You are using an out of date browser. It may not display this or other websites correctly.
You should upgrade or use an alternative browser.
You should upgrade or use an alternative browser.
Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez
- Téma inditó San
- Kezdés dátuma
- Státusza
- További válaszok itt nem küldhetőek.
Kapcsoló-berendezések készülékeinek kiválasztása
A kapcsoló-berendezések kiválasztása szempontjából általános és alapvető műszaki jellemzőik vannak: feszültség, a hálózati frekvencia, az áram és a zárlatbiztonság. A kiválasztásnál kielégítő az a követelmény, hogy a tényleges igénybevétel értékei számszerűleg kisebbek legyenek a névlegeseknél.
A berendezést úgy kell méretezni, hogy az üzemi és a zárlati áramok az üzemben előforduló legkedvezőtlenebb esetben se okozhassák az alkatelemek tönkremenetelét.
A kapcsoló-berendezések kiválasztása szempontjából általános és alapvető műszaki jellemzőik vannak: feszültség, a hálózati frekvencia, az áram és a zárlatbiztonság. A kiválasztásnál kielégítő az a követelmény, hogy a tényleges igénybevétel értékei számszerűleg kisebbek legyenek a névlegeseknél.
A berendezést úgy kell méretezni, hogy az üzemi és a zárlati áramok az üzemben előforduló legkedvezőtlenebb esetben se okozhassák az alkatelemek tönkremenetelét.
Termikus szilárdság:
A termikus igénybevétel hatására a berendezés, készülék egyik részének melegedése sem lépheti túl a szabványban rögzített határhőmérsékletet.
A termikus szilárdságra történő méretezés, ill. ellenőrzés alapösszefüggése:
.
Iterm – termikus határáram: a zárlati áram effektív értékének azon legnagyobb értéke, amellyel a készülék a termikus időhatárnak megfelelő időtartamon át károsodásmentesen igénybe vehető anélkül, hogy a melegedés túllépné a megengedett mértéket
tterm – a legnagyobb zárlati időtartam, ameddig a készülék a termikus határáramot meghibásodás nélkül vezetni képes
A termikus igénybevétel hatására a berendezés, készülék egyik részének melegedése sem lépheti túl a szabványban rögzített határhőmérsékletet.
A termikus szilárdságra történő méretezés, ill. ellenőrzés alapösszefüggése:
.
Iterm – termikus határáram: a zárlati áram effektív értékének azon legnagyobb értéke, amellyel a készülék a termikus időhatárnak megfelelő időtartamon át károsodásmentesen igénybe vehető anélkül, hogy a melegedés túllépné a megengedett mértéket
tterm – a legnagyobb zárlati időtartam, ameddig a készülék a termikus határáramot meghibásodás nélkül vezetni képes
Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása
A törpefeszültség (ELV) ® váltakozó áram esetén 50 V-nál, egyenáram esetén 120 V-nál nem nagyobb névleges feszültség.
A közvetett, ill. a közvetlen érintés elleni védelmet a SELV (biztonsági törpefeszültség), azaz az érintésvédelmi törpefeszültség földeletlen kialakításával, ill. PELV (védelmi törpefeszültség), azaz az érintésvédelmi törpefeszültség földelt kialakításával lehet megvalósítani.
Az év-i törpefeszültség SELV és PELV típusú kialakításánál biztosítani kell, hogy feszültségáthatolás ne történhessen.
A törpefeszültség (ELV) ® váltakozó áram esetén 50 V-nál, egyenáram esetén 120 V-nál nem nagyobb névleges feszültség.
A közvetett, ill. a közvetlen érintés elleni védelmet a SELV (biztonsági törpefeszültség), azaz az érintésvédelmi törpefeszültség földeletlen kialakításával, ill. PELV (védelmi törpefeszültség), azaz az érintésvédelmi törpefeszültség földelt kialakításával lehet megvalósítani.
Az év-i törpefeszültség SELV és PELV típusú kialakításánál biztosítani kell, hogy feszültségáthatolás ne történhessen.
Korlátozott zárlati teljesítményű áramkörök alkalmazása
Ez a védelmi mód olyan megoldás, amelynél az áramkörbe iktatott soros impedancia olyan kis értékre korlátozza az áramkör kimenő zárlati teljesítményét, hogy áramerőssége az emberre veszélytelennek tekinthető. Ilyenek:
- gyújtószikramentes áramkörből táplált berendezések /robbanásbiztos áramkörök/(Ex jelöléssel) ® ezekben a gyártmányokban olyan kis energia van, hogy nem veszélyes az életre
- információátviteli berendezések KIVÉTEL!: ha valamelyik kapcson piros villámjel található
Ez a védelmi mód olyan megoldás, amelynél az áramkörbe iktatott soros impedancia olyan kis értékre korlátozza az áramkör kimenő zárlati teljesítményét, hogy áramerőssége az emberre veszélytelennek tekinthető. Ilyenek:
- gyújtószikramentes áramkörből táplált berendezések /robbanásbiztos áramkörök/(Ex jelöléssel) ® ezekben a gyártmányokban olyan kis energia van, hogy nem veszélyes az életre
- információátviteli berendezések KIVÉTEL!: ha valamelyik kapcson piros villámjel található
Védelem II. év. Osztályú szerkezetek használatával vagy azzal egyenértékű elszigeteléssel
Az a rendeltetése, hogy az alapszigetelés hibája esetén egy további kiegészítő szigetelés segítségével megakadályozza az életveszélyes feszültség megjelenését a villamos szerkezet ember által megérinthető részein.
