Vegetarianizmusról mindenkinek

fm12

Új tag
Sziasztok!

Én azért lettem vegetáriánus, mert feleslegesnek tartom azt, hogy az állatok megegyék a növényeket, hogy aztán átalakítva egyem meg azt. Egyszerűen felesleges, pazarló!
Számomra egy kicsit elkeserítő, hogy általában nehezen fogadják el hogy vegetariánus valaki, és egyből betegségeket akarnak rá aggatni. Mennyivel könnyebb lenne minden, ha többen lennénk, ha csak a környezetszennyezésre gondolunk!
Amióta nem eszem húst, nő létemre sokkal izmosabb vagyok mert a testemnek nem kell azzal bajlodnia, hogy a húst feldolgozza:)
Szóval én is köszönöm a topikot!
 

Era8

Állandó Tag
Állandó Tag
Az, hogy valaki "vega" az csak mutatja, hogy milyen "szinten"van. mint ahogy az is mutatja, hogy aki húsevő az milyen "szinten van". Mint írtam fentebb, ez vagy jön, vagy nem jön. Az ember nem erőszakolhatja meg Önmagát. Senki kedvéért nem lehet változtatni az életmódunkon, mert az csak ideig-óráig működik. Ha valaki beteg lesz ( nem egy megfázásra gondolok), például valamilyen rákot állapítanak meg Nála. Mondhatnám azt, hogy első dolog az, hogy térjen át a nyers kosztra - de nem megy Neki, ami azt jelenti, hogy nem gyógyulhat meg...
Bízni lehet az orvosokban és a gyógyszerekben, de hát tudjuk mi a vége....
A stressz sem az égből pottyan... ennek is köze van a hús evéshez és persze a többi ( tartósító, szinezék, EEEEEEE-k) kemikáliához. Nagy tévedésben van aki elhiszi azt, hogy az aki vega az a "pusztán az állatok szeretete" miatt lett az.
Nézz utána:
- a hús, hogyan savasítja el a szervezetet ( húgysav, kénsav, salétromsav ) ezek bent maradnak zsírba csomagolva, ha nincs zsír ( háj) akkor jön a fekély és a szervek károsítása
- hogyan tartják az állatokat (stressz)
-mennyi gyógyszert, antibiotikumot hormont kap mire vágóhídra kerül ( így az embert anélkül szed gyógyszert, hogy tudna róla)
- antibiotikum = gyilkolja az egészséges bélflórát = immunrendszer károsító
... és akkor csodálkozunk, hogy ennyi rákos ember van?
- az állatokat tápokkal etetik ami " fehérje liszt", ami elhullott állatok kb 1000 fokon való elégetéséből származik ( tévedés ha azt hiszed, hogy 1000 fokon minden elpusztul)
Persze ez csak "egy dolog" a sok közül. Aki nem eszik húst az még nem biztosította be magának, hogy "egészséges" lesz.
De halmozottan már 30-40 éves korra garantálható, hogy rákot diagnosztizálnak. Már egyre kevesebb a kivétel...
 

fa_kata

Állandó Tag
Állandó Tag
Én nagyon szeretem a zöldségeket, de a húst is! Bár volt egy pár év, amíg undorodtam tőle, aztán ez valahogy elmúlt.
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Era8!
..és a növények termesztésével,permetezés,a talajba juttatot anyagok??? azok nem károsak???
Nem hallottam még 120éves vegetáriánusról,de már hallottam 120éves mindenevőről,aki reggel kupica pálinkával kezd,napközben borocska és mindent eszik,mértékkel.
Kérdezem egy vegetáriánus elbírná végezni a bányász munkáját vagy az olvasztárét,aki 200°-os melegben dolgozik??
A szójával kapcsolatban is kimutatták,hogy milyen káros a szervezetre,sőt erdőket kellett kiírtani a szójamezők miatt.Ez talán szebb,humánusabb megoldás,amikor földcsuszamlás következik be a kiírtott erdő miatt?
Nem kellene ennyire erőltetni ez a vegetáriánus étkezést,hagyni kell,hogy mindenki döntse el mit akar enni.
 

formica

Kitiltott (BANned)
Nagy tévedés, hogy a vegák nem bírják a fizikai munkát. Már túl kéne ezen lépni!!!
Számtalan olimpiai bajnok vega. Az pedig vitathatatlanul nagy teljesítnény.

Valamint a gorilla az egyik legerősebb állat, pedig vega.
 

WaltR

Állandó Tag
Állandó Tag
Néhány zöldség azért gyűjti a talaj szennyeződéseit, például a saláta szereti az ólmot.
 

mosolyalbum

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Nagyon jó a topic, még az elején tartok, de tervben van a végigolvasás és a rengeteg recept kipróbálása.1,5 éve nem eszem húst, köszönhetően a barátnőmnek, aki felnyitotta a szemem, és azóta is segit. Tejtermékeket is csak mértékkel fogyasztok, szeretném idővel ezt is elhagyni.
 

formica

Kitiltott (BANned)
Sziasztok! Nagyon jó a topic, még az elején tartok, de tervben van a végigolvasás és a rengeteg recept kipróbálása.1,5 éve nem eszem húst, köszönhetően a barátnőmnek, aki felnyitotta a szemem, és azóta is segit. Tejtermékeket is csak mértékkel fogyasztok, szeretném idővel ezt is elhagyni.
Az a legfontosabb ami neked jó. Mely ételek. Ez kb. 1-1,5 alatt alakul ki, vagyis mostanában. A tejet mindenképpen ki kéne hagyni, a tejtermékeket azt neked kell érezni. Tojás, szerintem fogyasztható. Van nekem is néhány saját kipróbált receptem ha érdekel, de azt hiszem már egyszer feltettem ide.
 

