Testen Kívüli Élmények-TKÉ

T

T.K

Vendég
Hello T.K!

Megkockáztatom,hogy a többség csak dumál a szeretetről,és nem érzi.
Mert más a duma,és más ha az ember gyakorolja.
Te hogyan gyakorlod a mindennapokban? Te hogy csinálod?Van akit szeretsz? Én kimutatom a barátnőmnek pl,és nem csak dumával.
Amiket írsz,általánosságok.Bárki írhatja.

Szia Lacko!

Tökeletesen igazad van.
Talan me'g en is sokkal többet beszelek a szeretetröl, mint amit megelek vagy kimutatok.
A baratnömet en is szeretem, de ez mas jellegü szeretet. Ezt inkabb a szerelem fokozataba sorolnam.
A szeretetnek is több fajtaja van.
A gyerek szeretete, a barat szeretete, a baratnö szeretete, a szülöi szeretet es az altalanos szeretet, felebaratinkkal szemben.
Es en hogyan elem ezt meg?
En a Teremtön keresztül elem ezt meg, mert en erzem, hogy amikor vele beszelek, szeretem öt.(hiszen ki ne szeretne az Atyjat)
Es en ezt el is mondom neki (pedig ö tudja).
Amikor az egi testvereimmel beszelek, akkor is ezt a szeretetet erzem iranyukban.
Nekem regebben sok problemam volt a szeretet megelesevel. Söt sajat magammal is. Azutan elkezdtem megszeretni magamat es kepes voltam az embertarsaimhoz is maskepp viszonyulni.
Addig csak kritizaltam mindenkit es mindent.
Azutan elfogadtam öket, ahogy vannak.
Na nem azt mondom, hogy mindenkit a szivemre ölelnek, de ma mar tisztelek es elfogadok mindenkit, ugy ahogy van.
Es mindent.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindennel egyet ertek.
De nem kritizalom mar es azt mondom, hogy minden ugy jo ahogy van.
Elsösorban magamon szeretnek valtoztatni.
Es aki velem jön annak szivesen segitek.
Aki nem azt hagyom.
A szeretet ismetelgetese sokszor frazisnak tünik, de minnel többet ismetelgetjük, annal jobban megprobalunk azonosulni vele .
Szinte, hogy ugy mondjam programozzuk magunkat.
A szeretet nem ott kezdödik, hogy mindenkit ölelgetsz, hanem ott hogy tiszteled öt es elfogadod.
Ugy ahogy van.
Es örülsz, hogy te megprobalsz egy kicsit masabb lenni, a te elgondlasaid alapjan.
A szeretet fele vezetö ut sokfele lehet, de a cel mindig ugyanaz.

Meg annyit hozzatennek, hogy nagyon sokan, nagyon sok mindenröl csak dumalnak.
Azok a "tanitok" dumalnak a legtöbbet es a leghangosabban a spiritualitasrol, akik 30-40 ezret kaszalnak le a tanfolyamokon. Vagy akik azt hiszik, hogy penzert at tudjak adni a tudast es a bölcsesseget.
Ezt soha nem fogod a tanfolyamokon megszerezni, barmennyit is kiadsz ertük.
A tudas az belülröl jön es nem a tanfolyamokon lehet elsajatitani.Utana sokan csodalkoznak, hogy a draga penzükert nem kapnak semmit vagy amit kapnak az nagyon hamar megint eltünik.
Hidd el se a szeretetet, sem a felismerest nem kapod meg, semelyik angyaltanfolyamtol vagy tarsaitol.
Es aki ebben az illuzioban ringatja magat, az is me'g nagyon messze van a szellemi tudattol. Ne a masiktol vard a segitseget, hanem probald magadban megtalalni.
Hiszen minden tudas es kepesseg bennünk van. Es ehhez nem kellenek mesterek.
Es ehhez nem kell 100 evet Indiaban vagy Tibetben eltöltened.
Csak idöpocsekolas.
Magyarorszag 30%-a mar vagy kepes a reikit, a joslast , a latast elsajatitani vagy mar mind megvilagosodott.
Es ezt el is hitetik veletek draga penzert. Nem csak a normalis elet szintjen megy a hülyites, hanem a szellemi tanitok altal is. Es nekem ne magyarazza valaki, hogy ha ö penzert kaszal, akkor ö spiritualis.
De mint mondtam, minden ugy van jol, ahogy van.
Van aki ezt latja, van aki nem.
Vak tyuk is talal szemet es akkor mar nem lesz vak.(csak az a kerdes, hogy fog e latni? :)))))
 

K.Lackó

Állandó Tag
Állandó Tag
Hello sirkan,és nmarie!

Az egysoros puffogással részetekről semmire nem megyek! :D

de azért köszi a hsz-t!!
 

K.Lackó

Állandó Tag
Állandó Tag
Még mielőtt kiközösítenétek,tudatom,hogy érző szívű lény vagyok.
Szerencsémre anyukám szeret engem,így tudom hogy kell szeretni a nőket.
Meg azért másokat is.Nem vagyok haragba senkivel,hiszem,hogy van Isten.
De még sokat kell tanulnom,mivel fiatal vagyok.És néha bolondos.:)
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Még mielőtt kiközösítenétek,tudatom,hogy érző szívű lény vagyok.
Szerencsémre anyukám szeret engem,így tudom hogy kell szeretni a nőket.
Meg azért másokat is.Nem vagyok haragba senkivel,hiszem,hogy van Isten.
De még sokat kell tanulnom,mivel fiatal vagyok.És néha bolondos.:)

Jól van kedves Lackó, nem kell mindjárt megsértődni. Nagyon helyes, hogy fiatalon el kezdesz tájékozódni és az is, ha a felnőttek (idősebbek) hibáit észreveszed. Abban pedig valóban igazad van, hogy néha kilóg a lóláb nálunk, mert papolunk a szeretetről, aztán kiakadunk és ítélkezünk, ha valakinek nem egyezik a véleménye valamiről a miénkkel.

