Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez
- Téma inditó San
- Kezdés dátuma
- Státusza
Adfűqjdoqhfqéiebfqéirfgv 10Ide bármit beírhatol folyamatosan, amíg össze nem jön a 20
hozzászólásod.
Lehetnek akár az ABC betűi, számolhatsz, vagy ami éppen eszedbe jut.
Ez csak egy ötlet, a hozzászólás témája bármi lehet,-
-minden, ami nem sértő -
offolás mentesen begyűjthető a szükséges mennyiség,
amit a nevetek alatti számlálónál követni tudtok.
Ha elértétek a 20 hozzászólást, és letelt a 48 óra
türelmi idő, bárhol lehet le és feltölteni, vagy amihez kedvetek van.
dadgldgq qweiéqgwéie édbqIÉDGQIÉWD OWQDIUQFQDCOÉASFDEIÉ ÉASBCIWGFIWVÉOQWFÉUIOWE FKWFWEQF WFFQ D Q DQ
Jó fórumozást kíván!
a CH "stábja"
sadhÉUH áihSŰ
Zárlatos kábelér kimérése
Szigetelési ellenállás méréssel határozható meg. Meg kell mérni a kábel-erek a földhöz képesti és egymáshoz képesti szigetelési ellenállását.
Szakadt kábelér kimérése
Folytonossági méréssel határozható meg. A kábel egyik végén az összes eret rövidre kell zárni és le kell földelni. A kábel szabad végéről hurokellenállásokat kell mérni az összes kábelér és a föld által képzett hurokban, valamint az erek alkotta hurokban. A mért értékek összehasonlításából megállapítható a szakadás ténye.
Szigetelési ellenállás méréssel határozható meg. Meg kell mérni a kábel-erek a földhöz képesti és egymáshoz képesti szigetelési ellenállását.
Szakadt kábelér kimérése
Folytonossági méréssel határozható meg. A kábel egyik végén az összes eret rövidre kell zárni és le kell földelni. A kábel szabad végéről hurokellenállásokat kell mérni az összes kábelér és a föld által képzett hurokban, valamint az erek alkotta hurokban. A mért értékek összehasonlításából megállapítható a szakadás ténye.
Hibahely kezelés
A hiba jellegének meghatározása után kerülhet sor a hiba helyének méréssel történő előzetes meghatározására.
A hibahely kezelése (azaz a hibahelyi ellenállás megfelelő csökkentésére) kiégetési eljárást alkalmaznak. A kiégetés során az eredetileg nagy rezisztenciájú sönthibát kis rezisztenciájúvá alakítják.
A kezelés célja, hogy a hibahelyen a szigetelőanyag égetése által szénhíd alakuljon ki. Ez a szénhíd az impulzus visszaverődéses módszer esetében alkalmazott néhány W teljesítmény hatására épen marad, azonban lökőfeszültség hatására a híd felszakad, így a hibahelyen átütések lépnek fel, ami lehetőséget ad akusztikus vizsgálatokra.
A kidolgozott tételek közül a 39. és talán a 42. is ide tartozik.
A hiba jellegének meghatározása után kerülhet sor a hiba helyének méréssel történő előzetes meghatározására.
A hibahely kezelése (azaz a hibahelyi ellenállás megfelelő csökkentésére) kiégetési eljárást alkalmaznak. A kiégetés során az eredetileg nagy rezisztenciájú sönthibát kis rezisztenciájúvá alakítják.
A kezelés célja, hogy a hibahelyen a szigetelőanyag égetése által szénhíd alakuljon ki. Ez a szénhíd az impulzus visszaverődéses módszer esetében alkalmazott néhány W teljesítmény hatására épen marad, azonban lökőfeszültség hatására a híd felszakad, így a hibahelyen átütések lépnek fel, ami lehetőséget ad akusztikus vizsgálatokra.
A kidolgozott tételek közül a 39. és talán a 42. is ide tartozik.
