sincomi versei

Ûzenet

Üzenet

Legyetek büszkék
ti magyarok
amiért az
árviz elleni
küzdelemben
csináltok!

palócföldi

A példa hatalom

A példa hatalom

Hatalmam van
de édekevés
és nagyhatalmat
az nemlenne jó
azt nemszeretnék

mert mit csinálnék
vele ha volna
biztos vagyok benne
hogy sok butaságot
magával hordozna

erre életemben
lassacskán rájöttem
hogy a hatalom mégis
azért van hogy terjedjen

de mikor s hogyan
lehet a hatalom nagyobb
és mi segít abban ha
korlátolt is vagyok

a legnagyobb segitség
amiröl olvasok itten
a példa hatalma
jó példákat adni
erre segits meg jóisten!

palócföldi<!--IBF.ATTACHMENT_352--><!-- THE POST -->

Azt hitte...

Azt hitte...

Valaki ott felejtette
a pénztárcáját
a bankban
a sok pénz benne

egy másik
megtalálta(?)
és magához vette
de valaki ezt meglátta
s a pénzét megmentette

mégis bíróságra
került az ügy végre
a rendörség tette
mely lopásnak itélte

- én nem loptam kérem
az isten küldte
az ö ajándékát bizony
a bíróság ne sértse

a hitünkel is
néha igy van
a javunkra hiszünk
szerencsénk volt
erös vár a mi istenünk

palócföldi

Eltünt müvészet

Eltünt müvészet

- De jó lenne
királynak lenni
oly boldog lennék
semmit tenni
álmodoztam
ezt akarnék
így nézett ki
egy boldog ég

de az élet ON
mindenki rohan
innen oda...
és vissza nyomban

mert sok a munka
menekülnénk
a semmittevésre
úgy gondoljuk
tartunk igényt

de miért van úgy
ilyen az alkat?
ha nincs mit tenni
a semmittevés zaklat

csak bámulni
nincsen idö
sem olvasni
mert másra kö

a semmitevés
müvészete
már nincs többé
egy betegség volt
a királynál
a mesébe

palócföldi

Trainee

www.traineeguiden.se

Mi az ami
most felkapott?
ahová most
csalogatnak
a legismertebb
nagyvállalatok?

bejutni ugyan
nagyon nehéz
de terjedni fog
igy mondják
a trend erre néz

megtanultad
jeles lettél
sok jó pontot
is megszereztél
és minden tehetöt
is megtettél

de egy vállalat
egy uj világ
a tudásod
bövitened kell
és metanulni
az uj kultúrát

ezt mint trainee
elsajátídhatod
a vállalaton belül
a vállalatot
gyakorolhatod

palócföldi

Optikai valóság

A valóság lehet
optikai
amit látunk
ami hangos
ami látványos
úgy látjuk
hogy az látszik
és az éltünket
teszi ki

aki sokat
a TV-t nézi
nála a valóságát
talán az formálja ki
mert az hiszi
hogy azt amit lát
maga a valóság
és életét tölti be
mint optikai

de vannak
akik más
valóságban élnek
mintha
nemvolnának
mert valóságszegények
a napjainkat
nem töltik be
mintha
az ö valóságuk...
mintha
nemis léteznének

palócföldi

Uj müfaj

Uj müfaj

- "Nagyon szeretem
ezt a zenét!"
ilyet szabad
a TV-ben mondani,
ezt mondhassa
egy megasztár is
ha valami
szép müvészi

mindent lehet
mondani szokták
de hát mégsem
ha valaki
cigarettázik
a fajtáját
reklam lenne
megosztani
szokás tehát
fogd be a szád!

de megszületett
az uj tendencia
a müvészek
küzdelme a
túlsúly ellen
a nyilvánosság elött
is müvészet
és éppen ezért
ha te is küzdesz
többé nemkell
szégyenkezned
mert lett müvészet

palócföldi

Válni akarok!

- Válni akarok,
szörnyü a férjem
de úgy hogy
hogy szenvedjen
nagyon fájjon neki
mert megérdemli!

