Humoros írások

alxspoonr témája a 'Humoros írások' fórumban , 2007 Október 19.

  1. Zsiga28

    Zsiga28 Állandó Tag

    Karinthy Frigyes: A LEBESZÉLŐBEN​

    Reggel levelet kaptam, hogy 131313 számú sorsjegyem megnyerte a 2 K 29 filléres főnyereményt és a 2 000 000 K-ás jutalmat, legyek szíves, vegyem fel. Nem tudom, mások hogy vannak ezzel a dologgal, én bevallom, nagyon örültem neki, lehet, hogy nem vagyok normális ember, de örültem. Mindjárt el is mentem, hogy majd fölveszem, de még nem volt nyitva a bank, lementem egy kicsit sétálni a Duna-partra.

    Fütyörészve nézegettem a vizet, mikor egyszerre egy kemény tenyér nehezedett a vállamra.

    – Térjen magához szerencsétlen – mondotta hadarva egy magas, bús tekintetű férfi.

    Mire én:

    – Tessék?

    – Tegyen le végzetes tervéről – folytatta a bús tekintetű férfi, és ásított egyet.

    – Ugyan, hát mit gondol felőlem? – szabadkoztam.

    A bús tekintetű férfi, anélkül hogy a karomat eleresztette volna, cigarettára gyújtott, megint ásítozott, megdörgölte a fülét, aztán barátságosan megveregette a vállam.

    – Na gyerünk, gyerünk.

    – Hová megyünk? – jegyeztem meg szerényen.

    – A lebeszélőbe. Figyelmeztetem, hogy ne ellenkezzék, mert kénytelen leszek karhatalmat venni igénybe. Ha nyugodtan viselkedik, nem bántjuk.

    Karhatalomról lévén szó, kábultan és rémülten követtem. Másfélórás gyaloglás után, mialatt egyetlen szót sem váltottunk, egy külvárosi ház előtt állt meg kísérőm.

    – Tessék bemenni – mondta, és egy kicsit meg is lökött.

    Alacsony hivatalszobába léptünk, a szoba fölött ez állt, fekete betűkkel: „II. számú Kerületi Lebeszélő Osztály és Iktató.”

    Hosszú farács húzódott egy deszkaasztal mellett, több nyílással, melyek mögött hivatalnokok körmöltek.

    – Menjen oda a harmadik rácshoz – mondta nekem az egyik. – Kérem, főlebeszélő úr...

    Egy száraz hang:

    – Mi az?

    – Tessék felvenni az adatokat.

    – Ugyan hagyjon békén, nem látja, hogy el vagyok halmozva? Küldje a Kovácshoz.

    – Jöjjön ide – kiáltott rám valaki.

    Alázatosan odamentem.

    – Neve? – kérdezte a hivatalnok, anélkül hogy felnézett volna.

    – Kérem szépen, én...

    – Neve?! – kiáltott rám fenyegetően.

    Mondtam.

    Ezután egy csomó adatot kért még, kitöltött egy blankettát, ideadta, és becsukta a rácsot.

    – Hová menjek ezzel? – kérdeztem tanácstalanul.

    – A negyedik emeletre, a 14. szám alá, Ungemütlich segédlebeszélő úrhoz. Ott lebélyegzik, a lebélyegzett íráshoz kér egy kitöltő-lapot, egy kijelentő cédulát, egy bejelentőt és egy feljelentőt. Ezeket átviszi az összeíró ügyosztályba, ott átvezetik a szelvényt a kihallgató jegyzőkönyvbe, a másolatot megkapja, azt a raktárban aláíratja, és visszahozza nekem.

    – Igenis.

    Két óra se telt bele, ott voltam a Gyűjtő és Ellenőrző Osztály fogalmazója előtt. Nem lehetett elmenni, mert egy rendőr állandóan a sarkamban volt, azzal az utasítással, hogy magamra ne hagyjon, míg el nincs intézve a lebeszélés.

    – Tessék, segédlebeszélő úr, ez az – mondotta a rendőr. A segédlebeszélő rátámadt a rendőrre.

    – Már megint tizenkettő után hozzák nekem a feleket? A fene essen ebbe a nyavalyás vircsaftba! Csak én legyek marha, a többiek urizálnak. Legközelebb, ha tizenkettő után jönnek, mindkettőjüket kihajítom.

    A rendőr hallgatott, a segédlebeszélő rám kiáltott:

    – Mit áll itt? Adja ide az írásokat.

    Átadtam a tizenkét cédulát, amit közben összegyűjtöttem. Átvizsgálta őket, ásított, aztán a következőket mondta:

    – Tegyen le végzetes tervéről... aoiá... de álmos vagyok... térjenvissza-azéletnapsugarasmezejére.. öböböböbö... azéletmindenkiszámára tarto-gatmég örömöket... megértette?