Remélem ti fiatalok tanultok a mi hibáinkból? ;)
 
T

T.K

Vendég
Még mielőtt kiközösítenétek,tudatom,hogy érző szívű lény vagyok.
Szerencsémre anyukám szeret engem,így tudom hogy kell szeretni a nőket.
Meg azért másokat is.Nem vagyok haragba senkivel,hiszem,hogy van Isten.
De még sokat kell tanulnom,mivel fiatal vagyok.És néha bolondos.:)

Itt senki nem lesz kiközösitve. Mindenki elmondhatja a velemenyet vagy hozza szolhat a a masik gondolataihoz.
Es ha ez nem egyezik a masik elveivel, velemenyevel, gondolataival, akkor sincs semmi baj.
Ahanyan vagyunk, annyifele keppen gondolkozhatunk.
De ez meg nem jelenti azt, hogy nem a jo uton jarunk.
Mindegyikünk fiatal es mindegyikünknek meg sokat kell tanulnia.
Az a lenyeg, hogy akarjunk tanulni.
Es hogy egymast segitsük ebben a tanulasban.
 
T

T.K

Vendég
Nemregiben egy levelet kaptam egy kedves baratomtol, amiben többek között ezt kerdezte:
T.K. barátom...azon filoztam...ha végleg átmegyek...akkor elveszítem a személyiségem?
Nos ez egy erdekes tema.
Mi van a halalunk utan?
Mi lesz a szemelyisegünkkel? Visszük magunkkal vagy megszünik a fizikai testtel együtt?
Nos röviden. A szemelyisegünk addig megmarad a halalunk utan, ameddig megint le nem születünk.
Egy picit hosszabban kifejtem.
A halalunk utan közvetlenül elöbb az eteri testünkben maradunk itt a föld közeleben. Ezt nevezik az eteri ternek vagy a köztes ternek. Itt meg az eteri testünk az ami dominal.Ez a legkülönösebb allapotunk, mert ilyenkor jatszodnak le olyan esemenyek, amik azutan nagy reszben meghatarozzak a tovabbi "eletünket". Sokan nem tudnak rola, hogy meghaltak es nem is hiszik el. Itt szamukra meg minden valosagos. Egy idö utan azonban rajönnek, hogy valami nem stimmel. Nem ertik öket a hozzatartozok es lassan rajönnek, hogy egy masik dimenzioba kerültek. Aki mar a halala elött tisztaban van a "halal nem letezeseröl" annak könnyebb a dolga. Az könnyebben tud tovabb lepni. Sokan az eteri terben sötetsegben vannak es nem is ertik, hogy miert? Ebben az esetben a szeretet es a Teremtöben valo hit hianya okozza ezt a sötetseget ( nincs meg a szeretet fenye a lelkükben.)
Termeszetesen mindenki kap itt is segitseget, de ezt a segitseget el is kell fogadni. Sokan akik nem hisznek a Teremtöben, felnek tovabbmenni, mert nem tudjak mi var rajuk. Felnek a büntetestöl, ami felfogasuk szerint rajuk var (lathato hogy az egyhaz mivel felemliti meg a hivöket - pokol)
Itt sokan atelik az eletükben elkövetet "büneiket" es azoknak a szenvedeset, amit ök okoztak.(ez a valosagos pokol)
Ha a segitseget igenybe veszik(egy magasabb leny jön ertük, aki elvezeti öket a Fenyre), akkor tovabb tudnak lepni az asztralis szintre.(Feny) Es abba a sikba kerülnek, ami a tudati szintjüknek megfelelö lesz. Elvesztik eteri testüket (feloszlik) es az asztralis testben elnek tovabb. De meg mindig megtartjak a szemelyisegüket, de sok tapasztalaton es felismeresen mennek at.
Amikor a lelek megint inkarnalodik az asztralis test felbomlik es a lelek a tudatot magaval (vagy forditva) vive egy uj fizikai testbe költözik. Ebben az esetben mar nincs meg a regi szemelyisegünk, hanem egy ujat szemelyiseget kezdünk. De az összes eletünk emlekei(szemelyisegei) a tudatban (tudatalatti) raktarozodik el.
Ezutan megkerdezte tölem. Ha igy van, akkor a mediumok kivel allnak kapcsolatba a szellemidezesek alatt, ha az illetö mar megint leszületett a földre?
Mi van akkor ha a szemelyiseg elveszett es a lelek inkarnalodott?
Ennek ellenere fel tudjuk-e az elhalalozottal venni a kapcsolatot? Ha nem akkor kivel is beszelük?
Sokan ugy tartjak (helytelenül), hogy a leszületes utan az asztraltest meg nagyon sokaig az asztralis terben marad es ez tarolja a szemelyiseg informacioit. Es ezeket az informaciokat le tudjuk hivni. Ha pl. Julius Ceasarral felveszzük a kapcsolatot, me'g tudunk vele beszelni, annak ellenere hogy ö mar (valoszinü)reg inkarnalodott. Ez azonban igy nem igaz.
Igaz tudunk vele beszelni, de ennek egeszen mas okai vannak.
Nos induljuk ki a Tudatbol. Gyakorlaitalag mi ezek vagyunk. Nem a fizikai testünk es nem is a lelkünk. Ez az un. EN. A TUDAT. Az En ket reszböl all. Van a Magasabb En es az Fizikai En, ami a lelek altal nyilvanul mega fizikai sikon( a lelek viszont a fizikai testel fejezi ki magat)
Ez olyan mint a sejtosztodas. Egy sejtböl kettö lesz. Es mind a ket osztodott sejt magaban foglalja az eredeti sejt tulajdonsagait.
Nos a Fizikai En leszületik a lelekkel egy fizikai testbe es a Magasabb Ennel (isteni en) allandoan kapcsolatban all. A Magasabb Enünk pedig tartalmazza az összes informaciot, amit a szemelyisegek az eleteik folyaman összegyüjtöttek. A fizikai Enünk pedig ki lesz "kodolva", hogy ne emlekezzünk az elözö eleteinkre.
Nos amikor Julius Ceasarral beszelgetünk, akkor tulajdonkeppen a Magasabb Enjevel beszelgetünk,(nem a szemelyiseggel), ami tartalmazza Julius Ceasar szemelyisegenek az informacioit is.(de az össze eleteinek az informacioit is.)
Remelem nem tul bonyolult?
 

nmarie

Silver Tag
Állandó Tag
Hello sirkan,és nmarie!

