Teremtő tudat... Ki vagyok...

Kedves Bonaona és többiek!
Nagyon érdekes ez a topic jó, hogy megismerteted kedves Bonaona azokkal is a vonzás törvényeit és egyéb tanokat, akik nem ismerik. Bár nekem kicsit sok az idézet és kevesebb a saját élmény de így sem rossz
Én a vonzás törvényével már hosszú évek óta ismerkedem és küzdök érte, vele, mellette, ellene. Mikor ráébredtem, hogy ebben a világban minden azért történik, mert én úgy akartam, akarom, akkor nagyon megörültem neki és kicsit meg is rémültem. Szépen sorbavettem a jelentősebb eseményeket és láttam, hogy minden miattam, értem volt. Annyira egyértelművé vált az élet "élése", hogy nekiláttam átalakulni. Aztán szép lassan rá kellett döbbennem, hogy ez ennél sokkal nagyobb és túlmutatóbb dolog és, ami oly egyszerűnek tűnik leírva és elmesélve az bizony kőkemény küzdelembe képes átfordulni. Az elmélet elsajátítása nem nehéz ha képesek vagyunk megtalálni az igazolását saját életünkben is, de azért ezt alkalmazni már más tészta. Ha megvan a belső harmónia, akkor menni fog viszonylag könnyedén, de ebben a világban harmónikusan élni, lássuk be: nem egyszerű. Most ott tartok, hogy igyekszem végre azonosulni a valódi énemmel és nem azzal a személlyel, akit ez a világ "kitermelt". Az átalakulás nem egyszerű, szokásainkon, életvitelünkön változtatni majdnem oly nehéz, mint a lélegezetvételről leszokni ebben a világban, ahol a tüdőnk működése nélkül nincs további maradásra lehetőség. Hogy ki is vagyok valójában? A válasz már megérkezett, az értelmezése pedig feldolgozás alatt....

Szia Sparks!

Sokan vagyunk és sajna mégis kevesen akik, megértik miért mondja sok mester az út befelé vezet. Igen ez a topic azért jött létre, hogy emlékeztessem azokat akik már keresik azt, hogy kik is ők valójában. Ha már tudják ők kik egyszerübb megértetni a gondolat teremtő erejét. Mikor céloztam arra a tudás mind addig haszontalan, amig azt se tudják mi miért történik az életükbe,igen csak rossz néven vették, de örül a lelkem mikor a hasonlók megtalálják egymást, és értik azt amit azzal a szándékkal osztasz meg, hogy végre önmagad legyél.
A belső harmonia amit említesz, a lényedből fakad. Ezért fontos, hogy ne az elme, hanem Isteni mivoltod vegye át az írányitást. Ebben pedig csak a meditáció segíthet.A meditáció a legmagasabb szinten tesz gazdaggá, mert a belső éned világát tárja fel előtted. Ha belül csend honol, minden az ellenőrzésed alá kerül. A gondolataid az érzelmeid és természetese az egész életed. A véletlenek megszünnek számodra. Tudatosan választod meg a tapasztalni vágyó dolgokat. Erre mondja sok mester mélyen alszol, mert nem tudod mi az ami történik veled és a főleg a miért. Aki már ezt felismerte, az biztos hogy megtanul éberré vállni. Éber az aki ura gondolatainak és érzelmeinek. Örülök, hogy megismertelek, és kívánom légy jelen életed minden pillanatában, az alvás számodra vége tért. Üdv: Bona

Bonaona írta:

Szia Sparks!.....

Kattints a kibontásához...

Szia Bonaona!

