nem törődött a házzal.
Nem volt fontos.
Semmi sem volt fontos, - csak a gyerek.
<O</O
Útban volt az oltásnál, - de kikerülték.
<O</O
A ház egyik fele, - az a fele, - ahol a gyerek volt, - percekkel később megadta magát, - összeomlott.
A beomlott vastag nádtető azonban tovább bűzölgött, - és bármelyik percben lángra lobbanhatott újra.
Oltani kellett tovább.
<O</O
A ház másik fele, - amit a Darázs méltóságos előre belocsolt, - még nem égett, - …. állt.
A háznak ebben a részében volt a füstöskonyha, - meg a kamura.
Nem kamra, - kamura.
Több helyiségből állt, - itt tároltak mindent.
Az egész évi élelmiszert, pl. a füstölt húst, - és külön helyiségben a termést, és a vetőmagokat.
<O</O
Úgy néz ki, - mindez, - talán, ….megmenekül.
Megmenekülhet.
És akkor, megmenekül , …- a távolabb álló istálló is, meg az ólak.
<O</O
A macska, - veszettül kapálózva, - Apám kezében maradt.
-„Agyon kell ütni…”- mondta a szomszéd, amint rápillantott – csapja agyon, tekintetes úr….”-
<O</O
Apám azonban egy nagyobbacska fiúhoz fordult, sietve.
-„Jó szorosan fogd meg fiam, el ne ereszd, …. vidd le a tekintetes asszonyhoz, ő majd tudja, mit kell vele csinálni, …siessél fiam…”-
A fiú csak bólintott, - és már futott is a kapálózó, - függönybe tekert - macskával.
<O</O
Apám meg oltott tovább a többiekkel.
<O</O
Akkor, - hirtelen megdördült az ég.
A szomszéd bácsi föltekintett, és megemelte a kalapját :
-” sosem gyünne rosszkor Uram, …. de most nagyon kőne….!….-
<O</O
Újra megdördült az ég, és hatalmasat villámlott, - aztán, –…. mintha a poklok csatornái indultak volna meg, – eleredt az eső.
Hetek óta, - most,…. először.
A szakadó eső, percek alatt eloltotta a maradék tüzet, - …és hirtelen,… - egyik pillanatról a másikra - …..megmenekült a falu.
<O</O
A férfiak a zuhogó esőben, felszabadultan, és megkönnyebbülten fordultak egymás felé,…- egymás kezét rázogatták, és egymás vállát veregették.
<O</O
Aztán, - miközben áztatta, mosta róluk a kormot hamut, pernyét az eső, - megbeszélték, ….hogy akkor, - ….. vasárnap, mise után, ugyanitt találkoznak.
<O</O
Darázs úr, és Apám, - rábólintottak.
-„Vasárnap, mise után, …ugyanitt…”-
<O</O
Az asszonyok, - szintén megkönnyebbülten, - Kócos-Varga nénit fogták körül, és bíztatták, hogy :
-„…keljen már fel, …na, keljen már fel lelkem, …vége van, …vége van, …nem égett le egészen a ház, …maradt valami belőle, …”-
<O</O
Mintha nem is hallotta volna.
Ült a sárban, ölelte, ringatta a gyerekét az elázott lucskos pólyában, - és némán sírt tovább.
<O</O
Akkor érkezett haza a férje, - rohanvást, - aki hajnal óta, a szomszéd faluban lévő földjükön aratott.
Nem szólt egy szót sem.
Talán rá se nézett a házra.
Letérdelt a felesége elé, és összeölelkeztek.
Ő is sírvafakadt.
<O</O
-„Gyere Rézi, - mondta később – mennyünk haza, anyámhó…”-
Felsegítette a feleségét, és megint megölelte.
<O</O
Aztán, elindultak az udvarból kifelé.
Mint az alvajárók, úgy mentek, - egymást átölelve.
Nem néztek se jobbra, - se balra, csak vitte őket a lábuk.
<O</O
-„Úgy, úgy,... - menjenek csak szomszéd, … menjenek, … gondom lesz az állatokra, …Isten magukkal szomszéd, ….menjenek, csak menjenek…..”- bíztatta őket a szomszédjuk, - pedig látta, hogy nem hallják.
<O</O
Mire Apám hazaért, - a legnagyobb megrőkönyödésére, - a macska be volt ’”pólyálva” egy vánkosba..
Pontosan úgy, mint egy kisbaba.
Szorosan lekötve.
Szegény macska keze lába benne volt a pólyában, csak a megpörkölt feje látszott ki..
Anyám pedig, - aki, teljesen össze volt karmolva - dajkálta és beszélt hozzá.
<O</O
Apám,….. - nem szólt semmit, - de Anyám, - értette.
-„Mit tehettem volna?…- kérdezte - … ha nem kötözöm be, világgá fut, …be kellett kötnöm, -… igen, be kellett kötnöm,…..”-
<O</O
Igaz, csak rövid ideig volt pólyában a cica, - amíg Anyám cinkkenőccsel kenegette.
