„A teljes elfogadás a kulcs. Az a tolvajkulcs: minden ajtót kinyit.
Nincs olyan ajtó, amit az elfogadás ne nyitna ki. Ez egyszerűen olyan kulcs, ami minden zárba beleillik - mert abban a pillanatban, hogy elfogadsz valamit, egy átalakulás indul meg a lényedben, hiszen nincs többé konfliktus. Nem vagy kettő. Az elfogadásban eggyé válsz, egységgé válsz. Emlékezz az egységedre, a bonyolultságodra. Olyan csodálatos. A vágyak csodálatosak. A szenvedély jó - ha elfogadod, részvétté válik. Ha elfogadod a vágyakat, lassan-lassan látni fogod, hogy ugyanaz az energia vágytalansággá válik. Ugyanaz az energia, amely a vágyakkal volt elfoglalva. Amikor elfogadod a vágyakat, lassan-lassan ellazulsz, és az energia sokkal természetesebben kezd áramlani. Elkezded olyannak látni a dolgokat, amilyenek valójában. Nem foglal le túlságosan ez vagy az a vágy. Elfogadtad, ezért nincs probléma.Bármit nevezel vágynak, vágytalansággá válik. Jelen pillanatban olyan, mint a szén. Átváltozhat gyémánttá; értékessé válhat. Csak gondolj arra a férfira, aki vágytalan - impotens lesz. Tulajdonképpen nem lesz eleven, mert hogyan élhet vágyak nélkül? Tehát a vágytalanság nem negatív. Az minden vágy legvégső pozitivitása. Amikor megismered a vágyakat, megérted, megéled és megtapasztalod, akkor túllépsz rajtuk. Nagykorúvá válsz.”
„A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel. Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled. Magányosságod sírásában… ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik.”
„Figyeld meg az óceán hullámait! Minél magasabbra tör fel egy hullám, annál mélyebb lesz az őt követő hullámvölgy. Az egyik pillanatban a magasba emelkedő hullám vagy, a másikban pedig a mélybe merülő hullámvölgy. Élvezd mindkét állapotot - ne ragaszkodj egyikhez sem! Ne mondd, hogy "én mindig a csúcson szeretnék maradni"! Ez lehetetlen. Egyszerűen be kell látnod, hogy ez lehetetlen. Ilyen eddig soha senkivel nem történt, és nem is fog. Ez egyszerűen nem lehetséges - a dolgok természete már csak ilyen. Akkor mit lehet tenni?
Élvezd, amikor a csúcson vagy, és élvezd azt is, amikor a völgy következik. Miért olyan rossz lent lenni? Az egy ellazulás, egy pihenés. A csúcs izgalmi állapot, és lehetetlen állandóan izgalmi állapotban lenni.”
„A Sarkcsillag a legállandóbb, legmozdulatlanabb csillag. Minden szüntelen mozgásban van, ez az egyetlen csillag, amely nem mozog.
A szeretet a sarkcsillag. Minden mozog, kivéve a szeretetet. Minden változik, csak a szeretet marad állandó. Ebben a változó világban a szeretet az egyetlen változatlan szubsztancia. Minden más áramlás, átmenet. Csupán a szeretet örök.
Tehát ezt a két dolgot nem szabad elfelejtened. Az egyik a szeretet, mert az az egyetlen dolog, ami nem illúzió. Az az egyetlen valóság; minden más álom. Vagyis, ha szeretetteljessé tudsz válni, valódivá válsz. Ha eléred a totális szeretetet, önmagaddá válsz, az igazsággá, mert a szeretet az egyetlen igazság.
A második dolog, hogy amikor sétálsz, emlékezz arra, hogy valami benned sosem sétál. Ez a lelked, a sarkcsillagod. Eszel, de valami benned sosem eszik. Dühös leszel, de valami benned sosem lesz dühös. Ezer és egy dolgot csinálsz, de valami benned tökéletesen túl marad a cselekvésen. Az a sarkcsillagod. Tehát séta közben emlékezz arra, ami sosem sétál. Mozgás közben emlékezz a mozdulatlanra. Beszéd közben emlékezz a csendre. Cselekvés közben emlékezz a létezésre:
Mindig emlékezz arra, ami tökéletesen állandó, ami sosem pislákol, sosem ingadozik, ami nem ismer változást. Ez a változatlan benned, a valódi. És a szeretet az eszköz ahhoz, hogy rátalálj.”
/ Osho /
Lolokának aki jókor van mindig jóhelyen!!!!kiss
kiss
