KÉPES KRÓNIKA szólánc

Szamszára
A szó (saṃsāra, szanszkritul: संसार) jelentése 'létforgatag'. A motívum nem egyetlen valláshoz kapcsolódik, egyaránt jelen van buddhizmusban, a hinduizmusban, a dzsainizmusban és a szikhizmusban, de más ezekhez közelálló vallásokban is.
A teozófiai illetve antropozófiai szellemi irányzatok reinkarnációs elméleteik igazolására előszeretettel hivatkoznak rá, mint 'örökkön örökké a létezés forgatagához láncoltság'-ra.
Szamszára címmel film is készült.

Az amfóra (Amphora) ókori görög, eredetileg magas, bő szájú, a nyakánál szűkebb, öblös, fülekkel ellátott cserépedény elnevezése; főleg bor, olaj, búza vagy hal tárolására használták.
Az első amfórák a libanoni-szíriai tengerparton jelentek meg, valamikor az i. e. 15. században. Rövid idő alatt az egész ókori világban elterjedt használatuk, és egészen a 7. századig a legnépszerűbb tárolóedények közé számítottak. Nagyjából innentől kezdve vették át a szerepüket a fából és bőrből készült edények.

Az artériának (ütőér, verőér) a szívtől elvezető nagy ereket nevezzük. A szívkamrákból indul, egyre kisebb erekre, majd hajszálerekre (kapillárisokra) oszlik, ezek a gázcsere és tápanyagátadás után vénákká egyesülnek, amik aztán a pitvarokba futnak. A szív a vért a pitvarokból a kamrákba továbbítjaja, majd onnan ismét az artériákba pumpálja. A nagy (a testet ellátó, szisztémás) vérkör artériáiban oxigéndús, a kis (tüdő, pulmonális) vérkörben, és a magzati umbilikális artériákban szén-dioxid-dús vér kering.
Az artériás rendszer a magasabb nyomású része az emberi vérkeringésnek. Az artériás vérnyomás egy szívciklusban mért legmagasabb értékét nevezzük szisztolés nyomásnak, legalacsonyabbat pedig diasztolés nyomásnak. A vérnyomás nem invazív mérésének legelterjedtebb módja a (Riva-Rocci) módszer.
A nagy vérkörben a legnagyobb verőér a főverőér az (aorta), a kis vérkörben a tüdőverőér (arteria pulmonalis).

Álmos magyar fejedelem

Álmos vezér (819 – 895 k.) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád fejedelem apja. A hét honfoglaló vezér egyike. A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek volt.

Csatolás megtekintése 743115

A Mézga család a 70-es és a 80-as évek egyik legnépszerűbb színes magyar rajzfilmsorozata. A 2004-es ismétlés alkalmával is mintegy félmillióan nézték. A sorozatot Németországban, Brazíliában, Olaszországban, Franciaországban, Csehországban és Szlovákiában is nagy sikerrel sugározták.

Friedrich Dürrenmatt (Konolfingen, Svájc, 1921. január 5. – Neuchâtel, 1990. december 14.) svájci író, drámaíró, képzőművész.
A második világháborút követő időszak német nyelvű svájci irodalmának legnagyobb hatású képviselője. Színműveit már életében számos nyelvre lefordították, és azokat mindmáig gyakran játsszák a világ színpadain. Honfitársához, Max Frisch drámaíróhoz hasonlóan műveiben gyakorta reflektál a világháború történéseire, morális kérdéseire. Ez a reflexió ugyanakkor a legtöbb esetben nem patetikus, tragikus, hanem komikus, nem egy esetben groteszk formát ölt.
Sokan Dürrenmattot tartják a késő modern tragikomédia megteremtőjének. E tekintetben az 1950-es-60-as évek során keletkezett művei a legmeghatározóbbak.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (Лев Николаевич Толстой) (1828. szeptember 9. – 1910. november 20.)
Az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, a realista orosz próza mestere. Tolsztoj a Háború és béke, az Anna Karenina, a Feltámadás és mellettük könyvespolcnyi remekművű regény, elbeszélés, novella, dráma, mese, elmélkedés, sőt jó néhány tankönyv írója. Az a nagy orosz realizmus, amely Gogollal kezdődik, és nyomában oly sok nagy hatású írót adott a világirodalomnak, Tolsztojjal emelkedett a csúcspontjára, s később Csehov és Gorkij egyaránt őt tekintette tanítómesterének.
Nyolcvankét éves volt, amikor örök nyughatatlanságával menekülni akart addigi életétől, és „elfutott" hazulról. Útközben, egy vasúti állomáson halt meg.