Nem evett, és nem ivott azalatt, …..csak nyávogott, - mert fájdalmai voltak.
<O</O
Amikor aztán egy kicsit elnyugodott, - és végre elhallgatott …..- akkor Anyám a tenyerére kent hideg tejföllel kínálgatta.
<O</O
A tejfölt, - minden macska szereti.
Talán, ez is.
<O</O
Egy darabig, - nem érdekelte a cicát a tejföl.
Anyám azonban, nem adta fel, - nem unta meg kínálgatni.
Egyszer aztán, szaglászni kezdte Anyám kezét, ….és valóban elkezdte nyalogatni róla a tejfölt.
<O</O
-„Ó, …te szegény, … te szegény, - mondogatta Anyám, ….- ó, te szegény, …ó te szegény….”-
<O</O
Nem tudták a macska nevét, - lehet, hogy nem is volt neki - így, - később ez lett a neve :
Te, szegény.
Annyiszor mondták neki, hogy….. - megértette.
<O</O
Én, - már csak így ismertem : „Teszegény”….-
<O</O
Ezt, - másképpen mondtuk ki, mint a te szegényt.
Másképpen ejtettük az e - hangot..
Ezt, - a Teszegényt, - úgy mondtuk,….- mintha azt mondtuk volna : kertszegély, vagy, seregély, …vagy verebély, ….-
<O</O
Már, - nem volt szegény.
Jó helye volt nálunk, - ….. szerették.
<O</O
Amikor hozzánk került, - Apám, óva intette Anyámat, vigyázzon, - ne szeresse meg, szegényt, - mert a macska, - a házhoz kötődik, - nem az emberhez.
<O</O
-„Tudom, - mondta Anyám – ha meggyógyul, haza fog menni a házukhoz, - és én, -….elengedem….”-
<O</O
Teszegény azonban nem ment el.
Otthon volt.
Ott volt otthon, - Anyám mellett.
Egy jól kipárnázott vékában lakott a konyhában, a tűzhely mellett, - hogy Anyám mindig rálásson.
Nem mintha nagyon szép látványt nyújtott volna..
<O</O
A sebei lassan meggyógyultak ugyan, de a szőre nem mindenhol nőtt ki.
A bőrén pedig - helyenként, - vastag, vörös forradások voltak.
Szóval, - csúf volt szegény.
Anyám azonban, - nem találta annak.
Százszor is megsímogatta :
-„Te, …szegény…”-
<O</O
Amikor egy alkalommal a keresztanyám látogatóba jött hozzánk, és meglátta a macskát, hangosan felsikoltott :
<O</O
-„Úristen !!…Úristen, … Úúúúristen !…”-
-„Dehogyis, ….- mondta Apám - …. csak egy macska…”-
-”De, van nektek rendes macskátok is, ….minek kellett ez, …? ”-
-„Szüksége volt ránk…”-
-„Jééézus,…”-
-„Dehogyis…”-
<O</O
Igen, - volt Anyáméknak „rendes” macskájuk is.
Egy, - 8 és fél kilós , elhízott, elkényeztetett lusta , nagy fehér angóra macska.
Azt is szerették, - ….. de Teszegényt jobban.
<O</O
Nem sokkal később, amikor Édesanyám ágyban fekvő beteg volt, - velem volt gyermekágyas, - …Teszegény, viszonozta a rengeteg törődést. –
<O</O
Egy reggel, - felugrott az Édesanyám ágyára, - és letette a paplanára a félholt egeret, - amit ki tudja honnan hozhatott, -…. mert nálunk nem volt egér.
<O</O
Vadászott, …..és a zsákmányt, - elhozta Anyámnak.
Aztán félrefordított fejjel nézte,…. mit szól Anyám az ajándékhoz.
<O</O
Ennivaló.
Anyámnak hozta.
<O</O
Semmit se szólt,…….csak megsímogatta a cicát, - és megköszönte neki.
Beszélgetett vele.
<O</O
Később elmondta, legszívesebben világgá futott volna akkor, - annyira félt az egértől..
De nem mutatta, - tovább simogatta Teszegényt, „aki” leült a paplanra, - és néha meg-megpofozta az egeret, - hogy Anyámnak, - „kedvet csináljon hozzá….”.-
Anyám pedig, tovább simogatta a cicát, - aki gondoskodni akart róla.
<O</O
Ezt követően aztán, …..- egészen addig, - amíg ágyban fekvő beteg volt, - Teszegény, mindennap hozott Anyámnak egeret.
<O</O
Törődött vele.
Gondoskodott róla.
<O</O
Azt adta a Mamámnak, -….. amit ő legjobban szeretett.
A saját egerét.
<O</O
A macskára még jól emlékszem, - …sokáig élt.
Teszegény volt a neve.
<O
</OA történetet azonban, csak a Szüleim elbeszéléséből ismerem.
Sokszor mesélték el, - mert szerettem hallgatni.
<O
</OÉveken keresztül, minden alkalommal, - újra és újra rettegtem, - mesélés közben, - hogy mi lesz, ha a Papa, mégsem veszi észre a cicát, …..és nem menti ki a házból.
