Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Juhász Magda: Anyu ölében

???

"De méreg a dal édes méze;
S mit a költő a lantnak ad,
Szivének mindenik virága,
Éltéből egy-egy drága nap. "
 
Juhász Magda: Anyu ölében

???

"De méreg a dal édes méze;
S mit a költő a lantnak ad,
Szivének mindenik virága,
Éltéből egy-egy drága nap. "


Petőfi Sándor: Jövendölés


???


"Este, hogyha fekszem,
reggel ha kelek:
Édesanyám imádkozni
tanít engemet.

Odaül az ágyhoz,
megfogja kezem,
jó Istenről, Jézusunkról
beszélget velem.

Üdvözítőm, kérlek,
halld meg sóhajom:
Áldd meg az én anyácskámat,
áldd meg, de nagyon!"
 
Csopják Attila: Édesanyám


????

"
Téged, akit még úgy szeretnem
megadatott, ahogy nem szerettem
senkit se, talán csak Istent,
ki benned végül is fölismert:
hogy fény vagyok, hogy szép vagyok,
s övé vagyok. Megadatott.
S megengedte, ha már alig lát,
hogy megoldjam a saruszíját."
 
Gyurkovics Tibor: Áldás

???

"Földgömb az utazási irodában.
Szép, nagy, kerek.
Forgatni is lehet.
Ragyogó szemmel nézi egy gyerek.

S míg édesanyja sorra
intéz ügyeket, jegyeket,
Ő is bekalandozna
Tengereket és hegyeket.

De anyai szem ilyet
Szó nélkül hogyan nézne!
,,Kisfiam, ne nyúlj hozzá,
mert ha leejted, vége!"

Elkapja kis kezét,
S csodálja mozdulatlan.
Kimennek. Elvegyülnek
Az utcaforgatagban.

Tűnődik. Hiába hívja
Kirakatok szépsége.
,,Ha a jó Isten ejti le,
Anyu, akkor is vége?"

,,Minek, kisfiam?" ,,Hát a Földnek!
Azt mondtad, Ő tartja kezében.
De ha elfárad a keze?
Ha leejti valamiképpen?"

,,Kisfiam, attól sose félj!
Ha leejtené, nagy baj lenne.
De Isten keze oly erős,
A Föld biztosan pihen benne."

S a fényes, tiszta gyerekszemben
Felragyog a csoda titka:
,,Ugy-e, ha az egyik elfárad,
akkor átveszi a másikba?!""
 
Túrmezei Erzsébet: Nem ejti le

???

"- Ugye, édesapám, amikor a sziklát<O:p</O:p
véres zivatarban villámok hasítják,<O:p</O:p
viharok rárontnak, habok ráomolnak,<O:p</O:p
s magas szikla volt ma, s kőszírt marad holnap;<O:p</O:p
ha a századok nem tudták porrá tenni,<O:p</O:p
sziklánál erősebb nincsen is tán semmi?<O:p</O:p
<O:p</O:p

- Nem, fiam. Ott nem lelsz sem érzést, sem eszmét,<O:p</O:p
csak makacs a szikla. Az erő nem ez még."<O:p</O:p
 
Muraközy Gyula: Az erő

????

"Holdvilág csak boldogságunk;
Füst a balsors, mely elszáll;
Gyertyaláng egész világunk;
Egy fúvallat a halál.
Vársz hírt s halhatatlanságot?
Illat az, mely tölt virágot,
És a rózsát, ha elhúll,
Még egy perccel éli túl. "
 
Kölcsey Ferenc: VANITATUM VANITAS

???


"Hiába sopánkodott a király és a lord,
az a csodás micsoda csak volt.
Nagyész király bús lett, mogorva,
arca sápadt volt, megnyúlt az orra,
országa gondját sutba vetette,
csak tűnődött, gyötrődött,
a koronát s jogart a kredencre letette,
sok-sok felcser, doktor és ápoló
igyekezete mind hiábavaló."
 
Fecske Csaba: A tojás

???

[FONT=verdana,geneva]"Nagyot nyújtózik a vackán, s keresi a feje fölött a csengettyűzsinórt, mert mosdóvizet akar hozatni az inasával. Szereti a tisztát, mert azt hallotta kiskorában, a vakondokiskolában, hogy úgy szép a herceg, ha tiszta."[/FONT]
[FONT=verdana,geneva] [/FONT]
 
Móra Ferenc: A földvári herceg

???

„Olyan sötét éjszaka van,
alig találom meg magam” –
így panaszkodott a lepke.
Igaz, sötét volt a leple.

