Hit
Gazdag István: Az IGE
Sokan, sokféleképpen kérdéseket tettek fel, ezért szeretnék most választ adni, s egy útmutatást sokak kezébe, akik érdeklődnek Isten Igéje, Isten országa és a hozzávezető út felől. Fontos információkkal fogok szolgálni azoknak, akik őszintén keresik az Igazság útját. Ahol a Károli Gáspár fordításában a Biblia Lélekről beszél, azt Szellemre javítottam, mert ez fontos a Biblia pontos megértéséhez.
Egy Igével, egy idézettel kezdeném az 1Kor 2:1-5-ig:
"Én is mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak tiköztetek, mint a Jézus Krisztusról, mégpedig a megfeszítettről. És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg tiköztetek. És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédiben állott, hanem Szellemnek és erőnek megmutatásában. Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék."
Én s megpróbálom magam tartani ezen Igéhez, és mint Pál apostol, aki egy igen tanult ember volt, nem arra törekedett, hogy ékesszólóan szóljon, vagy nagy bölcsességgel. Az emberi bölcsességről van itt szó. Nem ilyen módon próbálta Isten evangéliumát hirdetni, hanem elhatározta, hogy semmi másról nem tud a hallgatók előtt, hanem Jézus Krisztusról egyedül, mint megfeszítettről. Ez ugyanis egy olyan titok, és olyan fontos üzenet, amit nem szabad emberi bölcsességgel és ékesszólással meggyöngíteni. Ezt olvassuk ugyanezen levél 1Kor1:17.b részében:
"de nem szólásban való bölcsességgel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen."Krisztus keresztjében nagy erő rejlik azoknak, akik hitben fordulnak Hozzá, a 18. vers erről szól:
"Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje."
Istennek ereje Jézus Krisztus keresztjéből sugárzik felénk. Hit által lehetünk részesei. Most egy bizonyos dologra térnék ki főleg. Sokan úgy gondolják, hogy a Biblia megértéséhez nagy tudásra van szükség, iskolázottságra. Ez nem így van. Ennek talán legnagyobb bizonyítéka az, hogy éppen Jézus legközelebbi tanítványai, az apostolok nagyrészben egyszerű, tanulatlan, iskolázatlan emberek. Legközelebb talán mondhatnánk Péter, János és Jakab apostol állt Őhozzá, mindhárman egyszerű halászok. Én is voltam egy rövid ideig halász. Erről majd később beszámolok. Egyetemre is jártam. Talán ez egy furcsa kombináció, de ez mind így alakult az életemben. Úgyhogy kicsit ismerem mind a két oldalt.
De nézzük meg talán azt, hogy kiket hív Isten magához!
Ez valószínűleg a legbiztosabb válasz arra, hogy megláthatjuk, hogy nem arról van szó, hogy mi kicsik, vagy nagyok vagyunk, tudósok, vagy tudatlanok, gyöngék, vagy erősek. Isten előtt valami egészen más az, ami számít. Megint visszatérve az 1Kor 1:26-29 Igékhez:
"Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan hívattak bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek; Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse; Hogy ne dicsekedjék Ő előtte egy test sem."
Ez az Ige elsősorban egy hívő gyülekezethez szól. Ez tulajdonképpen egy nagyszerű hír azoknak, akik e világban semmit nem számítanak, akiknek szavuk nem sokat jelent, akik csak egyszerű emberek, akik talán, mint ahogy az Ige is mondja a világ bolondjai, a világ erőtlenei, akiket semmibe nem vesznek. Ilyeneket választ ki Isten magának az Ő céljaira. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak ilyen emberek juthatnak el hitre, és Isten országába, de azok, akik erőben, bölcsességben, anyagiakban és más különböző dolgokban gazdagok, ezeknek általában nagyon nehéz a megtérés. Nagyon nehéz megválni mindettől, hiszen ezt hirdeti az evangélium, hogy a gazdagoknak nehéz Isten országába bejutni. Ezen még a tanítványok is megrőkönyödtek, de Isten kegyelme nagyobb ennél is.