Akkor, bennég, … - és nem lesz nekünk Teszegényünk.
<O
</ORettegtem, -….. pedig a macska, - már ott ült az ölemben.
Szerettem Teszegényt.
<O
</OAmikor hozzánk került, - én még meg sem születtem.
Anyám, a nehéz terhességével, - otthon feküdt.
<O
</OSzáraz, - nagyon forró nyár volt.
Aratás.
<O
</OHirtelen, félreverték a harangokat.
Tűz volt a faluban.
<O
</OKongattak.
Csak az tudja, milyen borzasztó ezt hallani, - aki ismeri, -….. aki hallotta már.
Jajveszékelés, sírás, sikoltozás hallatszott.
<O
</OA faluban lévő házak, - nádtetősek voltak.
Szinte, - valamennyi.
Hatalmas szél volt.
Az egész falu, - porig éghetett volna, -…… ha az égő pernyét tovább viszi a szél.
<O
</OFekete felhők száguldottak az égen, - és fekete füstoszlop, hatalmas lángnyelvek csaptak az ég felé..
<O
</OEgy, faluszéli, - nádtetős házba vágott, - az egyetlen, ….- az ezerágú villám.
A nádtető pedig, - azonnal fellobbant.
<O
</OMegmozdult a falu.
Egy emberként rohantak az égő házhoz azok, akik akkor otthon voltak.
Apám is.
<O
</ONem volt tűzoltó kocsi,… nem volt locsoló tömlő, ….és nem volt vízvezeték.
A patak pedig messze volt.
<O
</OAz emberek, - asszonyok, gyerekek, öregek, - akik nem az aratásnál voltak a határban - több láncot alkotva a szomszédos házak kútjaiból húzott, és – kézből-kézbe tovább adogatott - vödör vízzel. oltották a tüzet.
<O
</OAz oltást, a Darázs méltóságos vezette, - miniszteri tanácsos, - aki minden nyáron itt nyaralt, és a közelben volt a háza.
Amikor Apám odaért, - éppen fent volt a tűzfalnak támasztott létra tetején, - és onnan locsolta az egyik „lánccal”, - a még lángba nem borult tetőrészt.
Apám, csak intett neki, - ő lent folytatta egy másik „lánccal”.
<O
</O-„Nincs bent senki?….”- kérdezte Apám
-„Nincs, nincs tekintetes úr,…. nincs bent senki, …hála Istennek….”- mondta egy szomszéd..
<O
</OAkkor rohant be az udvarba, kibomlott konttyal, őrjöngve, és sikoltozva, Kócos-Varga néni :
-„Bent van a gyerekem! ….Irgalmas Isten! … bent van a gyerekem!…a pólyibabám, …. a pólyibabám….!.”-
<O
</OBe akart rohanni, - de elkapták, és lefogták.
Apám, - abban a pillanatban berontott az égő házba.
<O
</OCsak egyetlen szoba volt, - tudta hol kell keresni a kicsit, és azonnal megtalálta.
Nem lehetett tudni, - hogy a gyerek, él-e, hal-e, ….csak felkapta, - ….már rohant volna is kifelé .-
És, - akkor, … - akkor vágódott be a roskadozó, füsttel teli szobába, - az égő macska.
Felugrott a függönyre és eszeveszetten nyávogva futott fel rajta.
Apám, a függönnyel együtt rántotta le fél kézzel, és úgy vitte ki a hóna alatt, - a vékony sárgaréz függönyrúddal együtt.
<O
</OKi tudtak menni.
Kiértek.
<O
</OKócos-Varga néni, őrjöngve kapta el a gyerekét, - aki a levegőn, - hirtelen köhögni kezdett.
Tehát, - élt…..!
<O
</OKócos-Varga néni, - leült vele az udvarra, és előre-hátra hajladozva, sírva, - énekelve, vagy imádkozva -…. ringatni kezdte a gyerekét.
Nem törődött a házzal.
Nem volt fontos.
Semmi sem volt fontos, - csak a gyerek.
<O
</OÚtban volt az oltásnál, - de kikerülték.
<O
</OA ház egyik fele, - az a fele, - ahol a gyerek volt, - percekkel később megadta magát, - összeomlott.
A beomlott vastag nádtető azonban tovább bűzölgött, - és bármelyik percben lángra lobbanhatott újra.
Oltani kellett tovább.
<O
</OA ház másik fele, - amit a Darázs méltóságos előre belocsolt, - még nem égett, - …. állt.
A háznak ebben a részében volt a füstöskonyha, - meg a kamura.
Nem kamra, - kamura.
Több helyiségből állt, - itt tároltak mindent.
Az egész évi élelmiszert, pl. a füstölt húst, - és külön helyiségben a termést, és a vetőmagokat.
<O
</OÚgy néz ki, - mindez, - talán, ….megmenekül.
Megmenekülhet.
És akkor, megmenekül , …- a távolabb álló istálló is, meg az ólak.
