Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez - új tagoknak.

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Az emberi elme a valódi tanítást nem fogja föl.
Mégis mily szívesen vitáznátok velem.
Ha kétségeitek vannak és semmit sem értetek.
 
Amikor a szeretet int felétek, kövessétek őt,
Jóllehet minden útja nehéz és meredek.
És mikor szárnyai átölelnek, engedjétek át néki magatokat,
Jóllehet a belsejében rejlő kardok sebet ejthetnek rajtatok.
És amikor szól hozzátok, higgyetek szavának,
Jóllehet hangja összetörheti álmaitokat, miként az északi szél pusztává sepri a kertet.
 
Az általatok érzékelhető és nem érzékelhető anyagi világotok szinte üres. De nem mondható el ugyanez a szellemvilágról.
A világmindenség nagyon is be van népesítve azokkal a szellemi lényekkel, akikkel bár kapcsolatba kerülhettek, de érzékszerveitek nem erre vannak hangolva.
Ez a szinte anyagban szegény, de szellemekben óriási módon gazdag világmindenség éppen a Vízöntő jegyében fordul rá különös módon e szellemvilágra, amelynek gondolatainak töredéke sűrűsödött egykor anyaggá.
 
A zarándok fáradhatatlan lépéseitől egyre szélesebb az ösvény, a hazavezető út. Ez az út soha nem sötét, az előttünk járók fénye addig világítja meg a számunkra következő útszakaszt, ameddig benső szemünk ellát... Nincs tehát alkalom bármit is elrejteni, a sötétség fátyolával eltakarni.
Az Út soha nem üres, soha nem magányos, még ha néha úgy is érezzük.
Nincs sietség, nincs sürgetés. Nincs vesztegetni való idő...
Ezt valahol minden zarándok érzi, ezért ki-ki a maga képessége szerint iparkodik. Néhányan már messze elöl haladnak. Őket követni lehet. Mások leszakadtak tőlünk... Ők majd bennünket követhetnek...
Soha senki nem vándorol egyedül
 
A zarándoknak három dolgot kell kerülnie:
– Nem viselhet csuklyát, vagy fátylat, amely mások elől elfedi arcát,
– Nem vihet magával olyan kulacsot, amelybe csak saját ivóvize fér...,
– Nem vihet a vállán olyan botot, amelynek nincs kampója.
 
Minden zarándok magával kell hogy vigyen az Útra:
– Egy edényben parazsat, amelynél társai megmelegedhetnek,
– Egy lámpást, mely szívét világítja meg, hogy társai olvashassanak benne,
– Egy erszény aranyat, amelyet nem szór el az út mentén, hanem eloszt társai között,
– Egy lepecsételt urnát, melyben minden aspirációját hozza, hogy lába elé vesse majd annak, aki a Küszöb előtt vár rá...
A fentieket ki-ki értse úgy, ahogy akarja...
 
Menjetek földjeitekre és kertjeitekbe, és meglátjátok majd, hogy a méh örömmel gyűjti a virágok mézét, ám a virág is örömmel engedi át a mézét a méhnek.
A méh számára a virág az élet forrása, és a virág számára a méh a szeretet követe, és mindkettőjük számára, méhnek és virágnak egyaránt, örömöt adni és kapni egyszerre szükség és boldogság.
Kahlil Gibran
 
gyökerestől kitéplek én –
de ha meg tudnám érteni, hogy mi vagy,
gyökerestül-mindenestül, egészen:
[FONT=&quot]Istent meg az embert is érteném.[/FONT]
 
A TÜKÖR TÖRVÉNYEI

1. Minden, ami másokban dühössé tesz, zavar, „én jobban csinálnám”, megváltoztatnám stb. AZ ÖNMAGAMBAN VAN. Minden tehát, amit én kritizálok a másikban, ami ellen harcolok – bennem van.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére