Vegetarianizmusról mindenkinek

Egyre több vegyi anyag


A több, olcsóbb és gyorsabb termelés érdekében egyre több mérget és vegyi anyagot kell felhasználni. Több mint 8000 adalék (színezék, ízfokozó, tartósítószer) van ma forgalomban. A vegyi anyagok már mindenütt körülvesznek minket, a földben, vízben, levegőben.
Nézzünk néhány példát arra, hogy ennek következtében milyen egészségkárosító körülményekkel is kell szembenéznünk.
Élelmiszerszennyezettség

Élelmiszeradalékok, melyek az élelmiszereinkbe szándékosan bejuttatott vegyi anyagok. A II. Világháború után a globális tőke rájött a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre, és a mezőgazdaság iparszerű térhódításába az élelmiszeripar is bekapcsolódott. Mivel a gyors és tömeges előállítási módszerek az élelmiszerek minőségének és fogyaszthatóságának a rovására mentek, megjelent az adalékanyag ipar, mely gigászi mennyiségen kezdte el gyártani a különböző élelmiszeradalékokat, hogy egyáltalán ehetővé és eladhatóvá tegye a bonyolult feldolgozási fázisokon áteső élelmiszereket. Minél több feldolgozási fázison megy át egy alapanyag, annál több benne a különféle adalék.
Ezek az élelmiszeradalékok a hírhedt “E” betűkkel és a hozzájuk tartozó számmal jelölt szerek, mint az ízfokozók, színfokozók, aromák, emulgeáló szerek, antioxidánsok, állományjavítók, sűrítőanyagok, édesítők, tartósítószerek, stb. Java köztudottan káros, azaz rákkeltők és allergiákat okoznak, vagy épp az emésztőrendszerünket kezdik ki.
Jól megfigyelhető, hogy egyre több allergiás beteg bukkant elő a színesebbnél színesebb élelmiszeradalékok és egyre tetszetősebb étel kreálmányok, illetve gyorséttermi láncolatok megjelenésével egy időben.
A ma már szinte minden élelmiszerben megtalálható tartósítószerek feladata az, hogy minél tovább eltartsák az élelmiszert, pontosabban, hogy ne engedjék azt lebomlani. Ezzel szemben az emésztés szerepe pedig az, hogy minél hamarabb lebontsa és feldolgozza a táplálékot. Itt egy óriási ellentéttel állunk szemben, nem kis nehézséget okozva a gyomornak és bélrendszernek! A tartósítók elpusztítják a testünkben található vitaminokat, gátolják az életfontosságú enzimek tevékenységét, roncsolják a fehérjéket, az idegrendszert, és allergizáló hatásuk miatt fejfájást, allergiás, asztmás rohamokat idézhetnek elő.
Ipari és háztartási vegyszerek

Talán ebbe a kategóriába tartozik a létező legtöbb méreg- és vegyszerféleség és szinte lehetetlen teljes képet adni erről a területről. 1930 és 2000 között az emberiség szerves vegyszer termelése évi 1millió tonnáról 400millió tonnára növekedett és a jelenleg használatban lévő több tízezer vegyszernek csupán a 13%-14%-át vizsgálták meg alaposan, azaz a kereskedelemben és mindennapi használatban levő vegyi anyagok döntő többségét sosem vizsgálták meg kellőképpen emberi és környezeti biztonsági szempontból!
Parfűmök és illatanyagok

Mostanában egyre elterjedtebbé vált, hogy a termékek többsége hozzáadott illatanyagokkal jelenjen meg. A ruháktól kezdve, a tisztító-és mosószereken keresztül, egészen a gyerekjátékokig a mesterséges illatanyagok mindenütt jelen vannak. A közvetlenül a bőrfelületre (nyakra, mellkasra, csuklóra stb.) vagy akár a ruhára fújt divatos parfümök szintén több kárt okoznak nekünk mint mi azt gondolnánk, az autó illatosítók és az egyre népszerűbb otthoni légfrissítők térhódításáról már nem is beszélve.
Akárhogy is szépítjük, ezek mind le-nem-bomló, a szervezetben felhalmozódó, emberre veszélyes vegyszerek, melyeket mi nap mint nap akarva-akaratlanul belélegzünk, elfogyasztunk, továbbá a bőrünkön keresztül felitatunk.
Kozmetikumok, tisztító és tisztálkodószerek