<O
</OA macska, - veszettül kapálózva, - Apám kezében maradt.
-„Agyon kell ütni…”- mondta a szomszéd, amint rápillantott – csapja agyon, tekintetes úr….”-
<O
</OApám azonban egy nagyobbacska fiúhoz fordult, sietve.
-„Jó szorosan fogd meg fiam, el ne ereszd, …. vidd le a tekintetes asszonyhoz, ő majd tudja, mit kell vele csinálni, …siessél fiam…”-
A fiú csak bólintott, - és már futott is a kapálózó, - függönybe tekert - macskával.
<O
</OApám meg oltott tovább a többiekkel.
<O
</OAkkor, - hirtelen megdördült az ég.
A szomszéd bácsi föltekintett, és megemelte a kalapját :
-” sosem gyünne rosszkor Uram, …. de most nagyon kőne….!….-
<O
</OÚjra megdördült az ég, és hatalmasat villámlott, - aztán, –…. mintha a poklok csatornái indultak volna meg, – eleredt az eső.
Hetek óta, - most,…. először.
A szakadó eső, percek alatt eloltotta a maradék tüzet, - …és hirtelen,… - egyik pillanatról a másikra - …..megmenekült a falu.
<O
</OA férfiak a zuhogó esőben, felszabadultan, és megkönnyebbülten fordultak egymás felé,…- egymás kezét rázogatták, és egymás vállát veregették.
<O
</OAztán, - miközben áztatta, mosta róluk a kormot hamut, pernyét az eső, - megbeszélték, ….hogy akkor, - ….. vasárnap, mise után, ugyanitt találkoznak.
<O
</ODarázs úr, és Apám, - rábólintottak.
-„Vasárnap, mise után, …ugyanitt…”-
<O
</OAz asszonyok, - szintén megkönnyebbülten, - Kócos-Varga nénit fogták körül, és bíztatták, hogy :
-„…keljen már fel, …na, keljen már fel lelkem, …vége van, …vége van, …nem égett le egészen a ház, …maradt valami belőle, …”-
<O
</OMintha nem is hallotta volna.
Ült a sárban, ölelte, ringatta a gyerekét az elázott lucskos pólyában, - és némán sírt tovább.
<O
</OAkkor érkezett haza a férje, - rohanvást, - aki hajnal óta, a szomszéd faluban lévő földjükön aratott.
Nem szólt egy szót sem.
Talán rá se nézett a házra.
Letérdelt a felesége elé, és összeölelkeztek.
Ő is sírvafakadt.
<O
</O-„Gyere Rézi, - mondta később – mennyünk haza, anyámhó…”-
Felsegítette a feleségét, és megint megölelte.
<O
</OAztán, elindultak az udvarból kifelé.
Mint az alvajárók, úgy mentek, - egymást átölelve.
Nem néztek se jobbra, - se balra, csak vitte őket a lábuk.
<O
</O-„Úgy, úgy,... - menjenek csak szomszéd, … menjenek, … gondom lesz az állatokra, …Isten magukkal szomszéd, ….menjenek, csak menjenek…..”- bíztatta őket a szomszédjuk, - pedig látta, hogy nem hallják.
<O
</OMire Apám hazaért, - a legnagyobb megrőkönyödésére, - a macska be volt ’”pólyálva” egy vánkosba..
Pontosan úgy, mint egy kisbaba.
Szorosan lekötve.
Szegény macska keze lába benne volt a pólyában, csak a megpörkölt feje látszott ki..
Anyám pedig, - aki, teljesen össze volt karmolva - dajkálta és beszélt hozzá.
<O
</OApám,….. - nem szólt semmit, - de Anyám, - értette.
-„Mit tehettem volna?…- kérdezte - … ha nem kötözöm be, világgá fut, …be kellett kötnöm, -… igen, be kellett kötnöm,…..”-
<O
</OIgaz, csak rövid ideig volt pólyában a cica, - amíg Anyám cinkkenőccsel kenegette.
Nem evett, és nem ivott azalatt, …..csak nyávogott, - mert fájdalmai voltak.
<O
</OAmikor aztán egy kicsit elnyugodott, - és végre elhallgatott …..- akkor Anyám a tenyerére kent hideg tejföllel kínálgatta.
<O
</OA tejfölt, - minden macska szereti.
Talán, ez is.
<O
</OEgy darabig, - nem érdekelte a cicát a tejföl.
Anyám azonban, nem adta fel, - nem unta meg kínálgatni.
Egyszer aztán, szaglászni kezdte Anyám kezét, ….és valóban elkezdte nyalogatni róla a tejfölt.
<O
</O-„Ó, …te szegény, … te szegény, - mondogatta Anyám, ….- ó, te szegény, …ó te szegény….”-
<O
</ONem tudták a macska nevét, - lehet, hogy nem is volt neki - így, - később ez lett a neve :
Te, szegény.
Annyiszor mondták neki, hogy….. - megértette.
<O
</OÉn, - már csak így ismertem : „Teszegény”….-
<O
</OEzt, - másképpen mondtuk ki, mint a te szegényt.
