Star Trek - A zűr a legvégső határ (11)
Sulu befejezte a diktálást a hajónaplóba.
- Hé, asszony! - üvöltött Uhura-nak.
- Mi van má' megint?
- Gyere már, ne szövegelj - Sulu rávágott Uhura seggére, aztán az ölébe ültette a nőt.
- Milyen romantikus - szipogott Miss Chapel - Bárcsak egyszer Mr. Spock ...
- Christine, mi történt a múltkor, amikor éjjel bementél Spock kabinjába? - kérdezte kíváncsian Uhura.
Miss Chapel arcán ábrándozó mosoly jelent meg.
- Nos, Mr. Spocknak szívecskés alsógatyája van - közölte.
- Ezt soha nem hittem volna - mondta Uhura tágra nyílt szemmel.
Sulu közel állt ahhoz, hogy féltékenységi rohamot kapjon.
- Mondd csak Nyota, miért érdekel téged ennyire az a hegyesfülű buzi?
- Engem nem érdekel az a hegyesfülű buzi. Az ilyesmit meghagyom Christine-nek.
- Ő NEM BUZI! - visított fel Miss Chapel és sértődötten elvonult.
Sulu vállat vont.
- Pedig Kirk többször is mondta, hogy Spock a barátja. Akkor ezt most hogyan értelmezzem?
Kirk, Spock és McCoy kiléptek a kongresszusi központból, vállukon egy koporsóval.
- Aztán remélem, tényleg az elnök van benne - morgott Kirk.
- Inkább nézz bele. Utálom a zsákbamacskát - javasolta McCoy.
- Nézz bele te. Te már hozzászokhattál, de nekem felfordul tőle a gyomrom.
Kirk elővette kommunikátorát és beleszólt.
- Scotty! Sugározzanak fel.
Nem érkezett válasz. McCoy és Spock kommunikátorán sem.
- Kapitány! Úgy emlékszem, elküldte az Enterprise-t. Valószínűleg már olyan messze értek, hogy a szubtéri hanghullámok relatív frekvenciája ...
- Köszike Spock, ennyi elég.
Spock elfojtott egy elégedett mosolyt. Amíg a kapitány ilyen síkhülye és nem jön rá, hogy az idegen szavak nagy részéről Spock sem tudja, mit jelentenek, addig tetszeleghet a mindentudó, szuperintelligens tudományos tiszt szerepében.
- Spock, nem emlékszik, mikorra rendeltem ide vissza a hajót?
- Ha jól emlékszem ... persze, hogy jól emlékszem, hiszen a különböző mnemonikus ...
- Spock!
- Azt mondta nekik, hogy amíg lent vagyunk a bolygón, addig ne jöjjenek vissza.
- És meddig leszünk a bolygón? - kérdezett közbe McCoy.
- Amíg nem jönnek vissza értünk az Enterprise-zal.
- Fantasztikus - sóhajtott fel keservesen Kirk - Egyelőre menjünk a szállodába, a többit majd meglátjuk.
Egyetlen taxis sem volt hajlandó felvenni két nyakig sáros egyént egy felettébb sátáni külsejű hegyesfülűvel és egy koporsóval, így gyalog folytatták útjukat a szálloda felé. Spock egyszer csak azt vette észre, hogy egyre nehezebb a koporsó. Hátranézett. Kirk és McCoy sehol. A logika ezúttal cserbenhagyta, elképzelni sem bírta, hol lehet a másik kettő.
- Kapitány! Doktor!
Semmi válasz.
- Jim! - szólította valamivel halkabban. Ekkor halk röhögést hallott, aztán Kirk hangját.
- Itt vagyunk a koporsó tetején, Spock. Gondoltuk, úgyis elbír minket ...
Spock száján majdnem kiszaladt egy iszonyatos vulkáni káromkodás, és már készült, hogy földhöz vágja a koporsót Kirk-kel és McCoy-jal együtt, amikor a doktor is megszólalt.
- Mindenki tudja, milyen fantasztikusan erősek a vulkániak. És milyen intelligensek! Meg persze jóképűek és kedvesek is.
Spock felvonta a szemöldökét. Régóta szerette volna, ha McCoy elismeri a vulkáni faj felsőbbrendűségét ... de vajon miért motoszkál az agyában a sejtés, miszerint a doktor gúnyolódik vele? McCoy folytatta.
- És mivel Mr. Spock a legerősebb hármunk közül, észszerűnek tűnik, hogy ő visz minket. Ez így logikus. Sőt, bámulatos.
Spock teljesen meg volt győzve. Elégedett arccal vitte tovább a koporsót. Csak azt nem értette, Kirk és McCoy min röhög úgy, hogy visszhangzik tőle a város, és miért vet keresztet mindenki, aki meglátja őket. A recepción némi gondjuk akadt.