Jézus szavai nagyon vigasztalóan hatnak, bár ez embereknél lehetetlen, Istennél minden lehetséges. Ez egy nagyon fontos Ige számunkra. Ezeket a gondolatokat nyugodtan félretehetjük. Nem kell azzal törődnünk, hogy kik vagyunk, hogy mik vagyunk. A Biblia nagyon világosan szól arról, hogy Isten nem nézi a személyt, hanem azoknak, akik őszintén keresik az Ő országát, az Ő akaratát, az Ővele való közösséget, azoknak kinyilatkoztatja magát. Ennek természetesen vannak feltételei. Az egyik pontosan ez, hogy ne dicsekedjünk saját adottságainkkal, vagyonunkkal, vagy bármi mással az életünkben, hanem meghajoljunk Őelőtte, megalázzuk magunkat, és akkor Ő felemel bennünket. Az alázatosoknak Isten kegyelmet ad. Van egy rövid történet Lukács evangéliumában, a 10. részben, ami nekünk nagyon fontos tényeket közöl. Ez egy rövid, de annál fontosabb rész, Lk 10:38-42-ig:
"Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy Ő beméne egy faluba; egy Márta nevű asszony pedig befogadá Őt házába. És ennek vala egy Mária nevű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az Ő beszédét. Márta pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; előállván azért, monda: Uram, nincs-é arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem! Felelvén pedig, monda néki Jézus: Márta, Márta, szorgalmas vagy és sokra igyekezel: De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik őtőle."
Egy nagyon tanúságos része ez a Bibliának számunkra. Két testvérnő áll itt előttünk. Mindketten a maguk módján szeretik az Úr Jézust. Befogadják házukba. A két testvérnő között van egy nagy különbség. Márta, - az Igéből itt úgy tűnik, hogy az övé a ház - , befogadja az Úr Jézust, és nagy igyekvéssel, szorgalommal szolgálni akarja Őt. Tesz-vesz, készíti talán az ételt, italt, és ezt a szorgosságot Jézus el is ismeri, mondván:
"Márta, Márta, szorgalmas vagy és sokra igyekezel."
Sokszor a mi életünkben is így van, még a hívők életében is, hogy mi sokat szorgoskodunk és igyekszünk, és ezt Isten látja is, de ez nem az, ami az Ő tetszését maga után vonja. Talán Márta számára nagyon lehangolóak voltak Jézus szavai, mikor így szólt hozzá:
"De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik őtőle."
Itt egy nagy kontraszt van előttünk. Lehet, hogy Márta megdöbbent és megriadt ezektől a szavaktól. Hogy lehet ez, hogy én itt szorgosan készítem az Úrnak a legjobb dolgokat, mégis az Úr nekem azt mondja: Ez mind szép és jó, de egy a szükséges dolog. És Mária, aki nem tesz semmit látszólag, a jobb részt választotta, ami meg is marad neki. Miért válaszol Jézus így? Egy a szükséges dolog. És az nem az igyekezet, a szorgalom, hanem, amit Mária tesz. A 39. versben látjuk, hogy miről beszél Jézus:
"És ennek vala egy Mária nevű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az Ő beszédét."