Jedlik Ányos

Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.): magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez köthető.

Csatolás megtekintése 744942

A sellők avagy hableányok mitológiai lények. Olyan leányok, akiknek a teste halfarokban végződik. A görögök najádoknak vagy néreiszeknek hívják őket. Egyesek a sellőket a szirénekkel is rokonítják, ez a feltételezés azonban téves, mert a szirének nem sellők, hanem madártestű asszonyok. A mai világ felfogása szerint ilyen lények nem léteznek, de az ókorban több hajós is látni vélte őket.
A sellők rokonai a najádok. Egy najád abban különbözik a sellőtől, hogy kicsit hegyesebb a feje, a karját pedig halpikkelyek borítják, valamint abban, hogy a najádok sosem öregszenek meg, tehát mindig fiatalok maradnak. A német mitológiában nixa, meluzina és undine néven szerepelnek hasonló lények. A meluzináknak két halfarkuk van, sokszor szerepelnek a heraldikában.

Kármelita Rend
A Kármelita Rend, Kármel-hegyi Miasszonyunk Rendje, vagy néha egyszerűen Kármel-hegy (latinul Ordo fratrum Beatæ Virginis Mariæ de monte Carmelo) a 12. században alapított katolikus szerzetesrend. Az 1185 után elhunyt Szent Bertold vezetésével alapították a Kármel-hegyen, amely a mai Izrael északi részében, Ciszjordániában helyezkedik el. A rend a hegyről kapta a nevét.

Dénes Zsófia (Budapest, 1885. január 14. – Budapest, 1987. január 23.)
Író, újságíró, József Attila-díjas (1981). A Budapesti Tudományegyetemen folytatott irodalmi és művészettörténeti tanulmányokat. Ady Endre egykori menyasszonya, majd barátja és életének krónikása.
Néhány műve:
Élet helyett órák (visszaemlékezések, Budapest, 1935)
Az ismeretlen Ady (Ady Lajosné nevével, Budapest, 1942)
Zrínyi Ilona (életrajzi regény, Budapest, 1959)
Gyalog a baloldalon (önéletrajzi regény, Budapest, 1965)
Úgy, ahogy volt (visszaemlékezések, 1974)
El ne lopd a léniát (visszaemlékezések, Budapest, 1978 )

Abe Kóbó

Abe Kimifusza, művésznevén Abe Kóbó (japánul:安部公房, Hepburn-átírással: Abe Kōbō) (Tokió, 1924. március 7. – 1993. január 22.), japán író.
Nemzetközi elismerést A homok asszonya című művével szerzett 1962-ben, amit Tesigahara Hirosi filmrendező vitt vászonra.

Csatolás megtekintése 746253

Olajfák hegye
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Az Olajfák hegye Jeruzsálemtől keletre, a Kidron-patakon túl fekszik. Gerincén három csúcs található, melyek 826 méter, 814 méter, illetve 816 méter magasak. Mivel a hegygerinc kb. 100 méterrel fekszik a Kidron-patak felett, így látszólag magasabb, mint más Jeruzsálem környéki hegyek.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]

