Kedvenc filmem

lilli témája a 'Film, színház, tánc' fórumban , 2004 Április 1.

  1. Balyusz47

    Balyusz47 Állandó Tag

    A Kalozok cimu magyarfilmet.Ajanlommindenkinek aki szereti az uj magyarfilmekrt.
     
  2. lilli

    lilli Vendég

    Bruno Dumont-tol lattam a L´Humanité (Emberiség) c. filmet par eve,
    azota vartam a 29 palma c.-re...
    jovoheten megy NYC-ben:
    The Two Boots Pioneer Theater
    155 East 3rd Street (at Ave. A)
    New York, NY 10009
    http://www.twoboots.com/pioneer/

    [​IMG]

    >>>
     
    freiberg kedveli ezt.
  3. Garfi

    Garfi Állandó Tag

    Ma megnéztem a Troy-t. ilyen übergagyi, igénytelen, logikátlan fércmunkát rég nem láttam. kedvenc jelenetem. Kb 100.000 harcos harcol, már párszázan elhullottak, fröcsög a vér stb. A két főhős megvív egymással, mig a maradék 999.998 harcos ( kb ennyire volt logikus ) békésen körbeállja őket és drukkol. Az egyik győz, mire a másik benyögi: na mára elég volt. Majd a seregek békésen hazavonulnak. A filmben szó sincs az istenekről - az Iliászt ismerve ez elég nagyvonalú átsiklás - Achillesnek is csak véletlenül sérül meg a sarka és valószínűsíti, hogy a maradék 6 darab talált üzemmódú nyílvessző hatott. ( Lásd Hídember ) Achilles egy megcsömörlött gyilkológép, Heléna egy nem szép kurva, Paris egy 8 IQ-val rendelkező vadbarom, Hektor az egyetlen realista, de mindíg leugatják, ő meg mindenre vállat von. A dialógusok kb. egy nyolcadik osztályos dolgozatba valók. Pl.
    Hektor: Vigyük vissza Helénát, mert háborút indítanak ellenünk a görögök
    Paris: De szeretem
    Hektor: Na jó, akkor ne vigyük vissza
    És ez most nem stilizált... És írhatnám reggelig... Iszonyat !
     
  4. Boszi

    Boszi Állandó Tag

    :D :D Mivel itt csak amcsi meg talan nehany angol film kerul vaszonra...ezekhez merve jo volt a film. Tudod nalunk mar nagyon szinvonal van az elvaras a mozikkal kapcsolatban.
     
  5. Garfi

    Garfi Állandó Tag

    Én is 99%-ban ami filmeket nézek... azokhoz képest is mélyrepülés... hogy még egyet rúgjak belé: még a trükkök is gyengusak voltak. Csak a Gladiátorral tudnám összehasonlítani... ég és föld! Ott legalább fajsúlyos szereplők voltak, nem olyan debilek, mint ebben.. Ott történet volt, drám avolt, mozi volt. eZ EGY ÓVÓDAI SZÍNJÁTSZÓKÖR..
     
  6. mioki

    mioki Állandó Tag

    Hős - honkongi történelmi akciófilm (illetve egyéb műfaji meghatározásokat is olvasni)
    Történelminek kevés, akciónak cselekménytelen.
    Amúgy csodálatos színek, kínai szokás szerint kicsit blődli, de gyönyörűen megkomponált harci jelenetek. Volt sok pozitívuma, de negatívuma is, összességében közepesnek mondanám.
     
  7. lilli

    lilli Vendég

    offtopic Lattad veletlen ...itt 2-3 eve jatszottak...,
    vietnami film: Az élet csodái,
    itt: The Vertical Ray of the Sun,
    Tran Anh Hung rendezte.

    Abban is csodalatos szinek voltak. offtopic
     
  8. Garfi

    Garfi Állandó Tag

    A Zindex kritikája... annyit hozzátennék, hogy valszeg tisztelettudatból említették meg Peter O'Toole-t, mivel ő egy látomásos debil barmot játszott a hős király helyett. Azt is gyengén.

    Gumiszandálos Akhilleusz, digitalizált hexameter

    Gőzsy Kati
    2004. május 19., szerda 11:18


    A Dávidszobor-testű, szoknyás eposzi hős egy hollywoodi filmben találkozik a becsülettel, vitézséggel, szerelemmel, csak éppen isteneket nem lát sehol. Ez a happyendesített Iliász csöpögős és konzervatív, de olyan látványos, hogy még Homérosznak is tetszene.

    Amikor Akhilleusz a halhatalanság és a rövid, de hírneves élet közül az utóbbit választotta, valószínűleg tudta valamilyen jóslatból, hogy háromezerkétszáz év múlva Brad Pitt formálja meg. Ugyanis egy mai celebrityhez méltón nem a görögökért vagy a korrupt királyáért, Agamemnónért harcolt, csak saját hírének fényezése volt a célja. Bár még ilyen megfontolásból is sok az a tizenkét alkalom, amikor a hősök angol, ausztrál, vagy éppen amerikai akcentussal emlékeztetik egymást a két és fél órás Trója című filmben: "a hírért-névért indulunk csatába, mert az fontosabb a hosszú boldogságnál".

    A film is a klasszikusok Pantheonjába igyekszik. A minden idők egyik legdrágább költségvetésű (száznyolcvan millió dolláros) álomgyári szuperprodukciójánál éppen ezért nem tértek el az ötven éve ugyanúgy működő konzervatív hollywoodi történelmi filmműfaj bevált receptjétől. Ehhez a kánonhoz képest az i.e. VIII. századi eposz cselekményvezetése, a főhős jellemábrázolásának hangsúlyozása - lássuk be - túl modern volt. Hát teljesen átszabták.

    Nincsenek istenek

    Így horrorfilmekre emlékeztető döbbenetes képben Akhilleusz anyja, Thetisz felénk fordul és az arcán látjuk, hogy harminc év alatt harmincat öregedett, vagyis csak annyira a tengeristen lánya, hogy bokáig áll a vízben. A néző szívében szörnyű rémület fogan: nincs hókarú Héra, bölcsszemű Athéne, haragvó Zeusz, és talán a félisten Akhilleusz sem sérthetetlen? Csak képzelte a halhatalanokat az ókori görögök többsége, sőt néhányan már akkor sem hittek benne? Wolfgang Petersen rendező elmondása szerint nem akarta ezt így brutálisan a nézők szemébe vágni, egyszerűen csak nevetségessé vált volna, ha isteneket ábrázol a vásznon.

    Az olimposziak hiányát még könnyen meg tudják emészteni a nézők, hiszen attól lesz élvezhető egy poros irodalmi alapanyag, ha bátran nyúlnak hozzá. De így a filmben temérdek dolog indokolatlan marad, többek között mindjárt a gyáva Párisz vakmerő lányrablása, ami elindítja az eseményeket. És ez még csak az első változtatás.

    Hollywoodnak túl modern az Iliász

    Az Iliász a hellén-trójai háború kilencedik évében kezdődik, ötvenegy napig tart, és - ami nem gyakori Hollywoodban - a háború vége előtt befejeződik. A Trója című filmben a háború tíz évét leadtak az elejétől a vége felé haladva - két hétbe sűrítve az eseményeket: ahogy Párisz, a szép trójai herceg elrabolja Helenét (Diane Krueger), a szőke Meneláosz király feleségét, és a trójai várba viszi, majd bátyja, Hektór herceg (Eric Bana) háta mögött élvezi a védelmet. A hellén szövetség persze egyesült erővel támad, élükön a szövetség királyával Agamemnónnal (Brian Cox) és legvitézebb királlyal Akhilleusszal (Brad Pitt), majd két hétig csatáznak.

    Digitalizált hexameter

    A Ben Hur-szerű jelmezekben és gumiszandálokban díszelgő trójai és hellén harcosok seregszemléivel csodát tett a digitális animáció, amivel több tucat oldalnyi unalmas leíró hexameter alakult látványos jelenetté. Ahogy pedig a tíz éves történetet két hétben összesűrítették, úgy gyorsultak fel a csatajelenetek: a Ryan közlegény megmentését idéző frenetikus görög partraszállás, és a Gyűrűk urát leiskolázó - Eric Bana elmondása szerint - "izomfájdító" párviadalok.