Mária leül Jézus lábainál, és hallgatja az Ő beszédét, és erről Jézus azt mondja, hogy ez az egy szükséges dolog. Ha mi el akarunk jutni Isten országába, és Istennek tetsző életet akarunk élni, akkor az itt ennél az egy szükséges dolognál kezdődik. Le kell ülnünk Jézus lábaihoz, és hallgatni az Ő beszédét. Ezt talán egy képpel is illusztrálnám, amit Isten tanított nékem az Ótestamentumban a 37. zsoltár 7. részében a következőt olvassuk:
"Csillapodjál le az Úrban és várjad Őt;"
Mikor egyik nap ezt az Igét olvastam, arra gondoltam, mikor az Atlanti-óceán Északi részén, Grönland partjainál egy halászhajón voltam, ahol sokszor nagy viharokat is átéltem, egészen 13 m magas hullámokig, amiről elmondhatom, hogy igen riasztóan, félelemkeltően hatottak rám. Visszagondolva ezekre a hullámokra, a örjöngő tengerre erre a viharban, arra gondoltam, hogy ha ebben az örjöngő víztömegben még több tonnás sziklát is beledobnánk, alig vennénk valami változást észre a víz felületén, annyira tajtékzik, annyira csap, ver mindenfelé, hogy egyszerűen csak elnyelné még ezt a hatalmas szikladarabot is. De vannak a tengeren vagy az óceánon olyan napok is, mikor a víz teljesen lecsendesül, teljesen megnyugszik. Ilyen napot is átéltem, mikor egyedül a hajó hullámai voltak láthatóak a víz felszínén. Teljesen síma, tükörsíma lett a víz, teljesen megnyugodott. Ha ilyenkor a legkisebb kavicsot is beledobunk a vízbe, azonnal láthatóvá válik a hatása. Húzza maga után a köröket.
Ez a kép emlékeztetett arra, hogy Isten Igéje is sziklaként áll szemünk előtt, de ha a mi szívünkben tombol a vihar, ha a meggondolások hullámai fölcsapnak az égig, ha a hitetlenség vihara dúl bennünk, ha a gondok örvényei húznak le bennünket, akkor Isten Igéjének nincs hatása az életünkben.
De Isten arra hív el bennünket, hogy csillapodjunk le Őbenne, és várjuk Őt. Ez időbe telik. De nagyon fontos, és személyes tapasztalatból mondhatom azt, hogy ha én lecsillapodtam és vártam Őrá, leültem az Ő lábaihoz, és hallgattam az Ő beszédét, minden szó, minden Ige csodát vitt végbe az életemben. A legnagyobb csoda, hogy megismerhettem Őt, amiért csak hálával és köszönettel fordulhatok Őhozzá. Ez egy olyan dolog számomra, amit még álmomban sem tudtam elképzelni, de ez megtörtént, és erről teszek itt bizonyságot is. Ha lecsillapodunk, Isten Igéje hat az életünkben, véghezviszi azt, amit Isten mondott, és ezáltal igazán életünk lesz.
Isten Igéjéből ÉLET származik. Ehhez valóban le kell csillapodni. Időt kell szánni rá. És itt nem tudjuk magunkat kimagyarázni, hogy nekem nincs időm, nekem erre meg erre kell gondot fordítanom. Ezt Isten nem fogadja el. Ugyanúgy, mint Mártánál nem fogadta el azt, hogy szorgalmasan szolgált ugyan néki, hanem megmutatta neki, hogy az az igaz út kezdete, és az az út Istennek tetsző, ami ott kezdődik, hogy leülünk Jézus lábaihoz, és hallgatjuk az Ő beszédét. Miért ilyen fontos ez? Miért kell itt elkezdeni? A Rómaiakhoz írt levél 10. részének 17. verse ad egy választ erre:
"Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által."
Tehát a hit Isten Igéjének hallásából van. És ez az egyetlen út, amit a Biblia tanít, ez az egyetlen lehetőségünk olyan hitre szert tenni, ami által igazán Istenhez jöhetünk. Sokan különbözőképp vélekednek a hitről, néha igen furcsa elképzelések vesznek erőt rajtunk, de Isten Igéje világosan tanítja azt, hogy az a hit, ami minket Istenhez vezet, ami által nekünk Istentől való életünk lehet, ami által minden áldásában részt vehetünk, az egyedül az Ő Igéjének hallásából származik. És ez a hit annyira fontos, hogy a Zsidókhoz írt levél írója félreérthetetlenül elénk tárja, hogy hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Olvassuk ezt el a Zsid 11:6 - ban
"Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni, mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik."
