Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez ‎

15 16 17 18 19 20

16 17 18 19 20

17 18 19 20

18 19 20

19 20

20

Letéptem ezt a hangaszálat

Már tudhatod az ősz halott

Franciául pedig:

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, még azon is túl, ahol a ház tetejére felmennek, s a kéményen leereszkednek, ott történt ez a mese.

Volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony, s azoknak annyi gyermekük volt, mint a rostán a lik. Még vagy kettővel több

A szegény embernek volt két ökröcskéje, s avval ő mindennap szántogatott. Hát egyszer, amint szántogat a mezőn, látja ám, akkora varjúsereg közeledik feléje, hogy még a napot is eltakarják. De egy közülük akkora volt, hogy a két szárnyából egyik az eget, másik a földet verte. S mikor odaért a szegény emberhez, az a nagy-nagy varjú leereszkedett.

S mondja a szegény embernek:
- Jó napot, te szegény ember!
- Adjon isten, varjú! - köszön vissza az ember. - Hát hogy s mint?

- Nagy bajban vagyok én, szegény ember! Én vagyok a varjúkirály. Tudod-e te azt?
- Hát látom, hogy korona van a fején - feleli a szegény ember.

- Add nekem az ökröcskéidet - kéri a varjúkirály. - A háborúban voltunk, s a katonáim megéheztek, ennivaló kéne nekik.
- Hogy tudjam odaadni, felséges királyom - mondja a szegény ember -, amikor ez mindenem. Sok gyermekem van, s evvel keresem a kenyeremet. Mindennap szántogatok.