Rejtélyek, furcsaságok, talányok

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
SiriusB!
Leesett az állam..., azt hittem nagy meglepetés már nem érhet, de ez a fenti hír nagyon meghökkentett.

Tényleg így van, amióta én is ennek a topicnak a kedvelője vagyok, mindig azt hiszem, na, most már újabb érdekes rejtélyek nem lesznek, csak a régieket elevenítjük fel.

Ezen a találmányon és az egész történeten azonban én is elképedtem. Amikor ilyesmit olvasok, akkor átböngészem a netet (az idegen nyelvű oldalakat is) mert biztos akarok benne lenni, hogy ez nem csak valami átverés. Beírtam az atya nevét, aztán a könyvet is megkerestem a neten, aztán a "Kronovízort" is, és rengeteg oldalon megtaláltam.

Szerintem ez úgy lehet, hogy nagyon sok ilyen titokzatos dolog rejtőzik még a világban itt-ott. Egyszercsak valaki elovassa a könyvekben, újságokban. Megpróbál utánajárni, aztán felteszi a netre. Innen már egyenes az útja a CanadaHun "Rejtélyek, furcsaságok,talányok" című topicjába... :p
 

dreamaya

Kitiltott (BANned)
Evo-devo - a genetika és az evolúciókutatás új részterülete

Az evolúciós fejlődésbiológia (az egyedfejlődési folyamatok evolúciójának kutatása) vagy röviden "evo-devo" (az angol evolution of development kifejezésből) napjaink biológiájának egyik új, rendkívül gyorsan fejlődő területe. Az evo-devo összehasonlítja a különböző élőlények fejlődési folyamatait, és az eredmények alapján megkísérli meghatározni a szervezetek közti leszármazási kapcsolatokat, a közös ősöket és a fejlődési folyamatok evolúcióját. Darwin közelgő 200. születésnapja alkalmából a Nature összeállítására alapozva tekintjük át az evolúciókutatás egyik legígéretesebbnek tűnő ágát.
</BEVEZETO>
 

Mira*

Állandó Tag
Állandó Tag
múlt-fényképező

A decemberi Hihetelen magazinban van egy cikk, mely a SiriusB által feltett kronovizorhoz hasonlóan a múltat idéző fényképekről szól.
an2.jpg
Henry Silanov a múlt-fényképész

A cikk szerint a voronyezsi körzetben amúgyis különleges dolgokat észlelnek, hiszen lemeztektonikai törésvonal mentén helyezkedik el. Itt fényképezett Henry Silanov, akinek képein furcsa emberek, tárgyak látahatóak a múltból. Szerinte az információ energia formájában megőrződik a Föld mágneses terében, amolyan emlékek mezeje vagy tere formájában.
http://english.pravda.ru/science/19/94/378/13657_ghost.html
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszi Mira! Érdekes lehet, bár sajnos nem tudok angolul, oroszul meg elfelejtettem...:mrgreen:

Erről jut eszembe egy szibériai rejtély:

Jakutföldön hatalmas "réz" (?) tartályokra, kupolákra, gömbökre bukkantak a talajba beásva és olyan, vöröses fémből készült félgömböket is találtak, amelyek a belépőnek súlyos egészségkárosodást okoznak. A helybeliek, ha csak tehetik, messzire elkerülik ezeket az ismeretlen eredetű szerkezeteket. Arról is szó esett, hogy ezek nem lehetnek a huszadik századi technika termékei, mert korábban is tudtak róluk a jakutok, akik őslakosok Szibériának azon a részén.
N. D. Arhipov kultúrantropológus sokat tanulmányozta ennek a vidéknek a néphagyományait. Több jakut mondát is feljegyzett. Arhipovot elsősorban az érdekelte, hogy a környékbeli folyók és patakok nevében miért annyira gyakori a "kondér" szó. A jakut öregek elmesélték neki, hogy valamikor a régi időkben - sok-sok nemzedékkel korábban - a "kondérok", vagyis a fémgömbök az égből szálltak alá, és különös, egyszemű emberek érkeztek bennük. Az idegenek furcsa fémruhát viseltek. Később, amikor már jobban összeismerkedtek, az egyik helybeli öreg azt is elmondta Arhipovnak, hogy maga is látott egy ilyen gömböt a föld alatt, amelyben halott idegenek fekszenek, és ami a legérdekesebb: holtukban is viselik ruhájukat...