Az egysoros puffogással részetekről semmire nem megyek! :D

de azért köszi a hsz-t!!


Ha jobban elolvasnád, mit is írtam, akkor még mehetnél is vele valamire :)
Tulajdonképpen csak a két kiemelt szóval akartam utalni arra, és felhívni a figyelmedet, hogy a tartalom mélyebben keresendő, mint egy barátnő felé irányuló szeretet.
Szólnom sem kellett volna, a kérdés más felé irányult.
 
T

T.K

Vendég
Én személy szerint szilárdan hiszem, hogy van élet a halál után,
és létezik a szellemvilág. Számomra ez éppoly valós és kézzel fogható,
mint a mi földi életünk. Ebbéli hitemtől senki nem tántoríthat
el, nem számít, hogy ki mit mond, vagy bármilyen kemény és durva
kritikával is illet.
Senkinek nem adhatom át annak bizonyosságát, hogy mi halhatatlan
lények vagyunk, akik átutazóban vannak itt ezen a Földön.
Csupán annyit tehetek, hogy felajánlom a reményt, hogy van élet a
halál után. Bár a világ összes vallása ezen a hiten alapul, mégis a
spiritualizmus az egyetlen, amely bizonyítékkal is szolgál, hogy
emlékeink, személyiségünk, intelligenciánk és egyéniségünk a túlvilágra
átlépve is a túlvilágon is megmarad.
A szellemvilág valóban a végtelen lehetőségek tárháza, egy
olyan hely, ahol az idősek visszakapják a fiatalságukat, ahol bármilyen
testi vagy lelki betegségben vagy gyengeségben szenvedők ismét
egészségesek lesznek, és ahol ismét együtt lehetünk mindazokkal,
akik valaha kedvesek voltak szívünknek. Mindezek középpontjában
a szeretet áll. A szeretet köteléke teszi lehetővé,
hogy kapcsolatba tudjunk lépni a földi értelemben úgynevezett
halott családtagjainkkal és barátainkkal. A szeretet az az arany
iránytű, ami mindig megmutatja a helyes utat; egy bűvös és mágikus
kapcsolat, amely a földi és az égi világot köti össze.
Nem vagyok egy szónok típus. Sőt ez igazából távol áll tőlem.
Mikor nagy ritkán idézek a Bibliából, ezt a két egyszerű szót szoktam
mondani: Szeresd felebarátodat! Ez tökéletesen összefoglalja
a saját életről - halálról vallott életfilozófiámat is. Ha szeretetet találunk
abban és megtaláljuk a szeretetet mindabban, amit teszünk
és mondunk, akkor a saját és a körülöttünk lévő világ is teljesen átalakul.
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Kaptam egy privit, hogy nem lehet linket betenni, ezért most kénytelen vagyok az egész cikket ide bemásolni, mert nagyon érdekesnek tartom:
(Remélem a forrást meg lehet jelölni: NLCafe.hu)


A testelhagyás művészete:
Minden éjjel öntudatlanul kilépsz a testedből és asztrálutazásra indulsz. Számos módszerrel azonban tudatosan elhagyhatod a testedet. Most bemutatunk néhány bevált gyakorlatot.

