Több mint egymilliárd dollárt tervez költeni arra a Google, hogy az internet-hozzáférést műholdak segítségével a Földön mindenhova kiterjessze, még olyan vidékeire is, ahová eddig még nem ért el az internet.
A projekt keretében első lépésként 180 viszonylag kisméretű, mindössze 113 kg-os, de nagykapacitású műholdat akarnak alacsony Föld körüli pályára állítani. A Wall Street Journalértesülései szerint 10-20 főből álló csapat élén Greg Wyler, az O3b Networks műhold-kommunikációs startup alapítója áll.
Az amerikai lap szerint a műholdas program költségei első lépcsőben 1-3 milliárd dollár között lehetnek, de egyes szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy a teljesen felállított rendszer összességében nagyjából 20 milliárd dollárba kerül majd a Google-nek. A dillármilliárdokban mérhető összeg hatalmas, de megéri: minél többen interneteznek, annál több ember használja a Google szolgáltatásait, és annál többeknél jelennek meg a cég hirdetési rendszerében feladott reklálom – így a pénz bőven visszajön.
A Google a műholdakon kívül azzal is kísérletezik, hogy léggömbökről (Project Loon) és napenergiával hajtott, pilóta nélküli repülőgépekről biztosítsa a szélessávú összeköttetést az eddig még senki által meg nem hódított piacokon, amelyek több százmillió potenciális fogyasztót jelentenek. A cég a drónos internetszolgáltatás fejlesztése érdekében nemrég vásárolta fel a Titan Aerospace vállalatot. Szakértők szerint a ballonok és a pilóta nélküli gépek, valamint a műholdak kiegészítik majd egymást.
Titan Aerospace Solara – drón szórja a netet
Eddig senkinek sem sikerült
A Wall Street Journal emlékeztet: több Szilícium-völgyi cég, így a Facebook is azzal kísérletezik, hogy a felhasználóit a levegőből érje el. A korábbi próbálkozások azonban néha látványos bukáshoz vezettek.
A 90-es években a Microsoft és Craig McCaw telekommunikációs vállalkozó próbálkozott meg a drónos-műholdas internetszolgáltatással. A Teledisc néven ismertté vált vállalkozásuk azonban 2002-ben műszaki nehézségek és anyagi gondok miatt elbukott – miután 9 milliárd dollárt költöttek rá. Korábban, 1998-ban pedig az Iridium Satellite kért csődvédelmet kevesebb mint egy évvel azután, hogy megkezdte műholdas telefonos és adatközlő szolgáltatását.
MTI/HVG
A projekt keretében első lépésként 180 viszonylag kisméretű, mindössze 113 kg-os, de nagykapacitású műholdat akarnak alacsony Föld körüli pályára állítani. A Wall Street Journalértesülései szerint 10-20 főből álló csapat élén Greg Wyler, az O3b Networks műhold-kommunikációs startup alapítója áll.
Az amerikai lap szerint a műholdas program költségei első lépcsőben 1-3 milliárd dollár között lehetnek, de egyes szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy a teljesen felállított rendszer összességében nagyjából 20 milliárd dollárba kerül majd a Google-nek. A dillármilliárdokban mérhető összeg hatalmas, de megéri: minél többen interneteznek, annál több ember használja a Google szolgáltatásait, és annál többeknél jelennek meg a cég hirdetési rendszerében feladott reklálom – így a pénz bőven visszajön.
A Google a műholdakon kívül azzal is kísérletezik, hogy léggömbökről (Project Loon) és napenergiával hajtott, pilóta nélküli repülőgépekről biztosítsa a szélessávú összeköttetést az eddig még senki által meg nem hódított piacokon, amelyek több százmillió potenciális fogyasztót jelentenek. A cég a drónos internetszolgáltatás fejlesztése érdekében nemrég vásárolta fel a Titan Aerospace vállalatot. Szakértők szerint a ballonok és a pilóta nélküli gépek, valamint a műholdak kiegészítik majd egymást.
Titan Aerospace Solara – drón szórja a netet
Eddig senkinek sem sikerült
A Wall Street Journal emlékeztet: több Szilícium-völgyi cég, így a Facebook is azzal kísérletezik, hogy a felhasználóit a levegőből érje el. A korábbi próbálkozások azonban néha látványos bukáshoz vezettek.
A 90-es években a Microsoft és Craig McCaw telekommunikációs vállalkozó próbálkozott meg a drónos-műholdas internetszolgáltatással. A Teledisc néven ismertté vált vállalkozásuk azonban 2002-ben műszaki nehézségek és anyagi gondok miatt elbukott – miután 9 milliárd dollárt költöttek rá. Korábban, 1998-ban pedig az Iridium Satellite kért csődvédelmet kevesebb mint egy évvel azután, hogy megkezdte műholdas telefonos és adatközlő szolgáltatását.
MTI/HVG
