Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez ‎

Falcsik Mari: Szerda

friss abrosz a kézben állok a konyhában áthűlt talppal
körül zsömleillat baljósan enyhe téli hajnal
túlhordott terheket eldobálva veled bármi lenni?
igen: mielőtt nem marad magamból végképp semmi
boldogságomat én is súlyos kamatra veszem kölcsön
hagyom hát hogy a fény utolsó sejtemig betöltsön
hogy míg a túlmeleg téli nap felnyitja házainkat
betöltsön ez a szállongó idilli zsömleillat

de tudnom kell míg e friss fehér abroszra kirakodok
hogy végül csak tanúink lesznek igazi rokonok
hogy ma este is lecsurog a sötét a horizonton
hogy csak a szeretet szalmaháza igazi otthon

Böröczki Mihály: Hordó és madár

Az esővizes hordó ült a kertben
- tartalmát nagy felhőkből tereltem –
kis madaraim peremére szálltak,
hogy elvigyék a vizet a világnak.
Csak ültem, néztem, mozdulni se mertem,
hadd csőrözze a tollait ijedten,
a szempillám mögül is félve láttam,
hogy bennem hisz, de nem bízik magában.

És elröpült. Még moccanatlan lestem,
hogy iramol a kék felé helyettem,
a hordót szidtam, minek áll magában,

ő rám zöldült rossz festékétől resten,
és eltörte a csöndet önfeledten
egy röpte hagyott vízcsöpp-cuppanásban.

Bereményi Géza: Népdal

Esik eső a kertre,
esik eső szívemre,
haj, kinti áztatja,
a benti meg megfájdítja.
Kint a mezőn hó zuhog,
szívemben is hó zuhog,
míg a kintit szél tépi,
csendben hull a szívembéli.

A barátom van kint is,
meg bent a szívemben is,
táncol ez víg fiú,
szívembélit marja a bú.

Van egy rózsám, szép tiszta,
szívemben a másikja,
bent rózsám sóhajtja,
hogy a kinti csak óhajtja.

Van egy ország térképen,
szintakkora bent mélyen,
állok határukra,
hogy legyek meghatározva.

Kinti hazám s szívbéli,
egymást határnál éri,
állok határcsíkra,
ott ismerek enmagamra.

Károlyi Amy: Úton

A lélek nélkül oly üresnek tetszik a szoba.
Szellőztetnek.
Huzat nélkül takaró, párna,
szétszedve az élőnek ágya.
Nem beteg már és meg nem gyógyul,
nem nevet többé és nem búsul,
nem kételkedik és nem bízik.
A tegnapi virág még nyílik.

Köszönöm a segítségedet!!

Juhász Gyula: Nagyvárosok magánya

Ismeritek a bérházak magányát,
kongó szobák sötétes odvait?
Minden oly álmos, bágyatag, avitt,
komor falon a járók árnya száll át.
Ismeritek a bús vasárnapot,
mikor távol zenén álmodozva
sötét óráknak nincsen vége, hossza,
s álmot szövünk, mint hálót sző a pók?

Ismeritek az őszi éjszakát?
A nagy udvar mélyén platánfa gyérül,
álmodozva lustán fényrül, színrül, égrül.

S míg elfog a derű nosztalgiája,
zokogni hallod halk eső dalát,
s elalszol fáradt gyásszal, összefázva.

Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
s a lehetetlenség konok falán
zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
szótalanul, gondolattalanul
mondod magadnak: mindegy, mindhiába
a bűn, a betegség, a nyomorúság,
a mindennapi szörnyű szürkeség
tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
mely nem tárult ki átokra, imára,
erő, akarat, kétségbeesés, bűnbánat
– hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
s egy pici csillag sétál szembe véled,
s olyan közel jön, szépen mosolyogva,
hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
akkor – magától – minden elcsitul,
akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
csak úgy, magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Remélem hasznos a belépés!

Várom a sok ötletet!

Még 17 hiányzik

Remélem hamar összejön

Barátnőmtől kaptam a linket!

“Két módon tehetnek bolonddá.
Az egyik, hogy elhitetik veled a hazugságot.
A másik, hogy visszautasítod az igazságot.”
(Søren Kierkegaard)

“Az ésszerűen élő ember alkalmazkodik a világhoz. Az ésszerűtlenül élő ragaszkodik ahhoz, hogy a világot próbálja magához igazítani.”
(George Bernard Shaw)

“Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe kerül, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni.” (Napoleon Hill)

“A vidámságnak megvan az ereje ahhoz, hogy a félelem, a sértettség, a harag, a frusztráltság, a csalódottság, a depresszió, a bűntudat és a meg nem felelés érzéseit kiűzze az életedből. Azon a napon éred el a vidámságot, amikor rájössz, hogy mindegy, mi történik körülötted, akkor sem lesz jobb semmi, ha nem vagy jókedvű.” (Anthony Robbins)

“Az élet 10%-a, ami veled történik, és 90%-a, ahogyan reagálsz a történésekre.” (John C. Maxwell)

“Ha természetes módon élsz, sosem leszel szegény, de ha a képzelgések szerint, sosem leszel gazdag.” (Epikurosz)

“Nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik.” (Seneca)

“Nem téboly-e, nem az esztelenség netovábbja-e, hogy sokat kívántok, holott édeskevés fér belétek?” (Seneca)