Kálló Róbert: Piramidománia - Talán így volt ?!
Egyiptom, ahol a történet kezdődik.
A heliopolisz-i vallás igen különös jellegzetességeket mutat.
Bár jellegében nem nagyon tér el a többi teremtés-mítosztól, mégis vannak olyan jegyei, melyek egyedivé teszik azt. A teremtés-mítosz ugyanis nem a sötét semmiből indul, hanem annak anyagi változatából, vagyis a kozmikus sötét semmit egy őstengerbe teszi.
Nagy sötét vizes semminek nevezi azt, de mégis ad neki nevet.
A nagy sötét semmit ugyanis a Nun töltötte be. Egyediségét jelzi az egyiptomi teremtés-mítosznak az, hogy ebből a sötét óceánból emelkedett ki egy szárazföld, melyen már eredetileg is ott tartózkodott Ré a Napisten!
Megjelenésének magyarázata az, hogy Ré önmagát teremtette meg méghozzá Ré-Atum formájában.
Ő volt a teremtő, aki létezett, és mégsem létezett.
Volt is, meg nem is.
Ez az eredet-mítosz egyedülálló a maga formájában, ugyanis Egyiptomban szó sincs arról, hogy az első, a mindent megalkotó Isten mindig is lett volna. Ellentétben a többi vallásos mítosz tanításaival.
- Nem teremtették meg az eget, és nem teremtették még meg a napot sem. A föld gyermekei, és a csúszómászók, még nem népesítették be azt a helyet. Én Atum voltam csak egyedül, magamban. Nem létezett más, aki együtt alkotott volna velem.-
De miután Ré rájött, hogy nem jó egy így, hogy egyedül van, hozzálátott megteremteni az Istentársait is.
Méghozzá igen eredeti és egyedülálló formában, ugyanis a többi keletkezésmítosszal ellentétben az első Isten ugyancsak Isteneket teremtett, és nem földi embereket.
- A saját csukott kezembe döftem falloszommal. A magokat a kezembe hullajtottam, ezután beleöntöttem saját szájamba. Később kiürítettem magamból Su-t, és kivizeltem magamból Tefnut-ot !
Hát ez egy kicsit baljósabb kezdet, mint amit mi a Bibliából tanultunk.
A két megszületett Istent: Su-t, és Tefnut-ot oroszlánként ábrázolják a későbbiekben, és ikreknek tartják őket. Egymással párosodva ők hozták a világra Geb-et az föld Istenét, és Nut-ot az ég Istennőjét.
Ezek szintén a “családban” házasodtak, - más választásuk nem is volt - és létrehozták utódaikat Osiris-t és Ízisz-t, valamint Széth-et és Neftisz-t, akik már királyként is uralkodtak Egyiptom felett, - igaz azt nem tudjuk, hogy kik felett- majd követte őket Hórus és Thot az uralkodók listáján!
Az Egyiptomi teremtésmítosz pontosan úgy, mint a többi is csendesen elhallgatja, hogy vajon az Első Istenek által uralt emberek, ugyan honnan is kerültek elő?
Ugyan az egyiptomi mondákban is van egy kísérlet az emberek megteremtésére vonatkozólag, mégpedig, hogy Ré állítólag a Nílus agyagjából gyúrta az embereket, hogy azután szaporodjanak a földön, de ez éppen olyan homályos utalás, mint a Bibliai Noé bárkája utáni események.
Ez egy igen érdekes kérdés, és itt már gyanítható, hogy az első Isteneknek betudott teremtésmítoszok, nem a földi emberek mítoszai voltak, hanem azt az első Istenek magukkal hozták onnan, ahonnan érkeztek.
Az is nagyon fontos, hogy az egyiptomi leírások, nem mindenható, és hallhatatlan Isteneknek írják le ezeket, hanem nagyon is emberi tulajdonságokkal ruházzák fel őket. Öregednek, betegek lesznek, harcolnak, és szeretkeznek, vérfertőznek, és meg lehet őket ölni is, bizonyos körülmények között.