    Happy end az eposzban

    Homérosz mintha direkt filmre írta volna az eposzt, amiben "meglepő" fordulatok, és hangulatfestő részek váltják egymást. A film gyenge részei az istenhiány okozta indokolatlan történések mellett a Homérosz közreműködése nélkül készült jelenetek. Így lett esetlen, sőt szánalmas a pillanat, ahogy Odüsszeusz kitalálja a falovat, és így lett értehetetlen, hogy Párisz miért találja éppen achillesz-inán Achilleuszt, miközben a film sztorija szerint a hős nem csak ott sebezhető.

    Az Iliász hollywoodiasításának legjellemzőbb momentuma a happy end mellett, hogy a középpontban álló "Akhilleusz haragjának" szálát kiegészítették egy nézőcsalogató szerelmi vonallal. Mikor Akhilleusz és a trójai zsákmány Briszéisz együtt alszik, az egyetlen korhű és - nem utolsósorban - hatásos elem Brad Pitt dávidszobor-szerűre gyúrt felsőteste.

    Vitéz Petersen a hadvezér

    Wolfgang Petersen, a rendező hadvezérként irányította a munkát hatalmas díszletek között Londonban, Máltán és Mexikóban, viszont nem mindig volt ideje figyelni a színészek munkájára, így a remek karakterek nem mindig jönnek át a vásznon. Brad Pitten nemegyszer látszik, hogy rászóltak: nézzen mérgesen, a csábító Orlando Bloomnak pedig olykor erőltetetten remeg a szája. A színészek többsége jó volt, köztük különösen a sok év után Primaosz királyként visszatért Peter O'Toole.

    Ha nem az Iliászt veszi kézbe először a rendező, hanem az Odüsszeiát, a sok időugrás miatt valószínűleg továbbpasszolta volna egy függetlenfilmes cégnek. De most, hogy anyagilag bevált a Trója-mondakör, előfordulhat, hogy folytatásként Odüszeusszal utazunk az Égei-tengeren. És eljöhet még az az idő is, mikor Petersen bánni fogja, hogy Agamemnónt a filmjében kivégezték a háború végén, mert miért áll bosszút Oresztész a harmadik részben, ha nem az anyja ölte meg Agamemnónt a fürdőszobában?
     
  9. Sz.Szonja

    Sz.Szonja Állandó Tag

    Jajj, pedig ezt a filmet most ajánlották, hogy szuperjó. Igaz, az illető ajánlásain eddig vagy elaludtam, vagy kikapcsoltam, mert toprongyosak lettek az idegeim az elvontságától. Na, lehet, hogy akkor ezt is kihagyom.

    A Trójáról meg eddig csak jót hallottam, de mint ahogy a Gladiátor sem érdekelt, ez sem fog.
     
  10. mioki

    mioki Állandó Tag

    offtopic Lattad veletlen ...itt 2-3 eve jatszottak...,
    vietnami film: Az élet csodái,
    itt: The Vertical Ray of the Sun,
    Tran Anh Hung rendezte.

    Abban is csodalatos szinek voltak. offtopic [/b][/quote]
    Nem ismerem. Most a "Tavasz, nyár, ősz, tél ... és tavasz" c. koreai filmet szeretném megnézni, remélem eljutok egy vetítésre, azt írják róla, hogy nagyon szép. De ez engem leírás alapján történetileg inkább a "Szamszára" c. francia-német-indiai-olasz filmre emlékeztet, amit Ladakh-ban fogattak és nekem nagyon tetszett! Kevés film sugároz magából annyi békét és nyugalmat, mint az, akkor is ha a moziból kijőve nem ez volt az első gondolatom. Viszont utána napokig, ha nem hetekig, érztem a hatását.

    Egyébként a "Hős" furcsamód a japán "Bábok" c. filmet jutatta eszembe, azt hiszem főként azért, mert ott is sokat játszottak a színekkel.
     
  11. mioki

    mioki Állandó Tag

    Hát elég vontatott és elvont. Olyan, izé. Kínai :)
     
  12. Garfi

    Garfi Állandó Tag

    Nekem elég volt a Tavasz 17 pillanata :p Nayo... akkor inkább elhúztam...
     
