Hogyan iktassuk ki az egónkat?!

tibya írta:

Már megszoktuk,hogy van egy probléma mindig aggyal,gondolkodással oldjuk meg. Ezzel csak egy gond van,hogy az egónak, a hamis énünknek fogalma sincs,hogy mi a jó nekünk, ezt igazából csak a valódi énünk tudja (Emlékszel? Belső hang).

Kattints a kibontásához...

mondd ezt egy krónikus betegségben szenvedőnek, akit a naponta tudatosan beszedett gyógyszerek tartanak életben, vagy olyannak, akinek tudatosan kell étkeznie, mert mondjuk laktóz érzékeny... minden, amit valaha megtapasztaltál vagy megtanultál segítségül hívható bármikor, mikor döntened kell, valami helyes-e vagy sem...nem kell azért gyilkos galócát enned, hogy tudd, meg fogsz halni, ha megeszed...esetleg legközelebb menj el gombázni, és minden gombát szedjél le ami az utadba kerül, majd vidd haza, csendesítsd le az elmédet, meditálj mindegyik felett és a belső hangodra hallgatva főzz belőlük egy levest...jó étvágyat hozzá ...én maradok a tudásnál, amit a gombákról tudok...és ha meg nem tudom, fellapozok egy szakkönyvet kiss az a fránya hamis én...miket nem merészel...

tibya írta:

Ha valami bosszant, egy helyzet vagy egy személy,ne állj ellen,enged át magadon,fogad el és nem lesz többé idegesítő.
Bármilyen zavaró zaj ugyan annyit segíthet mint a csend,ha hagyod olyannak lenni amilyen. Mert akkor ez az elfogadás is eljuttat a lelki béke birodalmában,ami a belső csend,nyugalom. Valahányszor elfogadod a jelen pillanatot olyannak amilyen,bármilyen formában is mutatkozzék,nyugodt vagy és lelki békét érzel.
A kreativitást és a problémák megoldását is ebben a belső csendben találjuk meg.

Kattints a kibontásához...

valóban...engem nem idegesít ám egyáltalán a szomszéd, aki vasárnap hajnalban ütvefúrja a falat, de valamitől a gyerekem mégis felébred és ordít...ő még nem hallott erről a tanításról...majd az ütvefúró és a gyereksírás együtt létrehoz otthon egy olyan légkört, amit neked is kívánok elfogadásra...kiss na jóóó, csak olyan ciki, hogy Tolle mesternek nincsenek szomszédai meg gyerekei, akik a hatalmas birtokán reggel próbára tennék.... ehh, mitől is lesz egy tanítás hiteles?

azt gondolom, az ezoterikába azok kapaszkodnak elsősorban, akik problémákkal küzdenek...akiknél minden "rendben van", azoknak eszükbe sem jut keresgélni a megnyugtató válaszok után...tessék kérem úgy tanítani, hogy egy társasházban is lehessen ám alkalmazni hajnali 5-kor...gyakorlat vs elmélet...az elméletet ismerjük...halljuk a gyakorlatot!

Hat igen ezzel a "Ha valami bosszant, egy helyzet vagy egy személy,ne állj ellen,enged át magadon,fogad el és nem lesz többé idegesítő."-dologgal kapcsolatban csak egy-ket gondolat.Ne feledjuk azt hogy most mar ott tartunk hogy mindenki keres valamit de piszokul.Es minden ezos konyvben ez a mondat tutira benne van.Ugyan olyan elcsepelt mar mint aza bizonyos josdai felirat hogy ismerd meg onmagad.Mert annyira jol hangzik es mondtam is valamit meg nem is.A fenti mondat akkor de csak is akkor ervenyes ha mar eljutott az adott egyen egy magasabb tudatszintre.Tudom nincsenek szintek stb.. de nem tudom maskent ezt megfogalmazni.Egyetertek Somaval hogy ez ebben az esetben beletorodes es persze elfojtas szuletik ha nincs meg aza bizonyos hattertudas lasd a gombak szakkonyve).Amig belul nem tudod ezt az egeszet atlatni nem fogod a menetet addig azt az embert inkabb keruld el!!Sokkal nagyobb segitseget adsz igy ezaltal magadnak mint hogy talalkozol vele es jon az elfojtas.Amig nem vagy kepes erre addig kar kiserletezgetni.Nem kell magunkra eroltetni semmit azert mert tudjuk hogy az a helyes.Amig nem allunk valamire keszen addig ugysem tudjuk megtenni.

