Energia- tanmese
Energia - palóc tanmese
Most a tanmese 18-ik részéhez értünk.
Megnyílt az álomkép videója. A Józsi bácsi elégedett volt. A Tiboréknál pedig megnyitott ett uj folyamatot a napenergia érdekében. A Tibor lassan belátja az uj lehetöségek szügségességét. De most mi lesz. Hogyan fog beszámolni a fejleményekröl az ujságírók elött?
18 Hazudni nemszabad
A Józsi bácsit most ott találjuk az ágyán feküdve. Egyszerüen lefeküdt pihenni egy picit. Elszundított egy félórára és ilyenkor megnyilt az álomképek videója közötte és a családja között. Nagyon finom volt a sztrapacska is mondta, amikor elmesélte a feleségének a történteket. Jól érezte magát egyszerüen mondta az álmában és különösen annak örült hogy találkozhatott a "hatalommal", a magorok Királyával. Megismerhette a családját is amit amit mint palóc különösen értékelt. A Tibor is ugyancsak hatalomnak kezdte csintalanul titulálni viszont a Józsi bácsit, de ezt most nemmondta, legyen ez saját titkuk.
A családja is nagyon örült hogy ilyen barátságosan fogadták. Ez az álomkép megynyugtatta a feleségét is és nem izgatta öt azzal hogy azonnal jöjjön most haza, de azt is mondta hogy már nagy kíváncsisággal várják öt a falu vénei.
Most megszünt az alomkép, mert felébredt, és most ébren gondolkodott feküdve az ágyon. Amit még eddig nemtudott és nemis tudott volna beszámolni róla azon rágódott. - Milyen mértékben sikerült ugyanis megnyerniuk a Tudóval a Tibor érdeklödését a napenergia iránt. A Tudóval együtt ezt szorgalmazták ugyanis ma este.
Azt tudjuk, hogy meggyözni eddig még másnak sem sikerült még a Tudónak sem. Szerencséjükre a Tibor felvolt fegyverezve empátiával és ez a tulajdonsága hozzásegítette öt most hogy a szivével is hallgasson a Józsi bácsi és a Tudó érveire és ne csak formálisan beszélgessen velük - úgy általában diplomatikusan - mert megtehette volna azt is, vagy a sok munkára hivatkozva teljesen figyelem nélkül hagyhatta volna dolgot. De nem ezt tette, mert idöt szakított és beleélte magát a Józsi bácsi börébe is és mint bölcs embet hallgatta meg öt. Elözöleg persze az országban elöállt energiahiány is megrendítette. Nyitott lett ahogy mondani szokták és képes volt befogadni a Józsi bácsi bölcsességét. Egyszerüen nemvolt büszke tipusú a Tibor ami megakadályozta volna öt abban hogy meghallgassa Józsi bácsit, mint ezelött a tanácsadóit is szokta. Akiknek - amint tudjuk - más volt vélményük a napenergiáról. - Eddig lebeszélték öt a napenergia használatának a lehetöségéröl.
- Te is megszoktad figyelmesen hallgatni az embereket? Sokszor butaságokat beszélnek ugye, és ilyenkor nehéz meghallgatni amit mondanak? De ezt sajnos csak akkor lehet megtudni ha már meghallgattuk öket, nem? De ha megtesszük a fáradságot a meghallgatásukhoz akkor váratlanul találkozhatunk még bölcsekkel is.
A Tibor is tudott figyelmesen hallgatni és nem feltétlenül csak a saját véleményét hangoztatni és megvédeni. A Józsi bácsi észjárása is most azt hiszem kicsit megfogta öt. És ez igy is volt szokás - tehát meghallgatni kell öket - a más országok küldötteit. És a segíteni akaró küldötteket különlösen.
