Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia

Gyulai Pál: TANÁCS

Kiket szeretsz s akik szeretnek
Ha bántanak, ha megsebeznek:
Ne haragudj rájok sokáig!
De öntsd ki szíved, s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.

Oh, egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.
Mi is talán vérzünk a sebben,
Nekünk is fáj, még élesebben,
De büszkeségünk be nem vallja.

Ne légy te büszke, légy őszinte,
Híved legott azzá lesz szinte,
Oszlik gyanú, megenyhül bánat;
Oly váratlan jöhet halálunk
S ha egymástól haraggal válunk,
A sírnál késő a bocsánat!

<center> <!--<a href="" title="">--> </center>

Árvai Emil: MÉLTÁN HARAGSZOM?

"Méltán haragszom!" - szólt Jónás, a sértett,
kit Ninive mellett nap heve éget.
Jézus, míg bűneink szögei verik,
így sóhajt föl: "Atyám, bocsásd meg nekik..."

Részese vagyok a Jónás-i bűnnek;
Uram segíts, hogy kibéküljek!
Ne sértődjek, hibát ne bűnnek lássak;
mentséget keressek, ne rögtön vádat.

S ha fáj is a rossz, ha más vétkezik,
Jézus-sal mondjam: Bocsáss meg nekik...

Nehéz bevallani, tán nem is tudom.
Hányszor botlottam, buktam el az úton, amin feléd megyek.

Arcom pirulása maradt csupán,
hogy megbocsátasz mindezek után
mégis énnekem.

Nincs bennem semmi jó, csupa bűn vagyok, elragadnak még régi indulatok, s a lelkem megremeg.

Sokszor keresem miértjét a bűnnek,
s ha lelkem viharai csendesen elülnek,
választ kapok.

Ádám vesztette el az első nagy csatát:
az én életem csupán egy folytatás,
amíg Hozzád jutok.

130 éve
1877 november 22-én született a Nagymagyarországon Ady Endre


"Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomoru útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra..."

Ady Endre: Az Úr Illésként elviszi mind.....

Nem tudom Iván jár-e erre, de ezt a verset neki ajánlom.


Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors szíveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.


Az Illés-nép Ég felé rohan
S megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsúcsain
Porzik szekerük és zörög.


Ég s Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.


Szívük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.

keresztényvers zene

<O</O



A HARMADIK<O></O>
<O></O>
Valamit kérnek tõled
Megtenni nem kötelesség
Mást mond a jog, mást súg az ész
Valami mégis azt kívánja:
Nézd, tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Messzire mentél, fáradt vagy, léptél százat
Valakiért még egyet kellene.
De tested, véred lázad
Majd máskor, nyugtat az ész, s a jog józanságra int
De egy szelídebb hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Valakin segíthetnél. Joga nincs hozzá, nem érdemli meg
Tán összetörte a szíved
Az ész is azt súgja, minek?
S a szelíd hang újra halkan kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Ó, ha a harmadik egyszer elsõ lehetne
és diktálhatna, vonhatna, vihetne,
Lehet elégnél hamar, esztelenség volna
De a szíved békességrõl dalolna,
S míg elveszítenéd, bizony megtalálnád életed!
Bízd rá magad arra a harmadikra, mert az a szeretet! <O></O>
<O></O>
<O></O>
<O></O>
<O></O>
<O></O>
<O></O>
Szeretettel köszöntök mindenkit a topikon
Kata

Mint a gyermek<O</O
És kis gyermekeket vittek hozzá (az Űr Jézushoz), hogy kezét rájuk tegye. A tanítványok pedig meg-feddték azokat, akik odavitték.<O></O>
Mikor azonban Jézus ezt látta, megharagudott és ezt mondta nekik: Engedjétek, hogy e kisgyermekek hozzám jöjjenek, ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.<O></O>
Azután ölébe vette azokat, kezét rájuk tette és megáldotta őket.<O></O>