Az igazi megvilagosodottat, a dualitas nelkuli embert nem idegesitene ha a gyermeke felebredne utvefuras miatt, mert szerintem nincs neki csaladja. Nem is volt, vagy elhagyta oket(inkabb ot hagytak el)nem azert mert nem szerette oket.Csak.... megvilagosodott.

az idegesítő helyzetek egyébként remek tanítómesterek tudnak lenni, ha élsz a lehetőséggel, és utánamész az érzéseidenk...én például rájöttem (figyelve magamat miközben nő bennem az ideg) hogy sokszor a gyökere az, hogy tehetetlennek érzem magam, vagy a szituáció megoldásában nem tudok aktívan rész venni...például ha hajnali kettőkor az ablakunk alatt részeg egyetemisták ordibálnak, és fellármázzák az egész családot, akkor nagyon pipa tudok lenni, mert mire lemennék, már messze járnak, viszont itt hagynak maguk után egy helyzetet, amit orvolsolni, helyrehozni kell, pedig el is lehetett volna kerülni...ez csak egy példa arra, hogy nem tudom azt mondani "na jó...jönnek, hát jönnek..majd elmennek...hangosak? nem baj...hadd kiabáljanak...így is szeretem őket...felébresztik a családot? nem baj...ha lennie kell, hát legyen...majd újabb 3 órámba fog telni, míg visszaaltatom a kicsit...semmi gond...majd kialvatlanul megyek a munkába, így is jó" szóval ez így nem megy...érzem, majd szétvet az ideg, hogy vannak olyan emberek, akik semmibe vesznek másokat, és úgy viselkednek mint az állatok...kidühöngöm magam (persze közben minősítek, mert kikivánkozik ) 1-2 perc alatt, az érzelmi vihar elvonul, minden lenyugszik, és renden van megint...de ha ezt nem tenném meg, akkor örlődnék rajta órákon át, és hibáztatnék, és morognék és minden lenne, csak jó nem...szóval...akkor most hogy van ez?...én azt tapasztalom,nekem nem mindig megy a Zen üzemmód...van akinek mindig megy? úgy hallanék a tapasztalatokról...

Soma!

Hidd el jol csinalod.Ez amit irtal total jo pelda arra hogy hogyan is kell termeszetesen viselkedni es nem elfojtani a dolgot.Az en szememben ezzel tiszteletben tartod sajat magad es a legfontosabb hogy oda figyelsz az erzeseidre.Aminek ki kell jonnie az had jojjon , addig amig ki kell jonnie Van egy konyv mar emlitettem Neked Ganga-Ki vagy valojaban ott is le irja hogy amig kerdesek merulnek fel az emberben addig kerdezni kell addig amig meg nem szunik a "kivancsisag" de addig amig egy kerdes is feljon csak kerdezz.Szoval amig egy szitu idegesit addig ugy is reagalsz ra.Ha tetszik hanem.Ha elfojtod akkor kivul nem latszik de belul annal nagyobb kart tesz.

Ezt talaltam


"Ha spontán módon kiengednéd a gyűlöletet, amikor érzed, nem lenne ez a túlzott teher, amiről úgy érezted, ki kell dobnod, vagy különben átkozott leszel! Nem lenne olyan nehéz a súlya a fejeden – vagy bármelyikőtök fején! A probléma nem az, amit a negatív gondolataidnak gondolsz, hanem a tőlük való félelmed.

Amint elkezdesz elfojtani, bizonyos mértékig minden érzelmet elfojtasz, és korlátokat emelsz, mert félsz önmagad valóságától. Ha nem tudod kifejezni a haragot, nem tudod kifejezni a szeretet sem – sőt, összekavarod egymással a kettőt!


Az egyetlen forradalom: a gondolat forradalma. A történelmetekben és nemzetetekben végbevitt egyedüli változások gondolataitok megváltozása révén mennek majd végbe, és nem erőszakos cselekedet révén… Nem változtathatjátok meg a világot kívülről, ugyanis belülről formáljátok azt.”

Soma77 írta:

az idegesítő helyzetek egyébként remek tanítómesterek tudnak lenni, ha élsz a lehetőséggel, és utánamész az érzéseidenk...én például rájöttem (figyelve magamat miközben nő bennem az ideg) hogy sokszor a gyökere az, hogy tehetetlennek érzem magam, vagy a szituáció megoldásában nem tudok aktívan rész venni...például ha hajnali kettőkor az ablakunk alatt részeg egyetemisták ordibálnak, és fellármázzák az egész családot, akkor nagyon pipa tudok lenni, mert mire lemennék, már messze járnak, viszont itt hagynak maguk után egy helyzetet, amit orvolsolni, helyrehozni kell, pedig el is lehetett volna kerülni...ez csak egy példa arra, hogy nem tudom azt mondani "na jó...jönnek, hát jönnek..majd elmennek...hangosak? nem baj...hadd kiabáljanak...így is szeretem őket...felébresztik a családot? nem baj...ha lennie kell, hát legyen...majd újabb 3 órámba fog telni, míg visszaaltatom a kicsit...semmi gond...majd kialvatlanul megyek a munkába, így is jó" szóval ez így nem megy...érzem, majd szétvet az ideg, hogy vannak olyan emberek, akik semmibe vesznek másokat, és úgy viselkednek mint az állatok...kidühöngöm magam (persze közben minősítek, mert kikivánkozik ) 1-2 perc alatt, az érzelmi vihar elvonul, minden lenyugszik, és renden van megint...de ha ezt nem tenném meg, akkor örlődnék rajta órákon át, és hibáztatnék, és morognék és minden lenne, csak jó nem...szóval...akkor most hogy van ez?...én azt tapasztalom,nekem nem mindig megy a Zen üzemmód...van akinek mindig megy? úgy hallanék a tapasztalatokról...

Kattints a kibontásához...

Változatok egy témára...
Kis értekezés a randalírozó fiatalokról.

Azt mondják a létezés nem ad hozzá, és nem vesz el

Éjszaka van, minden csendes.
Hangos, tivornyázó fiatalokra eszmélsz ...
Először tudatosítod, beazonosítod a szokatlan hangokat, és jön az áradat.
A pillanat töredéke alatt elönt az indulat és villannak a gondolatok, észrevétlenül!!!:
-ordibálnak, felébresztik a családot, felébred a kicsi, nehezen alszik vissza,fáradtan megyek munkába, fabatkát sem ér a munkám, ilyen-olyan emberek vannak, akik...stb.
Növekszik az indulat, már nincs önkontroll, gondolatkontroll, jönnek és jönnek a gondolatok ...
A gondolat érzelmi töltettel gyors, mint a villám, már ott is van...
Vajon mi van előbb: a tyúk, vagy a tojás?

A düh egy csodás megtisztító, megújító érzelmi vihar (megfigyelhető) az élethez tartozik, ám amit a szituációban hozzá társítunk (gondolat), na attól lesz olyan, amilyen...

A zen üzemmódban vajon mindig "jónak" kell lenni? Ki határozza meg a "jó" és a "rossz" fogalmát?
h

Soma77 írta:

szia Évi kiss

ha valaki azt hallja, hogy "Bármilyen esemény,szituáció történik is veled,bármit is tesz eléd az élet, fogad el." valamint "Az élet nagyon jól tudja,hogy mit kell neked átélned,hisz meg van tervezve az életutad." akkor könnyen gondolhatja azt, hogy bármi történik, annak úgy kell lennie...és ez egyenes út a beletörődésbe, ami az elfogadás teljes ellentéte...a beletörődés abba, hogy valami nem megváltoztatható egy passzív állapot és sokak számára nagyon kényelmes..."ez van, ezt rendelte el nekem a sors, az Isten..." - jajj de kényelmes magyarázat ez arra, miért ne változtassuk meg azt, ami nem tetszik ...és ha nem teszek semmit, akkor nem is kell vállalnom a következményeket (=felelősség elhárítása)...az elfogadás egy rendkívül aktív állapot, hiszen tisztán látod, mit kell tenned a következő pillanatban, anélkül, hogy a gondolatok összezavarnának, visszahúznának, elbizonytalanítanának... az elfogadás egy cselekvésre ösztönző állapot, pont ahogy írtad...megteszed, amit meg kell tenned, anélkül, hogy azon problémáznál, hogy "miért kell egyáltalán tennem ezzel valamit?...miért is történt ez meg?...jaj, már megint nekem kell csinálnom valamit...jó, de mi lesz, ha rosszul csinálom?.... stb. stb. stb" ezeket hívom fölösleges aggódásnak, amely elvezet a hárításhoz, a passzív lemondáshoz, a beletörődéshez, mindahhoz, ami az elfogadás ellentéte...

Kattints a kibontásához...

Drága Soma!
Amiről irsz,az általánositás,és ebben a formában igazad van.
Ha valaki eljut odáig,hogy felismeri a kettő közötti különbséget,mint pl:Te,aki tudja,hogy miről beszélek,különösen annak fényében,hogy már korábban volt erről szó - szabad akarat kérdés-körben,ahol is azt fejtegetted,hogy van egy előre elrendelt sorsunk,és valójában nincs szabad akarat.Én akkor nem értettem egyet,de most másképpen látom,mert az igaz,hogy van egy elrendelt sorsunk,de abban a szűk körben van szabad választásunk,és ami mellett mi döntünk lehet,hogy egy kerülőt teszünk közben,ami akár fordulópontot jelenthet az életünkben,de az élet úgyis rávezet arra az útra,ami ki van jelölve számunkra.
Erről beszélt tibya is,hogy jobb ha hagyjuk történni az eseményeket,ahogy azt az élet diktálja.
Persze az adott pillanatban döntést hozunk,amit éppen akkor a legjobbnak itélünk meg.Ennek elfogadása a későbbiekben - a szenvedés elkerülése - szerintem.