Köszönöm válaszod. Még egy megerősítést kaptam tőled a meditáció mellett, ami már elméletben - és régebben gyakorlatban is - meg volt, de jó ezt újra és újra megkapni. Manapság belekezdtünk ismét ennek gyakorlásába, jelenleg csakratisztítást csinálunk, aztán remélhetőleg most nem fogjuk abba hagyni, mint már megtettük pár éve Az ember könnyen belesüpped ennek a világnak a halmazába, ami sokszor nem éppen pozitív. Pedig legutóbb is csodában volt részünk, a vonzás varázslata egyszerűen megtáltosodott, minden a helyére került.... és innen is simán vissza lehet zuhanni Na majd most :mrgreen: Ha lesz valami fejlemény, majd beszámolok róla. Üdv, Sparks

A félelem

A félelem az emberek nem tudásának a hiányából keletkezett, pontosabban mikor a tudat szabad akaratot adott az elmének, hogy váljon azzá, ami szeretne lenni. Ez a hiányérzet aztán teljesen eggyé vált lényünkkel, mivel nem láthattuk azt, akik vagyunk, hatalmába kerítette az úgynevezett félelemérzés. A neve is azt jelenti: „fél”+”elem”. Vagyis nem egész, valaminek a fele, ami hiányzik. Mivel te mindig is szellemben lakozó lélek vagy és voltál, aki most testet öltött, csak a test az, ami nem láthatja a szellemedet, a szellemed viszont ismeri a testedet. A tested ad most otthont a lelkednek is. Így te mindig is egész voltál, csak elfelejtetted. Ebből, a felejtésből alakult ki a félelmed, pontosabban a nem tudásból. A félelem egy olyan érzelem, ami képes annyira felerősödni, hogy pánik betegségekhez vezet. Félünk, a holnaptól, félünk, attól, hogy elveszítsük a másikat, félünk a haláltól, és félünk attól, amit nem ismerünk. Mivel nem vagyunk tisztába öröklétünknek, a haláltól való félelem teljesen hatalmába keríti az embert. Mivel nem tudjuk, mi van oda át, képesek vagyunk elhinni azt amit már mások mondtak róla. Az emberek, azt már tudják, hogy létezik a szellemvilág. Mivel létezik, és nem ismerik, így félnek tőle. Félnek attól, amit nem látnak. Így alakult ki , hogy félnek a sötétben. A sötétségben csak is félelem lehet. Mert az a világosság hiánya. Ezt te nagyon jól tudod, és így is éled az életed. Mivel a szellemvilágról sem tudsz sokkmindent, csak hogy létezik. Azt hiszed ártani, akarnak neked. Pedig saját magadon kívül senki se árthat neked, főleg ha a félelem irányit. Annál jobban nincs mi, ártson. A létezésben mindennel és mindenkivel egy vagy. Mikor ezt elfelejted, olyan rezgést bocsátasz ki magadból, ami létre hozza az ellentéteket. Mivel kérésed parancs az entitások nem tehetik meg, hogy a te rezgéseidre ne reagáljanak. Mindent a gondolat mozgat, téged is és engem is. Minden entitás gondolatokkal jut el oda, ahol most van és lesz az, aki. Ahogy te is azt a szerepet játszod el, amit elvárnak tőled, úgy számodra is szerepeket játszanak a többiek. Állandó mozgásban tart mindent az a sok-sok gondolat, amit folyamatosan kivetítünk magunkból. Így örökkön örökké létező életminőségeket hozunk létre. Nézd meg a kutyát, ha félelmet érzel ő, azt veszi, és úgy reagál. Nem tehet mást, mert a te állításodnak, hogy a kutya biztos bántani akar, igaznak kell lennie. Ha valaki bátran és határozottan megy egy kutya felé, éreztetve vele, hogy nem ő a főnök, akkor a kutya úgy viselkedik, hisz nem tehet mást, mert az önmagunkról gondolt és érzett állításoknak mindig igaznak kell lennie. Tőled indul minden, és úgy rendeződik be, ahogy éppen akkor érzel és gondolkodsz. A félelem tehát semmi más, mint egy olyan érzelmi állapot, ahol nem ismerjük az eredetünket és a nem tudás állapotából, indulunk ki, mi szerint a világ tőlünk függetlenül működik. Mikor már szembe nézel a félelmed okával, akkor tudod meg szüntetni. Mindennek oka van, ahogy ennek is. Most már tudjuk az okot, kérlek, nézz szembe a ténnyel, te örök vagy és minden úgy alakul, ahogy érzed. Mindig tudd senki, nincs aki ártani, akarna neked, csak ha te úgy gondolkozol, hozod létre és tapasztalod meg. Csak is önmagad árthatsz önmagadnak, ha félelem szabja meg érzéseidet. Bárkivel szembe állsz és érzi a félelmedet, nem tehet mást, mint hogy megfelel ennek az állításnak. Ha te tudod, hogy nincs mitől félned és mélyen őszintén a másik szemébe, nézel, rád se mer majd nézni, mert érzi az energiaáramlást, ami arra készteti, hogy feladja. Mindig az győz, legyen az akár milyen küzdősport, vagy hatalmi harc, aki egy pillanatra se inog meg, vagyis nincs benne félelem. Ez adja a határozottság alap elemeit, mikor meg szűnik benned a félelem. <o></o>