Advent kulturája

<CENTER>

ADVENT </CENTER>

<TABLE width="80%"><TBODY><TR><TD width=600>
A szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. A karácsonyra való előkészület ideje, kezdete András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap. Bod Péter ref. lelkész, egyházi és történetíró ezt írta a 18. század közepén:
"így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó itéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján."
Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is. Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, ezen idő alatt, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.
Általában az egyházi ünnepekhez különféle hiedelmek, babonák társulnak. Advent időszakához is kötődik néhány ilyen. Pl.:
- az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérője legyen.
- az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz.
- Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.
- az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.
- Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni.
Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. Az Egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását. (András, Borbála, Luca, stb.)
A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki.
Modern rohanó életünkben a szivük, lelkük mélyén mi is várakozunk valamire, valakire. Ez a négy hét a "szent várakozás" időszaka. Várjuk a Messiást, mert tudjuk "eljő és nem késik".
<CENTER>

"Ó szent magány, szép csönd, ó szűz nemesség,
Szívem adventje, hófehér roráte,
Ó áldott angelusz, ó tiszta áve!"
/Juhász Gyula/
</CENTER>
<HR>
<CENTER>BORBÁLA
</CENTER>
Ünnepe december 4. Védőszentje bányászoknak, tüzéreknek, váraknak.
A legenda szerint Kisázsiában élt és kereszténységéért lefejezték Szent-Borbálát. Hajdan a lányok pártfogójuknak tekintették, ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe tették, az ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett.
Délnyugat Magyarországon e napon tilos volt mindenféle női munka. Egyes helyeken a férfi vendég nem volt szivesen látott, mert elvitte a ház szerencséjét.
<HR>
<CENTER>MIKLÓS
</CENTER>
Ünnepe december 6. Szent Miklós püspök emléknapja. A keleti egyház legjelentősebb szentje, a görög katolikusoknál ma is kötelező ünnep.
Szent Miklós püspök a 4. században élt a kisázsiai Myrában. Segítette a szegényeket, nincsteleneket. A legenda szerint egyszer egy nyitott ablakon dobott be aranyakat három hajadonnak, kik ezáltal tisztességgel férjhez mehettek.
Innen ered a szokás, hogy gyermekek a mai napig kiteszik az ablakokba kitisztított cipőiket, s várják a jóságos Mikulás bácsit, aki piros ruhába öltözve, fején püspöksüveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot, megajándékozza a "jó gyermekeket".
A történetet Péchy Ferenc 1529-ben versben örökítette meg, Anthonius Manicellus Veliternus humnuszának fordításában:
<CENTER>Légy most segítség Szent Miklós minekünk,
Kik idnepedet és téged tisztelünk,
Légy te Szent Miklós tanuló ifjaknak
Mi segedelmünk.
Az kik tanóságra nevedbe adatnak
És tanóságot nagyon gyakorolnak,
Bűnt te nevedben eltávoztassanak
szent Miklós püspök.
Szegény embernek három szűz leánya,
Kiket akar vala gonosz bűnre adni,
Ő szüzességek megmaradott vala
Te kencsed mia.
Nagyon téged kiáltanak és téged tisztelnek,
Kiket vizeknek habjai fenyegetnek,
Kik drágaságba hozzád evöltenek:
Segítség leszel nekik.
</CENTER>
<HR>
<CENTER>LUCA
</CENTER>
Ünnepe: december 13, az év legrövidebb napja.
"Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja."
Ehhez a naphoz az ország minden részében sok-sok hagyomány, babona társul. Nógrád megye falvaiban is különböző hiedelmek maradtak fönn még a mai napig is.
Például:
Mihálygerge: december 13-án nem volt szabad fonni, kenyeret sütni, lúgozni.
Ipoytarnóc: ott azt tartották, hogy csak a Luca nevűeknek nem szabad fonni, minden egyéb munka véhezhető.
E napon kezdték faragni a Luca-székét, melyet karácsonyra kellett elkészíteni, úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehetett rajta elvégezni. Innen ered:
"Sokáig készül, mint a Luca széke."
Karácsony este aztán elvitték a templomba, éjféli misére, készítője ráállva megláthatta kik a falu boszorkányai.
E napon a fonóban mulatságot is tartottak, ott volt a falu fiatalsága; ettek-ittak, mulattak. sötétedéskor fehér lepedőben, kormos arccal mentek a fiúk a lányokat riogatni.
A lányok előszeretettel jósoltak, az egri Tréfás jóslás a gombócba gyúrt papírdarab, melyre egy-egy fiú nevet írtak. A gombócot kifőzték, amelyik legelőbb jött a víz tetejére, azt kimerték, s megnézték milyen nevű lesz a férjük.
A kisfiúk "lucázni" jártak, házakhoz betérve tréfás köszöntőket mondtak. dejtáron például a következőt:
<CENTER>Lucát jöttem köszönteni,
adjanak egy kicsit hörpinteni,
vagy egy pohár pálinkát,
vagy egy pohár borocskát,
mind a kettőt meginnám.
Tyúkok, ludak tojjanak,
malacos legyen a disznójuk,
borjas legyen a tehén.
Amennyi szekér széna, szalma,
annyi legyen a lányuk kérője.</CENTER>
A gyerekek a köszöntőért diót, almát vagy néhány fillért kaptak. Mindazoknak, akik többet szeretnének tudni a Luca-napi hagyományokról, ajánljuk a következő könyvet: Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén.
</I>
<HR>
<CENTER>KARÁCSONY
</CENTER>
Az egész világ számára a béke, a szeretet ünnepe. Jézus születésének napja, az egyház egyik legnagyobb ünnepe. Hazánkban számos népszokás, hiedelem kapcsolódik Ádám-Éva napjához (december 24.), valamint Karácsony napjaihoz (december 25,26).
December 24-ét karácsony böjtjének is nevezzük, ez a nap az ünnep kezdete. Dologtiltó napnak tartották, csupán a takarítás és a sütés-főzés volt e napon engedélyezett. A férfiak a ház körül tettek rendet, s az állatokat látták el, az asszonyok, lányok pedig a házban, főleg a konyhában tevékenykedtek.
A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, melynek mágikus erőt tulajdonította. A következő évben ezt az asztalkendőt használták a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget. A karácsonyi vacsora rangját jellemzi az alábbi szólás:
"Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor, ahogy lehet."
Az ünnepi vacsorának szigorú rendje volt. Többhelyütt fokhagyma volt az étkezés "első fogása", melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak. Népszerűek voltak a babból, lencséből, mákból készült ételek, ezek a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni. Az ünnepi vacsorához tartozott még az alma is, melyet a gazda annyi részre vágott, ahányan az asztalt körülülték. mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfogyasztották egymásra gondoltak, ezáltal az elkövetkezendő évben sem feledkeznek meg egymásról.
A vacsora közben keletkezett morzsát megőrizték; használták orvosságként, szerelem felkeltésére, rontás ellen. Szokás volt Szentestén a kántálás. gyermekek csapatostul járták a falut, köszöntőket mondtak, énekeltek, amelyért diót, almát, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszővel jártak köszönteni, a házaknál elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszőt a csomóból, azzal jelképesen "megvesszőzte" a pásztorokat s ajándékokkal viszonozta a köszöntést. ez a szokás a ermékenység-varázslás része volt. Az est további részét általában kártyázással töltötték, mégnem eljött az idő, hogy az éjféli misére menjenek. Oda magukkal vitték a Luca-széket, melyre ha felálltak meglátatták a falu boszorkányait.
<HR></TD></TR></TBODY></TABLE>