Éji lepke éjszakában
így panaszkodott magában.
Aztán mégis nekivágott
megismerni a világot."

 
Gazdag Erzsi:Éji lepke

????

"Egy dallam csendült az éjben!
-valami megérintett! -
Valami, amit nem is vártam,
valami, amit nem is kértem!
Csak átsuhant egy fény a szobámon
és visszahozta eltűnt ifjúságom!
Csak egy távoli hang volt, nem több,
de átmelegítette a lelkem, aztán
órákig még, csak erre a hangra figyeltem."
 
Gere Irén:
...átsuhant egy fény...


???

"Nem is kérdezem,
ma gondoltál-e rám,
a távolság ténye
olykor felejthető...
tekinteted
bensőmben őrzöm,
sajátom immár,
el nem vehető."
 
Jószay Magdolna : Apró gyöngyszemek

????

"Én nem akartam sohasem,
s most olvadt testtel, részegen
sodorsz sodroddal, szerelem.
Látsz ismeretlen szívemig,
forgatod fénylő csontjaim,
pörgeted súlyos súlyomat,
mosdatsz magadban, áradat,
szemem kútjába fényeket
dobsz, nyelvemre beszédeket."
 
Szabó Magda: Sohasem


???


"Bölcsek beszélik: elveszett erősség,
Lakatlan vár, panaszfal, kő a nyelv.
Tömör, kemény, miként a végítélet –
Nem érthető, mert magunkat sem értjük. "
 
Kovács András Ferenc: MAGNA HURGARIA

???



"nem rezzent senki fel a vészre,
a száraz fű se vette észre,
s a lázas törpe láng lehűlt,
elfáradt, és a földre ült,
lobbant még egy-kettőt szegény,
s meghalt a moha szőnyegén.
Nem látta senki más, csak én."
 
Tóth Árpád: Láng

???

"S vágy s való között <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">egyszer csak átléptem a küszöböt:</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">egy bolt felett cégtáblát láttam és</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">rajta, hogy: „ÓRIÁS és ékszerész,”</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">arany betűket… Megnéztem megint:</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">Ó-R-I-Á-S?… Az!… Istenem!… Eszerint,</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">gyúltam ki, itt egy Óriás lakik</td></tr></tbody></table> s hirdeti, hogy mivel foglalkozik!"
 
Szabó Lőrinc: Tücsökzene /Debrecenben/

???


"Hatodnap aztán ott voltam megint
a Fő utcán. Ami csak mese, mind
emelt, röpített. Szárny-nyitó gyönyör
volt látni, messziről, hogy tündököl
az arany tábla!... S odaértem... És
elszörnyedtem: "ÓRÁS és ékszerész":
ezt mondta csak a csoda-felirat.
Ki lopta el az Óriásomat? -
jajdult a szívem, szinte hangosan...
Aztán csak álltam s szégyelltem magam."
 
Szabó Lőrinc: Tücsökzene - Hatodnap

???

"Aludj csak kicsi szentem
jó fogni csöpp kis kezedet,
nézni, ahogy a szempillád
paplanként takarja be csillogó szemedet.

Álmodd meg a világodat
tündérek segítsenek utadon,
óriások vegyenek vállukra
repülj velük bátran, szabadon.

Én míg tudok veled leszek
vigyázok nappal is az álmodra,
Csak most aludj kicsi szentem
Számolok majd: háromra!

Súgok valamit, mit nékem is mondott
tán apám, míg gyermekfejjel aludtam
egy gyönyörű szó, mi itt a számon:
Szeretlek! Szép álmokat kicsi fiam!
"
 
Szabó Balázs: Szép álmokat gyermekem!

???

"Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.
Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak."
 
József Attila: (Talán eltűnök hirtelen...)


???

"És hazám volt a szó, s hazám volt <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">a nép, mely magyarul beszél,</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">a nép, az óriási állat,</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">mely e fekete földön él;</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">amit mondtam, a nyelvén mondtam,</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">erőm az ő ereje lett,</td></tr></tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"><tbody><tr><td style="" width="100%">sorsát magamba épitettem,</td></tr></tbody></table> sorsa magába épitett."
 
<TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%"><TBODY><TR><TD>Szabó Lőrinc: A sokféle hazáról


</TD></TR></TBODY></TABLE>

???


"Kavicsok. Kövek. Sziklarések.
Visszapattan az érvelésed.

Nappalok színe hullik estbe.
Mintha minden kifehéredne.

Ahogy szólalunk, szavak nélkül,
békétlenségünk már megbékül.

Lenyugszik, ami nyughatatlan,
holott elénk áll. Száz alakban. "
 
Oldal tetejére