Jakutföld Szibéria egyik leghidegebb, de ásványi kincsekben gazdag része. A Viluj folyó felső szakaszán található a Halálvölgy. Ezen a vidéken a földben fura fémtárgyak vannak, amelyek veszélyt rejtenek az emberek számára. Néhány ilyen rejtélyes tárgy a felszínen található. Ezek bunkerhez hasonló félgömbök, amelyek domború oldalukkal állnak ki a felszínből. Belül van egy kis "helyiség", amelyben néhány ember elfér, és ott mindig meleg van. A legrettenetesebb télen, amikor Jakutföldön a hőmérséklet nemritkán eléri a mínusz 40, sőt 50 Celsius-fokot is, a vadászok, ha egyáltalán bemerészkedtek a Halálvölgybe, e félgömbökben találtak menedéket.

Ma már eszükbe sem jut behúzódni, és az idegeneket is óvják a félgömböktől. Akik ugyanis rövid időt töltöttek ott, azok hamarosan súlyosan megbetegedtek. Akik pedig hosszabb vadászat közben egymás után több éjszakát töltöttek a félgömbökben, azok meghaltak.

Az ügyről feltűnést keltő cikket írt Valentin Pszalomscsikov, a matematikai tudományok doktora. De ő is más kutatók nyomdokain haladt. A "fémgömbökről" szóló első hírek csak 1936-ban érkeztek a fehér emberek világába. Akkor néhányan a helyiek vezetésével felkeresték az erdőkben megbúvó furcsa tárgyakat. A kis bunkerszerű helyiségek belső fala igen sima, mintha egy darabban öntötték volna. A fém színe vöröses, a fal vastagsága mintegy két centiméter. Találtak olyant is, amely nagyobb a többinél, és még egy rénszarvason ülő jakut is belovagolhat alája, mivel a félgömb egyik oldala ferdén kiemelkedik a földből.
Mielőtt valaki azt mondaná, hogy régebben valamilyen titkos szovjet katonai bázis volt a környéken, vagy a Vörös Hadsereg egy kísérlet után hagyta ott ezeket a tárgyakat, hadd jegyezzük meg: már a tizenkilencedik századi források is megemlékeznek Jakutföld e titokzatos tárgyairól! Viktor R. K. Maak balti származású orosz utazó írta több mint száz éve (amikor a Szovjetunió még nem létezett, a cári orosz hatalom pedig nem terjedt ki idáig), hogy a Viljuj felső folyásánál van egy kis patak, aminek neve jakutról lefordítva azt jelenti: "A nagy kondér elsüllyedt". Nem messze a pataktól az erdőben van egy hatalmas rézkondér a föld alatt, a talajból csak a széle áll ki. "Nem tudni, milyen nagy, de azt is beszélik, hogy egész fák nőnek benne."

forrás: Kárpátinfo.net
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Grandpierre Attila: A népmese igazságáról
Népmese: Az Özönvíz előtti világ

A magyar néphagyományban a moldvai székely mesében a hitvány gebe így szól: "aggyál nekem édes tejet három nap s akkor majd megmutatom, ki vagyok én". A szaka mítosz (Szibéria, Jakutföld) szerint "az Égisten tejfehér trónuson ül", s kozmogóniájukban "a mítikus fa tövében tejtó van.". Vagyis a világfa, a magyar népmese "égigérő fá"-ja a tejtóból született! Tejóceánból lett a világ a hindu mítosz szerint is. Az altáji tatárok szerint sámánjaik az égi tejóceánhoz igyekeznek feljutni, hogy igyanak belőle. A tej ugyanis "kozmikus szellemi táplálék", az élet vize, a halhatatlanság itala: mert a téridőn kívüli szellemi ősóceánt jelenti.