A napenergia jelentöségét jobban megkell fontolnom ezekután, határozta el most magában a Tibor. Az energia problémája most ugyanis nagyon aktuális is lett. Igazat mondanak valóban a tanácsadóim? A Józsi bácsi is szeretett volna számításokat kapni tölük nemcsak légböl kapott véleményeket de nemakarta firtatni tovább ezt témat. De ekkor magára is hagyta öt a Józsi bácsi mert ugye a Palócföldön nemvolt szokás sokáig maradni mint vendég a háznál ezért úgy érezte hogy eljött az ideje hogy elköszönjön:
- Az Isten áldja meg a Józsi bácsit! Nagyon örültünk hogy a vendégünk volt. Megkérem a Szelszit hogy keresse fel holnap és a rendelkezésére álljon. Ezután eltávoztak a Szelszi segítségével a hotelba, idézte fel a gondolatiban.
Nem túlzás, ha mégis úgy gondolnád, hogyha elmondom azt hogy, mintegy csaladi tag távozását érezték a Tiborék, amikor távozott, mert inkább lehangolt lett utána a pillanat mint felszabadult. Az est folytatása sem lett mint a megszokott. A Tudó is igy könyvelte el magában az uj légkört. Az esti eszmecsere erröl-arról, a Tibor külföldi útjárol is elmaradt - mintha most fontosabb dolgokról lett volna szó, mintha a Tibornak most egészen más járt volna az eszében.
Ha oda bepillantunk - ugyanis az eszébe - akkor megtudhatjuk hogy az energia kérdése furdalta ott megint, amely gondolatokkal napokkal ezelött is olyan sokat foglalkozott. De mintha mégis most fedezte volna fel az uj lehetöségeket, amelyek ezelött is ott feküdtek a magorok elött, de kihasználatlanul.
Hát a nyáron nyilvánvaló hogy sok a napenergia és a többletje télen kellne ugyebár. Hát akkor megkell fogni az egyik részét a nyáron ha lehetne. De hát ez már megvan oldva, jött az eszébe! Az erdö és a növényzet megfogja amiböl éppen olyan sok van a Palócföldön hogy ott nemszügséges a gáz. Itt is erdösíteni kellene és energiatermelö növényeket termelni, többet mint ezelött. Itt talán segíteni is tudnának nekünk a palócok. És igy nemlennénk teljesen kiszolgáltatva ha megint történne valami akadály a gázszolgálattal kapcsolatban mint mostanában. Ezenkívül elöbb utóbb mindenképpen bajok jönnek annak ellenére is; ha nemtanulunk meg spórolni az energiával.
Gyors gondolkodású a Tibor és amikor elkezdi fonni a gondolat fonalát akkor a végéig folyattja a gondolatmenetet. Most egyszercsak hátradölt a székében és egy nevetö arc volt megfigyelhetö rajta, a megértés pillanatának a kifejezése a megértés mosolya mintha valamire éppen most jött volna rá. - Mi magorok itt helyben is termelhetünk energiát a nap segítségével! Nem az egész szügségletet de valamennyit! Talán sokat! És megkell tanulni spórolni is, mondta ki végre.
- Veled is megtörtént már valaha? Mintha csak egyszerre elöbujna valami ami a sötétben bujkált. Azt is szokták mondanai hogy leesett a garas. Egy ahá-élmény az olyasvalami amikoregyszercsak világosan megértünk valamit. A Tiborral is ilyesmi történhetett mert mintha most felvidomult volna és mostmár élvezve a családi csendet szétnézett. Persze nagy csend nemvolt mert a gyerekek beszélgettek tovább. Meglátszott hogy megszerették a Józsi bácsit és most a meséit taglalták mert minden meséjében volt valami érdekes ami felkeltette az érdeklödésüket. Végül ujra megszólalt a Tibor is.
- Valahogy úgy érzem hogy megkellene jutalmazni valamivel a Jozsi bácsit. A csendörség melléfogása miatt is. De önmagában most inkább arra gondolt hogy marasztalmi kéne öt mert úgy érezte hogy még talalkozni szeretne vele. Azt hogy tulajdonképpen miért nemmondta.