Era8

Állandó Tag
Állandó Tag
Végre....!!! nem csak "húsevők" járnak ide...
Egyetek minél több "nyerset". A cél a "nyers vegán életmód". A vegetáriánus életmód csak egy állomás. Onnan menni kell tovább, csak egy ideig kell elidőzni ott. Az étel sütése-főzése és még a párolása is ártalmas. Persze a zöldségekben, gyümölcsökben lehetnek különféle kemikáliák ezeket ki lehet szűrni, ha termelsz magadnak vagy ha ez nem oldható meg akkor még mindig vehetsz a piacon kistermelőktől és a konyhában még csíráztathatsz is...
Ha a megoldást keresed nem pedig az ellenérveket akkor van rá esély, hogy előre jutsz... Ha a kifogásokat keresed, hogy "mindig is főztek az emberek", " a hús az kell, mert akkor nem tudnék a bányában dolgozni" akkor az ember nem akar a régi "jól bevált" szokásitól, ízeitől megválni. De attól még az nem jó... Csak viselni kell a következményeket...
 

medit1972

Állandó Tag
Állandó Tag
régi cikk de jó

Szuper ez a régi hozzászólás, ajánlom azoknak is akik nem olvasták a blogot elejétől fogva.:)
Üdv.: medit1972



Sziasztok, vega vagyok egy ideje, és az is fogok maradni. Az oka nem az egészséges életmód, a fogyni vágyás vagy egészségi problémák. Korábban sokszor túráztam hetekig erdőkben, és rá voltam szorulva, hogy azt egyem, amit találok, vagy amit elejtek. Ergo megbírkóztam azzal a tudattal is, hogy a fennmaradásért van, hogy el kell pusztítani egy másik érző lényt (természetesen a leggyorsabb, legkíméletesebb módon). Később mégis vega lettem, és azért írom le, hogy miért, mert talán gondolatébresztő lesz másnak is.
Jópáran minden bizonnyal kettyósnak fogtok nézni a dologért, de nem baj, ez nem fontos, mindenki azt fogadja el, amire a tapasztalatai vezetnek, és amit az ösztönei is engednek elfogadni, nem kell, hogy ugyanazokat a dolgokat éljük meg ugyanakkor.

Kicsit értelmesebben: volt pár élményem, ami elég gondolatformáló hatású volt, és a keleti kultúrákban elfogadottabb chi avagy prána tanulmányozása felé vitt. Van 3 diplomám, mellettük elvégeztem 3 másik szakmát (munkáim így hozták), van egy sikeres vállalkozásom, amit 22 évesen hoztam létre egyedül és most sok ember dolgozik a projektjeimben, egy londoni magánfőiskolán oktatok és egyébként sosem vetettem meg a bulikat, a kalandokat stb. Talán picit árnyalja a dolgot ez a leírás, komolyabban vehető a leírásom, és igyekszem a nyugati tudományoknak megfelelően leírni a témát.
Az említett élményeket hagyjuk, az más rovatba tartozik, a lényeg az, hogy ha vk el tud játszani a gondolattal, hogy az ember által mozgósítható a saját és környezete energiája, akkor elfogadhatónak fogja találni a leírásom.
Miért van az, hogy a keleti papok, mesterek mind tiltják a húsevést?
Egyszerű. Az, hogy minden rezgés, ma már általános iskolai anyag, ebben nem kell hinni, hanem ezt még a legszkeptikusabb embernek is el kell fogadnia, mivel lassan már egy évszázada tudományos tény, csak sok agyba még nem jutott el.
Ahogy egy hangnak, úgy egy szék atomjainak (ill. még kisebb alkotóelemeinek) is megvan a maga rezgése, hullámhossza. Ahogy szintén van rezgése az érzelmeknek. Az is ténykérdés, és ezt még az egyébként nagyon gondolati korlátok közé szorult nyugati orvoslás is elfogadja, hogy az érzelmek hatnak a fizikai egészségre, és egészen más hatása van egy felhőtlenül boldog, nevetéssel teli pár percnek, mint egy rettegéssel vagy dühvel teli állapotnak. A nyugati orvosok ezt 2 úton adaptálják a szervezeti hatásokra: 1. a különböző állapottól függően kiválasztott hormonok és enzimek hatásának tulajdonítják a szervezet változásait, ill. 2. a kissé megfoghatatlan psziché számlájára írják a változásokat. Az utóbbi esetében csomó működési mechanizmust az említett enzimek/hormonok számlájára írják, de a fennmaradó részre értelmes magyarázat, legalábbis az adott gondolati keretek között nem született. Pszichológiából szereztem az egyik diplomám, és a Magyar Tudományos Akadémia Pszichoplógiai Intézetében is tanultam, dolgoztam, tényleg nem hasamra ütve merem ezt kijelenteni.