Nemere István: Szibériai rejtélyek 1,2,3. (2001./48.49.50 TVR-Hét)
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Ufók orosz krónikákban -

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td>
ufoazoroszkronikakban.jpg
A Kazani Egyetem könyvtárában őrzött krónika szerint Oroszországban kapcsolat létesült két világ között egy nyáron, amikor Mihail, a Romanov-dinasztia alapítója (1613-1645) uralkodott. Egy szolga, Jaska az erdőben egy fehér ruhás idegennel találkozott, aki az égbe hívta őt, és megígérte neki, hogy az utazás után visszatérhet a Földre. Ezután egy nagy "rézkazánnal" felemelkedtek, majd beléptek egy fehér, tisztaságtól ragyogó terembe. Ott varázslók hihetetlennek tűnő mutatványokkal szórakoztatták őt. Mielőtt visszatért a Földre, Jaska két varázserejű pénzt kapott a földönkívüliektől.
Egy másik krónika szerint 1663. augusztus 15-én Vologodszkaja tartomány egyik falujában, Robarevóban a helybeli papok és parasztok fél óráig követték egy negyven méter átmérőjű ragyogó tűzgömb mozgását egy tó felett. Néhány paraszt csónakokkal a tó közepe felé evezett, de a perzselő hőség miatt vissza kellett térniük. A zajtalanul haladó objektum két erős fénysugara a tó fenekét is megvilágította.
Szintén a XVII. században Jakutföldön megsemmisült egy ufó. Ennek a katasztrófának az emlékét őrzi egy hegylánc, melynek Ket-Kop a neve. A ket jakut szó jelentése nekiütközni, a kop jelentése pedig hajó. Egy helyi legenda szerint több mint egy évezrede egy repülő szerkezet nekiütközött ennek a hegynek. A helyi törzs tagjai az ufó rozsdaálló fémjéből késeket készítettek, amelyeket orosz kereskedőknek adtak el.
1847. október 12-én éjfél körül Szratovszkaja kormányzóság egyik városában a derült égbolt délkeleti részén négy kék és fehér fényoszlop jelent meg. A fényoszlopok egymástól néhány méterre lebegtek. Az oszlopok leszálltak a Földre, majd körülbelül két óra múlva elrepültek.
Egy év múlva, 1848. október 6-án egy bolosovi hivatalnok a következő jelentést küldte a belügyminisztériumnak: "Tegnap este kilenc órakor tízszer kékes villám cikázott a felhős égbolton, majd tíz órakor az ég közepén nagy folt vöröslött. Öt perc múlva alakját és színét megváltoztatva északnyugat felé indult."
A helyi újságok szerint ugyanabban a kormányzóságban 1847-ben és 1848-ban zöldessárga, sima arcú idegenek bukkantak fel. Ha valaki megszólította őket, ismeretlen nyelven motyogtak valamit, majd villámgyorsan eltűntek.
1855-ben egy sztavropoli újság közölte a következő tudósítást: "December 10-én a kormányzóság központjában egy furcsa meteort észleltek. Este háromnegyed hétkor a derült égen egy meteor tűnt fel. Körülbelül egy órán keresztül ott lebegett, aztán a Hold peremén piros fénypontocskák villantak fel. A fények rövidesen egy kört képeztek. Egyes szemtanúk a meteort napkeltéig látták."</td> </tr> </tbody></table>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="border-bottom: 1px solid rgb(0, 0, 0);">http://www.ufomagazin-net.hu/index.php?ufo=paraenciklopedia</td> </tr> </tbody></table>
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Ufók orosz krónikákban -