V.T. írta:

Soma!

Hidd el jol csinalod.Ez amit irtal total jo pelda arra hogy hogyan is kell termeszetesen viselkedni es nem elfojtani a dolgot.Az en szememben ezzel tiszteletben tartod sajat magad es a legfontosabb hogy oda figyelsz az erzeseidre.Aminek ki kell jonnie az had jojjon , addig amig ki kell jonnie Van egy konyv mar emlitettem Neked Ganga-Ki vagy valojaban ott is le irja hogy amig kerdesek merulnek fel az emberben addig kerdezni kell addig amig meg nem szunik a "kivancsisag" de addig amig egy kerdes is feljon csak kerdezz.Szoval amig egy szitu idegesit addig ugy is reagalsz ra.Ha tetszik hanem.Ha elfojtod akkor kivul nem latszik de belul annal nagyobb kart tesz.

Kattints a kibontásához...

Na igen,a nagy spirituális tanitók is mind azt mondják,hogy kérdezz,mert addig kereső maradsz...

robitsas írta:

Az igazi megvilagosodottat, a dualitas nelkuli embert nem idegesitene ha a gyermeke felebredne utvefuras miatt, mert szerintem nincs neki csaladja. Nem is volt, vagy elhagyta oket(inkabb ot hagytak el)nem azert mert nem szerette oket.Csak.... megvilagosodott.

Kattints a kibontásához...

Kedves robitsas!
Hirtelen az jutott az eszembe,hogy a holdon élsz? - mert ilyen képtelen ötletet még nem hallottam.
Miért is ne lehetne a megvilágosodott embernek családja,sőt szerintem sokkal könnyebb avval élni,mert számukra nincs elvárás,ők mindent önzetlenül tesznek!!

Én a személyes példámból tudom,és érzem ezt,és mondhatom a legjobb,amit csak érezhet az ember!!
Nekem papolhatja valaki az ellenkezőjét,hogy igy nem haragszik,úgy nem...ha nem azt érzem.

Az emberek tele vannak rosszindulattal,mert irigyek,hogy ők miért nem lehetnek megvilágosodottak,mert valójában tudat alatt csak arra vágynak.
A vággyal nem is lenne semmi baj,ha ezzel is nem "többek" akarnának lenni...pedig ezzel csak eltávolodnak tőle!

evapatocs írta:

Drága Soma!
Amiről irsz,az általánositás,és ebben a formában igazad van.
Ha valaki eljut odáig,hogy felismeri a kettő közötti különbséget,mint pl:Te,aki tudja,hogy miről beszélek,különösen annak fényében,hogy már korábban volt erről szó - szabad akarat kérdés-körben,ahol is azt fejtegetted,hogy van egy előre elrendelt sorsunk,és valójában nincs szabad akarat.Én akkor nem értettem egyet,de most másképpen látom,mert az igaz,hogy van egy elrendelt sorsunk,de abban a szűk körben van szabad választásunk,és ami mellett mi döntünk lehet,hogy egy kerülőt teszünk közben,ami akár fordulópontot jelenthet az életünkben,de az élet úgyis rávezet arra az útra,ami ki van jelölve számunkra.
Erről beszélt tibya is,hogy jobb ha hagyjuk történni az eseményeket,ahogy azt az élet diktálja.
Persze az adott pillanatban döntést hozunk,amit éppen akkor a legjobbnak itélünk meg.Ennek elfogadása a későbbiekben - a szenvedés elkerülése - szerintem.

Kattints a kibontásához...

szia Évi!...igen, általánosságban írtam, mert a sprituális irodalom (ahogy VT barátom is írta) ma már nagy tömegekhez eljutott, olvasott, gyakorolt dolog...a spirituális tanítások (felszínes, vagy saját szájíz szerinti) értelmezése sokszor vezethet tévútra...éppen azt a célt fogja szolgálni, aminek a szolgálatába állítod...nagyon sok embert látok, akik a lustaságukat eképp magyarázzák...akik a félelmeiket sprituális tanításokkal fedik be jó vastagon, hogy aztán nyugodtan hátradőlve mondhassák, "de hát én nem tehetk semmiről"...nos, én ezekről a valakikről írtam