Itt látjuk azt, hogy hit nélkül Istennek teljesen lehetetlen tetszeni, és ha mi elé akarunk járulni, - erre Isten meghív minket - , de ez a meghívás összefügg a hittel, mégpedig először is hinnünk kell, hogy Isten létezik, de ez még nem minden. Sok ember van, aki azt mondja, hogy igen, bizonyosan van egy Isten vagy egy magasabbrendű erő, vagy valami hasonló, de ezáltal még nem jutnak ezek az emberek Isten elé, mert aki Isten elé akar járulni, annak azt is el kell hinnie, hogy Isten megjutalmazza az Őt keresőket. Mondhatnánk ezt úgy is, hogy Isten senkinek nem marad adósa. Mikor mi időt fordítunk arra, hogy leüljünk Jézus lábaihoz, és hallgassuk az Ő beszédét, biztosak lehetünk abban, hogy ez nem elvesztett idő. Sokkal inkább az Ige bizonyságot tesz arról, hogy Isten meg fog jutalmazni, mikor így keressük Őt. Hit nélkül lehetetlen néki tetszeni. Teljesen lehetetlen. A hit pedig Isten Igéjének hallásából van. Ezt nem lehet eléggé kihangsúlyozni, és ez egyszerű dolog. Ehhez nem kell nagy tanultság.
Elmondhatom én is magamról, hogy mikor elkezdtem a Bibliát olvasni, nagyon sok mindent nem értettem. Sőt bár évek óta olvasom és tanulmányozom a Bibliát, még mindig sok mindent nem értek. De mikor elkezdtem követni Isten útmutatását, mikor lecsendesedtem, mikor vártam reá, akkor leültem Jézus lábaihoz és hallgattam az Ő beszédét, Isten elkezdte megnyitni azokat a titkokat, amikről én azt mondhatom, hogy azelőtt életemben sem hallottam, de amik nagyon kedvesek, és nagyon értékesek lettek számomra, olyan dolgokat, amik hitet adtak és a hitemet erősítették, s ami által megélhettem az élő Istennek közelségét, erejét, segítségét, csodáit. Ha visszatérünk 1Kor 2. részéhez, melynek első 5 versét már elolvastuk, a 6. verstől így szól tovább az apostol:
"Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmének bölcsességét. Hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre. Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát. Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az Őt szeretőknek."
Ilyen dolgokat kezdtem én is átélni, amiket szemem még nem látott és fülem még nem hallott, sőt a szívem meg se gondolt. Isten elkezdte kijelenteni magát és az Ő Igazságát, mint ahogy a 10. verstől olvashatjuk ezt:
"Nekünk azonban az Isten kijelentette az Ő Szelleme által: mert a Szellem mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is. Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait , hanemha az embernek szelleme, amely őbenne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Szelleme. Mi pedig nem e világnak szellemét vettük, hanem az Istenből való Szellemet; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk. Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Szellem tanít; szellemiekhez szellemieket szabván. Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Szellemének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy szellemiképpen ítéltetnek meg."
Itt látjuk azt, hogy Isten az Ő Szent Szelleme által jelenti ki igazságait, adományait. Ő az, aki minden igazságra elvezet, és minket tanít. Erről tanúskodik az Úr Jézus maga is, ha kinyitjuk a Bibliánkat a János evangéliumának 14. részénél a 26. versben ezt olvassuk:
"Ama vigasztaló pedig a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek."
Isten Szent Szelleme tanít meg minket mindenre. Az Ő vezetése, az Ő tanítása nélkül nem tudjuk megérteni Isten dolgait. A 16. rész 13. versében is szól Jézus erről:
"De mikor eljő amaz, az igazságnak Szelleme, elvezérel majd titeket minden igazságra."
Nos hogyan juthatunk mi ahhoz, hogy a Szent Szellem a mi szellemünket vezérelje, hogy tanítson minket és elvezessen minden igazságra, megismertesse velünk Istennek útjait, és mindazt, amit Isten nekünk ajándékozott az Ő Fiában, Jézus Krisztusban? Erre a válasz Lukács 11. részében található a 9-13 versekben
"Én is mondom néktek: Kérjetek, és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. Melyik atya pedig az közületek, akitől a fia kenyeret kér, és ő talán követ ád néki? vagy ha halat, vajon a hal helyett kígyót ád-e néki? Avagy ha tojást kér, vajon skorpiót ad-é néki? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle kérik."