Tovább füzném

A félelmet már a magzatkorban összeszedjük illetve mint érzést megtanuljuk a szüleink főleg édesanyánk félelmének átérzésével.

A félelem mint érzet rengeteg betegséghez vezet. Vannak emberek kinek a fő érzete a félelm. Itt nem csak a pánik ill, szorongásra gondolok.

Kitartó munkával és technikákkal ezen az energiamezőn is át lehet jönni.

[FONT=&quot]A Mindenség, vagyis az Atya, vagy nevezhetem a Forrásnak is, kibővült énje vagy.<o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]A keletkezésed, az atya vágyából ered. Aki meg akarta ismerni azt, amit oly fenségesnek, oly dicsőségesnek érez. Mivel rajta kívül nem volt senki más, így csak az odabent létezett. Elmélkedni kezdett, vagyis gondolkodni, hogy is tehetné tapasztalattá azt, amit tud. A gondolat erejénél fogva, ezért megosztotta önmagát. Így keletkezett a szellemünk, amin átsuhant egy múló érzelem, ami az atya öröméből eredt, és ez az érzelem létre hozta a lelkünket, mely az atyából kiáradó energia folyamot, ami nem más, mint a szeretet, mederbe terelje. Nagyon fontos, hogy megértsd az érzelem, ami átsuhant rajtad múló. Vagyis nem örök. Ami a lelkedet feltölti az az atya végtelen szeretete. A te lelked tehát maga a szeretet. Ez az egy érzés, ami örök. A többit, te hoztad létre.<o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]<!--[if !supportEmptyParas]--> <o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]A létezésben szabad akaratot kaptál, hogy megismerd azt, amit már tudsz. Mivel a Forrás energia kiterjesztése vagy. Ugyanazzal a teremtő erővel rendelkezel, mint az atya. Vagyis te is a gondolat erejével és az érzelmeid kivetülésével hozod létre magad körül a valóságodat, és azzá válsz, amit csak elgondolsz magadról. Mivel fény és érzelmi entitások elegy vagy, ami annyit jelent forma nélküli, bármit is gondolj, azzá válsz. Amit tudnod kell, az életben mindig azt vonzod vissza, amit azzal a gondolattal kapcsolatban érzel. Nagyon fontos ezért, hogy tisztában legyél az érzéseiddel. <o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]Életek során tapasztaltad már meg milyen a félelem, egyedüllét, birtoklási vágy, mi a szerelem és még sorolhatnám mennyi érzést, hoztál létre életeidben. Ahogy ebben az életedben is szembesültél már valamennyi lelki állapottal. Igen lelki állapot, mivel az érzéseidet a lelked tárolja, ő a felelős a te érzelmi beállítottságodért. Ahogy leveted földi ruhádat szellemben lakozó lélekké, leszel. Ami azt jelenti szellemed, viszi tovább az életedben szerzett tapasztalatokat és lelked a hozzájuk tartozó érzéseket. Tehát azzá válsz, amit alkottál magaddal kapcsolatban, elfeledve azt, aki valójában vagy. De e tapasztalások segítenek neked megismerni azt, amit tudtál, de nem tapasztalhattál. Minden ellentét erősíti benned azt, amit igazán értékelni tudsz. Ha nincs a gyűlölet, nem tudhatod, hogy milyen a megbocsátás. Ha nincs bánat nem, értékelheted az örömöt, és így tovább.<o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]Ezért minden érzés fontos a lélek számára. Így mutatkozik meg előtte az élet értelme.