- Sajnálom, vámpíroknak nem adunk ki szobát.
- Nem vámpírok vagyunk - győzködte a recepcióst Kirk - Ebben a kasztniban a föderáció elnöke van, úgyhogy bánjon velünk több tisztelettel, ha szabad kérnem.
A recepciós megvakarta a füle tövét.
- Van egy kis probléma. Halottaknak nem szokott sem készpénzük, sem hitelkártyájuk lenni, tehát az elnök úr nem vehet ki szobát.
- Á, az nem baj, ő elfér McCoy szobájában is.
- A nénikéd térdekalácsát, azt! - csattant fel McCoy - ... bár, ha belegondolunk, Spock lakosztályában még inkább. Rendicsek?
A recepciós megvakarta a másik füle tövét is.
- Na jó, nem bánom. Ja, és még valamit - szólt utánuk, amikor Kirkék már a lift felé tartottak - Mondják meg annak a hegyesfülűnek - intett Spock felé -, hogy húzzon sapkát. Ne rémisztgesse itt az embereket.
Spock felvonta a szemöldökét. Kirk elvigyorodott.
- Mi van Spock, dühös?
- Érzelmek nélkül nem lehet dühös az ember - felelte Spock - Csupán illogikusnak tartom, hogy elrejtsem a füleimet, amikor a magáé és McCoy-é sokkal rondább.
Hajónapló. Csillagidő 352-969. Jaj, elnézést, ez a telefonszámom. A mobilszámom meg 06-30-995-0622, de ezen csak sürgős ügyben hívjatok.
Hikaru Sulu kapitány bejegyzése a hajónaplóba. Egy perc türelmet kérek (a háttérből): most min röhögsz, te hülye orosz? A vezeték-, vagy a keresztnevemen? - Mind a kettőn, te idióta ferdeszemű (verekedés hangja, azután csend).
Hajónapló. Csillagidő 3109. 4. De lehet, hogy nem annyi. Megfigyelésem szerint Kirk is mindig bemondta az első számot, ami az eszébe jutott.
Pavel Csekov parancsnok bejegyzése. A Ragyogó Zulu pillanatnyilag gyengélkedik a gyengélkedőn. Talán nem kellett volna akkorát behúznom neki.
Előre, elvtársak, a szocializmusért! Bejegyzés vége.
folyt. köv.
Sulu befejezte a diktálást a hajónaplóba.
- Hé, asszony! - üvöltött Uhura-nak.
- Mi van má' megint?
- Gyere már, ne szövegelj - Sulu rávágott Uhura seggére, aztán az ölébe ültette a nőt.
- Milyen romantikus - szipogott Miss Chapel - Bárcsak egyszer Mr. Spock ...
- Christine, mi történt a múltkor, amikor éjjel bementél Spock kabinjába? - kérdezte kíváncsian Uhura.
Miss Chapel arcán ábrándozó mosoly jelent meg.
- Nos, Mr. Spocknak szívecskés alsógatyája van - közölte.
- Ezt soha nem hittem volna - mondta Uhura tágra nyílt szemmel.
Sulu közel állt ahhoz, hogy féltékenységi rohamot kapjon.
- Mondd csak Nyota, miért érdekel téged ennyire az a hegyesfülű buzi?
- Engem nem érdekel az a hegyesfülű buzi. Az ilyesmit meghagyom Christine-nek.
- Ő NEM BUZI! - visított fel Miss Chapel és sértődötten elvonult.
Sulu vállat vont.
- Pedig Kirk többször is mondta, hogy Spock a barátja. Akkor ezt most hogyan értelmezzem?
Kirk, Spock és McCoy kiléptek a kongresszusi központból, vállukon egy koporsóval.
- Aztán remélem, tényleg az elnök van benne - morgott Kirk.
- Inkább nézz bele. Utálom a zsákbamacskát - javasolta McCoy.
- Nézz bele te. Te már hozzászokhattál, de nekem felfordul tőle a gyomrom.
Kirk elővette kommunikátorát és beleszólt.
- Scotty! Sugározzanak fel.
Nem érkezett válasz. McCoy és Spock kommunikátorán sem.
- Kapitány! Úgy emlékszem, elküldte az Enterprise-t. Valószínűleg már olyan messze értek, hogy a szubtéri hanghullámok relatív frekvenciája ...
- Köszike Spock, ennyi elég.
Spock elfojtott egy elégedett mosolyt. Amíg a kapitány ilyen síkhülye és nem jön rá, hogy az idegen szavak nagy részéről Spock sem tudja, mit jelentenek, addig tetszeleghet a mindentudó, szuperintelligens tudományos tiszt szerepében.
