Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

Régen történt biz ez, régen. Abban az időben, mikor még tűzön aszalta jeget, jégre tették a meleget.
Az volt csak a jó világ, víg világ. Még akkor a só is sósabb volt. Virágosabb a tavasz, hosszabb a nyár, áldottabb az ősz. Hogy nagyot ne mondjak, nagyobb volt akkoriban a búzaszem, mint most a mákfej. A mogyoró olvasva is elmehetett diónak. A diót pedig meg kellett törni a küszöbön, mert hajában nem fért volna be az ajtón.

Móra Ferenc: Tél Apó haragja

*****

Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.

Juhász Gyula: Szerelem

Ha földi pályánk megfutottuk itt,
S levetjük lelkünk súlyos lánczait:
Valami édes gyönyör vár, a mi
Sorsunk nyügét felfogja váltani.

Réthy László: Régi és új világ


"Az asszony bűvölő tekintettel súgta:
_Embereim azonnal itt lesznek. Nem találhatnak velem. Isten veled, addig is!...
Gyöngéd erőszakkal vonta el kezét, búcsút intett, s eltűnt a fák között, Koppány sóvárgó szemei elől."

Makkai Sándor: Magyarok csillaga

*******

A szerelembe - mondják -
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

József Attila: Amit szívedbe rejtesz



"Ami a kártyajátékot illeti, elég komoly kártyajáték a hühü, ami pedig a zsöllért illeti, elég szegény ember a tanyai zsöllér. Ő az a valódi "nincstelen szögény embör", aki úgy él a nagy darab földek és mezők között, hogy jóformán semmi sem az övé. Családos ember a zsöllér, felesége és gyermekei is vannak lehetősen. Éltetője a napszám, maga is, az asszony is dologra jár, ha van munka, míg télen át az ember robotot teljesít a lakásért a gazdájának."

József Attila,Amit a szívedbe rejtesz

Ile57 írta:

József Attila: Amit szívedbe rejtesz



"Ami a kártyajátékot illeti, elég komoly kártyajáték a hühü, ami pedig a zsöllért illeti, elég szegény ember a tanyai zsöllér. Ő az a valódi "nincstelen szögény embör", aki úgy él a nagy darab földek és mezők között, hogy jóformán semmi sem az övé. Családos ember a zsöllér, felesége és gyermekei is vannak lehetősen. Éltetője a napszám, maga is, az asszony is dologra jár, ha van munka, míg télen át az ember robotot teljesít a lakásért a gazdájának."

Kattints a kibontásához...

Tömörkény István: Hühü

*****

Mint légtornász, az űr fölött
ha megzavarja párja,
együtt merűltem el veled
alá az alvilágba,
vesztemre is követtelek,
remegve önfeledten
mit elrabolt az öntudat
most újra visszavettem!

Pilinszky János: Miféle földalatti harc

---------------------------------------

Másé!... A földön senki sincsen,
Kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az Isten...
Tied szívem, téged szeret!

Alekszej Szergejevics Puskin: Anyegin, Tatjana levele Anyeginhez.

Tunika, ez egy csodás idézet, aki próbálkozott már egy pasinak szerelmes levelet írni, az tudja, mennyire találóak sorai. Puskin viszont az orosz irodalmat gazdagította, de ez a topik a magyar szerzők művei közül csemegézik, legközelebb, ha lehet, tőlük válogass.
S akkor most a feladványom:

"Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell.
Lantot, hitet vígan szegre akasztok.
Kicsit pirulok. Én és a Siker?"

Mistress írta:

Az előző idézethez nem írok inkább semmit...gondoltam hozok egy új feladványt ,ha nem gond...


"Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj. De mosolygok is Rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek Veled. Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. "

Kattints a kibontásához...

Kovács Ákos

"Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell.
Lantot, hitet vígan szegre akasztok.
Kicsit pirulok. Én és a Siker?"

Ennél elakadt a megfejtés. Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól.

<o> </o>
<o>"– Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz – mondta nekik. – Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz– meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon."
</o><o> </o>
<o></o>
<o>És akkor visszatérve a szabályokhoz, magyar szerző ismert műve:</o>
<o></o>
…
Ha rám röpíted
Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál -
..."

Kati2009 írta:

Ha rám röpíted
Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál -[/SIZE][/FONT]
..."

Kattints a kibontásához...

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?

*****

Hisz szép ez az élet
Fogytig, ha kíméled
Azt ami maradt;
Csak az ősz fordultán,
Leveleid hulltán
Ne kivánj nyarat.

Arany János: Mindvégig

"Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló! "

Kölcsey Ferenc - Vanitatum vanitas

"Igaz, hogy eddig csak szamarat ismértem,
Mivelhogy juhászság volt a mesterségem.
De magyar vagyok, s a magyar lóra termett,
Magyarnak teremt az isten lovat, nyerget."

Petőfi Sándor: János vitéz
Kokojumbo, köszönöm, visszaröptettél 4-5 éves koromba, mert ezt olvasták nekem akkoriban a nagyszüleim, amikor még a betűk helyett csak a képeket ismertem

S akkor "jöjjön, aminek jönnie kell"

"Melyik az elegánsabb, nem tudom: az asszony keskeny, hosszú és
hegyes divatcipője, vagy a férfi keskeny, hosszúújjú lába,
ívelő talpa? gömbölyű süvegkalap alól gyűrűző, keskeny,
rendezett női hajfonatok, vagy ugyanolyan fonatok a férfi
hosszúkás, keskeny, hegyesszakállú arca fölött, le a
meztelen háta közepéig?"

Vas István - Etruszk szarkofág

"Maradj, címtelenül és dísztelenül, ember. S akkor csakugyan lesz valamilyen rangod az emberek között. Máskülönben csak méltóságos vagy kegyelmes úr leszel – ilyen szerény vagy? Azt hittem, többre vágyol."

Márai Sándor: Füves könyv

*****

Azomban míg ezek ekképpen folyának,
Tréfából kezet nyújt Bordács Dorottyának,
Egypár ugrós tánccal őtet megkínálja,
S hogy e szerencséje lehessen, instálja.
Nem kellett hosszason hívni ám őkemét;
Felszedi a székről elpetyhűdt tetemét.
Ürög-forog, tipeg, lóbálja a kócot,
Mellyből görcs farának csinált vala pócot.
Bordács s az egész nép a fejét lesüti,
Nevettében majd a guta meg nem üti.
Így táncol a tátos banyák paszitjába
Varázsló pemetjén a vasorrú bába.