<o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]A létezésben minden entitás elindult a tapasztalatok szerzésére. Nem volt kiszabott út csak a vágy a teremtésre. A gondolat teremtő erejével alkotni kezdtünk, és létre hoztuk a változatos világegyetemet. Mindent, amit létre hoztunk, meg is akartuk tapasztalni. Ezért megalkottuk a fizikai világban önnön képmásunkat, ami a testet öltés eszköze volt. Mivel az atya szabad akaratot adott, hogy megismerje mire képes, így mi is szabad akaratot adtunk önnön képmásunk kezébe. Ami azt jelenti, elfeledtetted magaddal azt, aki vagy, hogy a tudatlanság homályában tapasztald azt, amivé váltál. A lényed, aki egy veled, ő tudta, ha már eleget tapasztaltál, kérni fogod önön magadtól az igazságot. Ami így hangzik: Ki vagyok Én?! Mikor fel teszed ezt a kérdést semmi mást nem teszel mint saját magadtól megkérdezed, vagyis a tudatodtól, így nem tehet mást, mint feltárja neked az igazságot és elvezet oda, ahonnan indultál. Minden rezzenésed, ami gondolati síkon elindul belőled valósággá, válik. A fizikai világban a manifesztáció folyamata időt vesz igénybe, mire a fény sebessége lassul és az anyagi részecskék, megjelennek világunkban. Ez a lassulási folyamat, hozta létre a tér és az idő fogalmát. Mivel amit most gondoltál az később valósul meg. Ez csak is az anyagi világra vonatkozik. A létezésben, nincs tér és idő. Így az érzékelésedben kialakult a múlt és a jövő, de számodra a jelen a legfontosabb. Mert csak a jelenben létezel, mint tudat. Az elme az, ami tárolja az információkat és képes önönmagában elmerülni, vagyis utazni az agytekervények között és előszedni azt, ami már megtörtént, és tervezni azt, ami még nem. A tudat a gondolatot figyeli, és ő onnan tudja mi az, ami történni fog. Minden ember gondolatokat bocsát ki magából és ezek a gondolatok érzésekkel, járnak. Aki már spirituálisan fejlett látja ezeket és képes a jövődbe látni, mert látja ezzel a gondolkodással, mi az, amit vissza fogsz vonzani életedbe, mivel a megvalósulásuk időt vesz igénybe. Ha kikéred a véleményét, egy látónak, az nem azt jelenti az is fog megtörténni, mert te hoztad létre és te vagy az, aki meg is változtathatod. Mindig tudd, mit szeretnél elérni, hogy tudd jó irányba mész e. Ha nem is tudod mi az, amit szeretnél, csak azt, hogy azt nem akkor is tudsz rajta változtatni. Mindig te indítod útjára a dolgok történését, és te is szüntetheted meg. <o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]Az elme tehát teljes szabadságot kapott tőled, ahogy te is az atyától. Így átvette az irányítást önön magad felett, mert így akartad. Te tudod mi a szeretet, de nem tudtad eddig tapasztalni, ezért életre hívtad az ellentétét magát a félelmet, ami abban segített neked, hogy viszonyításod legyen ahhoz amit érzel, mert ha csak szeretet ismered, nem tudhatod, hogy az mennyire fenséges.<o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]A félelem arra emlékeztet téged, hogy így nem vagy egész. A neve is ezt jelenti: „fél”-„elem”, vagyis valaminek csak az egyik része. Ebből az érzésből ered, az egyedüllét, vagyis a magadra maradás érzése, ami kiváltotta azt, hogy félsz attól, amit nem tudsz, pontosabban, amit az elmével nem osztottál meg. Mivel az elme nem láthat tovább a fizikai valóságon, de érzékeli azt. Így tudtad ez az állapot mulandó. Vagyis nem örök. Mert örök az te vagy aki érez.