    – Igenis, csakhogy...

    – Ne feleseljen. Megígéri becsületszavára, hogy soha többé nem tör önnön életére?

    – De hiszen én...

    – Elég. Megígéri becsületszavára és kész, elmehet. És máskor ilyen ügyekben ne tizenkettő után tessék jönni, mert én nem vagyok bérese az uraknak, tetszik érteni. Alászolgája.

    Elsompolyogtam, de a következő percben képéből kikelve ordított utánam.

    – Hé!... Hát az igazolványt én vigyem le az iktatóba?

    Rémülten álltam meg.

    Ezeket vezettesse be a megfelelő helyeken, iktassa át, bélyegeztesse le és vétesse fel... Majd a biztos úr útbaigazítja.

    Kezembe csapta az iratokat, és bevágta az ajtót. A rendőr ásított, aztán intett, hogy gyerünk, ő is szeretne már ebédelni. Megköszöntem a szívességét, borravalóul átadtam neki főnyereményt nyert sorsjegyemet, felkapaszkodtam az ablakra, és leugrottam a negyedik emeletről.
     
  2. timke25

    timke25 Tag

    Az este összeröffentem a barátnőimmel egy kis "megbeszélésre". Megígértem a férjemnek, hogy pontban éjféli 12-kor otthon leszek.
    De a buli túl jól sikerült. Koktél, tánc, még több koktél és az idő elszaladt. Végül hajnali háromra haza is értem, mondanom sem kell.....hullarészegen.
    Épp becsuktam magam mögött az ajtót, amikor a kurva kakukkos óra rákezdte: KAKUKK,...KAKUKK,...KAKUKK. Mivel tudtam hogy a férjem fel fog ébredni a zajra, gyorsan én is rázendítettem.....
    és kakukkoltam...... még kilencszer.
    Megúsztam egy veszekedést, gondoltam és büszkeséggel eltöltve - eme zseniális ötletért - szép nyugodtan lefeküdtem a férjem mellé. Az utolsó gondolatom elalvás előtt az volt, hogy mennyire okos és fürge eszű vagyok,... még a kritikus pillanatokban is feltalálom magam.
    Másnap mikor a férjem reggeli közben megkérdezte hány órakor érkeztem haza, lazán válaszoltam hogy pontosan éjféli 12-kor, ahogy megígértem. Nem szólt semmit sőt, még kételkedni sem látszott.
    Na, ezt megúsztam....CSODÁS!!!....gondoltam........mikor megszólalt:
    -Apropó,...ki kéne cserélnünk a kakukkos órát!
    -Igen,....és miért szerelmem? - kérdeztem remegve.
    Mire ő:
    - Hááát.... az éjjel felébredtem amikor hármat kakukkolt és a fene tudja hogy miért vagy hogyan, de utána azt kiabálta hogy "BASSZA MEG!!"....aztán még négyet kakukkolt és........ ......miután végighányta a folyosót, másik hármat kakukkolt miközben majd megszakadt a röhögéstől. Utána még egy kakukk, majd botladozás közben rálepett a macskára és összetörte a telefonasztalt a nappaliban. Az utolsó kakukkot már melletem az ágyban adta ki magából, aztán egy fingás kíséretében egyszerűen elaludt. Ennyi.
     
  3. paxpaxer

    paxpaxer Állandó Tag

    Amit a kutyának mondunk: "Jól van, Bodri, elég volt. Hagyd békén a szemetet. Érted? Hagyd békén a szemetet, mert különben..." Amit a kutya hall: Bla bla Bodri bla bla bla bla bla bla bla bla bla bla Bodri bla bla bla bla bla bla.

    Manapság több iker születik. Talán mert a gyerekeknek nincs merszük egyedül érkezni a világba.

    A tündérmesékben a hercegnő megcsókolja a rút varangyot, és az daliás herceggé változik. A való életben viszont a herceget csókolja meg, aki pedig rút varanggyá változik.

    Ha te szólsz Istenhez, imádkozol. Ha Isten szól hozzád, skizofrén vagy.

    Sóhajtottam, és becsuktam a szememet. Elkezdtem számolni a birkákat. Jöttek tömött sorokban, én számoltam őket, néha eltévesztettem, ekkor újrakezdtem, és ezen mindig sikerült annyira felhúznom magam, hogy az álom elillant a szememből.

    Szüleim rólam tömören:
    egyik fülén be, másikon falra hányt borsó.
     