  13. mioki

    mioki Állandó Tag

    Az milyen? :blink: Nem ismerem...
     
  14. Garfi

    Garfi Állandó Tag

    Az milyen? :blink: Nem ismerem... [/b][/quote]
    Stirlitz... ifionc vagy hozzá...
    majd a nénik és a bácsik elmagyarázzák..
    Amúgy volt egy Stirlitz topic is <_<
     
  15. mioki

    mioki Állandó Tag

    Te vagy a bácsi! :p Magyarázd el! :p Stirlitzet ismerem, van nekem apukámbácsim is :p
     
  16. lilli

    lilli Vendég

    Tavasz, nyár, ősz, tél ... és tavasz c. film itt is most megy, a reklamot (trailer) lattam az nagyon szep!
    -------

    En is igy vagyok az emlitett vietnami filmmel, talan 3 eve lattam, maga a tortenet nem ert sokat, de a szineket belelegeztem es nem tudom elfelejteni.
    Rogton eszembe jutott, hogy emlitetted a szineket.

    --------

    Ki rendezte a "Bábok" c. filmet?
     
  17. mioki

    mioki Állandó Tag

    Kitano Takeshi

    Eredeti címe: Dolls
     
  18. lilli

    lilli Vendég

    nem lattam :-(, majd kiberelem

    Koszi!
     
  19. Garfi

    Garfi Állandó Tag

    NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG

    Elképesztő pontatlanságok a Trójában

    Elképesztő pontatlanságok és tudatos ferdítések jellemzik a Trója című hollywoodi mozit, a tudományos sajtó máris élesen kritizál. Ugyanakkor a cselekmény tévedésein, illetve megváltoztatásán túl a film viszonylag korszerű értelmezését adja a történteknek.

    Ha valaki Trója történetére kíváncsi, annak javasoljuk, hogy olvassa el Homérosz Iliászát, mert a most a mozikban vetített film cselekménye néha még köszönőviszonyban sincs az ott történtekkel. Szerencsére azért faló van a moziváltozatban is… (Igaz, a vele kapcsolatos eseményeket tévesen ábrázolja Hollywood, Laokoónt pedig, aki ellenzi a bevonszolását a várba, meg sem említi.)

    Mélyen szántanak – nem a tényekben…

    De ki kell ábrándítanunk cikkünk olvasóját, ha arra vágyik, hogy csak kritizáljuk a nagyszabású, történelminek csak hellyel-közzel nevezhető, kicsit a „fantasy” világát idéző filmet. (A csatajelenetek igencsak emlékeztetnek a Gyűrűk Ura trilógiára.)

    Ha a cselekmény mögött lévő gondolatokat tekintjük, akkor egy kicsit háborúellenes, egy kicsit filozofikus nézetrendszerre bukkanhatunk. A film erénye – és talán ezért is tér el oly sokszor a mitológiai történettől – az, hogy szinte teljesen kihagyja az isteneket a „sztoriból”. Akhilleusz, a trójai mondakör főhőse esetében ez igencsak nehézkes, de még így is sikerül Thetis tengeristennőt egyszerű anyaként bemutatni.

    Még megdöbbentőbb az, amikor a filmbeli Akhilleusz (Brad Pitt) arról beszél, hogy az istenek voltaképpen irigylik az embereket halandóságukért. Kár tehát nekünk siránkozni az elmúló pillanatokon, merthogy éppen ez az, amit a halhatatlanok soha sem érezhetnek át: soha nem érezhetik, hogy ez talán az utolsó alkalom volt…

    Mindez meglepően egybeesik Devecseri Gábor, a legnagyobb magyar Homérosz-fordító elemzésével, aki így fogalmazott: „Mi lehet az oka annak, hogy az istenek olyan sűrűn fordulnak az emberekhez? Mit kereshetnek náluk, ami belőlük hiányzik? A sorsot keresik. Mert ez az, amiben az isteneknek része nem lehet, s amibe csak nagyon kevéssé szólhatnak bele.” Devecseri ezután a legnagyobb magyar klasszika-filológusok egyikét, a hazai mitológiai szakirodalom legtekintélyesebb alakját, Kerényi Károlyt idézi: „Az istenek – mondja Kerényi – azáltal, hogy halhatatlanok, súlytalanok is. Küzdelmük csak komolytalan lehet, mert hiszen nem tudnak elpusztulni benne. Hozzátehetjük: az igazi változatosságot és magát a változást is csak az embereknél találhatják meg az istenek.”