hiszek a sorszerűségben, mert a saját életben is vannak sors-szerű(?) momentunk...nekem ez a kiindulópont...eddig úgy tűnik igaz, de persze ez is csak hit kérdése (gondolat végsősoron)...egyébként fontos, milyen "felbontásban" nézzük az eseményeket...vannak nagy horderejű események (pl. születés, halál, tragikus baleset, visszafordíthatatlan betegség, stb.) amelyek "magas távlatból" is jól látszanak...ezeket vizsgálva lehet a sors-szerűséget vagy felfedezni, vagy nem...viszont vannak a kevésbé nagy horderejű dolgok, pl. fehér vagy lila nyakkendőt veszek-e föl, lemegyek-e az uszodába sportolni vagy sem, hajlandó vagyok-e megcsinálni a házimunkát vagy inkább döglök a TV előtt, amelyek amolyan apró építőkockái a nagy mérföldköveknek, csak nehéz őket felismerni (nagy távlatból)...a szabad akarat minden pillanatban megvan, de mivel egy rendszer részei vagyunk, és hatunk egymásra, könnyen fellépnek korlátozások, amelyek aztán végül a szabad akarat ellen dolgoznak...

Soma77 írta:

mondd ezt egy krónikus betegségben szenvedőnek, akit a naponta tudatosan beszedett gyógyszerek tartanak életben, vagy olyannak, akinek tudatosan kell étkeznie, mert mondjuk laktóz érzékeny... minden, amit valaha megtapasztaltál vagy megtanultál segítségül hívható bármikor, mikor döntened kell, valami helyes-e vagy sem...nem kell azért gyilkos galócát enned, hogy tudd, meg fogsz halni, ha megeszed...esetleg legközelebb menj el gombázni, és minden gombát szedjél le ami az utadba kerül, majd vidd haza, csendesítsd le az elmédet, meditálj mindegyik felett és a belső hangodra hallgatva főzz belőlük egy levest...jó étvágyat hozzá ...én maradok a tudásnál, amit a gombákról tudok...és ha meg nem tudom, fellapozok egy szakkönyvet kiss az a fránya hamis én...miket nem merészel...

Kattints a kibontásához...

Erről is beszéltünk már korábban - a gyógyszerekről.Kár,hogy nem látod a hatásukat nap,mint nap...
Életben tartanak?? Hát igen,de milyen élet az---de ebben a kérdéskörben nem nyitok vitát,mert senkit nem akarok meggyőzni arról,amit vall.Majd rájön magától,de meg lehet,hogy nem.

A véleményem az,hogy inkább fel kellene ébreszteni az embereket,hogy kik ők valójában,és mire képesek!!!

Addig betegszik a társadalom (az emberek!!) lelkileg,és testileg,a gyógyszergyárak pedig tovább tömik erszényüket.
Hiába az akut betegség után jön a krónikus betegség.Nem de?

Egyetlen egy kérdés van, ami segíthet....ez úgy hangzik Ki van jelen... amíg az ego(hamis azonosulás "én")...bármit is kap választ nem fog vele tudni mit kezdeni...bárhova mehet az igazságért, nem fogja megkapni, mert ő maga a hamis, neki kell feloldódnia...abban a pillanatban mikor elengeded a hamis azonosulást, határtalanná igazzá válsz....az igazság nem kívül benned van...az az ami van, ami által a hamis én létezik, ami által minden azonosulás, forma létezik...a kérdés tehát itt és most eltudod-e engedni ezt a hamis azonosulást és tisztán ott maradni mint élet energia, ami van, ami örök, ami mindig is volt és mindig is lesz...ezért az egyetlen egy kérdés ki vagyok én...vezet el az igazsághoz...az pedig itt és most tud csak bekövetkezni....a megvilágosodás egy pillanat...csak engedd el a hamis azonosulást és légy jelen mint határtalan tudat...ha jelen vagy, igazán jelen vagy minden eggyé válik veled abban a pillanatban...csak egy ilyen ember tud segíteni szembe nézni igazi önmagaddal...mikor a jelenlétében megszűnsz ott lenni mint ego...és csak engeded, hogy megérintsen és magával ragadjon...abban a pillanatban az vagy....igen az igazság az ami "van"...ami által létezel...amit sosem kérdezel meg, hogy létezel-e ez az egyetlen egy aminek tudattalanul is tudatában vagy...és ez az egyetlen egy, az ami igaz...a többi csupán hamis gondolati azonosulás...az pedig csak egyetlen egy pillanat műve, hogy elengedd....pl: MOSTkiss

evapatocs írta:

Erről is beszéltünk már korábban - a gyógyszerekről.Kár,hogy nem látod a hatásukat nap,mint nap...
Életben tartanak?? Hát igen,de milyen élet az---de ebben a kérdéskörben nem nyitok vitát,mert senkit nem akarok meggyőzni arról,amit vall.Majd rájön magától,de meg lehet,hogy nem.