    Utoljára módosítva: 2013 Szeptember 16
  4. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Utasok vs BKV: A legkreatívabb bliccelős kifogások
    Posted by: Mademoiselle P.
    Az elmúlt 2 hétben nem átallottam megállítani összesen 24 darab ellenőrt a Moszkva tér (nem kell beszólni, hogy Széll Kálmán!) és a Nyugati közt, és feltenni nekik a következő kérdést.
    “Elnézést a zavarásért, én egy ilyen humoros oldal írója vagyok és azt szeretném kérdezni, hogy mik voltak pályafutása alatt a legtréfásabb válaszok az utasok részéről arra a felszólításra, hogy jegyeket, bérleteket kérek.”

    Ez a kis szociológiai kutatás a következő eredményeket szülte, azaz következzenek az érvek, mi, magyarok, hogyan védekezünk blicceléskor a körúti villamoson.

    [​IMG]
    “Milyen jegyet? Hallod Peti! Ez itt már a Sziget bejárata vagy mi?”

    “Én 8 hónapos terhes vagyok, mint látja. A gyereknek az iskolakezdésig nem kell se jegy, se bérlet, márpedig én a gyerekkel vagyok, szóval…”

    “Alapvetően azért szálltam fel mert kurva meleg van és csak egy légkondicionált helyen akartam lenni. Az, hogy ez a szar még mozog is alattam, baromira zavar, de mivel nem akarok menni sehova, ezt figyelmen kívül hagyom és csak hűsölök. Megyek egy kört, visszajövök a Moszkvára, leszállok, és olyan lesz az egész, mintha meg se történt volna.”

    “Most nem értem miért izélgetik még itt is az embert! Ott szálltam fel az első ajtónál, látta is a pilóta!”

    “Látja ott azt a fekete pólós fiatalembert? Na. Mikor kilyukasztottam a jegyemet ő egész egyszerűen kitépte a kezemből, látja? Ott van nála a jegyem, ott szorongatja! Az az ÉN jegyem, de pisztoly van nála, nem akartam ellenállni!”

    “Nincs nálam semmi de apukám azt mondta, hogy 1 megállóra nem kell jegy, mert 3 alatt ingyenes.”

    “Á nekem nincs ilyenem, de figyu, olcsóért márkás óra, parfüm?”

    “Drága uram, nekem operabérletem van, látja? Ez tartalmazza az oda és visszautat is az Operáig. Mit gondol, mi a francért kerül ilyen átkozottul sokba?!”

    “Mikor felszálltam, lyukasztottam és felmutattam a villamosvezetőnek a jegyemet, ahogy kell. Aztán eldobtam. Igen látom, hogy itt nincs szemetes, de kérem, ez az ország, hát egy nyamvadt kukát nem képesek felszerelni a villamosra és rákényszerítik az utast, hogy dobjon mindent a padlóra, most mondja meg, milyen ország ez?!”
    [​IMG]
    “Jegy? Bérlet? Hallod, bélyegem van, frankón. Gyere, adok egy felet főnök! Nem néz ide pont senki, gyere, csak kinyitod a szádat és kapsz egy felet. Hidd el, sokkal többe kerül, mint a buzi kis jegyed! Okéság? Megdumáltuk?”

    “Maga is tudja, hogy ez zaklatás! 67 éves nyugdíjas háziasszony vagyok, ismerem a jogaimat! Ilyen nincs, hogy békésen ülök és maga idejön zaklatni! Hagyjon engem békén, különben feljelentem hogy megsértette a személyimet!”

    “Én ingyen utazom, mert vakvezető kutya vagyok…Dede, az vagyok. Bizonyítsd be, hogy nem, vauuu vauuuuuu látod? Kutya vagyok gecccccccccccciiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!”

    “Te normális vagy öcsém? Én adjak pénzt a köcsög békávénak? Hát nézzél már körbe a buszokon! Mocskos, büdös, húgyszagú, lehányt csövesek mindenhol, egy élő pestises rohadás az összes jármű bazmeg! Tudom, hogy nem a te hibád, hanem a főnökeid verik el az összes eus lóvét kurvákra meg kokainra, de nehogy már ehhez én asszisztáljak!”
    “Nincs jegyem. Miért neked van? Te is utazol nem?”

    “Én nem beszélni mágyárul mert nórvég vágyók. De de nórvég vágyók csák ennyít túdok mágyárúl. Most mit nem hiszel el ezen te szerencsétlen? Nem láttál még norvégot mi?”
    [​IMG]
    “Mennyi a helyszíni bírság? MENNYI? Jó akkor most csak ötszáz forintról adjál csekket aztán ha legközelebb összefutunk, írhatod a többit.”
    “Én ingyen utazom, mert az én apukám a Kovács Imre…Hát arról nem tehetek, hogy speciel TE nem ismered, ő a BKV egyik részvényese és minden hozzátartozója ingyen utazik.”