    Elfogultak Trójával – csak jók éltek ott?

    A film másik alapvető pontatlansága, hogy Trója-párti. De ezek a pontatlanságok sem véletlenek. Szinte egyetlen szimpatikus görögöt sem találunk, Trójából pedig az ellenszenves szereplők hiányoznak. Ennek oka azonban esetleg az is lehet, hogy véletlenül vagy tudatosan, a film alkotói Homéroszra túlságosan is ráhangolódtak.

    Már régóta gondolkodnak ugyanis irodalomtörténészek és klasszika-filológusok azon, hogy a trójai mondakör egy olyan énekes-költő nyomán maradt fenn, aki pozitívan volt elfogult a védekező trójaiakkal, és a görögöket kissé negatívan állította be. Az enyhe elfogultság viszont nem jellemző a filmre. A mozi ugyanis egészen elképesztő mértékben negatívan ábrázolja a görögöket: vérengző, szadista, alattomos alakokként mutatja be őket, míg a trójaiak jók, kedvesek, aranyosak…

    Durva hamisítások: Heléné és Menelaosz

    És itt elérkeztünk a film hamisításaihoz, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy igazán örüljünk annak, hogy elkészült. Ha valakit a cselekmény érdekel, az most ne olvassa tovább cikkünket, mert részletezzük a pontatlanságokat. A hibákat egyébként az Iliász és Vojtech Zamarovsky „Istenek és hősök a görög-római mondavilágban” című műve alapján összegezzük. Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy az Iliász, illetve a trójai mondakör tele van kitalált és csodás elemekkel. Az ezektől való eltérés önmagában nem lenne baj, de a főszereplők szinte teljesen hamis színben való feltüntetése több, mint bosszantó.

    Kezdjük talán Helénével, akit Parisz trójai királyfi visz haza magával Spártából. Ő a film végével ellentétben nem Kisázsiában bolyongva menekül meg az ostromlott városból, hanem boldogan él, amíg meg nem hal – méghozzá nem mással, mint első férjével, a spártai Menelaosszal.

    Menelaosz ugyanis az a spártai király, akitől Parisz a mitológia szerint elragadta feleségét, s ezért tört ki a háború. Ezzel szemben a filmben Menelaosz egy vérengző vadállat, aki megölné Helénét. A film elején Menelaosz meg is hal – méghozzá Hektór, a trójai hadvezér keze által. Ez egyáltalán nem igaz. Az eredeti történetben Menelaosz és Heléné újra egymásra találnak, sőt bekerülnek Elüszionba, amely a mennyország „ógörög megfelelője”. Manapság a Champs Elysée őrzi ennek az emlékét, Elüszion talán még pompásabb hely lehetett, mint Párizs leglátványosabb sugárútja…

    Menelaosz és Heléné történetének egyébként nemcsak végét hamisítja meg a film, hanem az elejét is. Heléné ugyanis sok hódolója közül maga választotta eredetileg Menelaoszt, nem pedig kényszerből adták hozzá feleségül. Máig vitatott azonban a klasszika-filológusok körében, hogy Heléné önszántából ment-e Parisszal vagy sem. Annyi bizonyos, hogy gyermeke is volt Menelaosztól, ezt maga is említi az Iliászban – a film persze ilyesmivel nem zavarja meg a nézők fejét.

    Parisz megszépítése

    A legendák szerint Parisz Helené elrablásakor a spártai kincstárat is magához vette, amit „a mindent legyőz a szerelem” jeligével nemigen lehetne indokolni. (A filmben erről a lopásról szó sem esik, hiszen ott a trójaiak abszolút pozitív szereplőkként vannak ábrázolva.)