Nem csak a levegőből és az élelmiszerekből vesszük fel a szennyeződéseket és a mérgező anyagokat. Sajnos a bőrünket sem kíméljük a veszélyes anyagoktól! Csaknem az összes fürdőszobai tisztálkodó-és tisztítószert kivághatnánk a kukába, hisz a kozmetikai termékek, mint a samponok, tusfürdők, krémek szinte 100%-ban mesterséges vegyi anyagok, és szinte mindegyikük tartalmaz parfümöt, baktériumölő hatóanyagot, oldószert, kozmetikai tartósítószert és így tovább. Ezek a szerek elég nehezen bomlanak le, és a testbe bekerülve allergiát okozhatnak, rombolják a bőr természetes savköpenyét, károsítják a májat vagy komoly elváltozásokat idézhetnek elő az endokrin rendszerben. Mivel az ilyen kémiai anyagoknak általában kicsi a molekulasúlyuk, így a bőrön keresztül gyorsan a szervezetbe jutnak, ahonnan a vérkeringés elszállítja őket a létfontosságú szervekhez, hogy ott komoly károkat okozhassanak.
Levegőszennyezettség

Nagyvárosok lakói között ma már a megbetegedések egy részét a levegő rossz minősége okozza. A magyarországi statisztikák szerint minden 17. haláleset és minden 24. rokkantság a légszennyezés következménye. Gyárak, üzemek milliói folyamatosan ontják a levegőbe a mérgező gázokat és füstöket, melyeket a légáramlatok a Föld minden pontjára eljuttatnak, és amelyek az esővel a talajba is bemosódnak. A légszennyeződés városról városra és országról országra terjed, nem ismer politikai határokat. Ez egy globális probléma. A fekete hóesést vagy savas esőt okozó szennyeződést gyakran más országban bocsátják a levegőbe, mint ahol az később a problémát okozza. A gépkocsik a benzin vagy a gázolaj elégetése nyomán jelentős mennyiségű nehézfémet, szén-dioxidot, szén-monoxidot, kén-dioxidot és nitrogén-oxidot juttatnak a levegőbe. A kipufogó gázok egészség károsító hatása közismert. A szén-monoxid például megakadályozza a vér oxigénszállító munkáját. A nitrogén-oxidok légzőszervi megbetegedéseket, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását okozzák. A levegőbe juttatott vegyi anyagok előszeretettel tapadnak a lebegő vagy szálló porhoz, amelyek így légzőszervi megbetegedéseket válthatnak ki. Bizonyosak pedig (pl. azbeszt tartalmú por) növelik a daganatos megbetegedések kockázatát. A porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag is nagy mennyiségben található a Budapesthez hasonló nagyvárosok levegőjében. A legfőbb gond ezekkel az anyagokkal, hogy megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre.
Ivóvízszennyezettség

Nézzük meg ivóvizeinket és azok szennyezettségi fokát, hiszen oda szintén mérgező anyagok kerülnek be. Több millió tonna hulladékot (olajat, háztartási hulladékokat, az ipari üzemekből származó vegyi szennyező anyagokat, mosószer és növényvédő szer maradványokat és gyógyszereket) öntünk a patakokba, folyókba és a tavainkba. Erős aggodalomra ad okot, hogy városaink ivóvizéből is kimutatták ezeket a vegyi anyagokat. Ráadásul általában nemhogy megtisztítanák ivóvizeinket ezektől a láthatatlan káros vegyi maradványoktól, hanem még mérgező anyagokat is adagolnak hozzájuk, mint pl.: klórt és ehhez hasonló fertőtlenítőket. A klór kölcsönhatásba léphet a vízben lévő egyéb vegyi szennyeződésekkel, és az májrákot okozó kloroformmá alakulhat ezáltal. Tény, hogy ivóvizeinket több ezer vegyi anyag szennyezi! Egy átlagos víztisztító üzem mintegy 30- 40 vegyi anyag jelenlétét képes vizsgálni és ennek is nagyjából csak a felét képes kiszűrni. Sajnálatos módon nincs rá lehetőség hazánkban, hogy kimutassák ezeket az anyagokat, és ily módon azok nem léteznek.
Mind a csapvízhez, mind az ásványvízhez tudatosan hozzáadott fluor a közhiedelemmel ellentétben mérgező, egy halogén. Bár a fluor szinte minden természetes élelmiszerben előfordul, a kémiai folyamatok által nyert anyag az emberi szervezetben egészen más hatást mutat, mint természetes környezetébe ágyazva. Fluoridok felvétele allergiákhoz, szívizomsérülésekhez, csont elváltozásokhoz, daganatos megbetegedésekhez vezet. A fluort egyébként már több európai országban betiltották, Magyarországon azonban még nem.
Sugárzás

