De elszaladtatok! 1-2 hétig nem járok erre azt csak úgy kapkodom a fejem. Darwin helyett most már van itt hallucinogénektől a bűnig meg halottlátóktól kioktatásig minden. Amint utánatok olvastam magam én is jövök szónokolni. 
Reincarnacio
- Téma inditó pitti
- Kezdés dátuma
S
Seth2
Vendég
Ha a külvilágba kapaszkodsz, akkor soha nem is leszel biztos semmiben. A külvilág a belső tudat teremtésének eredménye, egyénileg és csoportosan. Megváltozik a gondolat és a szándék, és megváltozik a külvilág.
Vagyis az az elvárásod az emberekkel szemben, hogy agresszívek legyenek, vagy falak mögé rejtőzve hallgassanak. Még ha nem is látod, és nincs tudomásod róla, és nem is fogadod el, az emberekkel kapcsolatos megtapasztalásaidat is te magad vonzottad be a belső hiedelmeid alapján. Amire fókuszálsz, azt teremted és erősíted.
Légyszives olvass vissza a hozzászólásaimban. Leírtam: nem vagyok asztrálutazó. Kicsi gyerekkoromban volt testen kívüli élményem többször és emlékeim vannak két "előző" életemből. Ne próbáld az írásodat afelé csavarni, hogy ezek csak az én átéléseim, mert régebben azt is leírtam, hogy harminc év alatt nagyon sok embertől is kaptam információt.
Az ego megszűnik, mert a háromdimenziós valóságon kívül nincs rá szükség. Az identitás megmarad a te és az én átélésemtől függetlenül.
Hol?
A végeredmény számít, ebből a nézőpontból pedig az igazság fogalma nem képlékeny. Az utat csak és kizárólag az egyéni tudat szabja meg. Azért olyan sokféle.
Ezért van az, hogy mindenkiben vitapartnert látsz, és nem partnert. A vita korlátoz az előrehaladásban.
Légyszives határozd már meg, hogy az élettapasztalatod érzésben jó volt vagy rossz.
Dehogynem. És a határ a csillagos ég. Aki ennél kevesebbet gondol, az korlátozza magát.
Ki állít problémákat és hol veled szemben?
Már megint a problémáról és az elvárásról beszélsz. Nem tűnik fel?
Miből gondolod, hogy én azt hiszem, hogy tévedsz? Azt állítom, hogy annál a korlátnál, amit te állítasz magadnak, annál sokkal de sokkal több létezik.
Igaz, nem tőlem kérdezted, de én is válaszolok. Ha ott kezdek nálad, akkor az én életemet kezdem el élni, és nem a tiedet. Ugye érted?
Így érzed? És miért?
Na! Visszakanyarodtál végre a topic témájához, még ha nem is önszántadból.
Változtasd meg a múltat. Hatalmadban áll.Akkor tessék Seth, mondjad kinek az átélései voltak ha nem csak és kizárólag a tiéd.
Hány olyan embert is ismersz pontosan aki a TE átéléseiddel, személyiségeddel, reinkarnációs emlékeiddel szaladgálnak a világban?
Amíg azt hiszed hogy amin keresztül mentél az a ~minden élőlényre ráhúzható univerzális és egy igaz valóság~ addig a tapasztaltaid csak az önámítást szolgálják.
Bár meg mondom őszintén mosolyogtató hogy ha én ezekre a mondatokra azt mondom hogy lekezelőek akkor te azt mondod hogy nem azok, csak én képzelem azt és így büntetem magam.
A felelősség áthárításának ez egy nagyon érdekes formája.
Egyébként hogyan állunk ennek kapcsán azzal a mondatoddal hogy "Amire fókuszálsz, azt teremted és erősíted."? Akkor ez azt jelenti hogy (a fenti idézeteket nézve) te másokban azt erősíted hogy hozzád képest korlátoltak?
Viccet félretéve Seth. Amikor olvasom tőled ezeket az utalásokat a korlátoltságomra pontosan tudom hogy vannak olyan dolgok amik előttem nyitottak, számodra viszont pontosan ebből az "önhittségből" kifolyólag láthatatlanok. Ne felejtsd el hogy az is egy korlát ha valaki azt hiszi hogy ő már eleget tud és megérkezett az út végére.