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--> <!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Nem véletlen, hogy álmunkban különös összefüggésekre jövünk rá, vagy utazásaink során idegen tájak tűnnek ismerősnek. Az ezotériában többféle módon magyarázhatók az összefüggések, de ezért nem muszáj visszamenni az előző életekbe, ugyanis sokkal valószínűbb, hogy egyik álombeli asztrálutazásod során vetődtél el arra a helyre vagy pillantottál bele a nem is olyan távoli jövőbe.
Beavatottak úgy tartják, hogy álmunkban nem a fizikai, hanem az asztráltestünkkel utazunk. Ilyenkor gyakorlatilag öntudatlanok vagyunk, de rendszeres és kitartó gyakorlással előidézhető olyan állapot, amikor teljesen tudatosan hagyjuk el a testünket. Sőt, megfelelő gyakorlás után meghatározott helyszíneket vagy személyeket kereshetünk fel.
Szabadulj meg a korlátaidtól!
Fontos tisztázni, hogy mi is az asztráltest. Az okkult tudományok ismerői úgy gondolják, hogy a fizikai test „hasonmása”, csak jóval finomabb anyagból áll. Éjszaka, miután elalszunk, előbb a fizikai testünk felett lebeg, majd ahogyan egyre mélyebb álomba merülünk, úgy távolodik el a testünktől. Hirtelen zavaró körülmények hatására vagy miután kialudtuk magunkat, visszatér, addig azonban szabadon szárnyalunk az univerzumban. Hasonló tapasztalatokat élnek át a halálközeli élményben lévők, ugyanis a beavatottak szerint ilyen módon indulunk utolsó utunkra is…
Érdemes tehát nemesebb célokra használni a hosszan tartó munkával kifejlesztett képességeket, mint például „asztrálban” leugrani a boltba, vagy utána nézni életünk párjának, hogy kivel múlatja az időt… Tapasztalt asztrálutazók természetesen nemcsak térben, hanem időben is képesek mozogni, például történelmi korokat újraélni és tapasztalni.
Figyelj a táplálkozásra!
Az utazás sikeréhez hozzájárul fizikai állapotod is. Ha nehéz, zsíros és nagy mennyiségű ételt fogyasztasz lefekvés előtt, esetleg kávé, cigi vagy alkohol segítségével próbálod meg az utazást, előfordulhat, hogy csalódni fogsz, vagy kellemetlen élményeid lesznek. Nem használ a zaklatott lelkiállapot és a szoros ruhanemű sem. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy az asztráltested visszazuhan a fizikai testedbe, amit úgy élsz meg, mintha magasról lezuhannál. Attól nem kell tartanod, hogy idegen lények (például démonok) szállnak meg, amíg távol vagy, ugyanis ez idő alatt is a magasabb tudatod egy része figyel a tested normális működésére, és gondoskodik a védelméről. A fizikai és az asztráltest között pedig egy ezüstszál biztosítja a kapcsolatot, mely arról gondoskodik, hogy bármikor visszatalálj „önmagadhoz”.
A tudatos asztrálutazásra való felkészülést érdemes gyakorlással kezdeni. Például meditatív állapotban felidézni egy ismerős helyszínt, akár a lakás egy bizonyos részét. Ez azért is fontos, mert így a képzelőerődet fejlesztheted és közvetlenül ellenőrizheted a tévedéseidet. Ha az előbbi gyakorlat jól megy, akkor kísérletezhetsz azzal is, hogy ismerősök házát keresed fel, és megpróbálsz „üzenetet hagyni” számukra. Meg fogsz lepődni, hamarosan ők fognak felkeresni, hogy éppen rád gondoltak… Haladó asztrálutazók azzal is kísérletezhetnek, hogy nyomot hagynak a fizikai világban, például kisebb-nagyobb tárgyakat elmozdítanak vagy odébb helyeznek. Tegyél egy próbát!
Hamarosan megváltozik az életed!
Ne vegyék el a kedvedet az esetleges kezdeti sikertelenségek, próbálkozz újra. A tapasztaltak úgy tartják, hogy hamarosan jön az áttörés, amikor váratlanul sikerül kilépni a testedből, és ez az érzés valószínűleg teljesen megváltoztatja az addigi életedet. Ezután másképpen fogsz gondolkodni a világról. Alapvető szabály, hogy minél távolabb kerülsz a testedtől, annál nagyobbat fogsz zuhanni (ütközni), amikor visszatérsz. Ezért fokozatosan menj egyre távolabb... Visszaérkezés után pedig meditálj egy picit, gondold végig, hogy mi történt veled. Esetleg vesd papírra az utazási élményeidet.
Egy utazás komolyan kimeríthet, ezért mindig hagyj megfelelő időt a regenerációra. Minden próbálkozás után legalább egynapos pihenőt engedélyezz magadnak, de ha nagyon kimerült vagy, akkor több nap vagy hét is szóba jöhet. Ha ijesztő élménnyel találkozol, azonnal gondolj a fizikai testedre, és máris otthon leszel. Visszatérhetsz abban az esetben is, hogyha a fizikai testednek szüksége van rád, vagy nem eléggé koncentráltál az utazásra. Természetesen előfordulhat az is, hogy a való életben látsz olyan tájakat, ismersz meg olyan embereket, akikkel asztrálutazásaid során találkoztál. A déjá vu élmények ne bizonytalanítsanak el.
Gyakorlatok kezdőknek és profiknak

• A francia módszer ugyancsak alapvető technikának számít, ám igényel némi gyakorlást. A lényege, hogy a lábujjaktól indulva a fejtetőig minden testrészedet el kell választanod a fizikai testedtől a tudatod segítségével. Végül az asztráltestnek teljesen le kell válnia a fizikaitól, és kezdődhet az utazás. Az akaraterő módszere gyakorlatilag az önszuggesztióra épül, akár egy mantrát, sokszor egymás után ismételgesd magadnak, hogy asztrálutazásra készülsz, és most fogsz kilépni a testedből…

• A csakrameditációs technika ugyancsak hatékony, bár inkább haladóknak ajánlott, ugyanis a gyökércsakrától a koronacsakráig felfelé haladva működésbe kell hoznod az energiaközpontjaidat. Ezek után könnyen magára hagyhatod a testedet!

• A hintamódszer ennél egyszerűbben és gyorsabban elvégezhető gyakorlat. Képzeld magadat egy hintára. Amikor előrelendülsz, koncentrálj az orrodra, amikor pedig hátra, akkor a fejed tetejére. Lökd magadat egyre magasabbra, mielőtt azonban teljesen körbe fordulna a hinta, a legutolsó pillanatban ugorj ki belőle. Ha sikerül, akkor hirtelen a testeden kívül találod magadat. Léteznek különböző vizualizációs módszerek, de kitalálhatsz magadnak sajátot is, hátha úgy könnyebben megy.

Az ezoterikus tanítók szerint több módszerrel is asztrálutazásra indulhatsz. Van, akinek a meditáció segít, másoknak a francia módszer válik be. Az is előfordulhat, hogy mindegyik megoldás használ, vagy egyik sem, és új gyakorlat után kell hogy nézz. A legkönnyebb, hogyha meditáció közben hagyod el a testedet. Miután kiürítetted a tudatodat, egyszerűen megszabadulsz a fizikai korlátoktól.
Segíts másoknak!
Az igazán profik akár az időben is képesek utazni. Elég elképzelniük a helyet és az időt, máris ott teremnek. Egyesek lehetségesnek tartják, hogy az asztrális síkon elhunyt rokonainkkal is felvehetjük a kapcsolatot, vagy akár univerzális kirándulást is tehetünk. Vannak, akik arra használják eme képességüket, hogy másoknak segítsenek, esetleg veszélyes helyzetekből mentsenek meg embereket. Te is segíthetsz megtalálni a rászorulóknak az elveszett tárgyaikat, vagy eltűnt személyeket kutathatsz fel. A legelképesztőbb az egészben, hogy a jövő felé is lehetséges utazni. Képes lehetsz megtekinteni egy lehetséges jövőképet, amelyből akár tanulságokat is leszűrhetsz arra vonatkozóan, hogy pontosan mi az, amin változtatnod kellene.
 