Életünk során napi szinten hat ránk valamilyen fajta káros sugárzás. A sugárzás egy elég alattomos dolog, nem látjuk, nem halljuk, nem érezzük, ennek ellenére mégis mindent átjár. Több fajtája is létezik, de java részük kifejezetten negatívan hat az élő organizmusokra! Lévén egyszerre hullámhossz és részecske a káros, azaz ionizáló sugárzás a méreganyagokhoz hasonlóan szintén felhalmozódik a szervezetben komoly egészségügyi problémákat okozva ezzel. Így a bennünket ért radioaktív szennyeződések vagy a röntgensugarak hatásai nem múlnak el nyomtalanul, és a lebomlásuk is csak hosszú idő után, akár évtizedek múlva történik meg, miközben halmozódva egyre nagyobb pusztítást végeznek szervezetünkben.

"Fluor a fogkrémben?"
Fluoridok

A Magyarországon kapható fogkrémek túlnyomó többsége fluoridos - mert ugye "fogorvosunk is ezt ajánlja". A reklám szakirodalom szerint a fogzománcon keresztül felszívódva erősíti azt, és megvédi a fogakat a szuvasodástól.
Vajon a fogzománcon keresztül felszívódik-e valami? A kutatások bebizonyították, hogy semmi! Akkor miért raknak a fogkrémbe fluoridot?
Hol fog fölszívódni a fluorid? Egyáltalán mi is az a fluorid?
A fluorid a legerősebb mérgek egyike: sok növényvédő szer tartalmaz fluort molekulavázában. A kemoterápiában használt készítmények között is található ilyen vegyület.
Legfontosabb káros hatásai a következők:
- Mérgező mivoltának mértékére jellemző, hogy olyan ipari vidékeken, ahol hidrogén-fluorid formában kerül a levegőbe, már 0,1 ppb koncentrációban immunrendszer-károsító hatását észlelték elsősorban gyermekeknél.
- Több mint 62 enzim működését képes gátolni szervezetünkben. Közöttük
találhatók a DNS-ben keletkezett hibák javításáért felelős enzimek, valamint az ingerület-átvitel során kulcsszerepet játszó kolinészteráz enzim is. Érdekességként jegyzem meg, hogy azok a molekulák, amelyeket idegbénító gázként vetettek be háborúk idején, szintén elsősorban a kolinészteráz enzim bénításán keresztül ölnek.
- Megváltoztathatja az információátvitelben kulcsszerepet játszó DNS molekula szintézisét, nem kívánatos szerkezetű DNS-láncok jöhetnek létre. Ezt nevezik a
biokémiában mutációnak, és ezért a fluor mutagén elem.
- Módosíthatja a kromoszómák szerkezetét.
- Gyorsíthatja a daganatok kialakulását, növeli a daganatképződés kockázatát.
- Mivel a fluorid nagyon kis méretű elem, képes az agyba is behatolni. Ennek egyik kimutatott komoly következménye a tanulási képesség csökkenése és memóriazavar kialakulása. Kínában a fluoridos ivóvizet fogyasztó gyermekek IQ-ja jóval alacsonyabb, mint azoké, akik nem isznak magas fluoridtartalmú vizet. Számos vizsgálat igazolta, hogy aki több mint 1 ppm (mg/l) fluoridot tartalmazó vizet iszik huzamosabb időn át (pl. egy-két év), annak IQ-ja a kár 70 alá is csökkenhet.
- Arra is fény derült, hogy a fluorid az agyban az oxidatív folyamatok felgyorsításával, a szabadgyök-koncentráció növelésének serkentésével fejti ki káros hatását. Agyunkban a tobozmirigy az egyik gyűjtőhelye a bekerült fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevű hormont, amely kiváló antioxidáns, valamint az alvás-ébrenlét ciklus - ezen keresztül biológiai óránk - egyik szabályozója. A tobozmirigyben felgyülemlő fluorid hatásra csökkent a mela-tonintermelés.