Nos, ha az elfogadható, hogy más a harag és az öröm hatása, akkor talán menjünk kicsit mélyebbre. Műszeresen (de egyébként simán logikai úton is) bizonyítható, hogy egészen eltérő frekvencia jelenik meg az említett érzelmek vizsgálatakor. Ami a meglepő, hogy ezek a frekvenciák nem tűnnek el az azokat kiváltó szituáció elmúltával, csak lassan ürülnek ki a szervezetből, kb mint a radioaktív anyagok felezési ideje (csak persze sokkal gyorsabban). Emiatt lehet az, hogy egy markánsan megjelenő feszült állapot sok szervi és keringési zavart okoz még akkor is, amikor már nem jellemző a szituáció, illetve, hogy utólag is "kijöhet" a páciensen egy kritikus helyzet negatív hatása.

Rövidebbre fogva a dolgot: a növényekkel is történt olyan kísérlet, ami bebizonyította, hogy minimálisan, de rendelkeznek érzelmekkel, viszont ez a növényekben csak hosszú adaptációval alakul ki, nem húzom az időt a kísérletek leírásával, utánanézhettek a neten is. A lényeg ebből, hogy learatva, leszakítva a növényt abban nem marad negatív jellegű frekvencia, mivel nincs ideje a növénynek feldolgozni ezt az élményt.

Viszont az állatoknál nem tudsz, képtelenség úgy megölni egy állatot, hogy az ne éljen át halálfélelmet. Logikus, hogy a halálfélelemnél erősebben negatív hatású frekvencia nem keletkezhet a szervezetben. Mint leírtam, és buzdítok mindenkit, hogy olvasson csak utána elismert nyugati orvosi, fizikai vagy a témát érintő más, esetleg interdiszciplináris szaklapokban, az érzések frekvenciája bennemarad a szervezetben hosszú ideig. Ergo: egy leölt állat húsának alaprezgése a halálfélelem közben indukálódott frekvenciával van telítve, és ez a kóser módon levágott állatok, fél éve lefagyasztott húsára is igaz, hiába állt le régen a keringés, ez nem függ össze ezzel.

Hullámjelenség megvan? Vagyis igen lebutítva a dolgot: az egymással fizikai kölcsönhatásban lévő rezgések hatnak egymásra, gyengíthetik, erősíthetik egymást, és egy erős rezgésmintázat adaptálódik a környezetében is, vagyis mint a tó felszíne: a tó felszínének egy pontján keletkező hullám továbbhalad az egész vízfelszínen, holott a követ csak egy adott pontba dobja az ember. Magyarul: ha egy szervezetbe negatív (ezentúl így használom a rossz érzések frekvenciáját, mert szemléletesebb, de tudományos alapon nem állná meg a helyét ez a szó) rezgés kerül, akkor az ráhat a befogadó szervezetre is.
Azt szerintem sok vega ezen a fórumon alá tudja írni, hogy sokkal nyugodtabb, békésebb, türelmesebb lett, mióta nem eszik húst. Viszont egy-két radikális változatától eltekintve a vegetáriánus táplálkozási móddal nem jár automatikusan a kevesebb energia, az elgyengülés, okosan megválasztott étrenddel ez teljesen kiküszöbölhető. Vagyis nem azért nyugisabb egy vega, mert nem visz be elég tápenergiát, hanem ott kell keresni az okot, hogy a bevitt táplálék más frekvenciát közöl a szervezettel, nem hat "negatív" frekvencia a saját szerveinkre, sejtjeinkre, nem terjed tovább a halálfélelem rezgése a "szervezetünk tófelszínén".

Ahogy ezt keleten röviden megfogalmazzák: nem viszel be rettegést a szervezetedbe azzal, amit eszel, és így harmóniában marad a saját belső világod.

Nyilván ezt nem úgy kell elképzelni, hogy eszel egy jó vaskos ürücombot és már veszed is a shotgunt legyakni a szomszédokat, de ajánlok egy próbát minden húsevőnek, és el nem kötelezett vegának, nem jár különösebb nehézséggel: 3 hétig kell kibírni, hogy ne egyenek húst (ezalatt szokik hozzá a szervezet a növényi táplálék semleges rezgéséhez és egyéb hatásaihoz, ennyi idő alatt áll be stabilan a vegákra jellemző rezgés). A 21 nap utána egyenek újra húst! Ne sokat, hogy ne az legyen a magyarázat, hogy a gyomrukat leterhelték hirtelen, hanem csak kis adagokat, hogy ne merüljön fel ez a tipikus félremagyarázás, de egyenek minden étkezéssel egy kis húst. És figyeljék meg az érzéseiket, a türelmüket, a reakcióikat. Határozott, elképesztő különbséget fognak tapasztalni, és nem azért mert most én ezt itt bemagyarázom :) Sokkal feszültebbek, ingerlékenyebbek, a korábbi állapothoz képest agresszívebbek lesznek. Ezt nyugodtan kipróbálhatja bárki, 21 napot kell csak kibírni! Főleg azok próbálják ki, akik nem akarják elfogadni, amit eddig leírtam, holott ez még messze bizonyítható a nyugati tudomány által.

A lényeg, hogy egy ürücomb nem okoz gondot, de rendszeresen ezt a negatív rezgést bevéve a saját szervezetünkbe az folyamatosan feszültebbé teszi a belső rendszerünket, állandó "negatív" frekvenciájú hullámokkal itatva át, és így csökkentve a saját rezgésünk harmóniáját, ami által sebezhetőbbek leszünk mind a lelki, mind a fizikai behatásokra.