A véleményem az,hogy inkább fel kellene ébreszteni az embereket,hogy kik ők valójában,és mire képesek!!!

Addig betegszik a társadalom (az emberek!!) lelkileg,és testileg,a gyógyszergyárak pedig tovább tömik erszényüket.
Hiába az akut betegség után jön a krónikus betegség.Nem de?

Kattints a kibontásához...

valóban nem dolgozom az egészségügyben, de azt gondolom ha a Dalai Lámát megharapná egy veszett róka, valószínűleg ő is tetanuszt kapna azonnal...aztán lehet, hogy tévedek... van egy csomó gyógyszer, amit valóban feleslegesen szednek az emberek, mert egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne az ok, amire szedik, és ilyesformán valóban kidobott pénz és extra profit (honnan nézzük ugye ) de azért nem mondanám, hogy minden gyógyszer hiába való, hiszen az életmentő beavatkozásokhoz szükséges szintetikus gyógyszereket is gyógyszergyárak állítják elő...most akkor kell vagy nem?...szerintem igen is meg nem is....kiss

felébreszteni meg senkit nem lehet akaratán kívül, mert ez egy belső folyamat, amit kívülről katalizálni ugyan lehet, de megtörténtté tenni nem...

Soma77 írta:

valóban nem dolgozom az egészségügyben, de azt gondolom ha a Dalai Lámát megharapná egy veszett róka, valószínűleg ő is tetanuszt kapna azonnal...aztán lehet, hogy tévedek... van egy csomó gyógyszer, amit valóban feleslegesen szednek az emberek, mert egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne az ok, amire szedik, és ilyesformán valóban kidobott pénz és extra profit (honnan nézzük ugye ) de azért nem mondanám, hogy minden gyógyszer hiába való, hiszen az életmentő beavatkozásokhoz szükséges szintetikus gyógyszereket is gyógyszergyárak állítják elő...most akkor kell vagy nem?...szerintem igen is meg nem is....kiss

felébreszteni meg senkit nem lehet akaratán kívül, mert ez egy belső folyamat, amit kívülről katalizálni ugyan lehet, de megtörténtté tenni nem...

Kattints a kibontásához...

Szia Soma!
Én nem azt irtam,hogy akut esetben ne menj orvoshoz,vagy azt sem állitottam,hogy egyáltalán nincs szükség gyógyszergyártókra,hanem azt,hogyha ilyen irányban haladunk,az emberek egyre betegebbek lesznek,és ez bizony a gyógyszergyártók bűne,mert nekik van pénzük a bődületes reklámok megfizetésére.
Úgy megvezetik az embereket,ahogy csak ők akarják!!!

-Felébreszteni nem,de tudatossá tehetők az emberek,és akkor lesz szabad akaratuk,mert most függővé váltak az elitnek,akik jól ismerik mi a "beprogramozás".

evapatocs írta:

Szia Soma!
Én nem azt irtam,hogy akut esetben ne menj orvoshoz,vagy azt sem állitottam,hogy egyáltalán nincs szükség gyógyszergyártókra,hanem azt,hogyha ilyen irányban haladunk,az emberek egyre betegebbek lesznek,és ez bizony a gyógyszergyártók bűne,mert nekik van pénzük a bődületes reklámok megfizetésére.
Úgy megvezetik az embereket,ahogy csak ők akarják!!!

-Felébreszteni nem,de tudatossá tehetők az emberek,és akkor lesz szabad akaratuk,mert most függővé váltak az elitnek,akik jól ismerik mi a "beprogramozás".

Kattints a kibontásához...