Másképpen ejtettük az e - hangot..
Ezt, - a Teszegényt, - úgy mondtuk,….- mintha azt mondtuk volna : kertszegély, vagy, seregély, …vagy verebély, ….-
<O
</OMár, - nem volt szegény.
Jó helye volt nálunk, - ….. szerették.
<O
</OAmikor hozzánk került, - Apám, óva intette Anyámat, vigyázzon, - ne szeresse meg, szegényt, - mert a macska, - a házhoz kötődik, - nem az emberhez.
<O
</O-„Tudom, - mondta Anyám – ha meggyógyul, haza fog menni a házukhoz, - és én, -….elengedem….”-
<O
</OTeszegény azonban nem ment el.
Otthon volt.
Ott volt otthon, - Anyám mellett.
Egy jól kipárnázott vékában lakott a konyhában, a tűzhely mellett, - hogy Anyám mindig rálásson.
Nem mintha nagyon szép látványt nyújtott volna..
<O
</OA sebei lassan meggyógyultak ugyan, de a szőre nem mindenhol nőtt ki.
A bőrén pedig - helyenként, - vastag, vörös forradások voltak.
Szóval, - csúf volt szegény.
Anyám azonban, - nem találta annak.
Százszor is megsímogatta :
-„Te, …szegény…”-
<O
</OAmikor egy alkalommal a keresztanyám látogatóba jött hozzánk, és meglátta a macskát, hangosan felsikoltott :
<O
</O-„Úristen !!…Úristen, … Úúúúristen !…”-
-„Dehogyis, ….- mondta Apám - …. csak egy macska…”-
-”De, van nektek rendes macskátok is, ….minek kellett ez, …? ”-
-„Szüksége volt ránk…”-
-„Jééézus,…”-
-„Dehogyis…”-
<O
</OIgen, - volt Anyáméknak „rendes” macskájuk is.
Egy, - 8 és fél kilós , elhízott, elkényeztetett lusta , nagy fehér angóra macska.
Azt is szerették, - ….. de Teszegényt jobban.
<O
</ONem sokkal később, amikor Édesanyám ágyban fekvő beteg volt, - velem volt gyermekágyas, - …Teszegény, viszonozta a rengeteg törődést. –
<O
</OEgy reggel, - felugrott az Édesanyám ágyára, - és letette a paplanára a félholt egeret, - amit ki tudja honnan hozhatott, -…. mert nálunk nem volt egér.
<O
</OVadászott, …..és a zsákmányt, - elhozta Anyámnak.
Aztán félrefordított fejjel nézte,…. mit szól Anyám az ajándékhoz.
<O
</OEnnivaló.
Anyámnak hozta.
<O
</OSemmit se szólt,…….csak megsímogatta a cicát, - és megköszönte neki.
Beszélgetett vele.
<O
</OKésőbb elmondta, legszívesebben világgá futott volna akkor, - annyira félt az egértől..
De nem mutatta, - tovább simogatta Teszegényt, „aki” leült a paplanra, - és néha meg-megpofozta az egeret, - hogy Anyámnak, - „kedvet csináljon hozzá….”.-
Anyám pedig, tovább simogatta a cicát, - aki gondoskodni akart róla.
<O
</OEzt követően aztán, …..- egészen addig, - amíg ágyban fekvő beteg volt, - Teszegény, mindennap hozott Anyámnak egeret.
<O
</OTörődött vele.
Gondoskodott róla.
<O
</OAzt adta a Mamámnak, -….. amit ő legjobban szeretett.
A saját egerét.
<O
</OBumamama, annyira csodás volt ez a cicás történet!!És a kecskés is nagyon tetszett,nagyon megható, és szép történetek, annyira szeretem olvasni őket!
Korábban említetted, hogy talán kiadatod ezenket az írásokat. Ebből lesz valami? Olyan jó lenne! kiss
Én néhány videót ajánlanék Nektek. Remélem, Ti is olyan nagyon érdekesnek és szépnek találjátok majd, mint én. A víz üzenete a címe, és 3 kb. tízperces részletben van fenn a youtube-on, de belinkelem:
Kíváncsi vagyok, mit szóltok hozztá.
A víz üzenete 1:
http://www.youtube.com/watch?v=l9KXcDFy-I0&feature=related
A víz üzenete 2:
http://www.youtube.com/watch?v=ZthsZ1WYGb8&feature=related
A víz üzenete 3:
http://www.youtube.com/watch?v=DYgTfB83u4w&feature=related
Korábban említetted, hogy talán kiadatod ezenket az írásokat. Ebből lesz valami? Olyan jó lenne!
kissÉn néhány videót ajánlanék Nektek. Remélem, Ti is olyan nagyon érdekesnek és szépnek találjátok majd, mint én. A víz üzenete a címe, és 3 kb. tízperces részletben van fenn a youtube-on, de belinkelem:
Kíváncsi vagyok, mit szóltok hozztá.