Párótoknak eszébe juthat, hogy OK, a leölt állat halálfélelmének rezgése bekerül a szervezetbe, és ott természetének megfelelően továbbadja a szervezet részecskéinek ezt a rezgést, rosszat okozva vele. De ha álmában hal meg az állat? Ez az egyetlen lehetőség, hogy ne okozzon a halál negatív érzéseket az állatban, és akkor ezáltal ehetővé válik. Elméletileg igen. Viszont ami magától hull el állat, azt nem árusítják, mivel nyilvánvaló okokból (bomlási folyamatok során felszabaduló mérgek stb.) döghúsnak számít. Nincs állatelfekvő, ahol kamerával skubizzák, hogy mikor puszul már el Rozi, a tehén, és akkor rögtön mehet a hentes-osztályra... Szóval sajnos (én is annyi húsos ételt szerettem, és biza hiányzik egy jó oldalas, vagy akár csak egy kis carbonara spaghetti íze...) nincs kompromisszum: vagy eszel húst, és beviszed a negatív energiákat vagy nem eszel, és ekkor az energiaszinted tisztább, magasabb lesz, és egészségesebb, fiatalosabb leszel, ámde nem eheted meg a régi kedvenceidet.

Most jön kicsit az a rész, ami láttán páran legyinteni fognak. Megtapasztaltam, hogy az ember meg tudja mozdítani, fel tudja használni a saját és környezete energiáját is, megfelelő koncentráltság és technikák elsajátításakor. Elég valakinek 1 hónapot járnia tai chi vagy chi kung edzésre, hogy alátámassza, amit mondok: létező dolgok ezek. Én konkrétan a tibeti kolostorokban használt gyógyítási technikával ismerkedtem meg, és azt tanulom egy ideje, de ha vk reikizik, az is tudja, hogy miről beszélek.
Ezt nem fejtem ki hosszan, mert nem ide tartozik, de itt jön az, ami miatt végülis én nem eszem húst: aki a környezete vagy a saját energiája segítségével gyógyítani akar vagy szeretne más dolgokat megtanulni, amik ezen energiák mozgósításával jár (pl bizonyos típusú harcművészetek - tai chi, pushing hands, chi kung, bizonyos kung-fu ágak stb.) azok jó, ha tudják, hogy nagyon erősen ráhatnak negatív irányban az ilyen jellegű teljesítményre, ha negatív hullámhosszú ételeket, pl húst esznek. Lehúzza a saját energiaszintüket, sokkal több idő alatt fognak elsajátítani technikákat, és sosem tudnak maximális teljesítménnyel dolgozni az energiával. Aki energiával akar gyógyítani, annak minden iskola szigorúan tiltja a húsevést, nem véletlenül. Szóval ez nem csak arról szól, hogy ne ölj meg semmilyen lényt, mert az etikátlan a keleti vallások szerint, és mert belerondít a karmádba, hanem mert ellehetetleníti az általad vágyott szint, képesség, tudás, eredmény elérését.

Rossz hír sok vegának: a hal, a tengeri herkentyűk bizony érző, gondolkodó állatok, ugyanúgy rettegést élnek meg a halálkor, mint a disznó vagy a csirke! Lehet, hogy alapban egészségesebb a húsuk, de még mindig messze van attól, ami elfogadható egy energiával dolgozó embernek. Aki csak egészségügyi célból nem eszik mondjuk vöröshúst, és soha nem akar foglalkozni a chivel/pránával, az megengedheti magának a halat, akár még a szárnyasok húsát is. De aki az önfejlesztés útjára lépett, és nem csak divatból csinálja, hanem komolyan is gondolja, annak sajnos nincs kompromisszum.

A tej: örömmel adja a tehén/kecske stb., ha láttatok már feszült tőgyű tehenet, akkor tudjátok, hogy alig várja, hogy végre lefejjék, mert különben szétfeszíti a termelődő tej. Szóval nyugodtan lehet fogyasztani. Persze a boltokban kapható változat nem igazán nevezhető tejnek, inkább ajánlanám a házi fejésű, de azért pasztőrözött változatot.

Tojás: amik a boltokban kaphatók, azok érthető okokból steril tojások, vagyis nem megtermékenyített fehérje, amit szintén szívesen tol ki magából a szerencsétlen tyúk, vagyis nem egy már létező tudatkezdeményt eszik az ember. Ezeket eheti az aki energiával foglalkozik, bár van egy két keleti technika, akik mág a steril tojás evését sem engedélyezik. Valószínűleg egyébként ez azzal függ össze, hogy ezek a tojások gyártósor-körülmények között, állandóan feszültségben és sokkolóan rossz körülmények között lévő tyúkok kényszer-termékei, vagyis hogy tele lehetnek az anyaállat szenvedésének rezgéseivel. Aki látta már a Baraka című filmet, az tudja miről beszélek, aki meg még nem, annak kötelező! Szóval mindenki döntse el maga.

Jó hír: az ikra, vagyis a kaviár ehető, hiszen nem megtermékenyített petesejtről van szó, amit szintén gond nélkül ad ki magából a hal.

Senki ne álljon át egyből, radikálisan a vegetáriánus létre, mert az megviseli a szervezetet, hanem csak folyamatosan csökkentve a bevitt húst, és egy idő után el lehet hagyni teljesen.

Jó hosszú lett a szöveg, bocsi érte, remélem azért nem volt fölösleges, és tudtam segíteni vele.
 

Era8

Állandó Tag
Állandó Tag
nem linkelhetek be oldalt, így bemásoltam....