- van egy módja
megmondhatom
a tanácsadónál...
ezt javaslom
tégy úgy mintha
minden rendben lenne
csókold meg öt
ha botlana
és csúnyán felelne
a kedvenc ételére
ís gondolni kell
és amikor a
legjobban érzi magát
akkor mond hogy
most válnod kell

- na, mi történt
mi lett a vége?
- csodás a férjem
a tanács jó volt
mert felfedeztem
a boldogságom végre

palócföldi

A piac

A piac

Olyan vagyok
mint a piac
utólag
szabályozom
magam
...nemcsak bosszant
hanem riaszt

utólag
tudom meg
hogy valamit
rosszul tettem
jó lett volna
a leves de sót
bele tenni
elfelejtettem

de ha csak
ennyi volna
itt ma a baj
elfelejtetted a ...
mondja
szemrehányóan
nekem
a csaj

hamar csöd
lessz itt
ebben a közegben
nemtehetek róla
a kereslett nagy
s nekem
nincs pénzem

palócföldi

Palóc vers

A rendezökröl

Az egyik
eltorzítja
a darabot.
a saját
felfogásának
a megerösítését
keresi benne
vagy ráerölteti,
ürügyül használja ki,
önmagát megvalósítani
benne keresi

a másik a hívö
belemélyed
a tartalmába,
szövegcentrikus,
a mondanivalóját
abban keresei
és kibányássza.
az a szent
a mit a szöveg
mondani akar
és az keríti
a hatalmába

palócföldi

Palóc vers

Férfifogás

Tud valamit
a szemén látom
elmondaná
le is írta
hát elolvasom

- az nem elég
hogy szép vagyok
nemcsak szerezni
egy pasit
de megtartani
öt is akarok.

- van itt még titok
ezen a téren,
hisz minden módszer
elcsépelt régen?

egy ismert old news
hogy jobb hallgatni?
a beszédes nö
a férfit üzi.

de nézz a szemébe
és vard meg a pontot
és jusson az eszedbe
hogy tegnap mit mondott

- hogy sikerült az este?
harcsát fogtál!
én meg téged
de erre te
nemgondoltál

palócföldi
<!-- / message -->

Micsoda ez?

Nepróbálj
meggyözni engem
arról aki voltál!
lehettél volna
király vagy
bankár
de most
mint hajléktalan
nemszámít
nemtudom elhinni
hogy nagy voltál
s mit tettél
az aktiv korodban

valahogy
igyvan ez velünk
egy fundamentális
akarat müködik
vagy képzelhetö el
mibennünk:
hogy fejlödjön
gyermekünk

hogy ez a
bebetonozott
akarat
vagy elvárás
micsoda,
magyarázza
el nekem
ki tudja!

palócföldi

Palóc vers

Rabszolgáink

Fura dolgok
ezek a proteinek
a testünk a helye
millióféléknek

mindegyikük
egy mirákulum
ahhoz képest
hogy a testben
véletlenszerüen
képzödhetnének
ilyenröl nemtudunk

de hogy mégis
értsd meg egy kicsit
ezt a lehetöséget
a valószínüséggel
érzekelhetem neked
mondja a tudós itt

a kollagén protein
esetében
spontán módon
létrejönni
lehetöség nincsen
ennek valószínüsége
olyan kicsi
mintha egy forgószél
menne át
az ócskapiacon
es ennek
eredményeképpen
simsalabim
egy repülögép
álna utána ott készen
hát lehet ezt hinni?