A víz üzenete 1:
http://www.youtube.com/watch?v=l9KXcDFy-I0&feature=related
A víz üzenete 2:
http://www.youtube.com/watch?v=ZthsZ1WYGb8&feature=related
A víz üzenete 3:
http://www.youtube.com/watch?v=DYgTfB83u4w&feature=related
Igen, nagyon szép, olvastam már könyvben is. A japán Masaru Emoto "találmánya" a vízkristályokkal való kísérlet. Erre épül egy film is, a címe: Mi a csudát tudunk a világról? - agykontrollosok adták ki, ha érdekel ez a téma föltétlenül nézd meg!Bumamama, annyira csodás volt ez a cicás történet!!És a kecskés is nagyon tetszett,nagyon megható, és szép történetek, annyira szeretem olvasni őket!
Korábban említetted, hogy talán kiadatod ezenket az írásokat. Ebből lesz valami? Olyan jó lenne!
Én néhány videót ajánlanék Nektek. Remélem, Ti is olyan nagyon érdekesnek és szépnek találjátok majd, mint én. A víz üzenete a címe, és 3 kb. tízperces részletben van fenn a youtube-on, de belinkelem:
Kíváncsi vagyok, mit szóltok hozztá.
A víz üzenete 1:
http://www.youtube.com/watch?v=l9KXcDFy-I0&feature=related
A víz üzenete 2:
http://www.youtube.com/watch?v=ZthsZ1WYGb8&feature=related
A víz üzenete 3:
http://www.youtube.com/watch?v=DYgTfB83u4w&feature=related
Köszönöm a kedves történeteket Drága Bubamama! Olyan jó olvasni őket, ha szomorú dolgokról szólnának is, a világnak rendje van bennük, a dolgoknak helyük van ebben a rendezett világban. Az emberség midíg úrrá lesz a nehézségeken... szóval olyan világot festesz le bennük, amiben nagyon szeretnénk élni.
Tényleg, megjelenik a könyv? Nagyon jó lenne!
Tényleg, megjelenik a könyv? Nagyon jó lenne!
Még nem hallottam erről a filmről ( ezeket a videókat is most mutatták nekem) de majd utánanézek, köszönöm!
Nekem is ez a rendezettség,biztonságérzet tetszik benne nagyon... ami manapság már egyáltalán ninjcs jelen, csak a rohanás, kapkodás, az emberek összevissza gondolatai... már ha egyáltalán gondolkoznak...
Imádom olvasni ezeket a történeteket, de mindig nagyon szomorú is leszek, hogy ez az értékrend már nincs (ennyire) jelen a mai emberek életében.
(pl. csak ha azt nézzük, hogy a kenyér mennyire csak egy mindennapi ételt jelent már az embereknek)
Mi a csudát tudunk a világról. szinkronosMég nem hallottam erről a filmről ( ezeket a videókat is most mutatták nekem) de majd utánanézek, köszönöm!
http://rapidshare.com/files/77576625/MI_A_CSUDAT.part1.rar
http://rapidshare.com/files/77583747/MI_A_CSUDAT.part2.rar
http://rapidshare.com/files/77591389/MI_A_CSUDAT.part3.rar
http://rapidshare.com/files/77600898/MI_A_CSUDAT.part4.rar
http://rapidshare.com/files/77610453/MI_A_CSUDAT.part5.rar
http://rapidshare.com/files/77620715/MI_A_CSUDAT.part6.rar
http://rapidshare.com/files/77638874/MI_A_CSUDAT.part6.rar
http://rapidshare.com/files/77651028/MI_A_CSUDAT.part7.rar
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Köszönöm kiss
NOITSA….:<O</O
<O</O
„Én néhány videót ajánlanék Nektek. Remélem, Ti is olyan nagyon érdekesnek és szépnek találjátok majd, mint én. A víz üzenete a címe, és 3 kb. tízperces részletben van fenn a youtube-on, de belinkelem:
Kíváncsi vagyok, mit szóltok hozztá.….”