    Az elbeszélő költemény szerint Menelaosz nemcsak Helénét nem akarta megölni, hanem Trójával sem kívánt eredetileg háborút. Ezért ment el tárgyalni Priamosz trójai királyhoz, ő azonban engedett kapzsi fiának, Parisznak, aki a kincstárat visszaadta ugyan Menelaosznak, de Helénét nem. Vagyis Priamosz nem volt olyan jóindulatú, mint az a filmből kiderül, ő is kockára tette Trója sorsát, bár a jóslatokból tudhatta, hogy a szép Parisz rossz véget hoz a városra.

    A trójai csata idejének nagy részében Helénével szerelmeskedő Párisz amúgy Tróján belül igen népszerűtlen volt – az Iliász szerint. Ugyanakkor a filmben vannak jelek gyávaságára, de ezek a jelek nem egyértelműek. Párisz a film szerint a falóból kiszabadult Akhilleuszt nyílvesszejével sebzi halálra. (Az Achilles-ín kifejezés innen származik: ez volt az a testrész, ahol nem védte páncél a görög hőst, a trójai pedig sikerrel megölhette, minthogy Akhilleusz elvérzett.)

    A film azonban erősen túloz. Akhilleusz ugyanis akkor már rég nem volt életben, amikor a görögök a leleményes Odüsszeusz ötletére falovat eszkábáltak össze. (Viszont tényleg Parisz ölte meg nyilával.) Így aztán az sem igaz, hogy Akhilleusz szerelmét, Briszéiszt kereste Trójában. Briszéisz pedig nem ölhette meg a görög sereg fővezérét, Agamemnónt (Menelaosz testvérét) sem. Agamemnón ugyanis győztes hadvezérként tért haza Mükénébe, ahol uralkodott, de ott csalfa felesége gyilkolja majd meg.

    Hektór és Priamosz történetének meghamisítása

    A filmben Hektór megöli Menelaoszt. (A mitológia szerint egyébként Menelaosz túléli a trójai csatát, Hektór pedig nem.) De Hektór, Parisz testvére teljesen más jellemű a filmben, mint az Iliaszban. Például egyáltalán nem szereti annyira fivérét, Pariszt, aki ahelyett, hogy békét kötött volna Spártával, inkább a spártai király feleségét rabolta el. Parisz nem is Hektórral ment Spártába, hanem a filmben érthetetlenül háttérbe szorított Aeneasszal, aki amúgy az Iliász szerint az egyik legnagyobb trójai hős volt.

    Ehhez kapcsolódik a film egyik legtörténelmietlenebb jelenete: a mozgóképen legalábbis mindent túlélő Párisz (a mitológia szerint ő egyébként meghalt) a mozi végén Aeneasnak a nevét sem ismeri. Ez azért meglepő, mert a mondák szerint Aeneas és Párisz nemcsak sógorai voltak egymásnak, hanem ráadásul unokatestvérek is, akik korábban együtt tárgyaltak Spártában. Párisz egyébként az Íliászban „annyira” meghalt, hogy utódja Heléné férjeként Priamosz egy másik fia lett. Őt öli meg később Menelaosz, Heléné első férje, és ekkor viszi majd vissza nagy boldogság közepette Spártába a szépséges királynét.

    Visszatérve Hektórra: a trójai fővezér gyermeke a film pozitív kicsengésével ellentétben elpusztult azután, hogy a görögök bevették és felégették a várost. Hektór és Akhilleusz párbaja pedig szintén nem úgy zajlott, mint a filmben, mert Hektór például háromszor körbefutotta Tróját a mitológia szerint. Az viszont igaz, hogy Akhilleusz megölte a trójai fővezért a párbajban, és utána meghurcolta a holttestet, Priamosz, Trója uralkodója pedig fiáért, Hektórért könyörögve kezet csókol Akhilleusznak, és megkéri: adja ki a holttestet.

    Az végképp nem igaz, hogy Priamoszt Agamemnón gyilkolná meg – a filmből ez derülhet ki, bár a szereplők közül csak az áldozat vehető ki egészen jól –, mert valójában Neoptolemosz, Akhilleusz fia öli meg a trójai királyt. (Ő viszont valóban aljas módon!) Ebből kiderül az is, hogy a trójai háború olyan hosszú, hogy Akhilleusz fia felcseperedik közben, és nem három hétig tart, mint ahogyan azt a film sugallja. (Bár a mozi ebben a vonatkozásban nem egészen egyértelmű.)

