Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Radnóti Miklós - Előhang egy monodrámához

Részlet egy sírfeliratból:

"Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan."

József Attila: Íme, hát megleltem hazámat

"-Mi ez?
-Ez egy eszpresszó.
-És ön?
-Én zongorázom.
-És én?
-Maga egy vendég."

Cseh Tamás és Másik János énekli: Presszó
Itt a szöveg a lényeg: a két előadót kiegészítve Bereményi Gézával hárman írhatták, ki-ki milyen arányban, egy füstös baráti összejövetelen.
Cseh Tamás nyugodjék békében.

" Ha becézésem és csókom se kell,
kicsi lány, mivel ringassalak el?
Ha elzár tőlem a buta lakat,
lesajnál minket majd a virradat.
Bámuljuk egymást búslakodva és
szánk sarkát bontja már a nevetés."

Weöres Sándor: Az éjszaka csodái


"Téged szeretni volna jó...
De nem te vársz a messzi parton,
De nincs remény, de nincs hajó."

Lányi Sarolta: A reménytelenség fokán


Hátán rezegve
mozog a
rozoga
kúp
alakú púp.
A helyzete nem szerencsés.
Apró szemcsés
homokkal telve
a füle, a nyelve.
Sóvár szemekkel kutat
kutat.

Romhányi József: A teve fohásza


"mert jaj ki gondol énvelem
ha szívemen a félelem
ki látja sajgó lelkemet
a sóhajom ki hallja meg
jaj mért nem lettem sportriporter
kit hallanak ha gólt rikolt el
kinek egy nemzet csügg szaván
ha verset is szaval talán
szebb volna sóhajtozni könnyebb
egy nép szemébe csalna könnyet
s egy nép ringatná szívein
a rímeim a rímeim"

Varró Dániel: Ha szívemen a félelem

"A három kisuhu egyedül maradt. Az emberek eldobogtak, az ajtó bezárult, a kocsi elzörgött, hát ültek mozdulatlanul órákig. Nagy szemük most kitágult, és az emberektől való félelmüket felszívta a homály és a csend. De az idegenség, a környezet ismeretlensége még bennük vibrált, és éhesek is voltak. A külső, távoli zajokat lassan megszokták, és most valami homályosan ellenséges várakozás ődöngött körülöttük.
Az ember nagyságától először megrémültek, de aztán nem történt semmi, és az emberrel szemben is csak valami ösztönös résenállás maradt bennük.
A szülők nincsenek, az ember van. A barlang elmúlt, és most itt van ez a hely, ami szintén barlang.
Néha egymásra néztek, és ez olyan volt, mintha azt kérdezték volna:
- Mi lesz?"

Fekete István: Hú

"A lehetetlent is
szabad lesz remélni;
meglátod, hogy milyen
érdekes lesz élni."

Szép Ernő: Meglátod



"De minek ez a sok mihaszna kérdés?
A tett a fontos, nem a szürke értés.
Zárlatig úgyis elkészül a mérleg.
Csak egy a fontos: égjek s el ne égjek.
Mint a pusztai vadrózsabokor.
A nap is legszebb naplementekor."

Sík Sándor: Kérdések felelet nélkül

új feladvány:

"Győztél felettem, mert az végzetem,
Hogy harcaimban bukjam szüntelen,
De új erővel felkeljek megint.
Te anyagot szültél, én tért nyerék,
Az élet mellett ott van a halál,
A boldogságnál a lehangolás,
A fénynél árnyék, kétség és remény. -
Ott állok, látod, hol te, mindenütt,"

Madách Imre: Az ember tragédiája


[FONT=Times New Roman, Times, serif]"Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké
A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é
A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
„ A halál gyötrelmei körülvettek engemet ”
Az ohioi bányában megbicsaklik kezed
A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet"[/FONT]

Márai Sándor: Halotti beszéd



"Fitos orra volt, kék szemei szelíden világították meg girbe-gurba arcocskáját. Megfoghatatlan, mi volt rajta, ami az embert megbűvölte, de volt valami. A homloka szűk volt, az ajka egy kicsit vastag, és a fejét kissé féloldalt tartotta, mintha az egyik válla lejjebb lenne. Mindezek egy-egy hiba különvéve, együtt ellenben igen kedves és harmonikus. Isten különös módon komponálja össze a női arcokat, odalehel valamit és ez a rálehelés teszi meg."

Mikszáth Kálmán: A Sipsirica

Feladat:

Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz, gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot, messze érzed illatát.
Kis madárka száll reája, ingyen hallgatod szavát.
Ültess fát!

Jókai Mór: Ültess fát!

S ha már elültettük, figyeljük meg őket:

"Gesztenyefa meg nem moccan,
Virágai állnak rajta,
Ha megmozdúl, lehullajtja."

Szép Ernő: A kert fái

Feladvány

"Ha nem érted: jobban figyelj.
Ha érted: hallgass, menj tovább.
Ha érted: többé ne figyelj.
Ha nem érted: hagyd s menj tovább."

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=csakidezet colSpan=3 align=middle>Ezüstpárákban álmodó hegyek
tündéri folyók felé lejtenek,
melyek fölé az ámult, ifjú hold
aranyló arca szomjasan hajolt,
s úgy csókolja a vizeken a fény,
ahogy emlékeimben téged én.</TD></TR><TR><TD align=left> </TD><TD class=idezet align=middle>Hajnal Anna</TD></TR></TBODY></TABLE>

lizigirl írta:

Szép Ernő: A kert fái

Feladvány

"Ha nem érted: jobban figyelj.
Ha érted: hallgass, menj tovább.
Ha érted: többé ne figyelj.
Ha nem érted: hagyd s menj tovább."

Kattints a kibontásához...

Weöres Sándor: Ellentétek

A feladvány:

"Derengett,
borongott
merengett,
szorongott
kerengett
dorongott
de nem vett
korongot."

Evila írta:

Zelk Zoltán: Ibolya

"Tavasz kerekedik,
bimbó tüzesedik,
jázminfával fényes
agancs verekedik,"

Kattints a kibontásához...

Nagy László Csodafiú-szarvas (egy nagy kedvenc )

Akkor egy könnyűt:

"Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek. "

József Attila: Szerelmes vers

Feladvány:

"Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok."

Ady Endre: Párizsban járt az Ősz


"A zongora mellett ült és mórikálta magát az erős fekete asszonyság. Föléje hajolva pedig kellemeztette magát az a szép fiatalember, aki katonatiszti ruhában vakációra lejárt haza a falujukba és kint őrzötte az apja asztagját, amíg csépeltek és amikor ő markot szedett, két hétig ott aludt a keresztek alatt...
A parasztleány egyszerre mindent megértett, hogy ki kommendálta ide és miért. "