A későbbi elképzelések, bizonyítások jobb megértése végett, a nevek mögött, néhány szóval ismertetem, az Istenek legendáit és főbb vonásait.
*******
AMI TEREMTÉS UTÁN KÖVETKEZIK
Tehát itt vannak ők, mind a tizenegyen, ha Ré-t mint fő-istent is hozzászámoljuk.
Nos, ha megnézzük az Istenek összetételét, -és ha Ré-t nem számoljuk-, láthatjuk, hogy négy nő és hat férfi van köztük.
Ha Thot-ot nem is számoljuk, - ugyanis nem tudjuk, hogy ő pontosan, hogyan került közéjük-, még akkor is négy nőre öt férfi jut.
Ám ha azt is figyelembe veszzük, hogy Széth terméktelen volt, - de annál inkább irigy a többiekre-, ismét bonyolódik a helyzet, hiszen akkor már az arány jó lenne, de még ott van Ré, aki ugyancsak nem ment a szomszédba egy kis női jelenlétért.
Azt is tudjuk, hogy Ré vetélytársa Thot volt Nut kegyeiért, így a valószínű végleges helyzet az, hogy négy nőre hét férfi kegyei vártak.
Nos, a drámai irodalom szabályai szerint ez bizony konfliktus-helyzet.
Egyiptomban Első Isteneinek kezdeti történetében sem volt ez másképpen.
Mai tudományos kutatók, már többször is bebizonyították, hogy egy emberi populáció minimális egyedszáma 36 személy.
Ennyi személy kell ahhoz, hogy degeneráció, vagy torzszülés nélkül fejlődjön, szaporodjon, egyáltalán életképes legyen a csoport, és elindulhasson a szaporodás, sokasodás utján.
- Nos ennek Egyiptomban, az első tizenegy Isten esetében, a minimális feltétele sincs meg.
Ha megnézzük történetüket, vérfertőzések sorozata köti őket össze, nemhogy testvér, hanem még anya fiú szinten is.
A mai tudásunk szerint ennek a csoportnak igen gyorsan ki kellett volna halni.
Mégsem ez történt.
Sőt genetikailag “hibás” Isten nem volt köztük, testi hibás is csak egy volt a csoportban, Széth aki impotenciával küszködött, ami még jobban megkérdőjelezhetővé teszi a szaporodás feltételeit, hiszen ő már a kilences csoportból is, - mint örökítő- kiesik betegsége miatt.
Persze sokan azzal érvelnek, hogy ezek nem emberek, hanem Istenek voltak.
Ez igaz is lenne, csakhogy az egyiptomi “tizenegyek” nagyon is emberi tulajdonságokkal vannak fölruházva, egyéb csodálatos képességükön kívül.
Először is megszületnek és nem is Isteni módon, hanem úgy, mint ahogy egy földi embernek illik. Felcseperedésük után utódokat nemzenek. Történetük során, háborúznak, intrikálnak egymással, és a földi emberek magatartásformái is jól megfigyelhetőek közöttük. De földi létük során megsérülnek, megsebesülnek, őket is megcsípi a skorpió, meg is betegednek különféle nyavalyákba. Ha etikailag szemléljük a dolgokat, és az egyiptomi Istenek történetét, hát meg lehet állapítani, hogy jóval erkölcstelenebbül éltek, mint azok, akiket éppen ők tanítottak a társadalmi együttélés szabályaira. A párkapcsolatok, ugyan lehetnek kényszerszülte események is, hiszen nem volt, honnan a csoportot “felfrissíteni”, de az intrikák, háborúk, gyilkosságok, már nem kényszerszülte események. Végül, az Istenek öregszenek, megbetegednek és meg is halnak, nemcsak erőszakosan, hanem természetes halállal is. Magáról Ré-ről élete alkonyán így írnak a piramisszövegek.
- Ré-Atum az Isten, aki önmagát megalkotta, eredetileg király volt, az Istenek és az emberek fölött, csakhogy az emberiség cselszövést eszelt ki egyeduralma ellen, ennek okáért Ré-Atum öregedni kezdett s a csontja ezüstté vált, a húsa arannyá, a haja pedig lazurittá …
Amikor Ré rájött, hogy az emberek hatalma ellen pártoskodnak, megbüntette a lázadókat azzal, hogy vérben fürdő oroszlánként elpusztította őket.