    Akhilleusszal kapcsolatos további tévedések

    Akhilleusszal kapcsolatban tehát meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak Briszéisz után rohangált esztlenül – ahogyan azt a film néhol sugallja –, hanem már otthonában várandós volt tőle egy előkelő hölgy, tőle származott a kegyetlen Neoptolemosz. Szintén Akhilleuszhoz kapcsolódik, hogy a filmbeli kezdéssel szemben Patroklosz nem az unokaöccse, hanem a legjobb barátja volt. Az igaz, hogy Hektór megölte Patrokloszt – és tényleg azt hitte, hogy Akhilleusszal teszi ezt –, de nem úgy, ahogyan azt a moziváltozatban láthattuk, hanem mások is segítettek ebben neki. Patroklosz azonban a filmmel ellentétben nem Akhilleusz tudta nélkül öltötte magára a hős alakját, mellvértjét és fegyvereit, hanem Akhilleusz beleegyezésével.

    Az egyik legnagyobb hazugság a filmben, és talán ez Brad Pitt kedvéért történt így, az az, hogy miközben Odüsszeusz a moziban a hátsó hajók egyikén tanakodik, addig Akhilleusz volt az első, aki partraszállt Trója falai tövében. Az igazság éppen ennek az ellenkezője: Odüsszeusz volt az első, aki furfangos módon, egy jóslatot kijátszva, egy partra dobott pajzsra érkezve lendült a szárazföldre.

    A régészek ellenvetései

    Ha már a hajóknál tartunk, érdemes az Archeology.org internetes oldal alapján megemlékeznünk arról, hogy a moziban látható hajók egy egészen más korban, a trójai háború után több évszázaddal voltak használatban. Ugyancsak furcsa, hogy a halottak szemét pénzérmékkel fedik le a máglyák meggyújtása előtt. Kis hiba történt ugyanis: az érméket a trójai háború idején még nem találták fel… Az ékszerek viszont éppenhogy nem túl fiatalok, hanem túl öregek Trójához: inkább a kora bronzkorban használtak ilyeneket, s nem Priamosz kicsei közé tartoztak…




    Az egyik legfelháborítóbb történelem-, vagy legalábbis történethamisítás az, ami Aiasszal, vagyis – latin nevén – Ajaxszal esett meg. Őt egyszerűen legyőzik a háborúban, ami nem igaz az Akhilleusz utáni legjobb görög harcosra nézve. Aiasz ugyanis öngyilkos lett, de egy hollywoodi moziban a hős természetesen nem vethet véget önkezével az életének. (Aiasz öngyilkosságára nézve a mitológia is ellentmondó: nagy valószínűséggel Odüsszeusszal veszett össze a gazdag zsákmány fölött.)

    A történelem is segít

    Érdekes, hogy az egész trójai mondakörből máig egyetlen trójai szereplőről, a kétes hírnevű Pariszról derült ki, hogy valóban élt. Parisz másik neve ugyanis Alexandrosz volt, s az ő nyomán nevezték el például Nagy Sándort is. Ám nem csupán ily módon maradt fenn a Pariszra való utalás, hanem egy kisázsiai hódító nép, a hettiták őrizték meg a trójai államférfi emlékezetét. A hettiták ugyanis felvésték ékírásos tábláikra, hogy Uilusz országnak (vagyis az ő nyelvükön Trójának) van egy hettitául Alekszandrusznak hangzó uralkodója. Alexandrusszal az egyik legjelentősebb hettita uralkodó, Muvatalis nagykirály kötött szerződést a Kr. e. XIV-XIII. század fordulóján.


    Szegő Iván Miklós
     
  20. Balyusz47

    Balyusz47 Állandó Tag

    A 7-en a Zongorista c filmet lattam magyar szinkronnal.Lengyelul mar regebben lattam,de az anya nyelvemen azert jobb volt.
     

Megosztás