Másutt olvastuk: Halál a konyhában

2008, február 6 - 18:44 — - Antal Vali Gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban (Eva Kapfelsperger, Udo Pollmer)
Egy XXI. századi krimit parancsolnak? Tessék: Aflatoxinok a paprikában, romlott hús a hűtőházakban, rákkeltő anyagok a kolbászban, higany a tonhalban, dioxin a tejben, DDT az anyatejben - a modern élelmiszer-gyártás és élelmiszer-feldolgozás árnyoldalai.
halal_a_konyhaban.jpg
Ehhez a mai krimihez Agathe Christie képzelőereje azonban már kevés. Itt a bűnüldöző szervek tehetetlenek, a bűnösök láthatatlanok: színtelenek, szagtalanok, íztelenek. Csak a hatásuk egyértelmű - a rákkutatók, a magatartáskutatók, a szakemberek számára. Ám az élelmiszeripar mindent tagad. Az engedélyező és ellenőrző szervek pedig nekik falaznak.

Ma az élelmiszereinkben több ezer adalékanyag és aroma kerülhet be legálisan – ezekről tudunk, hiszen rá kell írni a csomagolásra. Amiről viszont nem tudunk ugyanúgy benne van mindennapi betevőnkben: a permetezőszer-maradványok, a nehézfémek, a gyógyszer-maradványok az ipari szennyeződések. Környezetünkben jelenleg már több mint 100 000 féle vegyszer létezik. A kemikáliák össztermelése a világon az 1930-as évi 1 millió tonnás értékről napjainkra elérte az évi 400 millió tonnát. Az utóbbi években végzett vizsgálatok szerint ezek az anyagok kimutathatók a vérünkből, és a gyermekek szervezetében éppúgy, mint az újszülöttek köldökzsinór-vérében megtalálhatók.
Permetezőszer-maradványok
Az intenzív mezőgazdaság által használt kemikáliáknak csak a milyensége változott az utóbbi évtizedekben, mennyiségük viszont inkább nőtt, mint csökkent. A permetezőszer-maradványok mennyiségére ez szintén igaz. Mivel a gazdák nem enni akarják a termékeiket, hanem eladni, ezért a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb termésmennyiséget akarják megtermelni. Az intenzív műtrágya és növényvédőszer felhasználás elkerülhetetlen. Állatkísérletek szerint a permetezőszer-maradványok gyengítik az immunrendszert, ami nem csak a fertőző betegségek iránti fogékonyságban nyilvánul meg, hanem megmagyarázza ezen anyagok rákkeltő mechanizmusát is. A szermaradványok lassítják a sebgyógyulást, rontják a szaporodóképességet és az állatok természetes ösztöneit károsítják. A kísérleti állatok ha lehetőségük van rá, a biotakarmányt választják.
A gyógyszermaradványok
Az intenzív állattartásban az állatokat a lehető legkisebb helyre zsúfolják össze. A kis helyen az állatok egyrészt nehezebben viselik a stresszt, másrészt gyorsabban terjednek köztük a fertőzések. Például a tojós tyúkokat teljesen legálisan lehet egy A4-es lapnál kisebb helyen tartani egész életükben. A tyúkok mint tojásautomaták – írja Eva Kapfelsperger és Udo Pollmer: Halál a konyhában című könyvében – „egy életen át csaknem teljesen mozgásképtelenül vegetálnak – vagyis egészen addig, amíg, kb. 16 hónap után, tojókapacitásuk jelentősen csökken, és eladják őket leves-tyúkként.”
A tojó állományon ma az EU-előírások szerint gyógyszeres kezelés nem alkalmazható. Mert ha alkalmazható lenne, a gyógyszerek megjelennének a tojásban is. „Tojásból eddig az ellenőrző szervek még nem mutattak ki gyógyszermaradékokat” – állítja az FVM Élelmiszer-biztonsági osztálya. Figyelemre méltó a megvizsgálandó tojások száma: „minden megtermelt 1000 t étkezési tojásból egy, de legalább összesen 200 mintát kell venni évente”.
A sertések, szarvasmarhák és egyéb baromfik tartását és vizsgálatát is hasonlóan szigorú rendeletek szabályozzák ma az EU-ban. A hozamfokozók mint a hormonkészítmények vagy antibiotikumok alkalmazása tilos. És bár az ellenőrző szervek a tojásokhoz hasonlóan, ellenőrzéseik során szinte soha semmit sem találnak, ami visszaélésekre engedne következtetni, őszintébb pillanataikban valamit mégis sejtetni engednek abból, ami a kulisszák mögött zajlik.
„Bár a vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy tiltott hozamfokozó-szerek igénybevétele miatt nem fordul elő kifogásolt minta, de sajnos az utóbbi időben ... egyre gyakrabban történik visszaélés, hiszen a határok nyitottak, bárki megveheti és behozhatja illegálisan ezen szerek valamelyikét.”
Az adalékanyagok
