Donald Trump lépései jelzik az új világrendet, amelyben a nagyhatalmak maguk alá rendelik befolyási zónáikat – véli Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT volt elnöke. Az Európai Unió egyre kevésbé képes egységesen fellépni ebben az átrendeződő világban, miközben a kontinens többszörös kihívással néz szembe: az iszlamizációtól az orosz imperializmusig.
Venezuelával mutatta meg Donald Trump, hogyan képzeli az új világrendet – állítják nemzetközi geopolitikai szakértők. Az Egyesült Államok elnöke komoly kihívást jelent Európa számára is, ez lehet az oka, hogy az Európai Unió egyre kevésbé képes egységesen fellépni Trump új világrendjében.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT volt elnöke már akkor úgy fogalmazott, hogy megváltozott a világ, és egy teljesen új Trump látható, amikor az amerikai elnököt még csak megválasztották, de nem lépett hivatalba. Azóta ez beigazolódott, a közgazdász pedig csütörtökön ismét az Egyenes Beszéd vendége volt, ahol úgy fogalmazott:
A másik nagy kihívás az Oroszország felől érkező imperializmus – mondta, csakúgy, mint az elöregedő társadalom, illetve az, hogy Európa az egyesülés, vagy a nemzetállamok irányába mozduljon el.
Magyarországgal kapcsolatban a közgazdász hangsúlyozta: békeidőben megfelelő magatartás egy kis ország részéről, hogy minden irányba próbálja növelni a kereskedelmi parterei számát, de hidegháborús időkben, amikor a nemzetközi helyzet egyre feszültebb, akkor tudni kell, hogy hol a helyünk, és a nagyhatalmak választás elé állíthatják a kisebb országokat.
“Ez egyik napról a másikra történik, nézzük meg Dánia vagy Grönland esetét” – hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy, aki szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy az Egyesült Államok befolyási zónájához tartozzon.
A közgazdász szerint azon a ponton, hogy a bevándorlás kérdése kezelhető, már túl van Németország, Franciaország és Belgium is, és hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy a jövőben Európában is bevethetnek olyan fegyveres testületeket, mint az Egyesült Államokban az ICE – amit sokan kritizálnak a bevándorlókkal szembeni brutális fellépése miatt.
Venezuelával mutatta meg Donald Trump, hogyan képzeli az új világrendet – állítják nemzetközi geopolitikai szakértők. Az Egyesült Államok elnöke komoly kihívást jelent Európa számára is, ez lehet az oka, hogy az Európai Unió egyre kevésbé képes egységesen fellépni Trump új világrendjében.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT volt elnöke már akkor úgy fogalmazott, hogy megváltozott a világ, és egy teljesen új Trump látható, amikor az amerikai elnököt még csak megválasztották, de nem lépett hivatalba. Azóta ez beigazolódott, a közgazdász pedig csütörtökön ismét az Egyenes Beszéd vendége volt, ahol úgy fogalmazott:
Hozzátette: az a világrend, ami a II. Világháborútól kezdve a 2020-as évek elejéig tartott, a jelentését vesztette, nagyhatalmi politizálás folyik.“Az erős emberek és a nagyhatalmak világát éljük”.
– hangsúlyozta.“A nagyhatalmak maguk alá rendelik a fontos befolyási zónáikat”
Mi az új világrend?
A műsorvezető kérdésére, hogy hogyan néz ki a Trump-féle világrend, Szalay-Berzeviczy hangsúlyozta, hogy elsősorban a világtársadalom változott meg az elmúlt években, és Trump reagál erre a változásra. Vannak dolog, amik visszafordíthatatlanul változnak:- a technológia fejlődése,
- a social média megjelenése,
- a klímaváltozás,
- a fejlett társadalmak elöregedése,
Európa és Magyarország helye
Szalay-Berzeviczy szerint ebben a helyzetben Európának több nehézséggel is meg kell küzdenie, az egyik az iszlamizációval kéz-a-kézben járó dzsihadizmus. A multikulturalizmus hatására olyan kérdések, mint például az izraeli-palesztin konfliktus kettészakadnak társadalmak.A másik nagy kihívás az Oroszország felől érkező imperializmus – mondta, csakúgy, mint az elöregedő társadalom, illetve az, hogy Európa az egyesülés, vagy a nemzetállamok irányába mozduljon el.
Magyarországgal kapcsolatban a közgazdász hangsúlyozta: békeidőben megfelelő magatartás egy kis ország részéről, hogy minden irányba próbálja növelni a kereskedelmi parterei számát, de hidegháborús időkben, amikor a nemzetközi helyzet egyre feszültebb, akkor tudni kell, hogy hol a helyünk, és a nagyhatalmak választás elé állíthatják a kisebb országokat.
“Ez egyik napról a másikra történik, nézzük meg Dánia vagy Grönland esetét” – hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy, aki szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy az Egyesült Államok befolyási zónájához tartozzon.
Trump terve Európával
Szalay-Berzeviczy Attila elképzelhetőnek tartja, hogy Trump számára valóban fontos, hogy kulturálisan “megmentse magát” Európa, ellenkező esetben nem biztos, hogy szövetséges tud maradni az Egyesült Államokkal. Az, hogy Trump mennyire hagyja magára Európát, „rajtunk is múlik” – hangsúlyozta a BÉT korábbi elnöke.A közgazdász szerint azon a ponton, hogy a bevándorlás kérdése kezelhető, már túl van Németország, Franciaország és Belgium is, és hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy a jövőben Európában is bevethetnek olyan fegyveres testületeket, mint az Egyesült Államokban az ICE – amit sokan kritizálnak a bevándorlókkal szembeni brutális fellépése miatt.