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td>
ufoazoroszkronikakban.jpg
A Kazani Egyetem könyvtárában őrzött krónika szerint Oroszországban kapcsolat létesült két világ között egy nyáron, amikor Mihail, a Romanov-dinasztia alapítója (1613-1645) uralkodott. Egy szolga, Jaska az erdőben egy fehér ruhás idegennel találkozott, aki az égbe hívta őt, és megígérte neki, hogy az utazás után visszatérhet a Földre. Ezután egy nagy "rézkazánnal" felemelkedtek, majd beléptek egy fehér, tisztaságtól ragyogó terembe. Ott varázslók hihetetlennek tűnő mutatványokkal szórakoztatták őt. Mielőtt visszatért a Földre, Jaska két varázserejű pénzt kapott a földönkívüliektől.
Egy másik krónika szerint 1663. augusztus 15-én Vologodszkaja tartomány egyik falujában, Robarevóban a helybeli papok és parasztok fél óráig követték egy negyven méter átmérőjű ragyogó tűzgömb mozgását egy tó felett. Néhány paraszt csónakokkal a tó közepe felé evezett, de a perzselő hőség miatt vissza kellett térniük. A zajtalanul haladó objektum két erős fénysugara a tó fenekét is megvilágította.
Szintén a XVII. században Jakutföldön megsemmisült egy ufó. Ennek a katasztrófának az emlékét őrzi egy hegylánc, melynek Ket-Kop a neve. A ket jakut szó jelentése nekiütközni, a kop jelentése pedig hajó. Egy helyi legenda szerint több mint egy évezrede egy repülő szerkezet nekiütközött ennek a hegynek. A helyi törzs tagjai az ufó rozsdaálló fémjéből késeket készítettek, amelyeket orosz kereskedőknek adtak el.
1847. október 12-én éjfél körül Szratovszkaja kormányzóság egyik városában a derült égbolt délkeleti részén négy kék és fehér fényoszlop jelent meg. A fényoszlopok egymástól néhány méterre lebegtek. Az oszlopok leszálltak a Földre, majd körülbelül két óra múlva elrepültek.
Egy év múlva, 1848. október 6-án egy bolosovi hivatalnok a következő jelentést küldte a belügyminisztériumnak: "Tegnap este kilenc órakor tízszer kékes villám cikázott a felhős égbolton, majd tíz órakor az ég közepén nagy folt vöröslött. Öt perc múlva alakját és színét megváltoztatva északnyugat felé indult."
A helyi újságok szerint ugyanabban a kormányzóságban 1847-ben és 1848-ban zöldessárga, sima arcú idegenek bukkantak fel. Ha valaki megszólította őket, ismeretlen nyelven motyogtak valamit, majd villámgyorsan eltűntek.
1855-ben egy sztavropoli újság közölte a következő tudósítást: "December 10-én a kormányzóság központjában egy furcsa meteort észleltek. Este háromnegyed hétkor a derült égen egy meteor tűnt fel. Körülbelül egy órán keresztül ott lebegett, aztán a Hold peremén piros fénypontocskák villantak fel. A fények rövidesen egy kört képeztek. Egyes szemtanúk a meteort napkeltéig látták."</td> </tr> </tbody></table>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="border-bottom: 1px solid rgb(0, 0, 0);">http://www.ufomagazin-net.hu/index.php?ufo=paraenciklopedia</td> </tr> </tbody></table>

Nagy kár, hogy bármikor is került sor a történelem folyamán ehhez hasonló találkozásokra, mindig csak értetlenül bámult rájuk az emberiség. Sosem voltunk szinkronban velük ahhoz, hogy megértsük őket.
 

propi

Állandó Tag
Állandó Tag
Hogyan szimuláljunk fekete lyukat vízcseppel?

Mi a közös egy vízcseppben, egy fekete lyukban és egy atomban?
Akár hiszik, akár nem egy lebegtetett vízcseppel szimulálható mind a kozmológiai, mind a szubatomi objektum.
:arrow:
http://www.sg.hu/cikkek/64564/hogyan_szimulaljunk_fekete_lyukat_vizcseppel


Ez nagyon érdekes! Ez a hármas szám tényleg katalizátor:rolleyes:
(köszi a képet beraktam háttérnek:D)
 