szia Évi!...kereslet-kínálat...ilyen egyszerű...amíg van a gyógyszerre kereslet, lesz rá kínálat...mindig van lehetőséged arra, hogy azt mondd, "köszönöm nem"...ugyan ez van a televízióval, a modern main-stream médiával, a multinacionális vállalatokkal, a bankokkal, és nagyon hosszú a lista...rengeteg "ébresztő film" is készült a témában...tanulságosak, elgondolkodtatóak, de vajon hány ember tesz is ezek megnézése után?...nekem az a tapasztalatom, hogy attól, mert én azt hiszem, hogy ez a téma sok embert érdekel, még nem biztos hogy így van...sajnos...amíg az ilyen filmek, gondolatok nem mennek le főműsoridőben addig csak az a kis réteg fog vele foglalkozni, aki egyébként is fogékony ezekre a témákra...a világon olyan erős a lobby tevékenység, hogy aki "épeszű", azt hamar "bezárják"...ezért nem tudnak ezek a mozgalmak kijönni a föld alól...de a döntés akkor is ott van az egyén szintjén...bármikor bármire lehet mondani azt, hogy "köszönöm, nem kérem"...kérdés az, ki meri mondani?...ki akarja mondani?...ki hajlandó mondani?...nagy tömegeket megmozdítani hatalmas vállalkozás...és ehhez is pénz kell, meg lobby... hány olyan ember van, aki megnézi az ébresztő filmet, azt mondja, hogy "tyűű, ez igen" aztán meg bemegy a hipermarketbe, és megveszi a nyomott áras külföldi élelmiszert, mert csak arra van pénze..szóval hatalmas tud lenni a szakadék az ideológia és a valóság/lehetőség között...ezért nem szabad haragudni az emberekre, vagy a cégekre...ezek egymás nélkül nem lennének életképesek...kölcsönös függőség ez, amelyből való kilépéshez erős akaratra és elszántságra van szükség...és mivel minden a legkisebb ellenállás irányába halad, nagyon sokan visszateszik az ébresztő könyvet a polcra, legyintenek egyet, és azt mondják, "majd, ha..."...ez is egy döntés...egyedi, mindenkinél más és más...

evapatocs írta:

Szia Soma!
Én nem azt irtam,hogy akut esetben ne menj orvoshoz,vagy azt sem állitottam,hogy egyáltalán nincs szükség gyógyszergyártókra,hanem azt,hogyha ilyen irányban haladunk,az emberek egyre betegebbek lesznek,és ez bizony a gyógyszergyártók bűne,mert nekik van pénzük a bődületes reklámok megfizetésére.
Úgy megvezetik az embereket,ahogy csak ők akarják!!!

-Felébreszteni nem,de tudatossá tehetők az emberek,és akkor lesz szabad akaratuk,mert most függővé váltak az elitnek,akik jól ismerik mi a "beprogramozás".

Kattints a kibontásához...

Szia Evi!

En pont forditva latom ezt.Tudatossa az embert felebresztes nelkul nem lehet , szerintem.Ahogy irod eloszor fel kell ismernie az embernek ra kell ebrednie hogy megvezetik a gyogyszergyartok es aztan valik ezen "ellen" tudatossa.Es pont igy erunk el ahhoz ami megvaltoztatja a gondolatokat a fejben es igy a nezopont is valtozik a ralatas es johet az uj tarsadalom , felfogas.
Az hogy a gyogyszergyartok tomik a zsebuket az ellen csak is a fogyaszto tehet.Tolem nagyon keves jovedelemhez jutnak pl
Ra kell jonnie az embereknek hogy egy tokeletes fogyasztoi masinat neveltek belolunk.Ez ellen csak is az egyen tehet , senki mas.
En maximalisan megertem Somat amikor azt mondja hogy az emberek "belemenekulnek" inkabb a spiritualis irodalomba mint hogy tegyenek valamit a hetkoznapokban.Ezt lehet lustasagnak vagy kilatastalansagnak vagy akar a felelem vagy a valtozas elleni felelemnek nevezni.De amikor az ember elkezdi kisleptekben csinalni,tenni a dolgat lejon a tv nezesrol , lerakja az ujsagot, tobb idot tolt a csaladjaval vagy csak magaval igy tobb energiahoz jut es jobb lesz a kozerzete is.Es ebbol a kis valtozasbol maris merithet erot hogy ez a csekely valtoztatas is jobb kozerzetet jobb kedvet teremt.
A lenyeg hogy tobb idot kell toltenunk sajat magunkkal.

Bonaona írta:

Egyetlen egy kérdés van, ami segíthet....ez úgy hangzik Ki van jelen... amíg az ego(hamis azonosulás "én")...bármit is kap választ nem fog vele tudni mit kezdeni...bárhova mehet az igazságért, nem fogja megkapni, mert ő maga a hamis, neki kell feloldódnia...abban a pillanatban mikor elengeded a hamis azonosulást, határtalanná igazzá válsz....az igazság nem kívül benned van...az az ami van, ami által a hamis én létezik, ami által minden azonosulás, forma létezik...a kérdés tehát itt és most eltudod-e engedni ezt a hamis azonosulást és tisztán ott maradni mint élet energia, ami van, ami örök, ami mindig is volt és mindig is lesz...ezért az egyetlen egy kérdés ki vagyok én...vezet el az igazsághoz...az pedig itt és most tud csak bekövetkezni....a megvilágosodás egy pillanat...csak engedd el a hamis azonosulást és légy jelen mint határtalan tudat...ha jelen vagy, igazán jelen vagy minden eggyé válik veled abban a pillanatban...csak egy ilyen ember tud segíteni szembe nézni igazi önmagaddal...mikor a jelenlétében megszűnsz ott lenni mint ego...és csak engeded, hogy megérintsen és magával ragadjon...abban a pillanatban az vagy....igen az igazság az ami "van"...ami által létezel...amit sosem kérdezel meg, hogy létezel-e ez az egyetlen egy aminek tudattalanul is tudatában vagy...és ez az egyetlen egy, az ami igaz...a többi csupán hamis gondolati azonosulás...az pedig csak egyetlen egy pillanat műve, hogy elengedd....pl: MOSTkiss