palócföldi

A szoknya alatt

* * A szoknya alatt

Az áruházban
van sok bugyi
de... nemérdekli
a szoknya alatt
mégis tuti

bebújni a
szoknya alá
az uj technikával
azt már lehet
de csak suttyomban
hogyha kedves
mindkét szemed

a biró kérdi
- miért tetted?
- sportot üztünk
a barátommal
a felelet

- de nemszabad
a törvény tiltja
megértetted!
- igen uram
de ezellenn
hogyha szabad
fellebezek

lehetnek még
ujdonságok
a szoknya alatt?
hogy ez igy van...
a kíváncsiak
tanuskodnak

hogy mi történhet
a szoknya alatt
s hogy mit nemszabad
a törvény akar
a technikának
gátolni a
szabadalmat

palócföldi
* *

Rabszolgáink

Vágyakozás

Vágyakozás

A vágyakozás
állapotában
szenvedhetünk
mert a vágy
nemtudja
kielégíteni
a jelenben
testünk, lelkünk

a vágy okozza
úgy érezzük
hogy van hiány
valami hiányzik
és vágyunk
vmi után
amit a jövöben akarunk
megvalósítani
amit a jelen,
a szügség
tulajdonképpen
nem kíván

a feszültség amely
ilyenkor létesül
az elmét ejtheti
a fogságába
csak maga
a vágy szentesül

megszünik az
önállóságod
mert a vágy
a jövöt prancsolja
hogy legyen nálad
már most;
a jelent nemlátod
vagy nemtalálod

a sóvárgás
az már egy csapda
jövöje sincs már
a vágyakozásnak
ezért mihaszna
a vágy
lebegni kezd
vágyakozássá válik
a reménytelenségel
párosulva
az idöd pazarolja

palócföldi

Csóktilalom

Csóktilalom

Egy fiatal lány
lázatt kapott
és fejfájásra
panaszkodott

két nap után
végtagjain
ezekután
amputáltak

és két hetes
csóktilalmat
a városban
határoztak

palócföldi

Palóc versek

Uj üzletág

Csere-bere. Valaki becsap és mégis
neked lesz lelkiismeretfurdalásod.

Mint turista
történt vele
idegenben
- hamis a pénzed!
- vissza kapta -
- markolj bele!

esélyed sincs
mert nemláttad
egy csere történt
s a jó pénz helyett
a hamist kaptad

mit tehetne...
az idegenben
- minket ettöl
megkíméljen,
vigye vissza
ahol kapta!
most ezt hallja

persze nemmegy
zavarba jött
mert resteli
hogy megtörtént
s a természete
is szégyenli
hogy merne ilyet
állítani

ahogy elhangzik
egy vád is lehet
enyhén szólva
az ártatlant
mégis sujtja
a lelkiismeret

palócföldi

Palóc mese

A palóc kocsmáros és a rabló - mese

1. A szándék befolyásolható

Volt egyszer, hol nem volt, Palócföldön volt, - hogy hol pontosan, ne keresd, mert ma már nincs feltüntetve a térképen - volt egy kövér kocsmáros. Jól ment nekije az üzlet, jól keresett. Vallásos révén természetesen nem csalt, nem csapott be soha senkit tudatosan. Büszke is volt erre, ki is hangsúlyozta gyakran a vendégei elött. Bíztak is benne az emberek.