De még ez sem volt neki elég, mert vízözönt bocsátott a földre, amit azután egy szomjas oroszlán apasztott el, azzal hogy megitta a fölösleges vizet, majd elaludt.
Amikor az oroszlán ismét Ré formájában felébredt már nem érdekelte többé a világ és az emberiség.
Ez a monda egy másik változata Ré pusztításának, amit fennebb a Horhut-féle eset kapcsán leírtam.
Így nyilatkozott Ré a piramisszövegek szerint.
- Miközben élek, a szívem belefáradt abba, hogy együtt maradjak az emberiséggel. Majdnem az utolsó szálig megöltem őket, így hát a maradék nem az én ügyem …
Ezután Nut Istennő felvitte őt az égbe, és a történetben többé nem szerepel a neve.
Ám de vannak a piramisszövegek között jóval prózaibb leírások erről a momentumról.
- Ré Isten, amikor élete alkonyára ért már csak botjára támaszkodva reszketve tudott járni. Hebegve összefüggés nélkül nehezen, és érthetetlenül beszélt, haja kihullott, nyála csorgott és a keze csillapodás nélkül remegett. Segítség nélkül térdre esett, és a legkisebb küszöböt sem tudta átlépni.
Azt hiszem egy mai orvosnak nem kell sokáig sorolni ezeket a tüneteket, hogy azonnal rávágják a diagnózist, hogy Parkinson-betegség, aminek az oka az emberi agyban van, de okait még ma sem tudjuk megnyugtatóan tisztázni. Bár lézerrel ma már a következményeit meg lehet szüntetni, de gyógyítani még nem lehet, főleg nem visszavonhatatlanul.
Érdekes, hogy az Istenek között több kiváló orvos is volt, de Ré idegi betegségével egyik sem tudott mit kezdeni.
***
JÁTÉK AZ ÉVEZREDEKKEL.
</STRONG>
Hogy ezek az Istenek mikor is uralkodtak, azt igen nehéz lenne megállapítani, mert ugyan tudjuk, hogy 10 vagy 16 ezer évig uralkodhattak, de az uralkodás kezdetének időpontját nem tudjuk.
Ismerünk még egy másik Első Istenekkel foglalkozó leírást is!
Krisztus előtt, úgy 300 tájékán élt egy Manethón nevű főpap: Róla Plutarkhosz görög történész irt (kr.e: 304-284) aki úgy ír róla, mint az első “ptolemaioszi-ról “.
Ennek a főpapnak nyolc könyvet tulajdonítanak, és a legismertebb ebből az un. Sothis-könyvek.
A Sothis-könyvek a történelem előtti királyok névsorait tartalmazzák.
Tudni kell azt, hogy a Sothis-konyvekben nem kronologikus sorrendet tartottak, hanem eseményeket írtak le, és ha azután hasonló események adódtak, azonnal példákat kerestek rá.
Ez okozza a rengeteg félreértést.
Nos, Manethón a következőképpen írt az Egyiptomi Történetek. c. könyvében.
- Egyiptomban az első uralkodó Hephesztosz volt, aki a tüzet is magával hozta. Őt követte Kronosz, Osiris, Tuphon, Egy ismeretlen nevű, aki Osiris fivére volt, utána Orosz (Hórus)-!
Nos itt már csak heten vannak.
De az is lehet, hogy a derék Manethón a jelentéktelenebb Istenek nevét nem is jegyezte fel.
De ha megnézzük, hogy két olyan Isten hiányzik, mint Széth, és Thot, aki jelentős, és sok cselekedetet hajtott végre, akkor legalább is megkérdőjeleződik ez a lista.
Konkrét cselekedetek és mondai emlékek az előző listában is csak hat Istenhez rendelhetők.