Lényegesen egyértelműbb a helyzet az adalékanyagok esetében, amelyek legálisan kerülnek bele az élelmiszereinkbe. Ezektől a többnyire E számmal jelölt anyagoktól joggal várnánk el, hogy egészségünket vagy közérzetünket ne befolyásolják, ám ez az esetek többségében puszta illúzió.
Láthatatlan élelmiszer-összetevőink egyik prominens képviselője például a nitrites pác-só. Ma a hentesáruk 95 százalékát pácolják. Az NSZK-ban évente mintegy 70.000 tonna nitrites pác-só kerül a felvágottakba. Ma a gépi gyorspácolás a korszerű eljárás: nitritet tartalmazó sóoldat befecskendezése a húsba. Mindez állítólag a vevők érdekében történik: magas víztartalmának köszönhetően a gépi áru korántsem olyan száraz, mint hagyományosan gyártott megfelelője.”
A pác-só nitrit- és nitrátsókat egyaránt tartalmaz. A nitrit amellett, hogy elmélyíti a színt, erősíti a pác aromáját, a füstölésnél pedig a füstölt ízt. Azaz a hús a nitrites pác-sótól lesz olyan kicsattanóan piros, amely színét még akkor is megőrzi, amikor már ezt semmi sem indokolja.
Ezenközben a nitrit káros hatásairól kötetek szólnak. A „virsli-fejfájás” – vagy „hot-dog-headache” – éppúgy a hatásai közé tartozik, mint számos más lényegesen súlyosabb tünet. A kísérleti állatok élettartamát jelentősen csökkenti, gyermekeknél károsíthatja az enzimrendszereket amelyek a méregtelenítő folyamatokért és a hormonháztartásért felelősek, állatkísérletekben vérképzési zavarokat okoz, károsítja a szívet, a tüdőt, a vesét, a heréket. A nitrit erős mutagén, azaz megváltoztatja az örökítő anyagot, erősen befolyásolja a szellemi-lelki folyamatokat, a halvaszületések számát megnöveli.
De ezzel a nitrites pác-só bűnei még nem értek véget. A serpenyőben vagy a gyomor savas közegében ugyanis ebből az anyagból nitrózaminok keletkezhetnek amelyek a ma ismert legveszélyesebb rákkeltő anyagok közé tartoznak. Minden harmadik átpirosított felvágott tartalmaz kimutatható maradványanyagokat a legkülönbözőbb nitrózaminokból – amelyek öröklődő mérgek. Az anyaállatoknak adott egyszeri, kicsiny mennyiségek az utódokon sőt az utódok utódain is rákot okozhatnak. Minél fiatalabb egy élőlény, annál nagyobb veszélyt jelentenek rá a nitrózaminok – ez a tény már sok más környezeti méregről is bebizonyosodott. Míg az anyaállatok sok kísérletben semmilyen rákos elváltozásra utaló jelet nem mutatnak, addig legtöbb utódjuk már kölyökkorában a rák áldozata lesz. Ez felveti „a kapcsolatot a rendkívül komoly problémát okozó gyermekkori rákkal”, „amelynek gyakorisága jelentősen megnőtt”. Ma a közlekedési balesetek után a rák a leggyakoribb halálozási ok a gyermekek körében.” A dózis további csökkentésével az állatokon időskori rákot lehet létrehozni.
Mindez együtt
A nitrózaminok és a táplálékunkban előforduló számos egyéb méreg egymás káros hatását felerősítik. Így a nehézfémek, a permetezőszer-maradványok és az egyéb ipari szennyeződések, vagy akár az adalékanyagok is egymásra hatnak. Paracelsus 400 éves intelme, miszerint csak a mennyiség számít sajnos az élelmiszerekben előforduló szennyeződések esetében érvényét veszti. Itt már az egészen kicsiny mennyiségek is hatásosak.
Eva Kapfelsperger és Udo Pollmer: Halál a konyhában című könyve az élelmiszer-biztonság alapvető kérdéseivel, ezek hátterével és a lehetséges megoldásokkal foglalkozik
Számba veszi a húsban, a felvágottfélékben, a halban, a tojásban, a tejben és az anyatejben előforduló szennyeződéseket és ezek lehetséges egészségügyi hatásait, valamint foglalkozik a biogazdálkodás mibenlétével, a különbségekkel a bio és a konvencionális termékek között.
Fogyasztói tanácsokat ad, ám fogyasztóvédelem helyett fogyasztói önvédelemről beszél, hiszen a hivatalos szervek szerint ételeink ma garantáltan biztonságosak.
Benda Judit
Mi olvastuk a zöld ujságba
Tovább>>> az Ajánlott irodalom menüpontban a "Halál a konyhában" c. könyv ismertetőjéhez
Élet a HuMuSz Házban – Halál a konyhában (2007.02.08.)
Tegnap este a HuMuSz Házban elkezdődött a szerdai esték idei sorozata. A félelmetes cím ellenére - vagy éppen azért - megint pótszékeket kellett hozni az oktatóterembe. Benda Judit gyógyszerész, egészség-tanácsadó Halál a konyhában című előadásáról Földesi Dorkát, az este házigazdáját Gadó György Pál kérdezte.