    “A kutyának nincs jegye, mert ez egy macska…Hogyhogy vizsla? Dehogy vizsla. Igen úgy néz ki, mintha vizsla lenne, de ez egy perzsa-tacskó-német juhász-cirmos keverék macska, látod? Jellegzetes, ahogy ül. A vizsla nem így ül, az teljesen máshogy.”

    “Azért nincs a kutyán szájkosár, mert nem harap. Igen látom, hogy körülbelül 60 kilós az állat, de mivel ilyen nagy, ezért lassú is. A harapás az egy ösztönös, gyors, reflex szerű dolog, ez nem harap, mert nagy és lassú.”

    “Ez egy csivava. Mivel elfér a táskámban, ezért ingyen utazik, de mivel az én táskámban utazik, én is ingyen utazom, mert nélkülem, egyedül, nem tudna utazni, szóval én csak a csivava táskájának vagyok a hordozója.”
    [​IMG]
    “Jóvan itt egy ötezres, ennyi pénzt úgysem látsz egész életedben, nem kell hadonásznod, tedd csak el tesó. Tudom, hogy kegyetlen meló a tiétek, napi 12 órában a sok suttyó, most végre találkozol egy úriemberrel, becsüld meg tesó, nem kell visszaadnod, csak tedd el, vegyél a srácaidnak nyalókát meg ropit, Don Papa nagylelkű, az egész nyolcker tudja, tedd csak el, nekem van még ebből a szarból bőven.”

    “Ne haragudjon, most nem tudok leszállni, mert sietnem kell haza, ott hagytam főni a tésztát, de szívesen meghívom egy kávéra és ha van ideje, megvárhatja az ebédet is, addig elbeszélgetünk!”

    “Csicskák vagytok mind! Nektek az a jó, hogy se jegyünk se semmink, mert fejpénzt kaptok utánunk! Ha lenne jegyem, akkor is megbüntetnétek, mert csicskák vagytok, lerántjátok a magyarokat, saját zsebre dolgoztok, mert ez egy ilyen csicska ország!”

    “Nincs jegyem. Nem, bérletem sincs. Viszont van valamim, amivel évek óta ingyen utazom, várj, megmutatom (és előránt egy pillangó kést.)

    “Jajjj szevvvvassssz mi nem együtt jártunk a hova is…hova is jártál általánosba?…Miért nem mondod meg? Olyan ismerős az arcod, szerintem padtársak voltunk! Anyukád még mindig könyvelő? Fodrász? Na, azt akartam mondani, tudtam, hogy valami ilyen női dolgot csinál…Oké oké itt a személyim, egy próbát azért megért, nem?”

    “Hm…Igazán jó képű vagy húsom…Mi lenne, ha ledolgoznám ezt a 16 ezret? Ebben már benne vagy egy komplett, franciával! Na?”
    [​IMG]
    “Nincs nálam semmi, de van egy üveg Whiskey-m, konkrétan 32 ezer forint volt, itt a számla róla. Ha megiszod a felét, akkor egálban vagyunk asszem.”

    “Nem tudok leszállni, mert bekészültem vágod? Nagyon bekarmoltam, asse tudom hol vagyok, hallod? Picit menj arrébb mert lehánylak…Figyelj, nincs nálam teló, hívd már fel a Janit hogy jöjjön értem! Vagy hazaviszel? Vigyél már haza, anyám csinál neked rántott húst!”

    “Nem tudok leszállni, mert nem vagyok madár. Lelépni tudok, de az meg olyan kis sunyi megoldás.”

    “Te miért vagy ellenőr? De mondd meg nekem, hogy miért jó az neked, hogy téged több ezer ember gyűlöl? Miért jó az? Vertek gyerekkorodban? Apád ivott? Molesztáltak? Én pszichoterapeuta vagyok, nálam is 16ezer az óradíj, gyere, ülj le ide erre a kettes ülésre és meséld el szépen, hogy miért vagy áldozat, élő céltábla.Mit érzel most?”

    “Hallod? Kajak felszálltam, bekopogtam a sofőröz, mondom neki, ott ülünk hátul az asszonnyal, 2 jegyet meg 2 kólát hozzá má léci, de baszik megmozdulni ez a gyík!”
    [​IMG]
    “Oké, kifizetek mindent, ha megmondod, hogy ezen a nyavalyás vilingeren miért beszél akcentussal a robotkurva a külföldieknek? MIÉRT TÖRI A MAGYART MIKOR ANGOLUL BEMONDJA A KÖVETKEZŐ MEGÁLLÓT? Te gondolkodtál már ezen? Asszed ez nem megalázó a turistáknak, hogy komplett hülyének nézzük őket?…Nincs jegyem, véleményem van, nagyanyám ott ül hátul, ad neked Pista kiflit, aztán el van sikálva a dolog, nem?”