A víz üzenete 1:
http://www.youtube.com/watch?v=l9KXc...eature=related
A víz üzenete 2:
http://www.youtube.com/watch?v=ZthsZ...eature=related
A víz üzenete 3:
http://www.youtube.com/watch?v=DYgTf...eature=related<O></O>
<O</O
<O</O
<O</O
Drága Noitsa!<O</O
<O</O
Hogy mit szólunk hozzá?<O</O
Csodálatos, …Lenyűgöző !<O</O
Köszönjük!!<O</O
<O</O
Jó pár évvel ezelőtt, - nagyon röviden olvastam erről valamit.<O</O
Alighanem, az Élet és Tudomány, - már nem vagyok benne egészen biztos - bemutatott néhány gyönyörű képet Emoto úr vízkristály képeiből. <O</O
Amire azonban határozottan emlékszem máig, - az az, - hogy akkor is, a Smetana és Csajkovszkíj zenéjére képződő csodálatos kristály képek fogtak meg.<O</O
<O</O
Bevallom, - egészen addig nem tudtam a vízről többet, mint azt, - hogy létfontosságú, - hogy a testünk kb. 70 %-a vízből áll,…s hogy ez, - az életünkkel, - egyre fogy, - …hogy szeretem a vizet, ..,….. hogy szép, - …és, hogy: H2O.<O</O
<O</O
Nagy élményt jelentett hát a három video.<O</O
Többször is végignéztem.<O</O
<O</O
Mindenesetre, -…. igencsak alátámasztja a saját véleményemet, : - ha rend van a lelkedben, a gondolataidban és az érzéseidben, akkor :…. Gyönyörű kristályok képződnek a saját ’”vízrendszeredben”….…- és nem bomlik meg a rend. – <O</O
<O</OSőt, …. rend lesz a környezetedben is,…. mert azt sugárzod ki.-<O</O
<O</O
Van erre, - egy régi, - mélyértelmű, szép magyar közmondás:<O</O
-”rend a lelke mindennek”….- <O</O
Bennem is, - meg a környezetemben is, - ….rendnek kell lenni.<O</O
<O</O
Tudtam én ezt.<O</O
Csak azt nem tudtam, - hogy ilyen módon, vagy ilyen módon is,….. – hat.<O</O
Hogy így működik, -… vagy így is működhet.<O</O
<O</O
A képekből látjuk, - a rend, a szép és a jó : ..- jót és szépet szül.<O</O
A káosz, a csúnya és a rossz, - csúnyát és rosszat.<O</O
<O</O
Én, - mélységesen hiszek az emberben, - abban is, - hogy az ember ártatlannak, és alapvetően jónak születik, - …. de a dolgok elromlanak,…. elromolhatnak valahol.<O</O
<O</O
Mindenki téved, vagy tévedhet, ….mindenki csetlik-botlik.<O</O
Az ember, - vagy bevallja, vagy nem.<O</O
Vagy feláll, - vagy nem.<O</O
<O</O
Ha azonban, feldolgozza a tévedéseit, - …megbékél önmagával, a világgal, - a mulasztásaival, kudarcaival, sérelmeivel, és, - a buktatóival, - …- akkor, rendbe jön a lelke, a szelleme, - az élete.<O</O
Eltűnik a káosz.<O</O
Jó lesz az ember közérzete,…. - és újra szebben süt a nap, - és gyönyörű az élet….-<O</O
<O</O
Tudtam én ezt, ….- és most ez a három video, alátámasztotta.<O</O
Tudtam én ezt, - …és most látni lehetett, hogy a pozitív gondolkodás, hogyan befolyásolja az életünket.<O</O
<O</O
Elhangzik a videoban, hogy : …<O</O
”- A víz az élet szülőanyja. <O</O
A víz, - továbbítja a rezgéseket, - az élet működéséhez szükséges információkat…” –<O</O
<O</O
Bennünk rejlik tehát a lehetőség, hogy milyen minőségű az az információ, - amelyet a további életünk működéséhez magunknak, …és egyben környezetünknek is, - nyújtunk, - továbbítunk.
Szépek lesznek-e a kis tetraédereink, - vagy, ... nyomorékok, ... megnyomorítottak....-<O</O
<O</O
Noitsa, … mégegyszer köszönöm !kiss<O</O
<O</O
Márta<O</O
<O</O
<O</O
<O</O
<O</O
<O</O
<O</O
</O<O
</O„Én néhány videót ajánlanék Nektek. Remélem, Ti is olyan nagyon érdekesnek és szépnek találjátok majd, mint én. A víz üzenete a címe, és 3 kb. tízperces részletben van fenn a youtube-on, de belinkelem:
Kíváncsi vagyok, mit szóltok hozztá.….”