T

T.K

Vendég
Igen, teljesen megegyezik az en tapasztalataimmal es velemenyemmel.
De egy valamit azomban ki kell hogy javitsak.
A meditacio nem alkalmas a test elhagyasahoz, habar sokan azt hiszik.
Meditativ allapoptban nem tudod elhagynod a testedet.
Ennek az az oka, hogy sokan keverik a meditaciot a transszal.
Ha meditalsz a fizikai tested is eber allapotban van.
Ahhoz hogy el tud a fizikai testedet hagyni, ahhoz a fizikai testnek nyugodnia kell (alvasi fazis) es ha meditalsz, akkor nem alszol.
Persze a meditalassal elö lehet a kilepest segieteni, megpedig ugy, hogy meditalas közben elalszol :)))
Es akkor mar semmi akadalya nincs a kilepesnek (elmeletileg)

Ui. A francia modszert meg nem ismerem a testelhagyassal kapcsolatban vagyis ezzel a modszerrel, amikor gyakoroltam, meg nem sikerült elhagynom a testemet. Többet kellene ezt gyakorolnom. :)))))))))
 
T

T.K

Vendég
A halálról.

A halál a legtöbb ember számára nyomasztó, félelmetes téma. Azt azonban mindannyian tudjuk, hogy a halál, elkerülhetetlen dolog.
Valójában a halál önmagában nem megrázó élmény. A születés folyamata az, ami traumatikusabb. Képzeljük el egy pillanatra, hogy nagyon betegek vagyunk és a kórházi ágyon fekszünk. Ezután képzeljük el amint az asztráltestünk felemelkedik, és hirtelen meghalunk. Órákig, napokig, vagy akár hetekig is eltarthat, amíg tudatára ébredünk annak, hogy valójában meghaltunk. Ez aligha megrázó. A halál pillanatában teljesen megszűnik minden fájdalom és kellemetlenség.
Most képzeljük el magunkat, amint éppen megszületünk. Az újszülött most tett szert a tudatalattira, és most hagyta el az anyaméhet egy világos és steril környezetbe jutva, ami teljesen más, és sokkal kényelmetlenebb annál, amit kilenc hónapig megszokott. Az újszülöttet csapkodják, nyomkodják a lábát, megtörölgetik, számos módon megvizsgálják, és az élete vadidegen fehér ruhás emberektől függ. A születési folyamat valós fájdalmairól nincsenek adataink, de képzeljünk el pl. egy jéghideg fogót a fejünk körül, vagy mondjuk egy koraszülést. Születés sokkal félelmetesebbnek tűnik a halálnál.
Célom a halál gondolatától való félelem megszüntetése. Csodálatos dolog annak felismerése, hogy a halál nem a vég, hanem egy jobb, gazdagabb és értelmesebb élet kezdete. A halál egyszerűen egy régi test kicserélése egy újra. A halál egy pihenési és újraértékelési folyamat kezdetét jelenti. Ez a megújulásnak, és az újjáépítésnek egy formája. Csak egy köztes állapot, nem a végállomás. Lehet, hogy nehéz megmagyarázni és megérteni a halált, de nem félelmetes.
Egyelőre szeretném ha félretennétek a mennyországgal, a pokollal és a purgatóriummal kapcsolatos gondolataitokat. Tegyétek félre vallási meggyőződéseiteket, és legyen elmétek nyitott arra, amit mondanom kell. Természetesen nem kell elfogadnotok ezeket az információkat. Csupán azt kérem, hogy hallgassatok meg.
Amikor meghalunk, akkor a szó köznapi értelmében nem vagyunk valóban halottak. Lehet, hogy a földi szinten nem létezünk, de más szinteken funkcionálunk. Azután az asztrális szinten létezünk és végül a fehér Fényhez járulunk és a lélek-szinten végzünk. Tehát, amit mi a halálnak gondolunk, az valójában átkerülés a létezés egy másik szintjére.
Mikor meghalunk, legalábbis kezdetben, az történik, amit elvárunk. hogy történjen. Más szóval, a halállal kapcsolatos elvárásaink hatással vannak a valódi halál élményre. A pokol tüzeiben vagy a mennyország fellegeiben való hit sokszor manifesztálódik, legalábbis ideiglenesen. Szerencsére ezek a képzelgések hamar eltűnnek, és a halotthoz csatlakoznak a Mesterek és a Vezetők. Ezek az angyalszerű lények megpróbálnak minket segíteni abban, hogy hozzászokjunk az asztrális szinthez. Ők vezetnek rá bennünket fokozatosan arra a felismerésre, hogy meghaltunk, és ideje továbbmennünk. Lehet, hogy először nem is fogadjuk el, hogy halottak vagyunk, mivel nem érzünk semmi különöset. Bár egy nagyon fontos különbség van: most minden kényelmetlenségtől mentesek vagyunk. Az új környezet sokkal kevésbé korlátozott, mint a fizikai sík, amelyet elhagytunk.
Az asztrális síkon a rokonaink és barátaink között találhatjuk magunkat.(igaz ez a kezdetben csak egy illúzió, de maradjunk ennél az illúziónál) Itt a telepátia uralkodik, vagyis a barátaink és rokonaink iránti valódi érzelmeink könnyen ismertté válnak. Az asztrális síkon nincs képmutatás.
Amikor esténként elalszunk, akkor többször spontán testen-kívüli élményt tapasztalhatunk és ez hasonlít a halálélményhez. Ez a „látszólagos halál csak tréning” a későbbiekre.
Hivatkoztam a fehér Fényre. Ez a fehér Fény egy vonzás a lélek-síkra - arra a síkra, ahol értékeljük előző életeinket és kiválasztjuk a következőt. A Mesterek és Vezetők, valamint „halott" rokonaink és barátaink azt fogják tanácsolni, hogy járuljunk a fehér Fény elé. Ha megtesszük, akkor minden jól fog menni. De, mint említettem, ha nem tesszük meg, akkor úgynevezett „nyugtalan lélekké" válunk, és az éteri szinten maradunk, bizonytalanságban kilétünket és teendőinket illetően. Kísértetként megfigyelhetnek bennünket a földi szinten, vagy észrevétlenek maradunk és egyszerűen csak céltalanul bolyongunk. Mestereink és Vezetőink újra és újra emlékeztetnek minket, hogy járuljunk a fehér Fény elé. De semmi sem kényszeríthet erre bennünket.(szabad akarat)
Képzeljük el ezt az utat. Épp most haltunk meg. A halált megelőző pillanat talán megrázó volt. A mennyországgal vagy a pokollal kapcsolatos várakozások töltenek el minket. Ekkor néhány ismeretlen lény megpróbál minket meggyőzni arról, hogy lépjünk a vakítóan fehér Fény elé. Félünk, és ellenállunk. Ne feledjük, a lélek mindig szabad akarattal rendelkezik. Nem nehéz megérteni, hogy habozunk, ám a lélek-szintre jutáshoz elengedhetetlen, hogy a fehér Fény elé járuljunk. Előttünk áll a feladat. Mi a valós? Mi a képzeletbeli? Mi a jó? Mi a gonosz? Kik a jó barátok? Kik és mik a rosszak? Ezekre a kérdésekre kell választ adni, mielőtt a lélek elhatározza, hogy a fehér Fény elé lép.
A lélek meghozza ítéletét, hogy kinek, vagy minek hisz. Ezt a léleknek egyedül kell eldöntenie. Ebben az elhatározásban segíthet a tudat állapot szintje a halálkor, a karmikus ciklus, az asztrális síkon lévő környezet, és más tényezők. Eltarthat órákig, vagy akár egy évszázadig is mire a lélek választ ad. Egy tapasztaltabb léleknek, aki most fejezett be egy karmikusan pozitív életet, kevesebb időre van szüksége, és nagyobb valószínűséggel hoz helyes döntést.
 