1. AZ ALAPOZÁS TERVEZÉSE
- előmunkálatok (tereprendezés, talajvizsgálatok)
- az alap statikai számítása, ellenőrzése
Az alapozások méretezésének elő lépése, hogy a talajvizsgálat adataiból a talaj határfeszültségét meghatározzuk. ↓
a talajban ébredő legnagyobb feszültség, amely a legnagyobb igénybevételkor a vizsgált felületén a számítás szerint keletkezik
a.) szemcsés talajok esetén:
(N/cm2)
ahol: C1 – mélységi tényező
C2 – alaki tényező
- alapigénybevétel, a határfeszültség alapértéke
- előmunkálatok (tereprendezés, talajvizsgálatok)
- az alap statikai számítása, ellenőrzése
Az alapozások méretezésének elő lépése, hogy a talajvizsgálat adataiból a talaj határfeszültségét meghatározzuk. ↓
a talajban ébredő legnagyobb feszültség, amely a legnagyobb igénybevételkor a vizsgált felületén a számítás szerint keletkezik
a.) szemcsés talajok esetén:
(N/cm2)
ahol: C1 – mélységi tényező
C2 – alaki tényező
- alapigénybevétel, a határfeszültség alapértéke
Az alap statikai számítása:
A támaszkodó felületek helyzete szerint lehet befogott és súlyalapról beszélni.
A két alaptípusnál a számítási módszer különböző, de az alappal szembeni követelmény ugyanaz:
Az oszlopra háruló erők (oszlop önsúlya, talajnyomás stb…) következtében az alap egyik szerkezeti részében se ébredjenek nagyobb feszültségek, mint amekkorák a szerkezeti részeknek a biztonsági tényezővel osztott határfeszültségei.
Pl. a súlyalap esetén a számítás:
A sarokfeszültség számítása (a táblázatból kiolvasható k Pohl tényezőt az átlagos talpfeszültséggel megszorozzuk):
A támaszkodó felületek helyzete szerint lehet befogott és súlyalapról beszélni.
A két alaptípusnál a számítási módszer különböző, de az alappal szembeni követelmény ugyanaz:
Az oszlopra háruló erők (oszlop önsúlya, talajnyomás stb…) következtében az alap egyik szerkezeti részében se ébredjenek nagyobb feszültségek, mint amekkorák a szerkezeti részeknek a biztonsági tényezővel osztott határfeszültségei.
Pl. a súlyalap esetén a számítás:
A sarokfeszültség számítása (a táblázatból kiolvasható k Pohl tényezőt az átlagos talpfeszültséggel megszorozzuk):
Az oszlopra háruló erőhatások számításakor a szomszédos oszlopközben a vezetőkre ható erők felét kell a vizsgált oszlopra hatónak tekinteni.
Méretezésnél a következő terheket kell figyelembe venni:
1. Állandó terhek:
- oszlopszerkezet önsúlya,
- oszlopra felszerelt elemek súlya,
- vezetők pótteher nélküli súlya.
2. Változó terhek:
- vezetőhúzások vízszintes irányú összetevője,
- pótteher,
- szélteher,
- szerelők és szerszámaik súlya.
3. Járulékos terhek:
- Mindazon hatások, amelyek még az oszlop teherbíró-képességét számottevő mértékben befolyásolják (pl. hőmérsékletingadozás hatásai)
Bármely szerkezeti rész igénybevétele:
Méretezésnél a következő terheket kell figyelembe venni:
1. Állandó terhek:
- oszlopszerkezet önsúlya,
- oszlopra felszerelt elemek súlya,
- vezetők pótteher nélküli súlya.
2. Változó terhek:
- vezetőhúzások vízszintes irányú összetevője,
- pótteher,
- szélteher,
- szerelők és szerszámaik súlya.
3. Járulékos terhek:
- Mindazon hatások, amelyek még az oszlop teherbíró-képességét számottevő mértékben befolyásolják (pl. hőmérsékletingadozás hatásai)
Bármely szerkezeti rész igénybevétele:
szigetelők méretezése villamos és mechanikai igénybevételre történik. Villamos szempontból megköveteljük, hogy a szigetelő a vezetéken üzemszerűen fellépő feszültséget a legkedvezőtlenebb üzemi viszonyok között is kiállja.
A szigetelőt úgy kell kiválasztani, hogy nedves átíelő feszültsége nagyobb legyen, mint a Uátívelő nedves>1,05(2Un+10) kV,ahol Un – a vezeték névleges feszültsége.
Azonban ha a vezeték olyan vidéken halad keresztül, ahol különleges légköri viszonyok uralkodnak, az átívelés biztonságát különleges alakú szigetelők használatával a megfelelő mértékre szükséges megnövelni.
Szilárdsági szempontból a szigetelők törőerejét kell a ráháruló erőkkel összevetni.
- taróoszlopra szerelt állószigetelők esetében a mértékadó pótteherre terhelt vezető, vagy a szélnyomással terhelt pótteher nélküli vezető háromszoros biztonsággal számolt terhelőerejének kell kisebbnek lennie, a szigetelő törőerő képességénél.
