Szia mazsi001!
Sziasztok!
Tényleg nagyon sajnálom, hogy sok dologban nem tudtam neked választ adni. Sőt amit megválaszoltam sem biztos, hogy mindenki szerint így van, tehát ahogy írtam is, csak tanács, vélemény saját tapasztalat volt. Azért írom ezt le mert nem szeretném, hogy ebből esetleg bárkinek bármi nemű hátránya keletkezne, mégpedig azért mert tisztában vagyok a saját lexikális tudásommal egy egy témakörben, ami közel sem akkora (még) mint szeretném. Ezért is vagyok óvatos az "észosztással" megpróbálok nem hülyeségeket írogatni, pusztán csak a tapasztalataimra tudok hagyatkozni a meglévő inteligenciám hiányosságai miatt.
Mivel írtad többször, hogy dönteni szeretnél és ehez kérnél segítséget, válaszokat stb. Nagyon sajnálom és egy kis értetlenséggel is állok a problémád előtt, hogy ezeket nem tudod a mesterddel megbeszélni. Ebben a helyzetben egyszerűen egyedül kell maradnod ( a döntésnél ), mert csakis te tudod, hogy számodra mi a megfelelő út.
Még egy személyes tapasztalatom szeretném veletek megosztani azzal kapcsolatban, hogy sokaknak érthetetlen, hogy itt minden fokozat titkos és keveset tudni arról, hogy valójában mi is fog történni.
Mikor én a 3-as tanf. előtt álltam, mindenkitől aki végzett már ilyen tanfolyamot azt kérdezgettük, hogy mi lesz, mit lehet még tanulni, mi fog történni....? Borzasztó volt, hogy nem tudtunk semmit. Vagy tényleg csak egy minimálisat, ( mint ahogy ti is így vagytok vele, a további fokozatokkal is, meg az azok utánikkal is amikor már elfogynak a szervek mi lehet még? )
Aztán eljött a "nagy" nap. Eltöltöttünk 4 napot úgy, ahogy nem is gondoltam volna. De mikor vége lett ezt mondtam magamnak: " de jó, hogy nem mondták el előre semmit sem, hogy pontosan mi is fog történni "
Tudom megint egy titok, mivel én sem mondom el
. De ezt át kell élni úgy ahogy én is és a többiek is elöttem. Nem kell ezen annyit agyalni. Őszintén! Ha egy könyvnek, vagy filmnek tudod a pontos befejezését, milyen szájízzel olvasod-nézed meg? Az már nem olyan. A párommal voltam a hármason, mostmár válvetve haladunk. Ő sajnos tudott konkrétabban egy-két dolgot, hogy mi lesz és csalódott is volt egy picikét mert nem pont olyannak képzelte el ezt vagy azt.
Akkor lenne ok szerintem az elégedetlenségre, ha még ott sem tudnánk meg azt, amire előtte csak egy mosolygós, idegesítő "majd megtudod" volt a válasz. De ilyenről szó sincs.
Úgy érzem én nem tudom ennél jobban senkinek sem kielégíteni a válaszokra érzett vágyát, de amennyit én tapasztaltam azt elmondtam ( az előző hsz.aimban is). Ha neked, vagy tényleg bárkinek konkrét kérdése van még bármiről a nadival kapcsolatban, ( de azért ne az legyen, hogy hogyan bizonyítom be, hogy innen meg onnan ered, meg hasonlók
)nagyon szívesen tovább adom a tapasztalataimat. Mivel nem szándékozom megállni, remélem egyre több mindenre tudok választ adni majd. Nekünk sokminden változott az életünkben, volt-van ami kimondottam kellemetlen egy ideig de aztán rájön az ember a miértekre. A leg kellemetlenebb de leg csodásabb is, hogy példát is írjak az, hogy megismerem önmagam egyre jobban és jobban. Hogy ki is vagyok valójában és mit akarok én itt. Hosszú lesz ez az út, de legalább ráléptem.
További szép napot nektek