Hol használják ma a fluort?

- A félvezető ipar és az új nanotechnológia használja a fluor plazmát maratásra.
- Egyes eljárások használják a hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására (marja az üveget).
- Fluorozott polimereket használnak mint tapadásgátló bevonatokat: teflon.
- A hűtőgépek még használják a freonokat mint hőszállító közeget. A freonok az ózon ellenségei, és ezért egyre ritkábban alkalmazzák. A freon negatív hatásáért nem a fluor a felelős, hanem a klór.
- Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölő-szerekben, adalékként egyes fogpasztákban mint fogszuvasodást gátló szer.
- Nagy adagban a nátrium-fluoridot mint rovarirtót használták.
- A hatvanas években kísérletek folytak a fluornak rakéta üzemanyagként történő alkalmazására. Mérgező és maró hatása miatt a kutatások abbamaradtak.

A fluor hatása az élővilágra:

Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon mérgezők és maró hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni, és kerülni, hogy a bőrre vagy a szembe kerüljenek. A fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el, és hidrogén-fluorid (HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF, ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is, hogy az
idegvégződések is károsodnak és az első fázisokban az égés fájdalom
mentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a csont kalciumával, és idült
csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb, a szervezetben lévő kalcium
megkötése, ami szívritmus zavart okoz, és szívmegállás következhet be.
Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2) és nem mossák le
azonnal bő vízzel, a sebesült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélni a balesetet.
A fogkrémek számos, lassan ható mérget tartalmaznak, mint például a szaharin, a mesterséges színezékek és ízesítők (mind potenciális rákkeltők). Ám a legaggasztóbb továbbra is az, hogy minden tubus fogkrémünk halálos adag fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluoridtar-talmú fogkrémeket egészségesnek kiáltják ki a reklámokban, az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administraton, FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az információt, hogy a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni. A Skandináv országokban és a
volt Szovjetunió területén törvények korlátozzák a használatát,
fogkrémekben való alkalmazása tilos.

Bármily megdöbbentő is, de fogkrémet, azaz egy olyan terméket, amit a szánkba veszünk és gyakran le is nyelünk - bárki előállíthat és árulhat, engedélyek csupán akkor szükségesek, ha a gyártók valamilyen gyógyhatást tulajdonítanak a terméknek (például a fog érzékenységének csökkentése).

Lévay Ferenc Zoltán
élelmiszermérnök

A természetes szénhidrát az egyik fő táplálékunk, ezzel szemben a finomított cukor számos betegség forrása. A legfőbb ok, amiért ártalmunkra van, az, hogy a természetben előforduló növények cukortartalma lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehércukoré. A cukorrépa cukortartalma: 18%, a finomított cukoré 95%. A szervezetünk nincs felkészülve ilyen töménységű cukor befogadására, ezért nem is képes maradéktalanul megemészteni, a fölös cukor megerjed. (Erjedés: oldott állapotban lévő nitrogénmentes szerves anyagok, többnyire szénhidrátok felbomlása élesztőgombák, hasadógombák által.) Sir Ch. Best, az inzulin egyik felfedezője hívta fel a figyelmet arra, a cukor ugyanúgy hat a szervezetre, mint az alkohol. A következőkben pontokba szedve leírjuk a cukor káros hatásait.