Ami a többit illeti én ezen a ponton kiszállok a beszélgetésből mert értelmetlennek tartom tovább forgatni és hempergetni olyan dolgokat amik mindkettőnk számára komoly értéket képviselnek valahol belül.
Pont annyira nincs értelme erőltetnem azokat a dolgokat amiknek a befogadására nem állsz készen mint amennyire nincs értelme neked azokat erőltetni amire én nem állok készen.
Végszóként pedig köszönöm a beszélgetést Seth és minden gondolatot. Talán egy nap helyre kerülnek bennem a szavaid is és megnyitnak előttem valamit amit ma még nem látok.
S
Seth2
Vendég
Szokásod szerint az előítéleteid alapján félreértelmezed a mondataimat. Sokak sokféle tapasztalatát ismerem, kb. 40 ember az, akiét nagyon részletesen. Volt eközött klinikai halál állapota, spontán testből kilépés, reinkarnációs emlékek, paranormális képességek, "ufo-találkozások". Ezeket, és azt, amit erről gondoltak, mind mérlegeltem.
Az én mondataimat lekezelőnek érzed, a saját, felém irányuló szándékodról pedig azt mondtad, hogy sértőnek tűnhet. Miért is nem használtam én ezeket a fogalmakat?
Már megint összemosod a fogalmakat, mert neked az úgy kényelmesebb. A korlátoltság egy helyzet, valamely fizikai vagy pszichés paraméterből adódó állapot. Amiről én beszélek, az a korlátozás, ami az előbb említett állapotoktól független, az egyén szabad döntésén múlik.
Én nem "keresztül mentem" az eddigi tapasztalataimon, hanem tudatos döntések sorozataként éltem meg azokat. A szándékom mint mindig, nem változik: a figyelemfelkeltés. Az alappilléreit ezek a tanítások képezik:
"Te teremted meg saját valóságodat.Te,és senki más.Még akkor is te teremted meg a valóságodat,ha erről fogalmad sincs.Éppen ez az oka,hogy gyakran hibás feltevésekből kiindulva teremtesz.Ha tudatában vagy a gondolataidnak,és megfontoltan nyilvánítod ki őket,akkor saját valóságod megfontolt teremtője vagy - és pontosan ezzel a szándékkal költöztél e fizikai testbe."
"Te a forrásenergia kiterjesztése vagy. Itt vagy ebben a csodálatos testben, de tested elvonja a figyelmedet arról, hogy valóban ki is vagy igazán. Te vagy a forrásenergia. Örök lény vagy, Isten ereje. Az vagy, amit Istennek hívunk. Spirituálisan azt mondanánk, hogy mi vagyunk Isten képe és fénye. Másképpen megfogalmazva, az Univerzum magára ismer bennünk. Azt is mondhatnánk, hogy a fel nem tárult lehetőségek végtelen mezője vagyunk. Mindegyik meghatározás igaz lenne."
"Önmagadat nem úgy találod meg, ha szaladgálsz egyik tanítótól a másikig, egyik könyvtől a másikig. Nem úgy találod meg önmagadat, ha valamely meghatározott, specializált meditációs módszernek veted alá magad. Ha csöndesen, nyugodtan a mélyére nézel az általad ismert Énnek, megtapasztalhatod saját valóságodat, megismerheted a kapcsolatot, amely a jelenlegi, közvetlen Ént összefűzi a belső, sokdimenziós identitással.
Meg kell lennie benned a szándéknak, a beleegyezésnek, a vágynak. Ha nem szánod rá az időt, hogy megvizsgáld saját szubjektív állapotaidat, akkor ne panaszkodj, ha sok kérdésedre nem leled meg a választ. Nem rakhatod át másra a bizonyság terhét; nem várhatod el sem tanítótól, sem mástól, hogy igazolja neked létezésed érvényességét. Az ilyen eljárás óhatatlanul egyik csapdából a másikba vezet."
"Hiszem, hogy csodálatos vagy, hogy van benned valami fantasztikus. Függetlenül attól, hogy mi történt veled az életben. Függetlenül attól, hogy idős vagy fiatal vagy. Abban a pillanatban, hogy helyesen kezdesz gondolkodni, az a valami ott belül, a benned lévő erő, ami nagyobb mint a világ, feléled, és átveszi életed irányítását, etet, felruház, vezet, véd, irányít, biztosítja az életet, ha hagyod. Ezt biztosan tudom."