[/FONT] [FONT=&quot]<o>
</o>[/FONT]

de?

Amit irsz mind ugy gondolom, hogy igaz. Mégis fontosnak talom hozzátenni a tapasztalatomat. Csak akkor tudod a saját szabadságodat megélni ha leteszed az életedből azokat a beidegződéseket kitaposott agyi folyamatokat amit a puszta élet, neveltetés kialaktott. Mert különben nem tudsz letérni az utról vag yráfordulni a szabad utra

Igen értem!
A tudat az ami csak a jelenben él. Az elme az ami tárólja az információkat és a múltból táplálkozik. Addig amíg elmével él csak az ember addig szüksége van a problémáinak gyökerét meg keresni és feldolgozni. Aki viszont a tudatosság útjára lép, meg tanul meditálni, és le zárja a múltat, mert akkor még nem volt tudatos a tetteire, vagyis nem volt tudatos, arra hogy tehet ellene. Az érzelmeink azok amik össze kötnek a külvilággal ezáltal mutatkozik meg számunkra ki hogyan érez és gondol felénk. Mikor meditatív állapotba kerülsz egyetlen egy érzelem tölt el és ez a szeretet. Ahol a szeretet ott nem lehet jelen a félelem. Félelem csak addig létezik, még nem ismered azt aki vagy. És igen, addig csak is az segíthet, ha amit a negatív gondolataidal létre hoztál, meg változtatod pozitívvá. Vagyis a képet amit azzal kapcsolatban tárolsz, ami a kelemetlenséget, problémát okozza, meg fordítod kellemes érzéssé. De akinek a meditáció az élete részét képezi, nem foglalkozik a multal, számára csak is a jelen létezik, és minden pillanatban éber a gondolataira , érzelmeire és ez által a cselekedeteire. Ami azt jelenti, olyan hogy véletlen és kellemetlen nem létezik többé, vagyis amit nem tudatosan hoz létre az életében. Ez a cél. Addig is természetesen, a türelemmel, a haraggal, a félelmeikkel stb kell szembe néznünk miért is vannak ott. De, ahol a meditáció meg jelenik ott ezek meg szűnnek.
Köszönöm, a kiegészítést.

Egy két dologra kiváncsi lennék: Ha lehet

A meditáció alatt mit értesz. Gondolom ez agy másik lehetséges ut a tudat tisztításhoz.A gondolatok megállításához.

Olyan szívesen megpróbálnám ...

Hogyan lehet a félelmeket meditációval feldolgozni?