- Én is úgy gondolom, mondta a Tudó, mert ha valahogy családi üggyé is fajult a dolog, egy nyilvános köszönet nélkül nemfestene jól a története a palócok szemébem. Valamit ki kell találnunk. A Józsi bácsi biztos megvan elégedve a fogadtatással, de ha visszamegy a palócföldre akkor mi mit üzenjünk vissza?
- Úgy van, és ha tudni akarod akkor sokat segített személyesen nekem is belátni dolgokat. Egy nagyon fontos dolog került most - amit a történteknek köszönhetek - a szemem elé. Megkell vizsgánom a dolgot. Hátha igazatok van mégis és az energia hiánya a népet is lopni kényszeríti. Több oldala van ennek. Az sem lenne jó ha teljesen függövé válnánk a gáztol. Miért nincs nálunk pl egy erdötepítési vállalat mint a Svédországban? Most jut az eszembe hogy halottam valahol erröl.
"Ültess egy fát és már is tettél valamit az emberiség jövo˝jéért. Ez a mondás többszörösen is igaz Ódor László sióagárdi mérnökre, aki Svédországban alapított céget a kilencvenes évek elején.
A fa nemcsak egy jelkép és az élet szimbóluma: messze földön csemetét ültetnek a születendo˝ gyermek tiszteletére, hogy o˝ is ero˝s és nagyra növo˝ legyen és hazájában eresszen gyökeret, vagyis ott találja meg a boldogulását. Az erdo˝- és fatelepítés igen fáradságos az északi országban, mert a helyiek mindig is külföldi szakemberekkel végeztették el ezt a munkát. Szombati portrému˝sorunkban Ódor László erro˝l is beszélt. Elmondta, hogy a mai napig elido˝z azoknál az erdo˝knél, amelyeket tíz-tizenkét évvel ezelo˝tt o˝ telepített. Naponta háromezer, azaz egy perc alatt öt csemetét ültetett el kint tartózkodása idején. Nemzetközi cége ? mint a fa ? évro˝l-évre ero˝södött és egyre több megrendelést kapott. Ódor László jelenleg is Svédországban tartózkodik, ..." - Hát nem érdekes! Miért nincs ilyen az országunkban?
A Tibor nemvolt a presztige embere és hazudni sem volt neki szabad - amiröl említést tettem ezelött is - a törvény szerint, mert akkor elveszthetné a megbizatását. - Napokon belül be kell számolnom az külföldi megeggyezéseimröl a gázt illetöen és akkor mit mondjak. Ha azt vetik a szemere hogy eddig hazudtam mert igértem hogy lesz mindég gáz, és hogy jó bevezetni mert olcsó akkor... Kérdezni, biztos lehetek abban, hogy fognak erröl s hogy mi lesz most, és ki a felelös a kialakult helyzetért? Akkor a napenergia felhasznalását is fel kell vetnem az ujságírók elött. A kérdés az lesz hogy miértnem tettük ezt már ezelött? Mit mondjak? Azt hogy most megváltozott a véleményem? Emiatt még a leváltásomat is követelhetik!? Hiszen nem egészen úgyvan a dolog ahogy azt hittem ezelött hanem talán egészen másképpen. Miért nem sulykoltam ezelött a napenergiát, lesz a nehéz kérdés. Azt is mondhatják hogy hazudtam a nagyvállatok kedvéért. A tanácsadóimra háritsam a felöséget?
- Veled is megtörténhetett - egy hasonló valami - amikor elveszett egy kedves játékod. Ekkor gyanítani kezded az egyik társadat. Megvagy gyözödve arról hogy csak ö vihette el töled - tehát ellopta - mert ö is nagyon szerette. Haragudni kezdel ezért rája. De késött kiderül hogy mégis te felejtetted el valahol. A helyzet megváltozott. Nem úgyvan a dolog mint ezelött. Ekkor mit csinálsz?
Persze a hasonlat nemegészen jó. De amédia sokmindent a felszínre hozhat.
foltatás köv
palócföldi