Akkoriban a palócok általában is nagyon lelkiismeretesek voltak, most is ritkán lopnak, de akkor sohasem! A kocsmáros pénze szabadon hevert ott egy nyitott fiókban - még zár sem volt rajta - mégsem nyúlt hozzá soha senki.
Ha a kocsmáros éppen nem volt a helyén, akkor a palócok töltöttek maguknak és betették a pénzt a nyitott fiókba, néha még többet is, mint kellett volna. Az is megeshet ugyanis - jól tudták - hogyha többet ittak a kelleténél akkor elfeledkezhetnek a dologról, a biztonság kedvéért néha kétszer is fizettek.
Adóbevallás még nem volt akkoriban. És pénzben soha nem szenvedtek hiányt az akkor emberek.
Híre járt ennek persze az egész világon, egy rabló fülébe is eljutott. O˝ kifürkészte a terepet, megtudta, hogy csendo˝rök nincsenek abban a faluban, csak jó messze, egy másik faluban, Aszódon. Azért lehetett ez így, mert nem volt szükség rájuk.
Egyik nap a kocsmáros Pali bácsi az eperfa alatt üldögélt és elszundikált. Kevés vendég jött a kocsmába ez ido˝tájt. A falu népe kint volt a határban kukoricát kapálni és még tudom is én mi mást csinálni, az asszonynép pedig fo˝zött odahaza, - akinek gyereke is volt, azzal együtt- szorgoskodtak.
A rablónak könnyu˝ dolga volt, fel sem tu˝nt senkinek, hogy a kocsmába vette az irányt.
- Jaj, de jó lenne egy kis sör! - sóhajtotta.
Egy sörre még éppen futotta a pénzébo˝l.
Pista bácsi már messziro˝l észrevette, hogy jön valaki, szívélyesen fogadta, ahogy szokás volt Palócföldön. A palócok vendégszeretete ismert volt messze Budapesten is.
Jó emberismero˝ is volt Pista bácsi és mindjárt látta, hogy ez az ember nagyon szegény, a ruhája annyira kopott volt már. Mielo˝tt szóhoz jutott volna a rabló, megszólította:
- Kér egy pohár sört? Ingyen adom ma, mert jó kedvem van, tessék csak bejönni és megpihenni, mert csuda meleg van odakinn! Jól megy az üzlet, én már megkerestem a családnak valót.
- Nagyon köszönöm! - mondta a rabló és máris elfelejtette, hogy mi ügyben is jött, meghatotta a kocsmáros meleg fogadtatása.
A sör is nagyon ízlett neki, kért hát még egy pohárral és meg is fizette az árát. Úgy tervezte, miután elfogyasztja, továbbáll. Eszébe sem jutott, hogy megrabolja a vendégszereto˝ palócot.
Arra, hogy a vendég nem palóc volt, Pista bácsi már régen rájött, mert csak a palócok tudtak palóc tájszólással beszélni. De, hogy hová megy a faluból tovább, azt nem kérdezte, ilyet Palócföldön nem kérdez az ember. Megy, ahová megy, Isten kegyelmével.
De, a rabló, amikor fizetett, meglátta a sok pénzt Pali bácsi fiókjában.
És a helyiségben csak ketten voltak.