Kattints a kibontásához...

Szia Bona!:smile:
Mostmár én is pontosan tudom,hogyha minden egyes pillanatban a jelenlét állapotába tudunk maradni,és egyre többet vagyunk benne,a változást igy tudjuk megvalósitani,illetve megtörténik magától.

Én nagy elhatározásra jutottam.:smile: Eddig is szerettem volna megtenni,de a döntő lökést Villás Béla:"A jelenlét csodájának titka" videója adta meg.
Napközben jobban benne tudok lenni a jelen pillanatban,vagy átváltok,ha elkalandoznák:smile:,de este nem tudtam a "most"-ban maradni,mert nehezen alszom el,és a gondolatok csak úgy cikáznak a fejembe.:smile:
Villás Béla is arról beszél,amiről te is irtál korábban,hogyha 21 napig a jelenlét állapotában tudunk maradni,akkor történik meg a változás.

Úgy gondoltam,hogy szeptemberben lesz nyugisabb a légkör,akkor legalkalmasabb az időpont - ha lehet igy fogalmazni.:wink:

Azért nem szalasztok el más lehetőségeket sem - ha adódik.
Most a "Út a csodákhoz (A Course In Miracles)" töltöttem le,majd megpróbálom belinkelni a "ezo-könyvek" topicba.Már régóta várok erre a könyvre.
Nemsokára szabin leszek,és el fogom olvasni!!

Mi a véleményed a döntésemről?:cry:

V.T. írta:

Szia Evi!

En pont forditva latom ezt.Tudatossa az embert felebresztes nelkul nem lehet , szerintem.Ahogy irod eloszor fel kell ismernie az embernek ra kell ebrednie hogy megvezetik a gyogyszergyartok es aztan valik ezen "ellen" tudatossa.Es pont igy erunk el ahhoz ami megvaltoztatja a gondolatokat a fejben es igy a nezopont is valtozik a ralatas es johet az uj tarsadalom , felfogas.
Az hogy a gyogyszergyartok tomik a zsebuket az ellen csak is a fogyaszto tehet.Tolem nagyon keves jovedelemhez jutnak pl
Ra kell jonnie az embereknek hogy egy tokeletes fogyasztoi masinat neveltek belolunk.Ez ellen csak is az egyen tehet , senki mas.
En maximalisan megertem Somat amikor azt mondja hogy az emberek "belemenekulnek" inkabb a spiritualis irodalomba mint hogy tegyenek valamit a hetkoznapokban.Ezt lehet lustasagnak vagy kilatastalansagnak vagy akar a felelem vagy a valtozas elleni felelemnek nevezni.De amikor az ember elkezdi kisleptekben csinalni,tenni a dolgat lejon a tv nezesrol , lerakja az ujsagot, tobb idot tolt a csaladjaval vagy csak magaval igy tobb energiahoz jut es jobb lesz a kozerzete is.Es ebbol a kis valtozasbol maris merithet erot hogy ez a csekely valtoztatas is jobb kozerzetet jobb kedvet teremt.
A lenyeg hogy tobb idot kell toltenunk sajat magunkkal.

Kattints a kibontásához...

Szia Tamás!

Szerintem az emberek sem hibásak,mert ha az ember a nap nagyobb részében arról hall (média,munkahely),hogyan leszel fittebb ettől a szertől,ha megveszed,vagy leszel okosabb,ha beveszed,vagy fiatalabb,ha magadra kened..hát bizony könnyen bedőlnek a jó népek.Ráadásul célirányosan teszik,leginkább a nők a célpont,meg a férfiak "férfiassága",majd az öregek "begyógyszerezése"...A reklám hadjáratot inditók pedig egyre gazdagszanak.Engem nem ez zavar,sokkal inkább az,hogy ezzel "rabszolgájukká" teszik őket úgy,hogy közben észre sem veszik.

Az,hogy melyik volt az első,a felébredés,vagy a tudatosság - nem számit,ha végre megértik a lényeget!!