A víz üzenete 1:
http://www.youtube.com/watch?v=l9KXc...eature=related
A víz üzenete 2:
http://www.youtube.com/watch?v=ZthsZ...eature=related
A víz üzenete 3:
http://www.youtube.com/watch?v=DYgTf...eature=related<O
></O><O
</O<O
</O<O
</ODrága Noitsa!<O
</O<O
</OHogy mit szólunk hozzá?<O
</OCsodálatos, …Lenyűgöző !<O
</OKöszönjük!!<O
</O<O
</OJó pár évvel ezelőtt, - nagyon röviden olvastam erről valamit.<O
</OAlighanem, az Élet és Tudomány, - már nem vagyok benne egészen biztos - bemutatott néhány gyönyörű képet Emoto úr vízkristály képeiből. <O
</OAmire azonban határozottan emlékszem máig, - az az, - hogy akkor is, a Smetana és Csajkovszkíj zenéjére képződő csodálatos kristály képek fogtak meg.<O
</O<O
</OBevallom, - egészen addig nem tudtam a vízről többet, mint azt, - hogy létfontosságú, - hogy a testünk kb. 70 %-a vízből áll,…s hogy ez, - az életünkkel, - egyre fogy, - …hogy szeretem a vizet, ..,….. hogy szép, - …és, hogy: H2O.<O
</O<O
</ONagy élményt jelentett hát a három video.<O
</OTöbbször is végignéztem.<O
</O<O
</OMindenesetre, -…. igencsak alátámasztja a saját véleményemet, : - ha rend van a lelkedben, a gondolataidban és az érzéseidben, akkor :…. Gyönyörű kristályok képződnek a saját ’”vízrendszeredben”….…- és nem bomlik meg a rend. – <O
</O<O
</OSőt, …. rend lesz a környezetedben is,…. mert azt sugárzod ki.-<O</O<O
</OVan erre, - egy régi, - mélyértelmű, szép magyar közmondás:<O
</O-”rend a lelke mindennek”….- <O
</OBennem is, - meg a környezetemben is, - ….rendnek kell lenni.<O
</O<O
</OTudtam én ezt.<O
</OCsak azt nem tudtam, - hogy ilyen módon, vagy ilyen módon is,….. – hat.<O
</OHogy így működik, -… vagy így is működhet.<O
</O<O
</OA képekből látjuk, - a rend, a szép és a jó : ..- jót és szépet szül.<O
</OA káosz, a csúnya és a rossz, - csúnyát és rosszat.<O
</O<O
</OÉn, - mélységesen hiszek az emberben, - abban is, - hogy az ember ártatlannak, és alapvetően jónak születik, - …. de a dolgok elromlanak,…. elromolhatnak valahol.<O
</O<O
</OMindenki téved, vagy tévedhet, ….mindenki csetlik-botlik.<O
</OAz ember, - vagy bevallja, vagy nem.<O
</OVagy feláll, - vagy nem.<O
</O<O
</OHa azonban, feldolgozza a tévedéseit, - …megbékél önmagával, a világgal, - a mulasztásaival, kudarcaival, sérelmeivel, és, - a buktatóival, - …- akkor, rendbe jön a lelke, a szelleme, - az élete.<O
</OEltűnik a káosz.<O
</OJó lesz az ember közérzete,…. - és újra szebben süt a nap, - és gyönyörű az élet….-<O
</O<O
</OTudtam én ezt, ….- és most ez a három video, alátámasztotta.<O
</OTudtam én ezt, - …és most látni lehetett, hogy a pozitív gondolkodás, hogyan befolyásolja az életünket.<O
</O<O
</OElhangzik a videoban, hogy : …<O
</O”- A víz az élet szülőanyja. <O
</OA víz, - továbbítja a rezgéseket, - az élet működéséhez szükséges információkat…” –<O
</O<O
</OBennünk rejlik tehát a lehetőség, hogy milyen minőségű az az információ, - amelyet a további életünk működéséhez magunknak, …és egyben környezetünknek is, - nyújtunk, - továbbítunk.
Szépek lesznek-e a kis tetraédereink, - vagy, ... nyomorékok, ... megnyomorítottak....-<O
</O<O
</ONoitsa, … mégegyszer köszönöm !kiss<O
</O<O
</OMárta<O
</O<O
</O<O
</O<O
</O<O
</O<O
</O<O
</O
Őszköszöntő.... <O</O
<HR align=center width="100%" color=#d1d1e1 noShade SIZE=1>
Csanádi Imre : Őszköszöntő...
"
Szállj, szállj,
ökörnyál, -
jön az ősz,
megy a nyár.
Megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval..."
Napsütéses szép őszt kívánok, Mindenkinek !<O</O
<O</O
</O<HR align=center width="100%" color=#d1d1e1 noShade SIZE=1>
Csanádi Imre : Őszköszöntő...
"
Szállj, szállj,
ökörnyál, -
jön az ősz,
megy a nyár.
Megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval..."
Napsütéses szép őszt kívánok, Mindenkinek !<O
</O<O
</O
Kedves Noitsa.
Igaz nem nekem ajánlottad a videókat, de megnéztem. Nagyon szépen köszönöm, csodálatosak.
Nagyon sok szeretettel Erzsi.kiss
http://www.youtube.com/watch?v=gNzE_7J5FoA&feature=related
Ugyan, Kicsi fecske, mindnyájatoknak ajánlom, azért tettem fel!kiss
Hagy osszam meg Veletek, mekkora élményben volt részem ma! Ma voltam először gyakorlaton óvodában! Kicsit féltem, mert sosem foglalkoztam még gyerekekkel,még csak kisebb rokonom sincs, és teljesen új volt nekem ez az egész. De annyira csodálatos volt! 2en voltunk 1 csoportban. Az óvónő azt mondta, válasszunk magunknak egy gyereket, akihez odamegyünk játszani, de már kalimpált is Vivien, hogy menjek hozzá legózni.
És egyébként végig ez volt. Néhányan kézen fogva vezettek, bújtak, öleltek, ölembe ültek.Nem én "választottam" őket, hanem ők engem, (főként 2 gyermek) még össze is kaptak néha, hogy ki üljön az ölembe!
Sokat segített a nyitottságuk, nekem tapasztalatlan fiatalnak, és csodálatos élmény volt! Ők még nagyon tudnak feltétlel nélkül szeretni!...
Már várom a jövőhét keddet is!
Hasonló témák
