
Luca-naptár
A Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme. Szokás volt az is, hogy az emberek Luca napjától kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. A karácsonyig eltelt 12 nap a 12 hónapot jelölte. Luca nap volt a január, az utána következő nap a február és így tovább. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.
A lucakalendárium szerint a karácsonyig eltelt 12 nap időjárásából lehet következtetni az egész évire, a lucabúzából pedig a következő év termésére. A Luca-naptár szerint a következő esztendő januárjában a megfigyelési helyen olyan idő lesz (átlagosan), mint Luca napján (december 13.), februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal.
A lucahagyma kalendáriumot is szívesen hívták segítségül: az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. Luca-napján hat vöröshagymát félbevágtak, kiszedték a közepét, és a vöröshagymából lefejtettek 12 réteget. Ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyiknek egy kevés sót szórtak a belsejébe. Attól függően, mennyire eresztett levet egy-egy fél hagyma, következtettek a jövő év hónapjainak csapadékosságára. Amelyikben elovadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.