anom

Állandó Tag
Állandó Tag
Nemregiben egy levelet kaptam egy kedves baratomtol, amiben többek között ezt kerdezte:
T.K. barátom...azon filoztam...ha végleg átmegyek...akkor elveszítem a személyiségem?
Nos ez egy erdekes tema.
Mi van a halalunk utan?
Mi lesz a szemelyisegünkkel? Visszük magunkkal vagy megszünik a fizikai testtel együtt?
Nos röviden. A szemelyisegünk addig megmarad a halalunk utan, ameddig megint le nem születünk.
Egy picit hosszabban kifejtem.
A halalunk utan közvetlenül elöbb az eteri testünkben maradunk itt a föld közeleben. Ezt nevezik az eteri ternek vagy a köztes ternek. Itt meg az eteri testünk az ami dominal.Ez a legkülönösebb allapotunk, mert ilyenkor jatszodnak le olyan esemenyek, amik azutan nagy reszben meghatarozzak a tovabbi "eletünket". Sokan nem tudnak rola, hogy meghaltak es nem is hiszik el. Itt szamukra meg minden valosagos. Egy idö utan azonban rajönnek, hogy valami nem stimmel. Nem ertik öket a hozzatartozok es lassan rajönnek, hogy egy masik dimenzioba kerültek. Aki mar a halala elött tisztaban van a "halal nem letezeseröl" annak könnyebb a dolga. Az könnyebben tud tovabb lepni. Sokan az eteri terben sötetsegben vannak es nem is ertik, hogy miert? Ebben az esetben a szeretet es a Teremtöben valo hit hianya okozza ezt a sötetseget ( nincs meg a szeretet fenye a lelkükben.)
Termeszetesen mindenki kap itt is segitseget, de ezt a segitseget el is kell fogadni. Sokan akik nem hisznek a Teremtöben, felnek tovabbmenni, mert nem tudjak mi var rajuk. Felnek a büntetestöl, ami felfogasuk szerint rajuk var (lathato hogy az egyhaz mivel felemliti meg a hivöket - pokol)
Itt sokan atelik az eletükben elkövetet "büneiket" es azoknak a szenvedeset, amit ök okoztak.(ez a valosagos pokol)
Ha a segitseget igenybe veszik(egy magasabb leny jön ertük, aki elvezeti öket a Fenyre), akkor tovabb tudnak lepni az asztralis szintre.(Feny) Es abba a sikba kerülnek, ami a tudati szintjüknek megfelelö lesz. Elvesztik eteri testüket (feloszlik) es az asztralis testben elnek tovabb. De meg mindig megtartjak a szemelyisegüket, de sok tapasztalaton es felismeresen mennek at.
Amikor a lelek megint inkarnalodik az asztralis test felbomlik es a lelek a tudatot magaval (vagy forditva) vive egy uj fizikai testbe költözik. Ebben az esetben mar nincs meg a regi szemelyisegünk, hanem egy ujat szemelyiseget kezdünk. De az összes eletünk emlekei(szemelyisegei) a tudatban (tudatalatti) raktarozodik el.
Ezutan megkerdezte tölem. Ha igy van, akkor a mediumok kivel allnak kapcsolatba a szellemidezesek alatt, ha az illetö mar megint leszületett a földre?
Mi van akkor ha a szemelyiseg elveszett es a lelek inkarnalodott?
Ennek ellenere fel tudjuk-e az elhalalozottal venni a kapcsolatot? Ha nem akkor kivel is beszelük?
Sokan ugy tartjak (helytelenül), hogy a leszületes utan az asztraltest meg nagyon sokaig az asztralis terben marad es ez tarolja a szemelyiseg informacioit. Es ezeket az informaciokat le tudjuk hivni. Ha pl. Julius Ceasarral felveszzük a kapcsolatot, me'g tudunk vele beszelni, annak ellenere hogy ö mar (valoszinü)reg inkarnalodott. Ez azonban igy nem igaz.
Igaz tudunk vele beszelni, de ennek egeszen mas okai vannak.
Nos induljuk ki a Tudatbol. Gyakorlaitalag mi ezek vagyunk. Nem a fizikai testünk es nem is a lelkünk. Ez az un. EN. A TUDAT. Az En ket reszböl all. Van a Magasabb En es az Fizikai En, ami a lelek altal nyilvanul mega fizikai sikon( a lelek viszont a fizikai testel fejezi ki magat)
Ez olyan mint a sejtosztodas. Egy sejtböl kettö lesz. Es mind a ket osztodott sejt magaban foglalja az eredeti sejt tulajdonsagait.
Nos a Fizikai En leszületik a lelekkel egy fizikai testbe es a Magasabb Ennel (isteni en) allandoan kapcsolatban all. A Magasabb Enünk pedig tartalmazza az összes informaciot, amit a szemelyisegek az eleteik folyaman összegyüjtöttek. A fizikai Enünk pedig ki lesz "kodolva", hogy ne emlekezzünk az elözö eleteinkre.
Nos amikor Julius Ceasarral beszelgetünk, akkor tulajdonkeppen a Magasabb Enjevel beszelgetünk,(nem a szemelyiseggel), ami tartalmazza Julius Ceasar szemelyisegenek az informacioit is.(de az össze eleteinek az informacioit is.)
Remelem nem tul bonyolult?