[FONT=&quot]Amiket írok általánosságban írom, ne vegye senki magára.
Mikor elkezded a spirituális utadat, fontos, hogy tisztába légy azzal mi is a meditáció, és pontosan miért is van rá szükség. Biztos volt már részed csoportos meditációban. Mikor csoportosan meditálsz, érzed a hatását, ás vágysz rá, hogy még többször életed része legyen. De mindenki, ahogy én is először az információk gyűjtésével kezdjük. Vagyis meg akarjuk érteni a létezés miben létét. Amivel aztán nem kerülünk közelebb az igazsághoz. Csak segítenek életedben helyre állítani a negatív érzésekből keletkezett helyzeteket. Pontosabban a szeretetet kezded megismerni. Ahogy már említettem mindegy honnan indulsz. Ez a kettő az, ami elvezet végső célodhoz, felismerni azt, amit már tudsz. Amíg ide eljutunk az érzelmeinken, próbálunk változtatni. Türelmesebbek szeretnénk lenni, megfogadjuk, nem leszünk idegesek, és nem engedjük, hogy az érzelmeink vegyék át az irányítást. Elkezdünk különböző vallásokat, tanulmányozni, így a buddhizmus is előtérbe kerül. Igazából Buddhizmus és Buddha között hatalmas a különbség, mint ahogy Jézus krisztus és a kereszténység között is. De ebbe most nem szeretnék bele merülni. <o></o>
[/FONT] [FONT=&quot]Jézus a szeretetet hirdette. Buddha pedig a meditációra tette a hangsúlyt ő volt az ősszülője. Buddha volt az, aki elfordult a világtól, hogy megértse, és eggyé váljon a létezés igazságával. <o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]<!--[if !supportEmptyParas]--><o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]Mindig van valami külső és belső ok, ami kiváltja, a félelmet benned. Tehát, ha ismerjük az okot, csak akkor szüntethetjük meg. Ezért fontos, hogy szembe nézz vele, és tudd mit is, akar tőled. Azt nem teheted meg, hogy megszüntesd, de azt igen, hogy ne legyen rád hatással. Ezért azok, akik élete részét képezi a meditáció, már tudatosan figyelik az érzéseket, amik feléjük áramolnak, és ami nem olyan, mint az övék arra nem reagálnak. Pontosabban, csak észlelik, de nem érinti meg őket, mert már felette állnak az érzelmek által létre hozott világ felett. Őket csak a szeretet veszi körül, nem létezik más, csak a végtelen nyugalom, ami belőlük árad. Ezért a vonzásába, más energia nem férhet. Mivel a létezés a vonzásra épül, egyet tehetsz, megismered azt, aki vagy. Meditációvá változtatod életedet. Éberen figyeled önmagad és a benned lévő érzéseket, és amíg nem ismerd mindet, vagyis, hogy mi mit hoz el az életedbe, addig csak is szemlélője leszel. Akkor fogod átlépni a negatív érzelmeket, ha meg szűnik benned a kettőség, és eggyé válsz a tudatoddal. Az elme elcsendesedik. A félelem tehát mindaz, ami nem vagy. A rengeteg érzés pedig már előtted is létezett és utánad is fog, meg szüntetni nem lehet, csak egyet tehetsz, engeded a saját útját járni te csak megfigyeled. Ahogy jött úgy el is megy. Ha kezd a félelem eluralkodni rajtad, nevesd ki magad és kérdezd meg ugyan mitől félsz, hisz te örök vagy. Amiért itt vagy pont ezek a tapasztalások. Már ismered az érzést meg tanultad és meg is tapasztaltad. Most már engedd útjára, mert már nem fejezi ki azt, aki vagy. Már nem lehet tovább az életed része, hisz az azt jelentené, még mindig nem tudod ki vagy. Az érzelmek nem csupán félelemből állnak, ahány gondolat annyi érzés. És mind valahonnan indul és valahova tart a vonzásának megfelelő helyre. Ott időzik ahol befogadják, ahol nem is figyelnek rá onnan elillan és tovább megy. De ha már felvettük legyünk rá tudatosak, minden érzés mulandó, vagy engeded, hogy hatással legyen rád, vagy, úgy ahogy jött útjára engeded, ezáltal lecsökkentve a rezgését, mert nem tápláltad a figyelmeddel. Ez a meditáció lényege. [/FONT]

Értem amit írsz.

Sőt alkalmazom is. A végső cél felülemelkedés ill a szeretet elérése?