"Viccet félretéve Seth. Amikor olvasom tőled ezeket az utalásokat a korlátoltságomra pontosan tudom hogy vannak olyan dolgok amik előttem nyitottak, számodra viszont pontosan ebből az "önhittségből" kifolyólag láthatatlanok."
Itt senki sem korlátolt,mégis korlátok közt élünk,sok esetben a magunk állitotta korlátok ezek.
".Ne felejtsd el hogy az is egy korlát ha valaki azt hiszi hogy ő már eleget tud és megérkezett az út végére."
A megnyilvánulatlant érinthetjük,de meg nem érinthetjük.
Itt senki sem korlátolt,mégis korlátok közt élünk,sok esetben a magunk állitotta korlátok ezek.
".Ne felejtsd el hogy az is egy korlát ha valaki azt hiszi hogy ő már eleget tud és megérkezett az út végére."
A megnyilvánulatlant érinthetjük,de meg nem érinthetjük.
Bocs,de ez annyira tetszik
Minden esetben magunk állította korlátok ezek, de ne felejtsük el hogy a korlát sokszor kapaszkodó is és nem csak sorompó ami az utadat állja. Az emberi fejlődés mindig korlátok mentén zajlik, elengeded az egyiket, megfogod a másikat és feljebb húzod magad mint a bordásfalon.
Sokan azt mondják hogy ha elég magasra mászol akkor már nem lesz szükséged rájuk, de az is biztos hogy egyikünk sem lenne itt ha már elértük volna ezt az állítólagos szintet.
Én úgy hiszem hogy ez (mint ez seth és a saját példámból is kitűnik) talán még nehezebb mint vitázni róluk. A tapasztalatokat nem lehet megfosztani a hozzájuk vezető élményektől (a perspektív igazság fogalma), márpedig úgy nem fog működni a dolog ha rangsort próbálunk felállítani hogy ki mennyire korlátolt másokhoz viszonyítva (és tökéletesen mindegy hogy a korlátozottságot szellemi, fizikai vagy spirituális értelemben hozod fel).
Az a helyzet hogy addig amíg meghatározzuk a történet kezdő és végpontját (vagyis hogy milyen az alacsony és milyen a magas szellemi szint) addig lehetetlen lesz ezekről mint egyszerű tapasztalatokról és/vagy információkról tárgyalni, hiszen kinek mondhatod hogy amit átélt és ami rávezette egy bizonyos élet igazságra tévedés pusztán azért mert te már átléptél ezen a szinten és (legalábbis szerinted) magasabban vagy mint ő.
Néha a "tanítással" több kárt lehet okozni egy embernek aki még nem áll készen rá mint ha hagynád hogy tragédiából tragédiába lépjen. A te élet igazságod nem az övé.
Ez a két meglátás számomra is tökéletes.kiss
Amellett, hogy elmondom a véleményem megpróbálom befogadni a többi világnézetet.
Én szerintem is a legjobb az , ha az azonosságokon keresztül éljük meg egymást, nem a különbségeinken keresztül.
Ettől függetlenül ezek az érvelési örvények tanítanak is.
Talán nyitottnak maradni és egymást tanítva és elfogadni lenne a célravezető.
J
jpcika
Vendég
Nézzük ezt a reinkarnáció szempontjából. Nem véletlen, hogy ki hova, milyen körülmények közé születik. Az újrafókuszálásnál is működik a Vonzás Törvénye. Felelősek vagyunk azért is, hogy hová születünk. És ennek a belátása nagyon jó alap a későbbiekhez: ebből pontosan láthatjuk, hogy milyen alapállással indulunk ebben a fókuszálásban. Ehhez mérhető a jelenlegi helyzetünk például.
Ha évtizedek elteltével is hasonló helyzetekkel, hasonló emberekkel, hasonló szituációkkal találkozom, ha ilyeneket tapasztalok magam körül, akkor nem jutottam sehova, nem azt csináltam, amiért itt vagyok.
Az élet minősége a döntő. A belső nyugalom ennek egyik eleme - ezen kívül több más is beletartozik.