Manethón így folytatja a listát:
- Az Istenek után az Istensarjak uralkodtak 1255 éven át. Azután más királyok 1817 éven át. Utánuk pedig 30 Memphisi király következett 1790 éven át. Utánuk ismét mások, 10 Thinitis-i király 350 éven át. És azután még az Istensarjak királysága 5813 éven át fennállt.
Ezt a történetet Eusebius Atya ( Kr.u.339) bemásolta az egyháztörténelembe is.
De ugyanez megtalálható Julius Africanus ugyanekkor írott műveiben is.
Tehát ők ismerték és kimásoltak az eredeti műveket.
A fenti királylista végeredménye 11.025,- év.
Csakhogy itt nem ismerjük az első Istenkirályok uralkodásának éveit.
De azért ne felejtsük el ezt a számot a piramisok tárgyalásánál.
De nézzük csak meg, hogy mit ir Diodórosz?
- Osiristől és Izisztől Sándor uralkodásáig, aki Egyiptomban a róla elnevezett várost alapította (Alexandria) több mint 10.000,- év telt el azután! Ettől kezdve (ti. az Első Istenek megjelenésének ideje) az egyiptomiak több mint 10.000 évet számláltak, a Trójai háború óta viszont nem egészen 1200 évet !
De megy még tovább is!
- Az Egyiptomiak fölött Istenek és Hórusok uralkodtak, még pedig nem sokkal rövidebb ideig mint 18.000,- év, és az utolsó Isten-király, Ízisz fia Hórus volt !
Azt mondják, hogy országukban kevesebb, mint 5000,- év óta ülnek a trónon halandó királyok.
Fogadjuk el ezeket az adatokat hitelesnek, és számoljunk vissza az időben. Diodórosz az eseményeket ie. I. században írta le.
Ha ettől az időponttól visszaszámlálunk 5000,- évet, akkor kb. ie: 5100,- környékére jutunk el.
Ha pedig ehhez még hozzáadjuk a 18 ezer évet, vagy valamivel kevesebbet, akkor ie: 23.000,- környékére jutunk el, nagyjából.
Nos ekkor még Európában a jégkorszak uralkodott.
A jég olvadása ekkor kezdődött meg, meglehetősen gyorsan, és fizikailag eléggé nehezen elképzelhető módon! Szerepe lesz még ennek a megállapításnak majd, a jégkorszak és annak mondai alakzatainak tárgyalásánál!
Nos nézzük, mit is irt Hérodotosz, aki évszázadokkal Diodórosz előtt járt a helyszínen. (Históriák Könyve 2. 141-142 fejezet)
Leírja a Théba-i papok szentélyét, abban is 341 db szobrot, amit személyesen neki mutattak meg.
Ezek a főpapok szobrai voltak, és mindegyik szobron rajta volt az évszám is.
Nem kevesebb, mint 11.340,- évre visszamenőleg.
Láthatjuk, hogy ez nagyjából egyezik Diodórosz számaival, ha figyelembe veszzük, hogy Diodórosz meglehetősen nagyolta az évszámokat.
Így ír Hérodotosz: - Ezek előtt uralkodtak az Istenek!
Sőt Hérodotosz meg ki is zárja a kételkedőket mikor így ír!
- Mindezt, amit mostanáig közöltem egyéni szemléleten, és egyéni kutatáson alapszik!
Tehát Hérodotosz, nem hallotta, hanem látta a dolgokat, és munkájában egyértelműen elválasztja a személyes tapasztalatokat a neki elmesélt mondáktól!
Hérodotosz szerint az Istenek a vízözön előtt uralkodtak és pontosan 10-en voltak!
Vagyis ha a főistent, vagyis Ré-t nem számítjuk, hiszen ő volt a mindenség ura, és az “alapító”, akkor ez az adat is hitelesnek fogadható el.
De álljunk csak meg ennél a számnál!
A bibliában is tíz pátriárka volt a vízözön előtt!!
De a Babiloniak, és a Sumérok is 10 ősatyáról mesélnek.
Ez utóbbi monda fenn is maradt egy kőtömbön, amit WB-444-nek nevezzünk, ha a tudományos irodalmakban keressük!