Ha félelmet vagy egyéb dolgot tapasztalok magamban elsőként megbocsátom hogy ezt érzem.
Van olyan eset mikor nem tudom mit érzek ilyenkor nehéz szembenézni saját magammal is

Érzem benned! Örülök, hogy megismertelek.
És köszönöm!
Igen fontos, hogy amit érzelmileg és gondolatban létre hozunk, vagyis negatív dolgokat amik a testben betegségként jelentkeznek, azt ne csak testileg gyógyítsuk, hisz minden betegség eredete érzelmi, vagyis mentális szintről indul, ezért ott is lehet megszüntetni.
Ezért köszönöm az észre vételedet, mert így lett tényleg kerek...

sziasztok,

...végigolvasva a forumban leírtakat - nagyon érdekesnek tűnik a fórum, a téma, és természetesen a hozzászólók egyénisége is. Amit én nagyon hiányolok sok -sok- itt található hozzászólásban és ezós forumban, az az, hogy csak egy két fórumozó meri, akarja, tudja, leírni a gondolatait, véleményeit a témákkal kapcsolatosan, túlnyomó többségük mások szavait, gondolatait, és írásait tükrözik vissza (Osho, egyéb ezós források stb...) Ivan, Cathy, Alberth és még pár hozzászóló nekem úgy tűnik valóban a saját élményeit, tapasztalatait ossza meg és erre építve reagál, még akkor is ha az elhangzó "gyümölcsöstálat" csak az egyik oldalról látja, vagy esetleg teljesen. (nagyon sajnálom, hogy már a fórumba visszamenve nem lehet az adott témához tartozó vélemnyt beszúrni, hiszen igazából annak ott lenne a helye ;-) ) Nagyon jó megismerni mások tapasztalatait, nagyon jó, hogy a véleményeket meg lehet ütköztetni egymással, hiszen mindez valóban előre vezethet saját magunk és világunk megismerésében.


...remélem nem bántottam meg senkit soraimmal, és mindenkinek azt kívánom, hogy találja meg mindazt, amit keres...

Sziasztok!

Én is ugy gondolom hogy sokkal meggyőzőbb, hiteles és használhatóbb az az információ amit saját szavainkkal esetlek saját tapasztalatunkból adunk hozzá.
Nem lekicsinyítve a nagy tanítok gondolatat. Akkor hatottak ránk igazán ha nem csak olvassuk ezeket hanem meg ií éljük.

Köszi

Sziasztok!

Pont ez a lényege a topicnak, hogy olyan témát dobjunk fel amire van tapasztalat és ezáltal vélemény. Minden ami ahhoz kell, hogy kezünkbe vegyük az életünket, már itt van ezért nincs új a nap alatt, de mindenki ahogy más gondolati síkra téved vagyis fejlődik, más képp értelmezi. Mivel a szavak azok a gondolataink kifejezői. És sokan, mikor nem látnak a gondolat mögé, szavakon lovagolnak ( ez nem szól senkinek csak ez is tapasztalat). A lényeg minden tapasztalat annak szól aki megéli és ezáltal fejlődik , a cél a tudatosság elérése. Ehhez kapunk segítséget. Nem feltétlenül szükséges személyes tapasztalatnak lennie annak, hogy a felismerés megszülessen benne. A lényeg, hogy megérintse, és magáévá tegye. Vagyis elindítsa a felismerés folyamatát, ami aztán arra késztet, hogy foglalkozzak a dologgal.

Szivesn feldobnék egy témát

Mit gondoltok a haragról.

A harag magasabb energia szint mint a félelem. Itt már van erő.