A Jólét pedig nem külső körülmény, hanem belső állapot. A külső megnyilvánulása valóban sokszínű - de mindenki egyéni, miért kellene bárkihez mérnünk magunkat bármiben? Ha azt mondom, hogy egy etióphoz képest jól élek, az demagógia, vagy legalábbis önáltatás. Az én célom az, hogy önmagamhoz képest éljek Jólétben. Másoknak is szabadságukban áll ugyanerre törekedni.
Ugyanezért nincs semmi értelme Seth életéhez (vagy bárki máséhoz) hasonlítani a tiédet. A te életed csak a tiéd, rád jellemző, rólad szól és te vagy érte a felelős. Ha bárkié bármiben eltér a tiédtől, akkor pedig azért ő a felelős. Ha valaki élete könnyebbnek, boldogabbnak, egyszerűbbnek tűnik, az pusztán azért van, mert ezt teremtette (nem pedig "kapta", mint egy csomagot). Nem sóvárogni kell utána, nem mutogatni, hogy "neki persze könnyű volt" - meg kell érteni, hogy mit csinált másképpen, jobban, eredményesebben. És utána lehet használni az így szerzett tudást a saját életünkben.
Apropó: a saját életünk.
Sokáig gondoltam, hogy a mások iránti felelősségem azt jelenti, hogy segítenem kell megoldani a problémáikat - vagyis hogy teremthetek mások életében. Hogy képes vagyok konfliktusokat elsimítani és megelőzni, aktuális tennivalókat átvállalni, meghallgatni, vigasztalni, álmokat beteljesíteni ... És fel sem tűnt, hogy közben éppen csak azzal nem foglalkoztam, ami valóban az én feladatom.
És tudod, hogy működik a dolog valójában? A mások életében való teremtés lehetetlenségét legjobban talán egy akkuhoz lehetne hasonlítani: töltöm, töltöm - működik. Amint abbahagyom a töltést, a dolgok azonnal visszaállnak ugyanabba a helyzetbe, ahol a beavatkozásom előtt voltak, vagy még rosszabb állapotba.
A többiek meg sem próbálkoztak azzal, hogy felelősséget vállaljanak a saját életükért, sőt a végén engem hibáztattak mindazért, ami történt vagy nem történt velük.
És itt jön el a döntés ideje. Fel kellett tennem magamnak néhány igen kellemetlennek látszó kérdést. Például, hogy mi értelme volt annak, amit eddig tettem az életemben? Volt-e valami tényleges haszna? És kinek használt? És jutottam-e előrébb a születéskori állapotomhoz képest, vagy még mindig ugyanazokat a helyzeteket látom magam körül, legfeljebb váltott szereposztásban?
És amint abbahagytam a mások életében teremtéssel való próbálkozást és a saját életem feletti sajnálkozást (mert ez a kettő szorosan együtt jár!), azonnal megváltoztak a dolgok a saját életemben. Pontosan úgy, ahogy teremtettem.
Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet segíteni másoknak - de csak annak, aki valóban változtatni akar. És akkor sem én teremtek az ő életében - mindig mindenki a saját életében teremt.
Sokáig hagytam, hogy az életem sikerességének fokmérője a családom boldogsága legyen. Már nem ez a cél, hanem a saját Jólétem. És tudod, senki nem lett boldogtalanabb attól körülöttem, hogy én boldog vagyok.
Nem akkor szeretek másokat, ha átvállalom helyettük az életük teremtésének a felelősségét: ezzel mindenkit becsapnék,mert a lehetetlent ígérném. Akkor szeretem, ha segítek neki felismerni, hogy életének minden mozzanatáért, minden megtapasztalásért ő a felelős - és éppen ezért bármikor meg is változtathatja azt.
Nem lesz. Seth egy lehetőség mindenkinek, aki érti és érteni akarja. Egy lehetőséggel pedig nem lehet vitatkozni - legfeljebb elszalasztani lehet.
Jól van na, csak próbálkoztam, sosem tudni ... alapon.
Mindamellett azt érzem egy ideje, hogy darabokban szétszórva az emberek között, ott a válasz mindenre, csak össze kell(ene) rakni.