  • Őszintén szólva nem nagyon bántam, hogy feleségem tegnap estére színházjeggyel lepett meg. Tudom, hogy fontos témáról van szó, mégis kicsit menekülök előle. Te hogy bírtad, milyen hangulatú volt a tegnap este?
Körülbelül negyvenen voltunk. Azt nem mondhatom, hogy vidám volt a hangulat, de a jelenlévőkre nagy hatással volt az előadás és azt követő beszélgetés. Eva Kapfelsberger és Udo Pollner élelmiszermérnökök Halál a konyhában - Gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban című könyve 1982-ben, tehát 25 éve jelent meg Németországban, és élénk visszhangja volt, a fogyasztóvédelem komoly hullámát indította el. Eva Kapfelsberger két évvel később rákban meghalt, Udo Pollner viszont 1991-ben aktualizálta a művet. A mi előadónk, Benda Judit a Kétezeregy Kiadónál nemrég megjelent magyar kiadás lektora volt, ezért is sokat foglalkozott magyarországi adatok gyűjtésével.

  • Nem lehetett könnyű feladata.
Tényleg. Azt mondta el, hogy bár az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet vizsgálja például a zöldségekben és gyümölcsökben lévő vegyszermaradványok mennyiségét, az ő megítélése szerint sokkal több terméket és sokkal gyakrabban kellene vizsgálni. Az Intézetet először váratlanul érte, hogy „kívülállók" adatokat kérnek tőle. A könyv és az előadás egyébként főképpen az állattenyésztésre koncentrált. Magyarországon 10 000 szarvasmarhából évente 1,25-ben vizsgálják az összes szermaradványt, 100 000 sertésből egyet elemeznek alaposan. Egyes szermaradványokat több állatban is vizsgálnak, de az összeset nagyon ritkán.

  • Ezek szerint sokszor inkább valószínű következményekről és veszélyekről van szó, mint bizonyított tényekről. De mivel fenyeget az ipari jellegű állattenyésztés?
Európában a húshozamok fokozására régóta használnak hormonokat. Jó hír, hogy Magyarországon ez sosem volt engedélyezve, de persze mi is nagyon sok külföldi terméket megettünk. Aztán itt vannak az antibiotikumok. Régebben azért is adták az állatoknak, mert növeli az étvágyat. Mellesleg rengeteg nyugtatót is kaptak, hiszen ha a szűkös tartási körülmények miatt stresszben lennének, akkor kevésbé híznának. 2006. január elseje óta az EU-ban csak a betegségek megelőzésére és gyógyítására lehet antibiotikumot adni az állatoknak, hozamfokozásra nem. De preventív jelleggel így is rengeteg antibiotikumot megetetnek az állatokkal. Ennek következtében rezisztens - a betegségeknek ellenálló - kórokozók alakulnak ki, amik a táplálékkal az emberi szervezetbe is bekerülnek. Emiatt az állat- és emberorvosoknak egyre újabb gyógyszereket kell kifejleszteniük. A vegyi anyagok és gyógyszerek hatására a hús minősége is gyengébb. Tegnap mindenki megtudhatta, hogy milyen az a PSE hús.

  • Na, ezt áruld el nekünk is!
Annak a rövidítése, hogy pail, soft, exudative, vagyis sápadt, puha, vizenyős, és ez az elvizesedés is a szerek hatásának következménye. Sok víz, nagyobb tömeg, gyorsabb növekedés, nagyobb bevétel. A szürke marha vagy a mangalica, általában a biohúsok sokkal tömörebb szerkezetűek.

  • Engem máris teljesen megrémisztettél!
Pedig voltak még ijesztő kifejezések, például a párizsiban és főleg a májkrémben található szeparátor húskrém, amiben nemcsak a csonton maradt hús és inak vannak benne, de maga a csont is, a csontvelőben felhalmozódott méreganyagokkal. Arról is hallhattunk, hogy a nitrites pácsó (amit nem úgy ejtenek, mint a macsót, hanem pác-sónak) hatására piros lesz a hús színe, nem látszik, ha zöldülni kezd, frissnek tűnik. Kiderült, hogy a halfogyasztás ellen is komoly ellenérvek vannak, mert a nehézfémek felhalmozódnak benne. Például a Balti-tenger vize annyira szennyezett, hogy Svédországban felhívják a kismamák figyelmét, hogy ne egyenek onnan származó halat.

  • Könyörgöm, hagyd abba! Azt mondd meg, hogy mit lehet kezdeni ezzel a sok szörnyűséggel!
Hát ezt többen megkérdezték az előadás után. Benda Judit tanácsai, a többiek hozzászólása és saját tapasztalataim alapján én arra törekszem, hogy általában kevesebb húst egyek, belsőségeket, például vesét és májat, ha lehet, egyáltalán ne! Jó lenne minél több bio terméket enni, de Magyarországon ez egyelőre meglehetősen drága. Svédországban például azt tűzték ki célul, hogy 2010-re a forgalomba kerülő élelmiszer 20 %-a bio legyen. Ott a biotermékek ára csak 30-50 %-kal több, mint a szokásos vegyszeres élelmiszereké. Addig, amíg ilyenek az árak, legfeljebb az ismerősök kertjéből próbálhatunk kevés vegyszert tartalmazó élelmiszert enni. De azt mindenki megteheti, hogy a piacon a szezongyümölcsöket és zöldségeket választja. A látványos üvegházi zöldségek és gyümölcsök nem csak méregdrágák, de a nitráttartalmuk is nagyon magas. Én kerülöm az előre feldolgozott élelmiszereket és a levesporokat is, hiszen ezekkel mind adalékanyagokat viszünk be a szervezetünkbe. A fejlett országok lakói évente 6-7 kg élelmiszer-adalékot fogyasztanak el.

  • Az egyéni menekülésen kívül van valami más megoldás?
Gödöllőn például évek óta sok száz olyan diák végzett, akik megtanulták, hogy természet- és környezetvédelmi szempontból ugyanúgy mint egészségünk védelme érdekében az óriási gépekkel, nagy energiafelhasználással, sok műtrágyával, növényvédőszerrel dolgozó ipari jellegű növénytermesztést és állattenyésztést radikálisan át kellene alakítani a tájat, az élővilágot - és benne az embert - kímélő gazdálkodássá. Ez a szerda este megerősítette, hogy ebben az irányban kell elmozdulni - az eddigieknél sokkal gyorsabban.
 