1. Az alkoholképződés

Az alkohol legfőképpen a májat és az idegsejteket károsítja; sejtméreg. A májsejtek méregtelenítő munkájuk során képesek az alkohol átalakítására egy bizonyos mennyiségig, de így a szervezet normális működéséhez szükséges folyamatok elől vonódik el az átalakítást végző enzim. Emiatt, ha sikerül is közömbösíteni az alkoholt, a normális működés eleve gátolt. Sajnos az összes alkohol általában nem tud közömbösítődni. A plusz munka megnagyobbodásra készteti a májat. Ezért lehetséges májmegnagyobbodás olyan embereknél, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, viszont sok édességet esznek. A kísérleti állatoknál fokozott cukorbevitel hatására megnövekszik a máj és a vese. Már gyerekeknél is megfigyelhető a máj ilyen elváltozása. A máj károsodása révén a látás és a bőr épsége is veszélybe kerül. A bőrbetegségek közül az akne és a dermatitisz kialakulásában és fenntartásában a cukor komoly szerepet játszik.

2. A szívinfarktus

A szívkoszorúér-betegségeknél gyakran találunk magas vércukorszintet és a glükózanyagcsere zavarát. Nem csak a magas vérzsírszint és a mész rovására írható a szívinfarktus, a cukorfogyasztás is nagyban elősegíti. Kelet-Afrikában él két törzs (maszai és szumburu), akik sok zsírt fogyasztanak, mégsem ismert körükben a szívinfarktus. Ők egyáltalán nem fogyasztanak cukrot. Szent Ilona szigetén viszont nagyon elterjedt a szívkoszorúér megbetegedés, pedig minimális zsírt esznek. Az egy főre jutó évi cukorfogyasztás emellett hatvan-hetven kilogramm! A felmérések egyébként is azt mutatják, hogy a szívbetegek általában az átlagnál több cukrot fogyasztanak. A jelenség magyarázata: a cukor megköti a koleszterint, visszatartja a vérben. Patkánykísérletek igazolták ez utóbbi állítást. Ahogyan növekedett a patkányoknak adott cukor mennyisége, úgy nőtt az állatok koleszterinszintje egyenletes zsírbevitel mellett.

3. Trombusképződés

Magas vércukorszint esetén a vérlemezkék könnyebben összecsapzódnak. Ez nagymértékben fokozza a trombusképződés kockázatát. A kimenetel akár halálos is lehet.

4. A cukorbetegség

A finomított cukor fogyasztása megterheli a hasnyálmirigyet, az inzulintermelő béta-sejtek kimerülnek. A szervezet számtalan tartalékkal rendelkezik, az egyik ebből az inzulintermelés képessége. A hasnyálmirigyünk körülbelül ötszáz évre van kalibrálva. Az emberek a túlzott cukorfogyasztás segítségével képesek negyven-ötven év alatt elhasználni!

5. Az elhízás

A finomított cukor fogyasztása nagymértékben hozzájárul a túlsúly kialakulásához. Ez részben a zsírvisszatartás miatt következik be. Az első részletes epidemiológiai tanulmányt Sir H. Himsworth tette közzé a cukorbetegségről, körülbelül harmincöt évvel ezelőtt. Arra utalt, hogy a betegség elsősorban a zsírfogyasztással függ össze. Kimutatta egyes országokban a cukorbetegség és a zsírfogyasztás kapcsolatát.

6. Az emésztőrendszer megbetegedései

Az emésztési zavarok hatvan-hetven százaléka megszűnik, amikor az étrendből kivonjuk a cukrot. Az emésztőcsatornán sorban haladva, a fogak képzik a cukor első támadási feliiletét. A fogszuvasodás leggyakoribb oka a cukorfogyasztás. A cukor ingerli az emésztőcsatorna felső szakaszát, úgymint a nyelőcsövet, garatot. A gyomorban fokozza a savkiválasztást, ezért hajlamosít a fekélyre. A cukros étrend húsz-harminc százalékkal növeli a gyomorsav mennyiségét. Gyakran okoz epehólyag-megbetegedéseket, gyomor- és nyombélgyulladást. A cukor hatására a káros bélbaktériumok száma jelentősen megnövekedik. Főleg a coli baktériumoknál mutatható ki ez a hatás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy azok a csecsemők, akik cukros teát kapnak, hajlamosabbak a gyomor- és bélhurutra, és a székletükben több a rothasztó baktérium, mint cukormentesen táplált társaiknál. A vékony- és a vastagbelet károsítják az erjedés során keletkező mérgező anyagok, gyulladás léphet fel. A finomított cukor a gyártás során elveszíti minden rosttartalmát. A székrekedés elsőszámú okának a rostmentes ételek fogyasztását tekinthetjük. Egy indiai rákkutató, Dr. S. L. Malhorta 1977-ben megállapította, hogy a pandzsabik körében azért nem fordul elő vastagbélrák, mert étrendjük rostokban gazdag.