Azt írod, hogy két részből állunk ebből a szempontból nézve, a "Fizikális Én" és a "Magasabb Én".
Fizikális ÉN akkor is létezik egy lélek számára ha nem fizikális létezést él éppen?
Ha létközben van például, vagy már nem él többet fizikális létet hanem fénytestben él. Akkor már csak a magasabb Én jellemzi a tudatát vagy esetleg van valami más a fizikális Én helyett, pl. asztrális Én, mentális Én... már ha létezik ilyen. (?)
 

Medim

Állandó Tag
Állandó Tag
A halál témája ebben a topicban nagyon is a helyén van, úgy érzem.
/Testen Kívüli Élmény/

Szerencsésnek mondhatom magam, mert már gyerekként úgy kerültem kapcsolatba a halál témájával, hogy azt egyrészt az élet részeként ismertem meg, másrészt úgy, hogy a halál küszöbén való átlépéssel a "távozó" nem szűnik meg lenni.

A régebbi korokban a haldoklókat az élők jobban segítették, úgy tasztalom.
Mostanság a tanatológia (halállal, haldoklással foglalkozó tudomány)
témakörein belül is keresgélhet az, aki szeretne többet tudni.

Elsősorban a félelmeket kellene megszűntetni.
Jó az, ha ebben segítséget kapunk.
 
T

T.K

Vendég
Azt írod, hogy két részből állunk ebből a szempontból nézve, a "Fizikális Én" és a "Magasabb Én".
Fizikális ÉN akkor is létezik egy lélek számára ha nem fizikális létezést él éppen?
Ha létközben van például, vagy már nem él többet fizikális létet hanem fénytestben él. Akkor már csak a magasabb Én jellemzi a tudatát vagy esetleg van valami más a fizikális Én helyett, pl. asztrális Én, mentális Én... már ha létezik ilyen. (?)


Szia anom!

Igen jol latod a problemat.
Ameddig a fizikai sikban vagyunk addig a Fizikai En letezik.
Mindig az az En letezik, amelyik testben a lelek eppen a tapasztalatokat ateli.
Igy pl az asztral sikban az Asztralis Enünk ami meghatarozza a jelenletünket.
Tehat a halal utan nem bomlik fel az En (ami itt jelen esetben az asztralis Enböl es az Isteni Enböl all) Vagyis, hogy jobban megertsetek az Asztralis Tudatrol es az Isteni Tudatrol beszelünk
Sokszor az En fogalmat is rosszul definialjak(nem összeteveszteni az egoval-mivel latinul az ego is ent jelent.)
En=Fizikai En (vagy eppen az az En ahol vagyunk, asztralis, mentalis, kauzalis stb En)+az Isteni En.
Tehat az En nem a lelek vagy a szellem vagy mintkettö.De ezek is beletartoznak.
Nos akkor nagyon pontos leszek.
En (Tudat)= Fizikai En (fizikai test, energia testek, lelek es fizikai Tudat)
+
Isteni En (isteni Tudat)
 
T

T.K

Vendég
A halál témája ebben a topicban nagyon is a helyén van, úgy érzem.
/Testen Kívüli Élmény/

Szerencsésnek mondhatom magam, mert már gyerekként úgy kerültem kapcsolatba a halál témájával, hogy azt egyrészt az élet részeként ismertem meg, másrészt úgy, hogy a halál küszöbén való átlépéssel a "távozó" nem szűnik meg lenni.

A régebbi korokban a haldoklókat az élők jobban segítették, úgy tasztalom.
Mostanság a tanatológia (halállal, haldoklással foglalkozó tudomány)
témakörein belül is keresgélhet az, aki szeretne többet tudni.

Elsősorban a félelmeket kellene megszűntetni.
Jó az, ha ebben segítséget kapunk.