A WB-444 szerint 10 őskirály uralkodott a föld teremtésétől fogva, egészen az özönvízig.
A kő tanulsága szerint 456.000 évig.
Itt nem kívánok a rengeteg évvel foglalkozni, hogy ez holdév volt-e vagy bármi más.
Ám azt megemlítem, hogy a Babiloniak szerinti év lehetett a lakomák számával is értelmezhető.
Ha pedig a 465 ezer évet elosszuk 365 -el, akkor 1274 év jön ki nagyjából, és ennek a babiloni dekádszorzata pedig 14.014,- év.
Ez pedig már ismét arról az időintervallumról szól, amiben az egyiptomi történet játszódik, de bűvészkedjen a számokkal azok, akik ehhez értenek, vagy akik jobban értenek hozzá, de a kövön ez az adat van rajta!
Sőt olvasható, hogy a vízözön után 23 király uralkodott 24.510 évig és még 3 hónapig és még 3,5 napig !!!
Ez így van rajta, és így olvasható! Nem tévedés ez az őrületes pontosság!
A WB-444 pontosan leírja a királyokat, Gilgamest sem kifelejtve!
***
A KÖVETKEZTETÉSEK SORA.</STRONG>
Bárhogyan is történt úgy tekintjük, hogy ez az Egyiptomi Istencsoport teljesen, úgy néz ki, mint egy távoli bolygól érkezett tudományos expedíció, akiket természetesen szakmák szerint válogatnak össze, hogy hirdessék és átadják a tudományukat. Mintha valami oknál fogva nem tudtak volna az űrben nagyobb utazásokat tenni, vagy éppen visszatérni kiindulási helyükre, ezért annak reménytelenségét látva a földön kezdték meg a civilizáció terjesztését. Igazolja ezt az is, hogy bár teljesen békében irányították birodalmukat mégis voltak puccsok, veszekedések, sőt trónfosztási kísérletek is. Ám a földitől eltérő tulajdonságaik, mégsem engedték meg, hogy a földi emberekkel vérségi kapcsolatba kerüljenek. Eltérő tulajdonságaik is vannak, mint például a rendkívül magas életkor.
Milyen szempontok szerint lehet ezt a következtetést levonni?
1
A teremtés mítosza teljesen tudományos alakzatot ölt, és jól körül van írva. Általában hasonlít a sötétség és a semmi mítoszához, de egy kivétellel. A teremtéssel együtt jön létre Ré, és nem a mindig is volt kategóriába tartozik. A sötétséget lényeggel, Nun-ként- írja le a monda méghozzá egy anyagi létezővel, a vízzel! Ilyen egyetlen mondában sincs, mégis látni fogjuk, hogy az Indiai védikus irodalom, - ami talán egyidős az egyiptomival - hasonlóan fogja fel a kozmosz, a világegyetem fogalmát.
2
Nem csak az alkotó Isten Ré, hanem azok leszármazottai is, igen magas szintű tudással rendelkeztek, de mindegyiküknek megvolt a maga speciális tudománya is.
3
Teljesen szokatlanul, és a mitológiai ismereteinkkel ellentétes módon, de még a társadalmi fejlődés folyamatát is meghazudtolva, demokráciában éltek, hiszen még maga a Főisten Ré sem hozott önálló döntéseket, az Istenek tanácsa intézményének döntése nélkül.
4
A későbbiekben látni, és tárgyalni fogjuk, hogy az Egyiptomi Istenek, rendelkeztek, vagy rendelkezhettek, olyan technikával, ami a történelem előtti időkben elképzelhetetlen volt.
5
Annak ellenére, hogy a földön léteztek más emberek is, az Egyiptomi első Istenek csak maguk között házasodtak és szaporodtak, még akkor is, ha nagyon sok tetten érhető, apa-lánya, testvér-testvér, anya-fia kapcsolat jött létre. Semmi utalás sincs arra, hogy valaha is érintkeztek volna földi emberrel. Majd látjuk a későbbi fejezetekben, hogy a fél-istenek viszont megtették azt, és torzszülöttek, korcsok lettek a kapcsolatok eredményei. Ám annak ellenére, hogy mai tudásunk szerint, kizárt egy ilyen kicsi és zárt csoport egészséges utódnemzése, közöttük nem fordul elő ebből származtatható betegség.