Era8

Állandó Tag
Állandó Tag
Halál a konyhában



Szeretném,ha jól kezdődne a hetetek és garantáltan könnyesre nevetnétek magatokat.
Az alábbi írás kár,hogy nem csak vicc, hanem maga a kőkemény igazság.
De először röhögjünk egy nagyot,ez legalább egészséges és utána ne feledkezzünk el elgondolkodni is!
Ebben segít egy könyv,melyet szívből ajánlok,amely a Der Spiegel szerint "riasztólövés" ételeink és környezetünk szennyezettségére vonatkozóan.Eva Kapfelsperger,Udo Pollmer:Halál a konyhában

Ha egy krimit szeretnél olvasni,akkor tessék:aflatoxinok a parikában,tisztítószerek a tojásban, higany a tonhalban,rákkeltő anyagok a kolbászban,dioxin a tejben-a modern élelmiszer-termelés és és élelmiszer-feldolgozás árnyoldalai.

És most nevessünk:
Mit kértek reggelire gyerekek?

Írta: Várhegyi László
(vitaminkiraly.hu)


Én vizet akarok. Legfeljebb a vízhez egy kis marhahúst, sertéshúst, gyártási szalonnát, Na-nitrites keveréket, magyarul E450-es adalékot, nem húseredetű fehérjét és emulgeátort - de karragén, guargumi és xantángyanta ki ne maradjon belőle!

- Egyszóvel te Tesco párizsit kérsz.

- Úgy van, anyukám. És kérlek, kenj meg hozzá egy lisztből, kis íz javítóból, sikérből, antioxidánsból, tejporból, cellulázenzimböl, a savanyúságot szabályozó káliumacetátból és citromsavból, emulgálószerböl és kálcium-szulfátból álló kenyeret...

- Győri rozsosat?

- Igen, egy kis vízzel, hidrogénezett/ átészterezett növényi olajat, amelyben persze van só, emulgálószer, kálium- szorbát.

- Már kenem is a Delmát, fiam.

- Nekem viszont, anya, ma jobban esne egy kis sertéshúsban és vízben elkevert húspép, bőrke, karragén, polifoszfát, szójafehérje, nátrium-laktát, étkezési keményítő, Pirofoszfát, antioxidáns és Na-nitrit.

- Akkor te a Zalahús műbeles virslijét kapod fiam. Hozzá természetesen tartrazinnal, kinlinnel, amaranttal, indigókarminnal színezett természetes aromával, nátrium-benzoáttal, sóval, mustármaggal, cukorral és ecettel dúsított vizet.

- Magától értetődik, Globus mustár nélkül a virsli mit sem ér, anyukám.

- Isztok-e hozzá, gyerekek, vízben feloldott izocukrot, Na-ciklamátot, aszpartámt, aceszulfátot, szacharint, aszkorbinsavat, nátrium-benzoátot és fenilalanint.

- Vitamort? Igeeeen!

- Ebédre viszont kaptok egy kis búzalisztet, kukoricakeményítőt, hidrogénezett növényi zsírt, ízfokozót, lehetőleg E631-est és E627-est, nátriumglutamátot, módosított keményítőt, állati eredetű zsírt, élesztőport, szárított tyúkhúst és E 150-es színezéket.

- Maggi szárnyas krémleves lesz brokkolival! Hurrá!

- S utána?

- Utána pediglen búzalisztet paradicsomsűrítménnyel, sajttal, ananásszal, vízzel, növényi olajjal, nátrium-nitrittel tartósított fött sonkával, búzakeményítővel, cukorral, sóval, élesztővel és jóféle acetilezett-dikeményítő, adipáttal.

- Hawaiii!!! - Bizony, bizony, gyerekek, Hawai pizza lesz, dr. Oetker módra.

- Az a kedvencünk.

- S a tévéhez pedig, mit kaptok, na mit?

- Csak nem burgonyát, növényi olajat, sót, hagymaport, autolizált élesztőport, tejszínport, dextrózt, sajtport, nátrium- glutamátot, dinátrium-5-ribonukleotidokat és tapadásgátlót, vagyis szilícium-dioxidot?

- De bizony, gyerekek, úgy van, chipset. Lay's újhagymás chipset.

- S mi lesz a vacsora?

- Vacsorára pedig a két nagy gyerek eszik aszpartámmal, fenilalaninnal, K-aceszulfámmal, zselatinnal, hidroxi-propillal javított joghurtot, amelyben kálciumfoszfáttal, vízzel és cukorral fölhizlalt, egyszer már kipréselt gyümölcshús-vázdarabkák vannak.

- Én is kérek őszibarackos light joghurtot! Én is! Én is!

- Ne kiabálj, Lajoska. Te Lajoska mást kapsz ma este. Na nézd, már itt is van egy kis kóstoló: húspép, víz, zsemlemorzsa, zsiradék, liszt, panírlé, szójagranulátum, szójakoncentrátum, keményítő, fűszerek és karamellammóniás színezék, egyszóval Kot-kot baromfifasírt... Ezt szegény apád is, hogy imádta...

Hopp, kinyitja száját a kis Lajcsika...


Na... Hopp... Kinyitja száját!

Nem azt, a másikat!


Ha meglenne valakinek ez a könyv elektronikus formában feltenné? Sajnos nálunk a könyvtárban nincs meg...
 
Oldal tetejére