Jele:
- 0. év. osztályú ® az a gyártmány, amely nem törpefeszültségű, s érinthető burkolata nincs védővezető csatlakozásra alkalmas szerkezettel ellátva, s az aktív részektől nincs mindenütt kettős v. megerősített szigeteléssel ellátva.
- I. év. osztályú ® az a gyártmány, amelynek teste alapszigeteléssel van az aktív részektől elválasztva, és a villamosan összefüggő fémteste védővezető csatlakoztatására alkalmas szerkezettel van ellátva.
- II. év. osztályú ® az a gyártmány, amelynek érinthető burkolata kettős vagy megerősített szigeteléssel van az aktív részektől elválasztva.
- III. év. osztályú ® az a gyártmány, amelyben az áramütés elleni védelem érintésvédelmi törpefeszültségen (PELV vagy SELV) alapul, és benne sem állítanak elő a törpefeszültségnél nagyobb feszültséget.
Az a rendeltetése, hogy az alapszigetelés hibája esetén egy további kiegészítő szigetelés segítségével megakadályozza az életveszélyes feszültség megjelenését a villamos szerkezet ember által megérinthető részein.
Jele:
- 0. év. osztályú ® az a gyártmány, amely nem törpefeszültségű, s érinthető burkolata nincs védővezető csatlakozásra alkalmas szerkezettel ellátva, s az aktív részektől nincs mindenütt kettős v. megerősített szigeteléssel ellátva.
- I. év. osztályú ® az a gyártmány, amelynek teste alapszigeteléssel van az aktív részektől elválasztva, és a villamosan összefüggő fémteste védővezető csatlakoztatására alkalmas szerkezettel van ellátva.
- II. év. osztályú ® az a gyártmány, amelynek érinthető burkolata kettős vagy megerősített szigeteléssel van az aktív részektől elválasztva.
- III. év. osztályú ® az a gyártmány, amelyben az áramütés elleni védelem érintésvédelmi törpefeszültségen (PELV vagy SELV) alapul, és benne sem állítanak elő a törpefeszültségnél nagyobb feszültséget.
Környezet elszigetelése
A testzárlatos villamos szerkezetek testének érintése nem okoz áramütést, ha az azt megérinítő személy nem kerül az áramkörbe.
A környezet elszigetelése:
- a padlót szigetelőanyaggal burkoljuk, elszigetelve magunkat a földpotenciáltól
- megakadályozzuk két eltérő potenciálú rész egyidejű érintését
Az egyidejű érintés megakadályozása történhet:
- egymástól megfelelő távolságra helyezéssel,
- vagy lehetőleg szigetelőanyagból készült hajlékony védőakadályok alkalmazásával,
idegen vezetőképes részek elszigetelésével
A testzárlatos villamos szerkezetek testének érintése nem okoz áramütést, ha az azt megérinítő személy nem kerül az áramkörbe.
A környezet elszigetelése:
- a padlót szigetelőanyaggal burkoljuk, elszigetelve magunkat a földpotenciáltól
- megakadályozzuk két eltérő potenciálú rész egyidejű érintését
Az egyidejű érintés megakadályozása történhet:
- egymástól megfelelő távolságra helyezéssel,
- vagy lehetőleg szigetelőanyagból készült hajlékony védőakadályok alkalmazásával,
idegen vezetőképes részek elszigetelésével
500 V-nál kisebb feszültségű elválasztott áramkört mind a táplálástól mind a földtől független potenciálon alakítjuk ki, így az alapszigetelés esetleges meghibásodásakor mind a test, mind a testet megérintő személy, mind a föld hibapotenciálra kerül, és így nem alakul ki áramkör, hibaáram nem folyik.
Ez a védelmi mód olyan megoldás, amelynél az áramkörbe iktatott soros impedancia olyan kis értékre korlátozza az áramkör kimenő zárlati teljesítményét, hogy áramerőssége az emberre veszélytelennek tekinthető. Ilyenek:
- gyújtószikramentes áramkörből táplált berendezések /robbanásbiztos áramkörök/(Ex jelöléssel) ® ezekben a gyártmányokban olyan kis energia van, hogy nem veszélyes az életre
- információátviteli berendezések KIVÉTEL!: ha valamelyik kapcson piros villámjel található
- gyújtószikramentes áramkörből táplált berendezések /robbanásbiztos áramkörök/(Ex jelöléssel) ® ezekben a gyártmányokban olyan kis energia van, hogy nem veszélyes az életre
- információátviteli berendezések KIVÉTEL!: ha valamelyik kapcson piros villámjel található
Az elmúlt 25 évben az addiktológiában szemléleti fordulat történt (Gerevich, 2000a). Az új kutatások tükrében kibővült az addikció spektruma. A nyolcvanas évek második felében megfogalmazott WHO-definíció értelmében nincs szükség kémiai anyag jelenlétére az addiktív kórképekben ahhoz, hogy a diagnózist fel lehessen állítani (Bácskai, Gerevich, Lévai, 1990).
