Az indiános dolgot félreértetted. A bevándorlok számára egyszerübb lett volna az indiánokbol rabszolgát csinálni mind feketéket az oceánon tulra cipelni. Nem tették mert valoban azt gondolták, hogy nem emberekkel találkoztak hanem idegen lényekkel, mind medve, vagy foka.
Én ezt nem így tudom, Ernoe. Ez már csak azért sem lehet igaz, mert a bevándorlók között akadt olyan is, akinek indián felesége volt.
Szerették volna az indiánokat rabszolgává tenni, de nem tudták. Az indiánok ugyanis otthon voltak, úgy jártak-keltek a vadonban, mint a saját lakásukban.
Egy indián simán megszökött a rabszolgaságból, körülötte voltak a rokonai, a népe, akik segítették ebben. És elrejtőzni se jelentett nekik gondot.
A fehérek pedig megpusztultak a vadonban egy nap alatt.
A közép- és Dél-Amerikai indiánok közül sokat tettek rabszolgává, ám nem váltak be, mert hamar belehaltak a sanyargatásba. Ezért hoztak oda is inkább feketéket.
Amerikában nem volt lo, vagy teve. Nem volt szállitoeszköz, azért nem tudtak városokat épiteni. Nem volt egységes nyelv.
Én ezt sem így tudom. Közép és Dél-Amerikában voltak városok is meg utak is.
Észak-Amerika keleti részén voltak indián települések, ezek lakói földet műveltek meg vadásztak (huronok, irokézek, stb.)
A préri törzsek azonban nem is akartak városokat építeni. Az életformájuk ugyanis a bölényekkel volt szimbiózisban, és egész évben a bölények vonulását követték. Utakra nem volt szükségük, minek, a bölények úgyis letaroltak mindent. Ők csak ballagtak a milliós csorda után, és a bölények mindent megadtak nekik, amire szükségük volt, ráadásul mindig kéznél voltak, csak kutyagolni kellett utánuk. Elég volt néhány travois, amikre felraktak egy pár edényt meg bőrt, meg a kisebb porontyokat, elé fogtak egy kutyát, meg rákötözték a motyót a nagyobb kutyák hátára, és baktattak a csorda után.
A világ legkényelmesebb életformája volt az övék, minek építettek volna városokat, és telepedtek volna le? Minek túrták volna a földet, amikor ott sétált az orruk előtt több millió tonna hús? Majd ha bolondok lettek volna.
A földművelést különben is megalázó, férfiatlan foglalatosságnak tartották, ami nem méltó egy harcoshoz. A harcoshoz a vadászat a méltó. Nem a kapálás. Azért teremtette a Nagy Szellem a bölényt.
Nem voltak hülyék az indiánok. És milyen igazuk volt!
Valójában lóra sem volt szükségük, minek, a bölény nem rohangál, nem szaladt el előlük. Egyet-kettőt lenyilaztak a csorda széléről, a többi észre sem vette. Kicsit bamba állat a bölény, nemigen fogja fel a dolgokat.
A lovat az indiánok később is inkább csak hadakozásnál használták, meg amikor már a fehér ember kiirtotta előlük a bölényeket, és tényleg napokig kellett kajtatni más, fürgébb vadak után. Addig nem voltak szállító meg teherhordó állatokra szorulva.
Az sem igaz, hogy nem volt egységes nyelv, mert az Észak-Amerikai törzsek remekül kommunikáltak egymással kézjelek segítségével.
Egy kis humor kedvvért: Thomas Berger könyvében le van írva egy jelenet, ahol a nagy hóviharban néhány csejenn harcos szembe találkozik egy csoport ellenséges varjú indiánnal. A varjúk kézjelekkel azt mutogatták a csejenneknek: "Most nem harcolunk, mert nagyon hideg van!"
És mindkét csapat odébb állt.
-Az, hogy nem voltak szörösek az egy evolutios érdekesség ami nagyon meglepte a Conquistador-okat.
Erre azt mondaná a nagymamám: az eszed tokja.
A konkvisztádorok egymásra néztek, és azt mondták: na mit szóltok ehhez az evolúciós anomáliához?
Evolúciós érdekesség... naná, mert az evolúció szerint szőröseknek kellene lennünk. Az összes ázsiai nem szőrös Ernoe, na erre varrjál gombot!
Az evolúció-elmélet később tényleg bejött a képbe, de már az Észak-Amerikai indiánok kiirtásánál. Addigra Darwin elmélete tarolt. A felvilágosult fehér amerikai 50 dollárt kapott egy indián skalpért, 25-öt egy nőéért vagy gyerekéért, épp úgy, ahogy a rókák orráért. Az indiánt állatnak tekintették az evolúciós besorolás alapján, még a feketéknél is alábbvalóknak.
Én egyébként soha nem Pierre Brice vagy Winetou alapján képzeltem el az indiánokat.
Nekem ez a kép a kedvencem: Quanah Parker, az utolsó komancs főnök, a kvahadi komancsok közül. Gyerekkorom óta ismerem a képét. Az apja fehér volt, de számomra ilyen egy indián:
Quanah Parkerről is van egy jópofa anekdótám. A Quanah név egyébként azt jelenti: jóillatú.
Quanah bár sokat harcolt a fehérek ellen, élete második fele mégis békésen telt, vett egy farmot, és viszonylagos jólétben gazdálkodott. Az amerikai politikai vezetés előtt is tiszteletet vívott ki, néhány jelentős politikus meg is látogatta őt. Csak egy dolog nem tetszett nekik Quanah életében: az, hogy több felesége volt (talán négy, ha jól emlékszem.)
Az egyik politikus (a neve nem jut eszembe), meg is jegyezte Quanah-nak, hogy nem helyes dolog ennyi feleséget tartani.
Mire Quanah azt felelte: "Rendben van, mondd meg nekik te, hogy melyik menjen el."
Bocsi az offért.