6
Bármennyire is hihetetlen fennmaradhatott az Istenek eredeti nyelvének néhány szava. Ilyen a SEKINA, SZENT, szó is, valamint az Istenek neve is. De még a nyelvészek és a tudósok kb. 400 ma is létező szóról sejtik, hogy az eredeti nyelv szava lehetett. Az Isteni járművek fejezetben erről bővebben is lesz még szó.
7
A magas szintű tudás a mitológiában, valahogy úgy van kezelve, mintha az egy eleve elrendelt dolog lett volna az Istenek között. Sehol sincs említve, hogy a hatalmas tudásanyagot vajon honnan is hozták magukkal, vagy egyáltalán honnan került a birtokukba? Ellenben rengeteg az utalás arra, hogy ezt átadták, és védték, sőt még rejtett helyekre is eltették azt, amikor érezték, hogy földi létüknek vége! Nem vall ez Isteni viselkedésre, hanem nagyon is egy magas szintű civilizáció cselekvési morálja ez.
8
Az egyiptomi Istenek semmi hasonlóságot nem mutatnak, a ma ismert Isten-formákkal. Nem voltak mindenhatók, és nem voltak sérthetetlenek. Nem élek örökké, és teljesen emberi módon öregedtek meg, betegségeik voltak, és minden emberi viselkedésforma tetten érhető, a jóságtól, az elvetemült gonoszságig, az irigységtől a szerelemig és a féltékenységig. Ebben szinte egyedülállóak, de nem az egyetlenek. A Dél-amerikai és az Indiai mondavilágnál, vagyis a legősibb teremtésmítoszoknál találunk majd hasonló megjegyzéseket, jellemzéseket! Azonban a későbbi mítoszokban, mint a Biblia, vagy a Korán már nem.
9
Az egyiptomiak egybehangzóan a Sumér mondákkal, azt állítják, hogy az Istenkirályok kiszámították a vízözön közeledtét, és felmentek az égbe, annak időtartamára, majd annak elmúltával ismét visszajöttek! - Nem mások
ugyanazok az Istenek!
10
Vagy maguk építették, vagy az építési tudományukat átadták a földi embereknek-, azokat a világhírű építményeket, amelyeknek építési technológiáját, még ma sem ismerjük. Sőt még csak nem is sejtjük, nemhogy azok építési módszereit sem, hanem az építmények valódi célját sem. Itt elsősorban a piramisokra gondolhatunk, amelyek rejtélyeit tudósok ezrei vélték megfejteni, majd egy másik tudós könnyedén cáfolta azt. Ma sem sejtjük, hogy miért és hogyan építették ezeket, mi volt a céljuk, és mi volt a funkciójuk. Pedig abban megegyezhetünk, hogy ilyen gigantikus építményeket ok nélkül nem építettek. De nem csak az egyiptomi piramisok léte érthetetlen a számunkra, hanem más építményeké is, mint például a Szfinx, a Völgytemplom, vagy az Abydos-i Ozeireon. De ezeket még bővebben is tárgyalni fogjuk.
11
Máig sem tudjuk, hogy miért vont első rendű szempont, az egyiptomi Istenek számára a tanítás, és a tudomány átadása. Pedig a mondaszövegek meggyőznek bennünket arról, hogy igen nagy energiákat fordítottak a tudás átadására, és annak a rögzítésére. Erre példát egyetlen más vallásban sem találunk, sőt vannak olyan vallások is, amelyek egyenesen tiltják a tudomány olyan részének megismerését, amelyik nem egyezik az adott vallás filozófiájával. Csakhogy egy régmúlt idő vallása, bármennyire is Isteni, nem láthatott mégsem a jövőbe.
12
Az egyiptomi Első Istenek egy pillanatig sem szakadtak el a természettől, meglehetősen egyedi módon, a többi valláshoz képest.