Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Arany János: Őszikék /Nem kell dér.../

???


"Veszprém városában Gizella királyné,
Szíve dobbanása rebbenő madáré.
Templomi palástba hímzi arany álmát:
Boldog Magyarország fényes ragyogását.

Hallgasd meg kérését, ki messziről tért meg,
Hazajöttem ide, óvjad ezt a népet,
Ne hagyja el béke, bőség és szerencse,
Jövő dicsőségre a fiam vezesse."

Kozma László: Szent Imre himnusza

????

"Be jó lenne egy szép kézlegyintéssel
elintézni az egész őszi dolgot:
- Eh, nem fél, aki bátor,
csak rövid nyári zápor
és boldog marad mindig, aki boldog."

Dsida Jenő: Öreg október

???

"Ülj le, kedves, itt az aljban,
Hadd mélázzunk egy kicsit,
Ahol vígan szedtük hajdan
A tavasz virágait.

Elhanyatlik ifjúságunk,
Itt van őszünk nem soká,
Bár nem érzi boldogságunk,
Szívünk nem gondol reá."

Gyulai Pál: Őszi délután

???

"Hej, égi testvér,
Didergő bolygó,
Tüzet keresnél,
Vén, őszi golyhó?
Lenyomva orcád
Földhöz közel,
Bámulod holtát,
S nem hiszed el?"<?XML:NAMESPACE PREFIX = O /><O></O>

Váci Mihály: Gerle-szemű




A két szemem ámuló ég lett,
ha a földeken követtem a lépted.
Amerre te mentél, újra dalolt a kalász,
a tarlókon, a sziken enyhült a parázs.
És ha a városok füstlombja alatt
mentem veled én, utcabozótokat
áttörve utánad, a paloták tömött
sorai tőled kaptak fényt, örömöt.
Te drága, te szép, a tornyok imádtak.
Teneked dudorásztak a komoly gyárak.
Bánya a mélyben érted dobogott,
érted aléltak a sínkanyarok.
Patak-nevetésű! Te gerle-szemű!
Zokogó állam alá szorított hegedű

Tóth Árpád: Őszi beszélgetés

feladvány:
Minden mozdulatom közelebb visz szent tetemidhez,
S míveiden lebegő árnyad előmbe tünik.
Látlak, mint öleléd kegyes arccal, nyájas örömmel,
Akiket a szeretet nyílt kapuidba hoza;
Látlak, mint fogadád, szent csókkal megkoronázva
A piruló Múzsa gyermeki áldozatit.

Berzsenyi Dániel: [SIZE=+1]ELÉGIA[/SIZE]



<CENTER><TABLE><TBODY><TR><TD>

</TD></TR></TBODY></TABLE></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER>???</CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER>"Mondd, hogy hegyfok volt, szikla, ami mégse
zuhant rád,
mondd, hogy a függöny nem nyílt szét, csak
csapkodta szárnyát,

míg végre elrepült, madár volt, lásd,
valóban
szép volt s elszállt, madár volt, nem
csalódtam."
</CENTER>

Devecseri Gábor: Szerelem

????

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td style="padding-left: 10px; padding-right: 10px;" width="98%">"Habpárnák, ételek, ékszer
úsztak a fényes fergetegen,
és utak, micsoda tájak!
Nekünk csak egy volt, a szerelem."</td> <td width="1%">
</td> </tr> <tr> <td colspan="3" width="100%">
</td></tr></tbody></table>

Szécsi Margit :Szerelem


???

"Nézz, Drágám, rám szeretve,
Téged találtalak menekedve
S ha van még kedv ez aljas világban:
Te vagy a szívem kedve."

Ady Endre: Nézz, Drágám, kincseimre

???

"Szobám legyen hűs és télen meleg,
S ingóságom közt egy szép barna lány,
virágszag és pogácsa illata
Lengjen be és ki kunyhóm ablakán. "

Gárdonyi Géza: Ima

???

"
Szavaink – látod – elgurultak,
mint apró, színes karikák,
füvek gyökeréhez lapultak,
hiába terelné össze szád.
Tűnő nyomunkba gyűl a nyár,
őszbe nőnek a madarak.
Ránk bízott elvillanó források,
- a Nap régvolt hullámokba harap."

Adonyi Nagy Mária: Hullámok

???

"Ha szeretnél
Megfürödnék könnyeidben
Elringatnám szép álmodat
Dúdolnálak csendjeimben
És visszhangoznám hangodat"

Bognár Barnabás:Ha szeretnél....

????

"Nincs összefüggés a dolgok között.
Milyen jó volna izgalom nélkül
találkozni egy emberrel és ráköszönni:
- Jó reggelt, barátom,
hogy aludtál? -
És behunyt szemmel
adni át magamat valami
józan és nyugodt, örök folyamatnak."

Dsida Jenő: Jó reggelt, barátom! (1929.)

????

"Mint szépasszony, ki arra ébred,
hogy arcán megkopott a báj -
szeme fakó, az ajka sápadt -
olyan e nyárutói táj."

G. Ferenczy Hanna: Augusztus

???

"Ostromolni: csak a lehetetlent!
Szóra bírni őt kell, ama némát!---
Gondold jól meg, ez a tét. És rajta!
Támaszd égnek a jákobi létrát!"

Utassy József : Önfeledten

???

"Szelíd vagyok.
Csak azokat marom meg, akiket szeretek,
s hazug, botladozó bocsánatot ezért nem kérhetek.
Mert nincsen bocsánat, ahol szeretet van,
csak szeretet tovább.
Akiknek nem tudtam megbocsátani,
azokat szerettem legtovább."

Fábri Péter: Vers, anyámnak főleg

???

"ülj ki a napra, idd hunyt szemen át a fényt,
s úgy érj, mint a gyümölcs, kései körte, birs…
– Harkály rebben a lombban, s egy levél lekering:
őszömet olvasom szinében. "

Rónay György : A közelítő tél

????

"
Mert meghal szünetlen
az én, meg az énre az én,
a bennem sületlenebb én,
a velem okosabb én,
a rajtam kopottabb én, meg én..."

Weöres Sándor, Majdnem szonett

//
...
De hát a fűcsomók nem földközelt mutatnak?
és láttam én magam, madárraj szállt nyugatnak,
tegnap meg egy galamb.

S "föld! föld!" - üvölt a hang.
És péntek volt, két óra és sötét a hajnal.
"Laudetur" - mormolták s álltak levett kalappal.

Radnóti Miklós: Kolumbusz

????

"Sápadtra sárgul
s a szürke ágrul
a lomb lezördül
s egy volt világrul
mesét mesél.
Bús esti pírba
bámulok sírva
s a könny úgy gördül
szemembül, mint a
halott levél."