    “Csókolom, én hét éves vagyok és csak 2 megállót megyek az iskolától hazáig. Igen van jegyem, ma kaptam egy ötöst rajzból, megmutassam a bácsinak?”
    [​IMG]
    “Jaaaaaj téged ismerlek, te folyton itt vagy ezen a villamoson! Te ilyen mobil-hómlessz vagy?”

    “Figyelj, én a cserekereskedelem híve vagyok. Mondjuk azt, hogy most elmegyek ingyen a Blaháig, viszont bármikor felhívhatsz és rendbe teszem a biciklidet. Szerintem ez így korrekt, nem? Azt nézd, mekkora mellei vannak a szőke csajnak aki most megy át a zebrán! (és huss, leszáll gyorsan.)

    “Istenkomplexusod van mi? Nem vettek fel az orvosira és szégyen szemre elmentél kallerképzőbe. És most itt vadászol és játszod az eszedet meg fitogtatod a hatalmadat mi? Ismerem a fajtádat! Hát rajtam nem fogsz uralkodni, világos?! Mert nekem kaller-killer kardom van! Hohó! Látod? Star Wars 4. rész! Világít meg minden, kikapcs-bekapcs, velem van az erő! Gyorsan kezdj el futni, ha már átálltál a sötét oldalra!”

    “Kérem menjen arrébb, mert fertőző vagyok…komoly betegség, beszéddel és levegővel terjed…nem, nem mutatok semmit fel, a maga érdekében mondom, hogy menjen arrébb, gyilkos vírust hordozok…lehet, hogy én fogom kihalasztani az emberiséget…MENJEN MÁR ARRÉBB HÁT MEG AKAR HALNI?!”

    “Te figyu, tudod mekkora dugó volt a körúton? IDÁIG ÉN TOLTAM AZ EGÉSZ KIBASZOTT VILLAMOST! Erre az 1 megállóra felszálltam, naná, de nézzél már rám! Folyik rólam a víz, egy istenverte Bruce Willis vagyok, aki megmentette a várost a totális katasztrófától! Hát nektek kéne nekem fizetni!”

    “Ne haragudjon, de süketnéma vagyok. Igen, igen, süketnéma!”

    “Van valami paragrafus vagy mi, hogy pszichés betegek ingyen utazhatnak. NA, én az vagyok öcsém, hidd el. Úgy kivagyok, mint atom…olyan toprongyosak az idegeim, mint egy 10 éve használt nyeles Vileda felmosó. Papírom is van róla, hohó, de mennyi! Annyi zárójelentésem van, hogy rólam még a Doktor House is lemondana! Nézzél rám! Remeg a kezem, táskásak a szemeim, habzik a szám…Jézusom, lehet, hogy veszett is vagyok!”
    [​IMG]
    “Nézze, nekem hasmenésem van és ha most itt nekiáll velem kötekedni, egész egyszerűen be fogok fosni, ez az igazság. Lehet az, hogy leszállunk, én berohanok a legközelebbi Mekibe és addig maga megvár. Ihat egy kávét is, meghívom, csak most hadd szálljak le, könyörgöm, mert ha nem, akkor nagy szarban leszek!”

    És végül a kedvenc:
    “Tengeri csillagok ingyen utaznak? Na az remek, mert mint látja, annak vagyok öltözve, most jövök a gyerekem farsangjáról és mindenki láthatja, tengeri csillag vagyok. Márpedig azok, nem tudnak beszélni…Nincs személyim, hát hogy lenne? Látott már maga olyan tengeri élőlényt, akinek hivatalos okmányai voltak? Spongya Bobnak van jogsija például? Naugye! És mégis miket csinál!!! Figyeljen, van a táskámban egy gomba jelmez. Vegye fel, addig elfordulok…nem tudok leszállni, nem érti, hogy tengeri csillag vagyok? ENGEDJEN EL! ENGEDJEN EL! TUNYACSÁP SEGÍTS!”

    via
     
    Vilus és nagymami2 kedveli ezt.
  5. erpe60

    erpe60 Új tag

    Nagyon jók.

    Tetszik
     
    Utoljára módosítva a moderátor által: 2014 Július 8
  6. lázadás

    lázadás Állandó Tag

    Hamza Pál: Szavanna

    Ez… ez félelmetes!

    Tudom, hogy ott van!

    A bokor mögött, a majomkenyérfától jobbra…

    Csak arra vár, hogy elmenjek mellette, hogy aztán orvul rám támadjon, és a frászt hozza rám! Tudom!