npkata

Állandó Tag
Állandó Tag
Én sokáig elhatárolódtam minden nemű miszticizmustól, de nem is olyan régen olyat láttam, ami megingatott ebben az elhatározásban. Egy reggel éppen a vasútállomásra siettem, dolgozni mentem. Még sötét volt, azt hiszem még hideg volt az idő, de az ég tiszta volt és a csillagok is láthatóak voltak. Tehát mentem és már majdnem beértem a pályaudvarra, amikor, valami miatt hátra néztem fel az égre és egy fényes valamit láttam magasan a házak felett amint fel-le mozog. Eleinte azt hittem repülőgép vagy valami ilyesmi, de nem. Csak mozgott fel le, hangja nem volt, és én ott álltam földbe gyökerezett lábbal. Világosabb volt mint a csillagok és olyan természetellenesen mozgott. Mikor bemondták a vonatomat "magamhoz tértem" és egy pillanatra elfordultam és amikor visszanéztem az a valami már nem volt ott.
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Én sokáig elhatárolódtam minden nemű miszticizmustól, de nem is olyan régen olyat láttam, ami megingatott ebben az elhatározásban. Egy reggel éppen a vasútállomásra siettem, dolgozni mentem. Még sötét volt, azt hiszem még hideg volt az idő, de az ég tiszta volt és a csillagok is láthatóak voltak. Tehát mentem és már majdnem beértem a pályaudvarra, amikor, valami miatt hátra néztem fel az égre és egy fényes valamit láttam magasan a házak felett amint fel-le mozog. Eleinte azt hittem repülőgép vagy valami ilyesmi, de nem. Csak mozgott fel le, hangja nem volt, és én ott álltam földbe gyökerezett lábbal. Világosabb volt mint a csillagok és olyan természetellenesen mozgott. Mikor bemondták a vonatomat "magamhoz tértem" és egy pillanatra elfordultam és amikor visszanéztem az a valami már nem volt ott.

Ha csupán akkora volt mint a csillagok, akkor lehet, hogy elnézted. Egyszer én is azt gondoltam, hogy valami rendkívüli és rejtélyes látomásban van részem, de amikor magamra erőltettem egy kis nyugalmat és mozdulatlanságot, akkor sajnos rá kellett jönnöm, hogy csak az érzékeim tréfáltak meg...:p
 

Mira*

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha csupán akkora volt mint a csillagok, akkor lehet, hogy elnézted. Egyszer én is azt gondoltam, hogy valami rendkívüli és rejtélyes látomásban van részem, de amikor magamra erőltettem egy kis nyugalmat és mozdulatlanságot, akkor sajnos rá kellett jönnöm, hogy csak az érzékeim tréfáltak meg...:p

Én azt hiszem úgy születtem, hogy a környezetemnél fogékonyabb voltam a furcsa, rejtélyes dolgokra. Egyszer velem is történt egy furcsaság, ami biztos, hogy nem úgy volt. Szóval a lányommal méregettük egymás ujjait (ő még pici volt) és döbbenten láttuk, hogy a kisujjam majdnem ugyanakkora, mint a gyűrűs ujjam. Kétszer is rácsodálkoztunk, aztán a következő pillanatban minden a helyére állt vissza. Ma sem értem mi történt, pedig ketten is láttuk.
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Én azt hiszem úgy születtem, hogy a környezetemnél fogékonyabb voltam a furcsa, rejtélyes dolgokra. Egyszer velem is történt egy furcsaság, ami biztos, hogy nem úgy volt. Szóval a lányommal méregettük egymás ujjait (ő még pici volt) és döbbenten láttuk, hogy a kisujjam majdnem ugyanakkora, mint a gyűrűs ujjam. Kétszer is rácsodálkoztunk, aztán a következő pillanatban minden a helyére állt vissza. Ma sem értem mi történt, pedig ketten is láttuk.

Valóban, ez még mulatságosnak is tűnhet (remélem Ernő nem jár erre, mert biztos lecsapna a témára :mrgreen:). Bár az, hogy ketten is láttátok...az azért gyanús. Én is átéltem ilyent a minap is. Egyedül ültem az íróasztal előtt és a monitor mellett megláttam egy tárgyat. Még rá is csodálkoztam, hogy hogy a fenébe kerül oda, amikor nem ott van a helye. Aztán felálltam, hogy elvigyem onnan... és nem volt ott semmi!

Ezt csak azért mondom, hogy néha jobb, ha az ember még a saját szemének sem hisz... Persze tudom, hogy nem minden az érzékek játéka, az ember biztos képes megkülönböztetni egymástól egy víziót, vagy a valóságot, de nem árt az óvatosság...:)
 
Oldal tetejére