- Spock, nem emlékszik, mikorra rendeltem ide vissza a hajót?
- Ha jól emlékszem ... persze, hogy jól emlékszem, hiszen a különböző mnemonikus ...
- Spock!
- Azt mondta nekik, hogy amíg lent vagyunk a bolygón, addig ne jöjjenek vissza.
- És meddig leszünk a bolygón? - kérdezett közbe McCoy.
- Amíg nem jönnek vissza értünk az Enterprise-zal.
- Fantasztikus - sóhajtott fel keservesen Kirk - Egyelőre menjünk a szállodába, a többit majd meglátjuk.
Egyetlen taxis sem volt hajlandó felvenni két nyakig sáros egyént egy felettébb sátáni külsejű hegyesfülűvel és egy koporsóval, így gyalog folytatták útjukat a szálloda felé. Spock egyszer csak azt vette észre, hogy egyre nehezebb a koporsó. Hátranézett. Kirk és McCoy sehol. A logika ezúttal cserbenhagyta, elképzelni sem bírta, hol lehet a másik kettő.
- Kapitány! Doktor!
Semmi válasz.
- Jim! - szólította valamivel halkabban. Ekkor halk röhögést hallott, aztán Kirk hangját.
- Itt vagyunk a koporsó tetején, Spock. Gondoltuk, úgyis elbír minket ...
Spock száján majdnem kiszaladt egy iszonyatos vulkáni káromkodás, és már készült, hogy földhöz vágja a koporsót Kirk-kel és McCoy-jal együtt, amikor a doktor is megszólalt.
- Mindenki tudja, milyen fantasztikusan erősek a vulkániak. És milyen intelligensek! Meg persze jóképűek és kedvesek is.
Spock felvonta a szemöldökét. Régóta szerette volna, ha McCoy elismeri a vulkáni faj felsőbbrendűségét ... de vajon miért motoszkál az agyában a sejtés, miszerint a doktor gúnyolódik vele? McCoy folytatta.
- És mivel Mr. Spock a legerősebb hármunk közül, észszerűnek tűnik, hogy ő visz minket. Ez így logikus. Sőt, bámulatos.
Spock teljesen meg volt győzve. Elégedett arccal vitte tovább a koporsót. Csak azt nem értette, Kirk és McCoy min röhög úgy, hogy visszhangzik tőle a város, és miért vet keresztet mindenki, aki meglátja őket. A recepción némi gondjuk akadt.
- Sajnálom, vámpíroknak nem adunk ki szobát.
- Nem vámpírok vagyunk - győzködte a recepcióst Kirk - Ebben a kasztniban a föderáció elnöke van, úgyhogy bánjon velünk több tisztelettel, ha szabad kérnem.
A recepciós megvakarta a füle tövét.
- Van egy kis probléma. Halottaknak nem szokott sem készpénzük, sem hitelkártyájuk lenni, tehát az elnök úr nem vehet ki szobát.
- Á, az nem baj, ő elfér McCoy szobájában is.
- A nénikéd térdekalácsát, azt! - csattant fel McCoy - ... bár, ha belegondolunk, Spock lakosztályában még inkább. Rendicsek?
A recepciós megvakarta a másik füle tövét is.
- Na jó, nem bánom. Ja, és még valamit - szólt utánuk, amikor Kirkék már a lift felé tartottak - Mondják meg annak a hegyesfülűnek - intett Spock felé -, hogy húzzon sapkát. Ne rémisztgesse itt az embereket.
Spock felvonta a szemöldökét. Kirk elvigyorodott.
- Mi van Spock, dühös?
- Érzelmek nélkül nem lehet dühös az ember - felelte Spock - Csupán illogikusnak tartom, hogy elrejtsem a füleimet, amikor a magáé és McCoy-é sokkal rondább.
Hajónapló. Csillagidő 352-969. Jaj, elnézést, ez a telefonszámom. A mobilszámom meg 06-30-995-0622, de ezen csak sürgős ügyben hívjatok.
Hikaru Sulu kapitány bejegyzése a hajónaplóba. Egy perc türelmet kérek (a háttérből): most min röhögsz, te hülye orosz? A vezeték-, vagy a keresztnevemen? - Mind a kettőn, te idióta ferdeszemű (verekedés hangja, azután csend).
Hajónapló. Csillagidő 3109. 4. De lehet, hogy nem annyi. Megfigyelésem szerint Kirk is mindig bemondta az első számot, ami az eszébe jutott.
Pavel Csekov parancsnok bejegyzése. A Ragyogó Zulu pillanatnyilag gyengélkedik a gyengélkedőn. Talán nem kellett volna akkorát behúznom neki.
Előre, elvtársak, a szocializmusért! Bejegyzés vége.
folyt. köv.