    A papival is ezt tette. Szegény papi… amikor meglátta a lábai elé ugró fenevadat, úgy megrémült, hogy világgá szaladt, és nem jött vissza. Talán még mindig fut, pedig már nem kergeti senki…

    Én nem akarok így járni. Inkább lemondok azokról a finom gyümölcsökről, amik a fa közelében nőnek. Pedig csorog a nyálam, hogyha rájuk nézek, és a pocim is korog, ma még nem ettem semmit… És nem is fogok, amíg az a lesben álló szörny el nem megy onnét, az biztos!

    Hajaj!

    Mozog a bokor… ez az izé felém jön! Istenem, kiszúrta, hogy hol vagyok!

    Pedig próbáltam álcázni magam. Már egy órája állok itt szobormereven, mint egy kőszikla, és mégis kiszúrt az álnok! De mit csináljak, ha egyszer gyötörnek a szelek? Már majd szétdurrantam, muszáj volt kiengednem… a fene gondolta, hogy ez ilyen hangos lesz.

    Pfuj! De büdös van! Ez én voltam?

    Anyám, de csípi a szemem… hajaj, könnybe lábadt szemmel nem látom rendesen a vidéket.

    Uram atyám, most hogy fogom megállapítani, hogy merre bujkál az a… az a…

    Az előbb még felém jött!

    Lehet, hogy már előttem áll?!

    Édes Istenem, és én nem látom!

    Jaj, ne! Valami hozzáért a lábamhoz!

    Futás!

    Tudtam, tudtam, hogy ma szívbajt fogok kapni!

    Huh, hamarosan utolérem a papit, ha ilyen tempóban rohanok…

    Kiugrik a szívem, meg kell állnom… remélem lehagytam azt a görényképűt.

    Lih, lih!

    A terep tisztának tűnik, úgy érzem sikerült leráznom… va-vagy mégsem?!

    Az a vörös bokor miért hullámzik ott előttem, amikor nem is fúj a szél?

    Gyanús! Fölöttébb gyanús!

    Atya világ, ez ő! Ott van a bokorban! Ezer közül felismerem a szuszogását!

    Ja, persze nem is ő szuszog, hanem én. Nem is csoda, ennyi futás után… volt vagy tíz méter.

    Ezt nem értem, én sokkal nagyobb és erősebb vagyok, és mégis kiver a víz tőle.

    Miért? Miért?!

    Ez nem mehet így tovább! Most az egyszer nem fogok elfutni. Nem élhetem egész hátralevő életem rettegésben!

    Szembenézek vele! Szembenézek a legnagyobb félelmemmel, és legyőzöm! Hisz az a kis csótány is csak egy állat…

    Gyere csak elő, már nem félek tőled! Na, mi van? Már nem olyan nagy az arcod mi… micsoda?!

    Itt van előttem… most eltaposom… ő csak egy egér, én meg egy hatalmas elefánt vagyok!

    Szépen felemelem az egyik lábam, így, aztán… aztán, iszkiri!
     
  7. nagymami2

    nagymami2 Állandó Tag

    Az ötéves unokám kérdezte tavaly:mama te hány éves vagy?Mondom 49 ,erre ő:de öreg vagy és van Facebookod?
     