Igen, elsösorban az a cel vezerel engem, hogy megprobaljak ravilagitani mi is fog törtenni a halalunk utan.
Es ami a legfontosabb, a felelmeket es a tabukat feloldani.
Tudom, hogy igy mindig sokkal könnyebb erröl beszelni, mint amikor azt szemelyesen megeljük.(vagy közeledik az idö)
De ha körülbelül fogalmunk van, mi is fog rank varni, talan sok felreertest tudunk igy tisztazni.
Es szeretnem ha ez a tema nem lenne agyon hallgatva, mert ez ugyan ugy hozza tartozik a fizikai eletünkhöz, mint a születes.
Sokaknak demagog vagy vallasi okokbol nagyon teves elkepzeleseik vannak a halalrol es ami utana öket varni fogja.(nem csak öket, hanem engem is) :))))
Szeretnem a pokol es a mennyorszag andersen-meseit megcafolni, mert ezzel sokkal többet arthatunk, mint segithetünk.
Nem kell senkinek sem felnie a halaltol, mert ahogy az itteni eletünket alakitjuk, ugy fog az "egi" sorsunk is alakulni.
Csak azoknak van felni valojuk, akik itt a fizikai eletükben is a hitetlensegben es a szeretet nelkülisegben eltek.
A halaluk utan sem lesz mas.
Meg akkor sem, ha sokan talan masban remenykednek.
Ki mint veti a'gya't, ugy arat. :))))))
 

kiscicus

Állandó Tag
Állandó Tag
A halál témája ebben a topicban nagyon is a helyén van, úgy érzem.
/Testen Kívüli Élmény/

Szerencsésnek mondhatom magam, mert már gyerekként úgy kerültem kapcsolatba a halál témájával, hogy azt egyrészt az élet részeként ismertem meg, másrészt úgy, hogy a halál küszöbén való átlépéssel a "távozó" nem szűnik meg lenni.

A régebbi korokban a haldoklókat az élők jobban segítették, úgy tasztalom.
Mostanság a tanatológia (halállal, haldoklással foglalkozó tudomány)
témakörein belül is keresgélhet az, aki szeretne többet tudni.

Elsősorban a félelmeket kellene megszűntetni.
Jó az, ha ebben segítséget kapunk.


szia Medim!

A félelmekkel kapcsolatban: azt már tudjuk,hogy hinni kell,és bízni.

Sokan mondják magukról ők hisznek,és bíznak,de mégsem stimmel valami.


Azért nem,mert közben félnek is.A hit és a félelem nem férnek meg egymás

mellett.A félelem a lélekben megmagyarázhatatlan szorongásérzéssel jár.

Az igazi hívő nem fél. A kishitű hisz is,meg fél is.( mert ki az aki már nem fél :) )

A hitnek és a félelemnek teremtő ereje van.Érdemes elgondolkodni,mit szeretnénk teremteni.

A félelmek ,szorongások akkor fognak csökkenni bennünk,( később

elmúlni)ha valóban meg tudunk nyílni,és magunkba fogadjuk Istent.

Mindennapi teendőink közé pedig az tartozik,hogy miután felismertük

őket, próbáljunk meg megszabadulni a régi konfliktusainktól,amelyek ugyanazokba a játszmákba kergetnek minket.

Nem árt tudni,hogy a gyermekkori konfliktusokat áthozzuk a felnőtt

korra,és ez akadályoz minket az egészséges kapcsolatok kialakításában,vagy egyéb célunk elérésében.

Két fontos dolgunk van: megnyílni a Teremtő felé,és minden nap dolgozni magunkon.
 

Medim

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem árt tudni,hogy a gyermekkori konfliktusokat áthozzuk a felnőtt

korra, és ez akadályoz minket az egészséges kapcsolatok kialakításában, vagy egyéb célunk elérésében.

.

Erős a gyanúm, hogy nem csak a gyermekkori konfliktusaink jönnek át a felnőttkorra, hanem
a gyermekkori konfliktusaink valahonnan korábbról jönnek át.

Talán T.K. tudna erről is mondani nekünk valamit ;)
én örülnék neki.
 
T

T.K

Vendég
Erős a gyanúm, hogy nem csak a gyermekkori konfliktusaink jönnek át a felnőttkorra, hanem
a gyermekkori konfliktusaink valahonnan korábbról jönnek át.

Talán T.K. tudna erről is mondani nekünk valamit ;)
én örülnék neki.

Nos minden konfliktus oka, hogy nem tudjuk a problemainkat, elmenyeinket, viselkedesi beidegzödeseinket, sablonjainkat feldolgozni.
Az elsö lepes azonban a felismeres.
Altalaban a konfliktusok ellen ugy probalunk meg vedekezni, ha egyatalan azokat felismerjük, hogy elnyomjuk magunkban.
A konfliktusaink oka nagyon sokretü lehet.
Hozhatunk magunkkal (karma) olyan feldogozatlan problemakat, amik azutan konfliktusokba fulladnak, mert ahelyett hogy feldolgoznank, ahelyet elnyomjuk öket vagy elfordulunk tölük.
Vannak azonban gyerekkori söt felnötkori konfliktusaink is.
Es ezekkel allandoan szembesülni fogunk, mindaddig mig meg nem oldjuk azokat.
A konfliktusok csapdak, amik valamire fel akarjak hivni a figyelmünket.
A problemakat cipelhetjük egyik eletünkböl a masikba, mint egy nehez hatizsakot. Söt neha ragaszkodunk is ezekhez a problemakhoz, mert ugy gondoljuk, hogy erre szüksegünk van.
Ezek a konfliktusok azutan meghatarozzak a gondolkodasmodunkat es ezaltal az egesz eletünket, viselkedesünket is.
Tipikus peldait altalaban a kapcsolatokban vizsgalhatjuk meg.
A magunkkal cipelt hatizsak kihat az emberi kapcsolatainkra es ezert vannak allandoan kapcsolati problemaink.
Minnel elöbb felismerjük az ok es az okozat összefüggeset, annal könyebben tudunk ezektöl megszabadulni es annal kellemesebbe tehetjük az eletünket es masok eletet is..
 
Oldal tetejére