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Tudsz olyat írni, amibe nem lehet és nem is érdemes belekötni. A nyelv/ezet is érthető, és majdnem minden a gyakorlati életről szól/na. És mégsem megy. Az a bizonyos minőségi élet/belső jólét/minőségi,felsőbbrendű embert kíván. Látod, én kételkedem, mert nem tudom leírni olyan pontosan, egy szóval, kifejezéssel, ahogyan gondolkodom erről. Pedig én aztán igazán nem vagyok egyszerű! /eset/
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Tudsz olyat írni, amibe nem lehet és nem is érdemes belekötni. A nyelv/ezet is érthető, és majdnem minden a gyakorlati életről szól/na. És mégsem megy. Az a bizonyos minőségi élet/belső jólét/minőségi,felsőbbrendű embert kíván. Látod, én kételkedem, mert nem tudom leírni olyan pontosan, egy szóval, kifejezéssel, ahogyan gondolkodom erről. Pedig én aztán igazán nem vagyok egyszerű! /eset/
A nyelvezet egy kicsit fura,de valahogy mégis ismerős....
Egyetértek.
Pontosan ezt próbáltam leírni én is.
Ezt is elfogadom.
Pontosan.
És látod neked is megvannak a saját tapasztalataid és életigazságaid. Most akkor próbáld meg bele illeszteni a képbe hogy azt mondom hogy az általad megtalált élet igazság az pusztán egy félreeső zsákutca és nem erről szól maga az élet mert én jobban tudom.
Ugye se nem fair, se nem értelmes szituáció? Én is pontosan ezt próbálom megfogalmazni. Mindenki a saját útját járja amin nincsenek jó vagy rossz válaszok csak sajátok. A te életed épp annyira igaz mint az enyém és meg van a saját tanítása. Nem mondhatja rá senki hogy ez az egész amit kihoztál belőle pusztán a spirituális korlátoltságod záloga.
Seth egy tükör darabkája. Ha túl sokat nézegeted magadat benne akkor (mint bármi más) tévútra vezet.
A kérdés az Jpcika hogy a tükröt nézed vagy az alakot benne.
A Sethel való vélemény különbségünk is ebből adódik, mert nem vagyok benne 100%ig biztos hogy a tanítás nem veszik bele valahol az önfényezésbe.
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Ez pontosan így van. Mindenkinek ott a lehetőség hogy a környezetéből tanuljon.Jól van na, csak próbálkoztam, sosem tudni ... alapon.
Mindamellett azt érzem egy ideje, hogy darabokban szétszórva az emberek között, ott a válasz mindenre, csak össze kell(ene) rakni.
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Számít az valamit a mi életünkben,ha egy "szellem" a másik oldalon "fényezi" magát?
A tükörben nincs másik oldal csak te magad.
Amit mondani próbáltam az az volt hogy ha a tükör egy lehetőség a tanulásra de te csak saját magadat bámulod benne akkor nem hogy nem tanultál semmit de sikerült visszavetned magadat és jószerivel a környezetedet is a felsőbbrendűségű komplexusod miatt.
sirkan49
Kitiltott (BANned)
A tükörben nincs másik oldal csak te magad.
Amit mondani próbáltam az az volt hogy ha a tükör egy lehetőség a tanulásra de te csak saját magadat bámulod benne akkor nem hogy nem tanultál semmit de sikerült visszavetned magadat és jószerivel a környezetedet is a felsőbbrendűségű komplexusod miatt.
Valóban nincs másik oldala,de benne mindenki azt látja,amit éppen akar...
Jpcikának nincsenek felsőbbrendűségi komplexusai... Legalábbis szerintem. Ezt csak azért írtam,mert őt idézted be :
Eredeti szerző jpcika
Nem lesz. Seth egy lehetőség mindenkinek, aki érti és érteni akarja. Egy lehetőséggel pedig nem lehet vitatkozni - legfeljebb elszalasztani lehet.
És ezt válaszoltad rá:
Seth egy tükör darabkája. Ha túl sokat nézegeted magadat benne akkor (mint bármi más) tévútra vezet.
A kérdés az Jpcika hogy a tükröt nézed vagy az alakot benne.
A Sethel való vélemény különbségünk is ebből adódik, mert nem vagyok benne 100%ig biztos hogy a tanítás nem veszik bele valahol az önfényezésbe.
No remélem érthető,nem kutyultam össze