    AndiC kedveli ezt.
  8. nagymami2

    nagymami2 Állandó Tag

    Veet szőrtelenítő krém férfiaknak

    Vásárlói vélemény

    Miután közölték velem, hogy a golyóim úgy néztek ki, mint egy öregedő rasztafári feje, elhatároztam, hogy fejest ugrok a dolgok közepébe és veszek egy ilyen krémet, mivel a korábbi borotválási próbálkozásaim csak csekély sikerrel jártak és majdnem elroppant a gerincem, amikor megpróbáltam elérni a problémásabb részeket. Mivel kissé romantikus vagyok, úgy gondoltam, a tettet az asszony szülinapjára időzítem, hogy érezze a törődést. Jóval előtte megrendeltem a terméket, és mivel az Északi-tengeren dolgozok, úgy gondoltam, keményebb vagyok, mint az előző vélemények írói, akiket puhány irodai alakoknak tartottam… Ó, társaim a fájdalomban, micsoda tévedés volt!
    Megvártam, míg az asszony az ágyba bújt, és miután homályos utalásokat tettem neki valami különleges meglepetésről, lementem a fürdőszobába. Kezdetben minden jól ment, felkentem a krémet és vártam, hogy valami történjen. Nem kellett sokáig várnom.
    Először kellemes melegséget éreztem, melyet pillanatokon belül olyan intenzív, égető érzés váltott fel, amit csak úgy tudok leírni, minta ketten húzták volna a szögesdrótból készült alsógatyámat a farpofáim közé, azzal a feltett szándékkal, hogy a fejemmel kiüssem a plafont. Addig az éjszakáig a vallás nem játszott nagy szerepet az életemben, de akkor készséggel híve lettem volna bármelyik vallásnak, amelyik megszünteti azt a kegyetlen égető érzést a hátsó kijárat körül, amely pusztulással fenyegette a koronaékszereket is. Miközben azért küzdöttem, hogy ne harapjam át a fájdalomtól az alsó ajkamat, megpróbáltam lemosni a krémet, amivel csak annyit értem el, hogy egy szőrcsomó eldugította a lefolyót. Könnyektől elhomályosult szemmel támolyogtam ki a hallon keresztül a konyhába, és - mivel járni nem nagyon voltam képes - az utolsó métert kúszva tettem meg a hűtőszekrényig valami hűsítő fájdalomcsillapító reményében. Feltéptem a hűtőgép ajtaját, megláttam egy doboz jégkrémet, aminek letéptem a tetejét és magam alá helyeztem. A megkönnyebbülés fantasztikus, de csak időleges volt, mivel a jégkrém meglehetősen gyorsan elolvadt és az égető érzés hamar visszatért. A jégkrémes doboz kialakítása miatt ráadásul a kipufogót nem tudtam hűsíteni, ezért körbetapogattam a mélyhűtőfiókot valami más után kutatva, mivel biztos voltam benne, hogy a látásomat meglehetősen hamar újra el fogom veszíteni. Megragadtam egy zacskót, amiről később kiderült, hogy fagyasztott kelbimbó volt, kiszakítottam, és közben próbáltam olyan csendben maradni, amennyire csak tudtam. Fogtam egy marék kelbimbót és megkíséreltem párat beszorítani a farpofáim közé, de hiába. Azért nem működött a dolog, mert egy kevés krémnek sikerült feljutnia a végbelembe, ami olyan érzést okozott, mintha egy rakétahajtómű dolgozott volna bennem odalent. Kétségkívül – és egyben remélhetőleg is – ez volt az egyetlen pillanat az életemben, amikor arra vágytam, bárcsak megjelenne egy homokos hóember a konyhában, amiből látható, milyen mélyre lettem volna képes süllyedni a fájdalom csillapítása érdekében. Fájdalomtól elgyötört elmém csak azt az ötletet volt képes kiszenvedni magából, hogy egy kelbimbót óvatosan felhelyeztem oda, ahol még előtte semmi sem járt.
    Balszerencsémre a konyhából kihallatszó furcsa nyögésekre felriadt asszony ezt a pillanatot választotta ki, hogy utána járjon a zajok forrásának, akit az a látvány fogadott, hogy a seggem az égnek mered, golyóimról epres jégkrém csöpög, és éppen egy szem kelbimbót tolok a lyukamba, miközben azt nyöszörgöm: Hú, de jó érzés…
    Érthető módon megrázta a látvány és felsikított, és mivel nem láttam az érkezését, a hangtól önkéntelenül összerándultam, ami miatt a kelbimbó meglehetős sebességgel kilövődött belőlem éppen az ő irányába. Megértem, hogy nem éppen arra a különleges meglepetésre vágyott, hogy éjjel 11 órakor egy kifingott kelbimbóval lábon lőjék a konyhában, és az sem segített rajtam, hogy másnap a gyerekeknek meg kellett magyarázni a jégkrémben látható furcsa lenyomat keletkezésének körülményeit. Szóval, összességében a Veet eltávolítja a szőrt, a méltóságot és az önbecsülést…

    :rohog:
     