Az Olajfák hegye az Ószövetségben kétféle alakban jelenik meg, kezdetben mint maaleh ha-Zeitim, azaz Olajfák emelkedője, Zakariásnál pedig már a ma is használt nevén: har ha-Zeitim. A hegy nevének görög alakja: orosz tón Elaión, az evangéliumokban és az Apostolok Cselekedeteiben összesen tizenkétszer szerepel, ezzel a leggyakrabban említett hegy az Újszövetségben.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Az Olajfák hegye először Sámuel 2. könyvében jelenik meg: "Dávid pedig felment az Olajfák hegyén, mentében sírva, fejét beborítva, saru nélkül ment, és az egész nép, mely vele volt, ki-ki beborította fejét, és mentükben sírtak… És amint feljutott Dávid a hegy tetejére, hogy ott imádkozzék az Istennek, íme eleibe jött az Árkeából való Khúsai, ki ruháját megszaggatta, és földet hintett fejére… Mikor pedig Dávid egy kevéssé alább ment a hegy tetejéről, eleibe jött Siba, a Mefibóset szolgája, két megnyergelt szamárral..." (2Sámuel 15:30,32;16:1).[/FONT]

Erasmus
Rotterdami Erasmus (Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.), nemzetközileg ismert, saját „gyártmányú” latin nevén Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.
Erasmus vérbeli tudós volt, akinek megvoltak a maga elképzelései a „tiszta” latin stílusról, melynek egyik nyelvújítója ő. Bár egész életében megtartotta római katolikus hitét, műveiben bírálta a skolasztikát, a római egyház mértéktelen hatalmát, intézményrendszerét.

A Simpson család (angolul The Simpsons) egy nagy sikerű amerikai rajzfilmsorozat, Matt Groeningtől, melyet a Fox tv-csatorna számára készített a Klasky Csupo stúdió (melynek alapító tagja a magyar származású Csupó Gábor). Elsőként 1987. április 19-én jelent meg mint 2 perces műsor a Tracy Ullman Show-ban. Akkora sikert aratott, hogy két évvel később a Fox tévécsatorna 1989. december 17-én 20 perces adásban műsorára tűzte. A Simpson család azóta 23 évadot élt meg, és Matt Groeninget világhírűvé tette. Magyarországon a TV3 kezdte vetíteni 1998-tól, majd a csatorna megszűnése óta kisebb-nagyobb szünetekkel a Viasat 3, a TV6 és a magyar Comedy Central sugározza. Ez a rajzfilm egy átlagosnak cseppet sem nevezhető családot mutat be, hétköznapi gondokkal. A történet Springfieldben játszódik. Egy középosztályú amerikai család életén keresztül az amerikai kultúra és a társadalom világát szemlélteti humorosan.

Marlene Dietrich

Marlene Dietrich (Berlin, 1901. december 27. – Párizs, 1992. május 6.) eredeti nevén Marie Magdalene Dietrich német színésznő, énekesnő.
Játszott többek között a Kék angyal, és a Vád tanúja c. filmekben.

Csatolás megtekintése 749991

Habsburg Ottó (Reichenau an der Rax, Ausztria, 1912. november 20. – Pöcking, Németország, 2011. július 4.), teljes nevén Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen, politikus, közíró, az Európai Parlament volt tagja, az utolsó Habsburg-trónörökös. Bár a 20. század első felében az uralkodóházat valamennyi egykori országában megfosztották a tróntól és mindegyik köztársasággá is alakult, Ottó évtizedekig trónkövetelőként lépett fel, és csak 1961-ben mondott le az osztrák trónra vonatkozó igényéről. A monarchisták azonban ezután is I. Ottó osztrák császárt, a magyar legitimisták II. Ottó magyar királyt tisztelték személyében.

Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű (és egyben az első fennmaradt finnugor) vers. A vers a 13. században íródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni Kódexben maradt fenn. 1922-ben fedezték fel abban az anyagban, amit a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az I. világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.

A milói Vénusz, az égei-tengeri Mílosz szigetén 1820-ban talált ókori görög Aphrodité-szobor; az egyik leghíresebb ókori szobor. Ma Párizsban, a Louvre-ban őrzik.

Zenthe Ferenc, eredeti nevén: Rameshofer Ferenc[1] (Salgóbánya[2], 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész.
Pályája kezdetétől a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, a Nemzet Színészévé választásakor a megnyerő egyéniségű művész.