A bátor kis hajos inas

7 napig letölthettö itt

http://www.mammutmail.com/?action=download&sid=c9a027089591d06c3acae9dfaa0ade852905

kelleems hallgatodzást hozzá

Biblia történtek gyerekeknek

= napigg itt eelérhetö ma
2007/11/23 pántek van

http://www.mammutmail.com/?action=download&sid=c9a027089591d06c3acae9dfaa0ade853888

<SCRIPT src="http://www.extra.hu/lib/webmaster/webmaster.js?scr=1&username=versek&host=versek.extra.hu&rid=1113854209" type=text/javascript charset=utf-8></SCRIPT><SCRIPT language=javascript src="http://wd.extra.hu/webmaster/versek.extra.hu/vers/versek/szeretni.html"></SCRIPT>

"Mindenre van erőm a Krisztusba, aki engem megerősít"
(Fil. 4,13)

Kata!

Ezek nagyon szépek, örülök,hogy rátaláltam erre az oldalra.

Üdv,Lipi.

Szia Kata es Mindenki,
betevedtem es itt ragadtam. Nagyon jo a valogatas, itt olvasgatom oket mar egy ideje. Koszonom.

Szentmihályi Szabó Péter: Köszönöm

Köszönöm, Uram, ezt a halk zenét,
az éjszakai friss levegőt, a csendet,
köszönöm, bárhogyan is - az életemet.
Tanú lehettem a végtelen egyetlen röpke pillanatában:
kipillanthattam a gyorsvonat ablakain.

Köszönöm, hogy éltem.
A füveket, madarakat,
a folyókat, tengereket,
testvér-embereket és testvér-könyveket,
a templomokat és menedékhelyeket.

Köszönöm a Helyet és az Időt.
Köszönöm, hogy engedtél vétkezni ellened,
próbaidőre bocsátottál, s látod,
a nevedben énekelek.
Köszönöm, bárhogyan is - az életemet.
Köszönöm anyámat, apámat,
feleségemet, gyermekeimet,
barátaimat, ellenségeimet,
köszönöm, hogy most is Veled lehetek.
Látod, Neked énekelek.
Köszönöm, bárhogyan is - az életemet.

Emberi hiszekegy

Hiszem az az Atyát, létnek teremtőjét,
Szeretet-háromság örök eredőjét.
Egyszülött Fiában önmagát kimondta,
Az Egység Lelkével egy lényegbe vonta.
Ki embert teremtett szabad-akarattal,
Lényébe ültetett szent szeretett-maggal.
Hogy magát kibontva állja meg a próbát:
Pusztítás vagy élet, gyűlölet vagy jóság.
Tévelygésben, bűnben nem hagyta magára:
Menteni a Fiát küldte a világba.
Isten Jóhírével, örök üzenettel,
Így lett Jézus Krisztus valóságos ember.
Máriától született, a Lélek erejében,
Hatalomtól távol, teljes szegénységben.
Beteghez orvosnak, szegényhez reménynek,
Az Isteni Ország meghirdetőjének.
Hol nincs vetélkedés hatalmon és kincsen,
Csak a szeretetet ismeri el Isten.
Szeretet-parancsát hirdette a népnek,
Maga köré erre gyűjtött közösséget.
És hogy megegyezzen minden szava-tette,
Elment a végsőkig: elment a keresztre.
Szörnyű szenvedéssel az életét adta,
Hogy a bűnös ember feleszméljen rajta.
Ember reményének, Sátán bukásának:
Amint megmondotta, harmadnap feltámadt.
Szétfutott övéit újra összegyűjtve,
Örömhírt hirdetni, a világba küldte.
Tanítvány-gyümölcsöt termő égi ágnak,
Tanúságot tenni Róla a világnak.
Tanúságot tenni, keresztet hordozni,
Szóval és élettel ember-termést hozni.
És a küldetéshez hatalmat is adott:
,,Ki legjobban szolgál, legyen a legnagyobb!''
És midőn visszatér Atyja Országába:
Ki legjobban szeret, az jöjjön utána!
És hogy a küldetést vele egyként éljék,
Táplálékul hagyta nekik testét-vérét.
Úgy küldte övéit jelül a világba:
Kik szeretik egymást: az az Ő Egyháza.
Világító fénynek, egység zálogának,
Elküldte a Lelket az Ő Egyházának.
Hiszek a Lélekben, Szeretet Lelkében,
Mindent megújító örök erejében.
Aki az Egyháznak győzhetetlen magja,
Ki ,,hetvenszer hétszer'' az új kezdést adja.
Aki lelkünkben szól, nincs előtte korlát,
El nem némíthatja hatalom és korbács.
Hiteles tettekkel, szeretettel, szóval:
Ott az élő Egyház, hol a Lélek szólal.
Hiszek a jóságban, Isten erejében,
Hiszek a szelídség ígért győzelmében:
Az Isten Országa eljövetelében.

Ámen.

"Minden kis viaszgyertya megtanít bennünket arra, hogy érdemes egy kis fényért, melegért tövig égni, mert a kis dolgok fénye az, amely széppé, meleggé teszi az életet."(Molnár Ferenc)