folytatjuk

palócföldi

Palóc mese

A palóc kocsmáros és a rabló - mese

2. Fel a kezekkel

- Fel a kezekkel! - kiáltotta a rabló és kihúzott valamit valahonnan, ami tisztára úgy nézett ki, mint egy fegyver. Még maga is megijedt a saját kiáltásától, mert köröttük síri csend uralkodott, hiszen egy lélek sem volt a közelben. Illetve, ki tudja!
Azért fenyegeto˝zött, hogy saját magának is bizonyítsa, itt rablás folyik, aminek o˝ a fo˝ho˝se.
Pali bácsi felállt és felemelte kezeit. Nem szólt egy szót sem. Nem tudta eldönteni, viccnek vegye vagy sem, de félt a fegyverto˝l. Magát a rablót könnyu˝szerrel kidobta volna, mert az nagyon soványka volt, de, mert volt már katona, tudta, hogy a fegyver nem játékszer.
A rabló most már csendesebben folytatta, nehogy valaki meghallja a hangoskodást.
- No, mi lesz már? Itt van egy zacskó, ide rakjon bele mindent, ami a fiókban van! Megértette?
Úgy ezer pengo˝re becsülte a pénzt. Az nagyon sok pénz volt akkoriban, még egy házat is lehetett volna venni érte.
Pali bácsi nem mozdult meg, de agyában annál inkább cikáztak a gondolatok. Még meg is sajnálta a rablót, de mivel ilyesmiben még nem volt része annakelo˝tte, nem tudta mihez kezdjen, csak állt megdermedten, tanácstalanul.
- Adok neki száz pengo˝t abból, ami a fiókban van, - gondolta - körülbelül ennyit kerestem az utolsó hónapban. Van kertünk és majdcsak megélünk valahogyan a családdal.
A pénz másik részét már odaígérte a sörgyárnak, ahonnan a sört rendelte, ami lehet, még elég sem lesz kiegyenlíteni a tartozást.
- Látom, hogy pénzre van szükséged, koma. Hát, adhatok neked száz pengo˝t, ennyi az enyém. A többiért jönnek holnap, be kell fizetnem a gyárnak! Jó sörük van, ugye? Abból ittál te is! - szólalt meg végül hangosan, miközben még maga is elcsodálkozott azon, hogy így megeredt a nyelve, hogy még alkudozni is rákezdett.
De a rabló nem lágyult el, félbeszakította:
- Kezeket fel! És csináld, amit mondtam, ha kedves az életed!
- De a száz pengo˝t odaadom neked, nem érted!? Adományként. Le is írom becsületszavamra, hogy neked adtam, ha akarod.
- Ne pofázz, kezeket fel! Egy szót se tovább! - válaszolta gépiesen.
- Tegyél minden pénzt a fiókból, ide ebbe a zacskóba!
Nem mutatta ki ugyan, de a szíve azért kicsit megenyhült, amikor meghallotta, hogy kaphat száz pengo˝t, s még csendo˝rök sem erednek a nyomába. Ezt érezni is lehetett rajta. Még egy rablónak sem könnyu˝ megölni saját jótevo˝jét.
- Hogyan? - kiáltott fel truccosan Pista bácsi és már nem volt olyan szívélyes a rablóval. Magában pedig azt gondolta, talán bizony bolond ez az ember, hogy lehetetlent követel to˝le.
A rabló is, amikor felmérte a helyzetet, haragudni kezdett magára, hogy lehetetlent kíván.
- Kezeket le! - parancsolta most elrestellve magát, s hogy takargassa saját melléfogását, Pali bácsit kezdte okolni.
- Hát, valóban olyan buták itt a palócok, mint mondják?- Nesze itt van száz pengo˝ és menj békével. Ha én adom szabad akarattal, akkor senki sem fog üldözni majd, nem kell félni. Egy hónapig biztos elég lesz mindenre még finom sörre is.
- Te tinó buta paraszt! Ha elveszted az életed, akkor mit fogsz majd csinálni az összes pénzeddel, gondolkozz csak egy picit!? - mit szól majd a családod, ha meghalsz?
- Csak száz pengo˝t adhatok pajtás - mondta higgadtan a Pali bácsi, mert észrevette, hogy lehet vele vitázni is, és ez növelte kissé a fölényét - a többi nem az enyém? Tessék itt van száz forint ez a tiéd lehet most, becsületemre mondom.
A Pali bácsi sokszor vitázott már ezelo˝tt a kocsmában még az ittas emberekkel is akik elvoltak keseredve valamiért. Rábeszélni o˝ket, hogy nyugodjanak meg, azt jól tudta hogyan kell csinálni, de azok palócok voltak és hamar lecsendesedtek, de ez? Egyszeru˝en békecsináló volt Pali bácsi, ha kiütött ott valami balhé, ami ugye nem volt ritkaság a szorgos palócföldön sem. Legtöbbször szerelmi ügyek.

De a palócok azonban nagyra értékelték a becsületet akkoriban. Amit ígértek és kezet fogtak rá az úgy is volt. Nem kellett semmilyen írásos nyavalya mindenre két tanúval aláírva - ilyen cifraságot el sem hittek volna, hogy létezik, hacsak nem a pestiek találták ki. De honnan tudja ezt ez a rabló, O˝ nem volt palócföldi, ami észreveheto˝ volt a tájszólásán. Akkoriban váltakozott a tájszólás még faluról falura is, mint a népviselet, de ezt a tájszólást nem ismerte fel Pali bácsi sem, mert... de hagyjuk ezt most. Csak hírbo˝l halotta hogy furcsán buta emberek laknak itt a palócföldön, hiszékenyek, mint a liba és hisznek a babonában. Hogy honnan származott azt én sem tudom.

A rabló, ha nem más, akkor kicsinyesen ugyan de rafinált volt. A buta rablók élete nagyon rövid gondolta és ezt már megtanulta jól a börtönben. Nem is olyan buta ez a paraszt - gondolta, de nem bízott meg a Pali bácsi szavaiban. Majd mégis üldözo˝be vehetik, kutyákkal, mint ezelo˝tt és mivel szaladni már nem bír annyira. Megeshet, hogy elkapják.
Szó, ami szó, de mennyit ér a szó, mint ígéret egy rablóhoz? De ha a Pali bácsi saját maga rakja be a pénzt a zacskójába? Gondolta - akkor azt mondhatja, hogy O˝, a buta palóc, saját maga rakta bele. Így nem lehet szó rablásról, nem? Azért hogy megijedt a fegyverto˝l az, az Ö dolga, gondolta a rabló erro˝l O˝ nem tehet.
Azért rakta bele a pénzt, mert gyáva volt. Hiszen a fegyveremben nincs töltelék sem, mito˝l kellene itt úgy megijedni? Tehát még egyszer ráparancsolt:

folytatjuk

mvh
palócföldi

Palóc mese

A palóc kocsmáros és a rabló .- mese

3. Az angyal közbelép

- Buta kövér paraszt! És ehhez káromkodott is egyet, amit itt nem lehet leírni sem, mert magát az Istent szidta emiatt. Utoljára mondom, hogy minden pénzedet a fiókból rakd
ide a zacskóba! Értetted!
De a Pali bácsi értette, hogy hogyan kell kezelni a felvadult helyzeteket. Olyat, hogy saját maga betegye a pénzt a zacskójába, becsületes embernek eszébe sem került. Úgyis meghalok, ha Isten akarja - gondolta - itt most legjobb lecsendesíteni a rablót.
- Persze hogy értettem, de az angyalom azt mondja, hogy ne tegyem, ez nem volna helyes, mert itt a pénz, ami a fiókban van már nem az enyém. És a kezében tartotta a száz pengo˝t. Itt az ideje, hogy befizessem a gyárnak, ahonnan a sör jött, ami ízlett neked is, és csak körülbelül száz pengo˝m marad itt, amit most neked akarok adni. Mindenemet odaadom most neked nem érted? Mit akarsz még? Most az volt a fontos hogy sokat beszélhessen. De a rabló közbevágott.
- Csak pénzt akarom és az öszeset! Mondta a rabló határozottan és még egyszer megismételte a Pali bácsi által még nem ismert káromkodó harangot.
- De az anyalom azt mondja, hogy nem tehetem, mert a pénz nem az enyém, már útba is vannak érte és beszedik a következo˝ szállításnál. Már Aszódon vannak lovaskocsival, új szállítmánnyal Budapestro˝l, mondja az anyalom.
- Most már elfogyott a türelmem és nem akarok hallani többet ezekro˝l a butaságokról! Te buta babonás paraszt! Én nem látok itt semmilyen angyalt! És engem ne próbálj ilyen mesékkel szórakoztatni! Mint gondolsz mindenki olyan buta, mint te, hogy bevesz ilyeneket?
A rabló természetesen nem értesült arról, hogy palócföldön voltak igazi házi angyalok, akik o˝rködtek ház lakói felett. A Pali bácsi tehát, nem hazudott.
De ez nem számít! Ö nem hazudott volna még egy rablónak sem. Ha tu˝zvész lett a faluban, akkor a házi angyalok feladata volt példáúl kiengedni a jószágot, nehogy bent égjenek.
Akkoriban nem voltak motorok sem, hanem gyalog közlekedtek az emberek, vagy lovaskocsival, akiknek módjukban állt. Lovagolni lóháton az nem volt szokás itt palócföldön. Ezekro˝l a házi angyalokról persze csak a palócok tudtak, mert O˝k ismerték O˝ket személyesen. Mások azt hitték, hogy ez csak valami babona. Nem csoda tehát, hogy a rablót egyre felbosszantották az ilyen "mesék".
Azt hitte most, hogy a Pali bácsi csak átakarja ejteni O˝t, mint bolondot. Ezért még jobban felgerjedt.
- De a parancs, az parancs, nem?
- Az én parancsomra hallgass te te...buta tök, mert ha nem, akkor... és itt egy sorozat káromkodás hangzott el, amit a gyerekeknek legjobb nem meghallgatni.
- De az én angyalom mondja, hogy ha rosszat csinálok, akkor a pokolba kerülök veled együtt és ott kínozni fognak örökkön örökké. Hát erre nem gondoltál?
A rabló mintha nem is hallotta volna a végét, folytatta.
- Nincsen itt semmiféle angyal, nekem ne hazudj, én nem látok itt senkit, csak téged egy dumás, paraszt, buta palócot, aki hülyéket mesél itt nekem. - De a pokolról volt a rablónak értesítése ezért folytatta. - Miért kerülnél a pokolba ezer pengo˝ért? Kb. annyid van ott a fiókban. Nevetséges az egész!
- Nem tudom én sem, mondta Pali bácsi, de a pap is azt mondja, és akkor a pokolba kerülsz te is velem együtt ? azt pedig azt hiszem, nem akarod. A szemedre fogom hányni ott, amiért oda kerültem, amíg csak élek.
A rabló maga sem tudta hogy mit higgyen ebben a dologban, de most demonstrálta a fölényét.
- Te buta palóc! Ez csak üres duma, és ha nincs pokol, akkor nem juthatunk oda!
A Pali bácsi is túlzottnak érezte a pokolba kerülni ezer pengo˝ért, ezért folytatta.
- De a parancs mégis csak parancs! Nem?
Ez a kocsmáros teljesen bolond. Mit csináljak vele? A rabló esze megakadt itt a gondolkodásában. Nem tudta, hogy hogyan érveljen tovább. Ki parancsol itt neki más, mint én ? vagy mégis? Egy bolonddal vitázni nem lehet, de megsérteni sem ? gondolta a rabló ? nekem is van erkölcsöm. S máris eltette gondosan a fegyverét, mintha misem történt volna. Mintha mindent elfelejtett volna, ami történt ez elo˝tt. Csak a bolond kocsmároson gondolkodott hogy milyen buta.
Köztudott volt az is a palócok között, hogy volt itt palócföldön ilyen betegség ? valami misztikus módon ? megtörténhetett, hogy az ember felejt az egyik pillanatról a másikra. Ez történt talán a rablóval is. A rabló azonban nem volt a tudatában ennek. - Te tudod, hogy mi történhetett?
A Pali bácsi csak figyelte nem szól egy mukkot sem, ez egy nem várt fordulat volt - mialatt a rabló önmagába elmerülve elgondolkodott, hát mégis olyan buták ezek a palócok? Ezt sohasem hittem volna... Csaknem sajnálni kezdte O˝ket.
De alig vették észre mindketten mire betoppant a kocsmába a pap.

A papnak nem volt más dolga ilyenkor, a templom üres volt ? még vasárnap is hozzáteszem ? és ilyenkor szívesen a kocsmába vette az útját, hogy elbeszélgessen a Pali bácsival vagy mással, aki éppen ott tartózkodott. Amint belépett észrevette az idegent, különösebb feszültséget sem észlelt, tehát barátságosan köszönt.
-Sziasztok! Meginnátok egy sört most velem, én fizetek! Nem is várta meg a feleletet, leült a rabló mellé.
A Pali bácsinál akadt meg ezután a szó ? most illedelmesnek kell mégis lennie gondolta - és így szólt a rablóhoz.
- Hogy is hívnak, vendégünk? Szeretnélek bemutatni a papocskának.
A paptól csak nem kell félnem gondolta a rabló egy kis zavart azért elárulva felelte:
- Szia! Rudi a nevem.
-Szia Rudi, válaszolt hozzá fordulva a pap. Hát mi a szél hozott ide hozzánk, a faluba, kérdezte azután a pap?
A rabló a Pali bácsira nézett, aki érezte, hogy egy kényes helyzetbe került, aki csak úgy jámborúl nézett vissza rá a pult mögül, s miután a rabló kifürkészte egy pillanatig, mintha felbátorodott volna felelte:
- Csak úgy, bejöttem egy sörre, felelte a rabló.

folytatás köv

mvh
palócföldi