    Etus65, Vilus és AndiC kedveli ezt.
  9. masi11

    masi11 Vendég

    Veet szőrtelenítő krém férfiaknak

    Vásárlói vélemény

    Miután közölték velem, hogy a golyóim úgy néztek ki, mint egy öregedő rasztafári feje, elhatároztam, hogy fejest ugrok a dolgok közepébe és veszek egy ilyen krémet, mivel a korábbi borotválási próbálkozásaim csak csekély sikerrel jártak és majdnem elroppant a gerincem, amikor megpróbáltam elérni a problémásabb részeket. Mivel kissé romantikus vagyok, úgy gondoltam, a tettet az asszony szülinapjára időzítem, hogy érezze a törődést. Jóval előtte megrendeltem a terméket, és mivel az Északi-tengeren dolgozok, úgy gondoltam, keményebb vagyok, mint az előző vélemények írói, akiket puhány irodai alakoknak tartottam… Ó, társaim a fájdalomban, micsoda tévedés volt!
    Megvártam, míg az asszony az ágyba bújt, és miután homályos utalásokat tettem neki valami különleges meglepetésről, lementem a fürdőszobába. Kezdetben minden jól ment, felkentem a krémet és vártam, hogy valami történjen. Nem kellett sokáig várnom.
    Először kellemes melegséget éreztem, melyet pillanatokon belül olyan intenzív, égető érzés váltott fel, amit csak úgy tudok leírni, minta ketten húzták volna a szögesdrótból készült alsógatyámat a farpofáim közé, azzal a feltett szándékkal, hogy a fejemmel kiüssem a plafont. Addig az éjszakáig a vallás nem játszott nagy szerepet az életemben, de akkor készséggel híve lettem volna bármelyik vallásnak, amelyik megszünteti azt a kegyetlen égető érzést a hátsó kijárat körül, amely pusztulással fenyegette a koronaékszereket is. Miközben azért küzdöttem, hogy ne harapjam át a fájdalomtól az alsó ajkamat, megpróbáltam lemosni a krémet, amivel csak annyit értem el, hogy egy szőrcsomó eldugította a lefolyót. Könnyektől elhomályosult szemmel támolyogtam ki a hallon keresztül a konyhába, és - mivel járni nem nagyon voltam képes - az utolsó métert kúszva tettem meg a hűtőszekrényig valami hűsítő fájdalomcsillapító reményében. Feltéptem a hűtőgép ajtaját, megláttam egy doboz jégkrémet, aminek letéptem a tetejét és magam alá helyeztem. A megkönnyebbülés fantasztikus, de csak időleges volt, mivel a jégkrém meglehetősen gyorsan elolvadt és az égető érzés hamar visszatért. A jégkrémes doboz kialakítása miatt ráadásul a kipufogót nem tudtam hűsíteni, ezért körbetapogattam a mélyhűtőfiókot valami más után kutatva, mivel biztos voltam benne, hogy a látásomat meglehetősen hamar újra el fogom veszíteni. Megragadtam egy zacskót, amiről később kiderült, hogy fagyasztott kelbimbó volt, kiszakítottam, és közben próbáltam olyan csendben maradni, amennyire csak tudtam. Fogtam egy marék kelbimbót és megkíséreltem párat beszorítani a farpofáim közé, de hiába. Azért nem működött a dolog, mert egy kevés krémnek sikerült feljutnia a végbelembe, ami olyan érzést okozott, mintha egy rakétahajtómű dolgozott volna bennem odalent. Kétségkívül – és egyben remélhetőleg is – ez volt az egyetlen pillanat az életemben, amikor arra vágytam, bárcsak megjelenne egy homokos hóember a konyhában, amiből látható, milyen mélyre lettem volna képes süllyedni a fájdalom csillapítása érdekében. Fájdalomtól elgyötört elmém csak azt az ötletet volt képes kiszenvedni magából, hogy egy kelbimbót óvatosan felhelyeztem oda, ahol még előtte semmi sem járt.
    Balszerencsémre a konyhából kihallatszó furcsa nyögésekre felriadt asszony ezt a pillanatot választotta ki, hogy utána járjon a zajok forrásának, akit az a látvány fogadott, hogy a seggem az égnek mered, golyóimról epres jégkrém csöpög, és éppen egy szem kelbimbót tolok a lyukamba, miközben azt nyöszörgöm: Hú, de jó érzés…
    Érthető módon megrázta a látvány és felsikított, és mivel nem láttam az érkezését, a hangtól önkéntelenül összerándultam, ami miatt a kelbimbó meglehetős sebességgel kilövődött belőlem éppen az ő irányába. Megértem, hogy nem éppen arra a különleges meglepetésre vágyott, hogy éjjel 11 órakor egy kifingott kelbimbóval lábon lőjék a konyhában, és az sem segített rajtam, hogy másnap a gyerekeknek meg kellett magyarázni a jégkrémben látható furcsa lenyomat keletkezésének körülményeit. Szóval, összességében a Veet eltávolítja a szőrt, a méltóságot és az önbecsülést…
     
  10. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    A dohanyosok is emberek! Csak nem olyan sokaig....
     
    Lakyzenesz kedveli ezt.
  11. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Honnan jott ez ,hogy mindent becsmerel.- Ócsáról
     
  12. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Mi a kulonbseg a viz es az ikrek között? A viz H2O, az ikreknel Ó hat ketto?
     
  13. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Miért csukták le a drogos papot? Szertartásért!!!
     
  14. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Az ember két évig tanul járni és beszélni erre azt mondják, ülj le kisfiam és hallgass!!!!
     
  15. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Ki az abszolut bátor ember? -Aki hashajtóra altatót vesz be.
     
  16. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Utananéztem a családfámnak és rájöttem hogy én vagyok a gyökér.
     
  17. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Influenza: Jobb adni mint kapni.
     
  18. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Mindenütt jó ,de mindig elzavarnak.
     
  19. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Hogyan lehet egyszerüen repülőt hajtogatni? -Repülő ,repülő,repülő....
     
  20. poganygybp

    poganygybp Állandó Tag

    Tiszta viz a ruhám,és ez a te lelkeden szárad!
     

Megosztás