Itt Jézus arra hívja föl a figyelmünket, hogy nekünk Istenhez magához kell fordulnunk hitben és kérni. Emlékszem rá, hogy mikor elkezdtem a Bibliát olvasni, és megfogta a figyelmemet, az érdeklődésemet, akkor azon gondolkodtam, hogy lehetséges ez ma. Van ilyen ma? Igaz ez, amit én itt olvasok? S aztán eljutottam arra a részre, mikor Jézus azt mondja, hogy kérjetek és kaptok. Keressetek és találtok. Zörgessetek és megnyittatik néktek. És én így elkezdtem imádkozni, amit én nem tanultam. Csak elkezdtem Istenhez beszélni, ahogy tudtam. Körülbelül ilyen formán imádkoztam:
Isten én nem tudom, hogy Te vagy nem, de ha Te vagy, és ez a Biblia a kezemben, a Te Igéd az Igazság, akkor engem többé nem érdekel, hogy én ki vagyok, és mim van, hanem a Te akaratod legyen meg az én életemben, és Te azt mondtad, ha én keresek, akkor találok, és kérek, akkor kapok, ha zörgetek, akkor megnyittatik nékem. Én ezt elkezdem. És ha ez igaz, akkor meg kell, hogy találjalak.
És ma azt mondhatom, hogy évek óta teljes bizonyságom van arról, hogy Isten létezik, és megjutalmazza azokat, akik keresik Őt. Ő válaszolt erre az imámra, erre a kérésemre, és ez egy olyan csodálatos dolog, hogy nehéz egyáltalán szavakba foglalni. És ez egy olyan dolog, hogy Isten mindenkinek személyesen adja meg. Mindenkinek csak azt mondhatom, hogy keressen és találni fog. Keresse Isten országát és meg fogja találni. Kérje Istent, és Isten meg fogja ajándékozni. Zörgessen Őnála, és Ő meg fogja nyitni az ajtót. Én bizonyos vagyok abban, hogy mindenki ugyanúgy magtalálhatja Őt, mint én. Bár sokkal inkább azt kell mondjam, hogy nem én találtam meg Őt, hanem Ő engem. Én voltam elveszett. Én voltam vak az igazság felé, Isten dolgai felé. De Ő pontosan ezért küldte el az Ő Fiát e világba, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Ez Isten végtelen szeretetéről tanúskodik. És Ő szeretné azt, hogy mindenki részesüljön az Ő szeretetében. Ehhez le kell csendesülni. Várni kell reá. Le kell ülni Jézus lábaihoz, és hallgatni az Ő beszédét. Kérni Istent, hogy tanítson minket az Ő Szent Szelleme által. Vezessen minket Igéjének igazságában! Ő egyedül tudja velünk megértetni azt, hogy mit jelentenek ezek az Igék. Mi emberek talán egy bizonyos pontig magyarázni tudjuk ezt. El tudjuk mesélni, hogy ezeket hogyan éltük át. De Isten egyedül az, aki mindent meg tud világítani, mindent meg tud értetni velünk, és ehhez Őt egyszerűen kérni kell. Nem valamilyen formális úton, hanem szívből a mi saját szavainkkal. Kérhetjük Őt az Úr Jézus Krisztusnak nevében, és Ő megígérte, aki kér, az kap. És, ha mi kérünk Tőle valamit, akkor nem valami mást fog adni, mint ahogy Jézus is ezt világossá tette. Ha a fiú az apjától kenyeret kér, nem kap egy követ helyette. Ugyanígy, ha mi Istent kérjük, hogy adja nekünk az Ő Szent Szellemének vezetését, és tanítson Ő bennünket, meg fogjuk élni, hogy Isten pontosan azt fogja tenni, amire kérjük Őt. Ha kérjük Őt az Ő Igéje szerint, Ő meg is fogja adni. És ezt kívánom minden olvasónak, hogy erre eljusson, és hogy részese lehessen Isten szeretetének, országának, az örök életnek. Ámen.
</O