A mai felfogás szerint az addiktív spektrum különféle kémiai és viselkedéses addikciókat ölel fel (Németh, 1994). Az addikciók alapvetően kétfélék lehetnek. A kémiai szerek okozta függőséget kémiai addikciónak nevezzük. A függőségek másik csoportját a viselkedési addikciók adják, ahol szintén tapasztalható a viselkedés ciklikussága, kényszeressége és impulzivitása, de nincs jelen a kémiai szer az addiktív viselkedésben (Demetrovics, 2007a).
A jelenlegi diagnosztikus kritériumrendszerek pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarokat és kóros szokásokat, impulzuskontroll zavarokat különböztetnek meg (DSM-IV, 2001; BNO-10, 2002). A két típusú addikciót közös jellegzetességek kötik össze. Gerevich (1995) alapján az addiktív ciklus jellemzői: az ismételt késztetés egy viselkedési sztereotípia véghezvitelére, ahol az egyes komponensek meghatározott szekvenciát követnek.
A viselkedéssor befejezéséig nő az egyén belső feszültsége. A viselkedéssor befejezésekor átmeneti és gyors feszültségcsökkenés következik be – ez közvetlen viselkedés-megerősítésként szerepel, ami a legfontosabb tényező e viselkedésformák fennmaradásában. Valamint a késztetés fokozatosan visszatér (napok, órák alatt), miközben az egyén negatív következményeket él át.
Ezek a negatív következmények lehetnek fizikaiak, társasak, vagy az önértékeléssel kapcsolatosak. A következmény az ismétlési kényszer, az addiktív ciklus ismételt elindulása. Jellemző a kompulzivitás, a kontrollvesztés valamint a viselkedés ön- és környezetet károsító volta. A függőségek terápiás folyamatában, továbbá a relapszus jelenségében is hasonló jellegzetességeket fedezhetünk fel. Az addikcióváltás illetve az addikciók halmozott megjelenése szintén jelzi e kórképek közös eredetét (Rácz, 2001, 1999; Buda, 1995; Marks, 1990).
Az addiktológiai szemlélet a fent említett tünetbeli hasonlóságok miatt ma közös keretben értelmezi a pszichoaktív szer dependenciát, a játék- és munkaszenvedélyt, a szex-addikciókat, parafíliákat, egyes étkezési zavarokat, a video-, számítógép- és Internet-függőséget, a mozgásaddikciót, a vásárlási kényszert, a kleptomániát, a piromániát és a társfüggőséget (Németh és Gerevich, 2000; Rácz, 1999).
A biokémiai kutatások arra összpontosítottak, hogyan befolyásolják a pszichoaktív szerek az agyi neurotranszmitter-rendszereket. Az eredmények arra utalnak, hogy a különböző drogok, bár eltérő agyi rendszereken keresztül, de a dopaminerg-rendszerre fejtik ki a hatásukat. A legújabb vizsgálatok szerint a drogok a ventrális tegmentális terület és a nucleus accubens között elhelyezkedő területet stimulálják (Comer, 2000). Ez nem meglepő, hisz ennek a rendszernek alapvető szerepe van a középagyi jutalmazó körben (Demetrovics, 2002).
Olds és Milner (1954) kutatási eredményei szerint léteznek az agyban olyan magcsoportok, melyek aktivációja emocionálisan pozitív, jutalmazó, valamint emocionálisan negatív, vagyis büntető hatású. A meghatározott terület ingerlésével az adott viselkedés közvetlenül megerősítést nyer, így az állat öningerlésre kondícionálható. Ezt a területet „örömközpontnak” nevezik és három agyi rendszert foglal magába: a GABA-, opiát- és dopaminerg-rendszert (Koob, 1992).
E jutalmazási mechanizmusban központi szerepet játszik a mezolimbikus és elsősorban a nucleus accumbens területén bekövetkező dopamin felszabadulás, melyet további neurotranszmitterek (szerotonin, endogén opioidok, GABA) felszabadulása illetve gátlása és egyéb agyi területek (hypothalamus, substancia nigra) aktivációja egészít ki. A D2 dopamin-receptorok diszfunkciója addiktív, impulzív és kényszeres viselkedésekhez vezethet, akárcsak súlyos alkoholizmushoz, kokain, heroin, marihuána használathoz, patológiás játékhoz, szexfüggőséghez, antiszociális viselkedéshez, melyeket összefoglalóan jutalomhiányos szindrómáknak tekintünk (Blum és mtsai, 2000; Comings, 2000; Blum és mtsai, 1996).
- Státusza
- További válaszok itt nem küldhetőek.
Hasonló témák
- Válaszok
- 10
- Olvasás
- 911
- Válaszok
- 42
- Olvasás
- 3K
- Válaszok
- 135
- Olvasás
- 6K
- Válaszok
- 3
- Olvasás
- 773
