Mu kontinense
Mit lehet tudni Mu-ról? - Mu, az elsüllyedt kontinens
Augustus le Plongeon (1826-1908) francia orvos tárta fel elsőként a mexikói Yucatán állambeli maja sírokat. Lefordította a
Troana Codex -et, a fennmaradt kevés maja könyv egyikét, s rendkívüli leírását adta az állítólagos Mu kontinensnek, amely a Csendes-óceánban volt, míg egy földrengés el nem pusztította. Le Plongeon kijelentette, hogy olyan tények vannak birtokában, melyek nemcsak a maják, hanem az egyiptomiak Mu-földi eredetét is bizonyítják.
Időközben más okkultisták Lemuriát áthelyezték a Csendes-óceánba, ahol az amerikai James
Churchward Mu nevet viselő elsüllyedt kontinensével együtt egyféle magyarázattal szolgálnak a Húsvét-szigetek szobrainak készítésére, valamint a Karolina-szigetek romvárosára, Nan Madolra.
James Churchward ezredes angol tisztként Indiában szolgált harminc évig. Az 1880-as években eljutott Tibetbe, Mongóliába és Szibéria egyes területeire. Indiai tartózkodása alatt elkezdett érdeklődni az ősi vallások és kultúrák iránt. Elhivatottsága arra indította, hogy egy olyan indiai rishi, tanító tanítványává szegődjön, aki még értette, beszélte az ősi legendás föld, Mu nyelvét. Tanulmányai során eljutott egy tibeti monostorba, ahol megengedték neki, hogy belenézzen az idegenektől elzárt vallásos könyvbe, mely a Sacred Inspired Writings of the Motherland (Az anyaföld szent ihletett írásai) címet viselte. Az anyaföld alatt Mu-t értették. A tibetiek szerint ezek az írások a csendes-óceáni Mu szigetéről származnak, mely a körülbelül 11500 évvel ezelőtti özönvíz során süllyedt el. A könyv szerint Mu szigete (más néven Lemuria, vagy Nu) volt az emberiség bölcsője. Innen költöztek, vándoroltak telepesek Atlantiszra és Eurázsiába 15 000-20 000 évvel ezelőtt, amikor ezt a terjeszkedést a felmelegedés lehetővé tette.
Churchward szerint a bibliai Éden kertje Mu szigetén lehetett, de mivel a Biblia történetei gyakran a régebbi sumér, babilóniai, egyiptomi írásokon alapulnak, és számtalan fordításon, javításon, kihagyáson mentek keresztül, hitelességük elhalványult, vagy mitológiává alakult.
"Churchward elmélete szerint a krónikákban "Arany ország"-nak nevezett Mu Kr.e. 50.000 évvel élte virágkorát és kb. 64 millió lakosa lehetett. Társadalmuk 10 nagy törzsből állt, demokratikus rendszerük volt. Egy istent tiszteltek, hittek a lélek halhatatlanságában és az újjászületésben. Állítólag fejlett technikával rendelkeztek, jó hajósok voltak és a levegőben is közlekedtek. Olyan környezetbarát energiaforrásokkal rendelkeztek, amelyekhez hasonlót csak napjainkban fedeztek fel. Feltérképezték a Földet, mindenhol gyarmatokat hoztak létre és az igazságosság és erényesség volt legfőbb vezérelvük. A birodalom nagyon hosszú ideig állt fenn, mígnem hatalmas földrengések és vulkánkitörések miatt a kontinens elsüllyedt.
Az "Arany ország" helyén apró szigetek maradtak, melyek menedéket nyújtottak a túlélőknek, akik fokozatosan elvesztették civilizációjukat és lesüllyedtek egy primitívebb fejlettségi szintre. Azonban a Mu kultúra nem veszett el teljesen, állítólag alapjait adta a későbbi civilizációknak, így az ugyancsak legendás Atlantisznak is. Sajnos, ezen elmélet kidolgozói nem tudták bizonyítani állításaikat, még a mai, modern tudományos eszközök igénybevételével sem." (Páll Norbert)
Nan Mandol - (Karolina-szigetek, Mikronézia)
A Mu szigeti város neve, ahonnan a Nagák - a Mu civilizáció nyomait a Föld számos pontján hátrahagyó emberek - a monostori leírások szerint több, mint 70 000 évvel ezelőtt elvitorláztak,
Churchward szerint Hiranypura volt, s ennek a városnak maradványai még ma is megtalálhatók a Karolina-szigetek egyikén. A csoport délkeleti tagját alkotó Ponape szigetén egy ősi város, Nan Madol romjai találhatók. A város 90 mesterséges szigetből állt, melyeket fallal vettek körül, és Velencéhez hasonlóan sekély csatornák választottak el egymástól. Mintegy 1000 ember lakott itt évszázadokon át. A mértani pontossággal kialakított épületek 4 m vastag, kristályos bazalttömbökből álltak.
forrás:
http://www.zep.hu/szimbolumok/plantsz.php
A Mu szigeti város neve, ahonnan a Nagák - a Mu civilizáció nyomait a Föld számos pontján hátrahagyó emberek - a monostori leírások szerint több, mint 70 000 évvel ezelőtt elvitorláztak, Churchward szerint Hiranypura volt, s ennek a városnak maradványai még ma is megtalálhatók a Karolina-szigetek egyikén. A csoport délkeleti tagját alkotó Ponape szigetén egy ősi város, Nan Madol romjai találhatók. A város 90 mesterséges szigetből állt, melyeket fallal vettek körül, és Velencéhez hasonlóan sekély csatornák választottak el egymástól. Mintegy 1000 ember lakott itt évszázadokon át. A mértani pontossággal kialakított épületek 4 m vastag, kristályos bazalttömbökből álltak.