- Tartóoszlopra szerelt függőszigetelők esetében a biztonsági tényező négyszeres, és figyelembe kell venni a szigetelőlánc és a szerelvény súlyát is.
- Feszítő jellegű állószigetelő törőerő középértéke nagyobb kell hogy legyen a ráfeszített vezető üzemi legnagyobb vezetékhúzása háromszorosánál.
- Egyszeres feszítőlánc esetében a biztonsági tényező négyszeres kell legyen.
A szigetelőt úgy kell kiválasztani, hogy nedves átíelő feszültsége nagyobb legyen, mint a Uátívelő nedves>1,05(2Un+10) kV,ahol Un – a vezeték névleges feszültsége.
Azonban ha a vezeték olyan vidéken halad keresztül, ahol különleges légköri viszonyok uralkodnak, az átívelés biztonságát különleges alakú szigetelők használatával a megfelelő mértékre szükséges megnövelni.
Szilárdsági szempontból a szigetelők törőerejét kell a ráháruló erőkkel összevetni.
- taróoszlopra szerelt állószigetelők esetében a mértékadó pótteherre terhelt vezető, vagy a szélnyomással terhelt pótteher nélküli vezető háromszoros biztonsággal számolt terhelőerejének kell kisebbnek lennie, a szigetelő törőerő képességénél.
- Tartóoszlopra szerelt függőszigetelők esetében a biztonsági tényező négyszeres, és figyelembe kell venni a szigetelőlánc és a szerelvény súlyát is.
- Feszítő jellegű állószigetelő törőerő középértéke nagyobb kell hogy legyen a ráfeszített vezető üzemi legnagyobb vezetékhúzása háromszorosánál.
- Egyszeres feszítőlánc esetében a biztonsági tényező négyszeres kell legyen.
Gyűjtősínméretezés
Új gyűjtősín méretezésekor általában az üzemi és a zárlati melegedés alapján választják meg a sín keresztmetszetét, majd a fázistávolságot a megengedett legkisebb fázistávolságra vagy annál valamivel nagyobb értékre veszik fel, és ennek alapján a keresztmetszeti tényezők figyelembevételével meghatározzák a sín mechanikai feszültségét. Utolsó lépésként önrezgésszámra kell ellenőrizni. Nem kielégítő eredmény esetén a fázistávolságot, vagy
Új gyűjtősín méretezésekor általában az üzemi és a zárlati melegedés alapján választják meg a sín keresztmetszetét, majd a fázistávolságot a megengedett legkisebb fázistávolságra vagy annál valamivel nagyobb értékre veszik fel, és ennek alapján a keresztmetszeti tényezők figyelembevételével meghatározzák a sín mechanikai feszültségét. Utolsó lépésként önrezgésszámra kell ellenőrizni. Nem kielégítő eredmény esetén a fázistávolságot, vagy
sínprofilt, esetleg mindkettőt meg kell változtatni.
Zárlati áram erőhatásának számításakor a gyűjtősíneket párhuzamos végtelen hosszú áramvezetőnek tételezzük fel. Számításkor a lehetséges legnagyobb erőhatást akarjuk meghatározni, ezért a zárlati áram csúcsértékét kell behelyettesíteni.
Egysíkú elrendezésnél a sínre ható legnagyobb erő:
Zárlati áram erőhatásának számításakor a gyűjtősíneket párhuzamos végtelen hosszú áramvezetőnek tételezzük fel. Számításkor a lehetséges legnagyobb erőhatást akarjuk meghatározni, ezért a zárlati áram csúcsértékét kell behelyettesíteni.
Egysíkú elrendezésnél a sínre ható legnagyobb erő:
A zárlati erőhatás a gyűjtősínt a mechanikából ismert egyenletesen megoszló terhelésként támadja. Az erő a gyűjtősínek síkjában lép fel és a síneket hajlításra veszi igénybe.
A legnagyobb hajlítónyomaték: (Nm).
Zárlatkor a gyűjtősínben a legnagyobb nyomaték helyén fellépő mechanikai feszültség (hajlító-igénybevétel:
(N/m2)
A legnagyobb hajlítónyomaték: (Nm).
Zárlatkor a gyűjtősínben a legnagyobb nyomaték helyén fellépő mechanikai feszültség (hajlító-igénybevétel:
(N/m2)
- Státusza
Hasonló témák