A harag is mint minden negatív érzés abból adodik hogy elfelejtettem azt aki vagyok. Pontosabban, nem ismerem a létezés miben létét. A harag mindig egy olyan energia áramlás következménye ami, abból adódik, hogy nem az én akaratom érvényesül. Minden amit az elme elképzel magának, úgy is kell lennie, ha nem képes ezáltal az agyban olyan anyagot termelni, ami a szervezetben méregként jelentkezik, és amíg ezt a felesleges felhalmozott negatív érzelmet, nem adja le magából, a test nyugalmi állapota felborul. A harag is a félelem következménye, mert nem vagyok tudatában, hogy a szeretettel, többet elérnék. Ezáltal, hatalmi harcot vívok azzal, aki nekem ellenszegül. Ha nem vagyunk képesek magunkból kiadni a haragót, át csap gyűlöletté, ezáltal a szervezetet megfertőzve, különböző betegségetet előidezve. Ami később, egy olyan élet vitelhez vezet, ahonnan, már egyedül nem tudok kilábalni. És ez pont azért mert nem ismerem azt aki valójában vagyok. Minden amire a figyelmemet szentelem, energiát kap. Pontosabban megerősödik általa és valosággá válik az életemben. Mikor megtanulom az érzelmeimet megfigyelni, ezáltal nem adok neki energiát és képes vagyok az életemben ezeket a negatív érzelmeket tudatossan meg szüntetni. Ehhez szükséges a meditáció lényegének felismerése. Pont most írok egy könyvet, ami ezekről szól. Remélem hamarossan készen lesz. Az előző könyv már a kiadónál van. Pont ezért választoottam ezt a témát mert az emberek az érzelmeik által kommunikálnak a külvilággal. És amig nem ismerjük pontossan mi is az ami lezajlik belül, nem is tudhatjuk mint vonzunk be az életünk be.

Úgy gondolom csak a gátó lehúzó érzelmeket kell kiteni akkor már közel vagyunk az öröm vagy a boldogság elfogadás megéléséhez.

A harag mint érzelem gyülölethez is vezethet de mint életszemlélet szembenállást takar. Szenbenállás az élettel.

Bonaona írta:

Sziasztok!

Pont ez a lényege a topicnak, hogy olyan témát dobjunk fel amire van tapasztalat és ezáltal vélemény. Minden ami ahhoz kell, hogy kezünkbe vegyük az életünket, már itt van ezért nincs új a nap alatt, de mindenki ahogy más gondolati síkra téved vagyis fejlődik, más képp értelmezi. Mivel a szavak azok a gondolataink kifejezői. És sokan, mikor nem látnak a gondolat mögé, szavakon lovagolnak ( ez nem szól senkinek csak ez is tapasztalat). A lényeg minden tapasztalat annak szól aki megéli és ezáltal fejlődik , a cél a tudatosság elérése. Ehhez kapunk segítséget. Nem feltétlenül szükséges személyes tapasztalatnak lennie annak, hogy a felismerés megszülessen benne. A lényeg, hogy megérintse, és magáévá tegye. Vagyis elindítsa a felismerés folyamatát, ami aztán arra késztet, hogy foglalkozzak a dologgal.

Kattints a kibontásához...

szia,

...amit erről gondolok, az hasonlít egy kicsit a leírtakhoz, kicsit azért mégis más. A tapasztalat. és az élet, amit megélsz, mert ugye meg kell élned a most pillanatában mindenkinek más és más. Valakinek a negatívumokat kell megélnie, van akinek a pozitívumokat. Miről is beszélünk ? Talán arról, ami egy kicsit a dualitáshoz tartozik, hogy minden mért és általunk definiáltés megtapasztalható dolgot besorolunk valamelyuóik irány (+ ill -) mellé.
Miért is sorolunk ?? Nem tudom, talán mert látnunk kell, mindenben a kettősséget ?

Itt van pl. a harag, gyakorlatilag van akinek nem okoz gondot a harag érzésével együtt élnie. miért is negatív a harag ?? azért mert mi emberek oda soroltuk, vagy valakinek "fentről" megmondták hogy igen is rossz dolog ?? lehet, hogy csak el kellene fogadni a tényt, hogy igen, létezik a harag ??

Azért gondolom negatívnak a haragot mert szembe állít az élettel a viselkedés agresszívvá válik és elveszi az energiát az élettől. De közel sem olyan romboló mint pl a szégyen érzete ami a kirekesztettséghez vezet.

Persze mindenki mag dönti el hogy merre halad és mit akar elérni semmi nem negativ vagy pozitiv Ez olyan mint a jó vagy a rossz.