7. Köszvény és csontritkulás

A cukorfogyasztás növeli a vér húgysavtartalmát, mivel megköti azt a vérben. A megnövekedett mennyiségű húgysav egyrészről savasít, ezzel közömbösítésre készteti a szervezetet. A csontokból kálcium áramlik a vérbe, megszüntetni a savasságot. Másrészről a magas húgysavszint elősegíti a köszvény kialakulását.

8. Rák

A cukor hatására a sejtek megduzzadnak, és a számuk is nő. Rákos folyamatok indulhatnak be a szervezetben. A vizsgálatok összefüggést mutattak a végbélrák, az emlőrák, a leukémia, a hasnyálmirigyrák és a cukorfogyasztás között. Dr. E. W. Pomare és Dr. K. W. Heaton cikkében azt olvashatjuk, 1973-ban kimutatták, hogy az étrendben levő rostok és maghéjak gátolják a baktériumok epesótermelését a vastagbélben. A kutatók szembeállították ezt a finomliszt és a fehércukor hatásával, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tápanyagok finomítása vastagbélrákot okozhat. Dr. E. G. Knox cikkében egy epidemológiai felmérésről számol be, amelyet 1977-ben végeztek. A vastagbélrák és különböző élelmiszerek fogyasztásának kapcsolatát vizsgálták. Az első helyen a tojás áll, sorban a következő a marhahús, a cukor, a sör és a sertéshús. Dr. B. Armstrong és Dr. R. Doll a táplálkozási szokások szerepét vizsgálta a rákos megbetegedések kialakulásában. Harminckét országban nőket vizsgálva direkt kapcsolatot találtak a cukorfogyasztás és a hasnyálmirigyrák mortalitása között.

9. Vitamin- és nyomelemhiány

A finomított cukor B1 vitamint von el a szervezetből. Ennek következménye a fokozott idegesség, agresszivitás, székrekedés és légzési nehézség. Dr. Magyari K. kutatásai azt mutatják, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél kivonják az étrendből a fehércukrot, jelentős koncentrációjavulást figyelhetünk meg. Amennyiben újra cukrot fogyasztanak, a koncentrációs képességük csökken. Dr. Magyari a hiperaktivitásért és az agresszív magatartásért szintén a cukrot tette felelőssé. Megfigyelései szerint a gyerekek viselkedését nagyban befolyásolja a cukorfogyasztás. De nem csak a gyerekekét, a bűnözés és a finomított cukor fogyasztása közötti kapcsolatra is felhívja a figyelmet.
A fehér cukor savasító hatása miatt kálciumhiányt idéz elő. A kálciumhiány csontritkulást, fogromlást és angolkórt okozhat.
A gyerekek többek között azért is édesszájúak, mert a sok hús és sós étel miatt a szervezet kiegyensúlyozásra törekszik. Azonban ez tipikusan az az eset, amikor az egyik lyukat úgy tömöm be, hogy közben három másik keletkezik helyette.
A finomított cukor nyomelem- és vitamintartalma nulla. Ez azért érdekes adat, mert a megemésztéséhez többféle nyomelem és vitamin is szükséges. Ezeket mind a szervezettől vonja el.

10. A belső elválasztású mirigyrendszer zavarai

A finomított cukor károsítja az anyagcserét, összezavarja a hormonrendszer. A cukor hatására a mellékvesék megnagyobbodását tapasztalhatjuk. A cukor gyorsítja a nemi érést, ingerli a nemi mirigyeket. (A civilizációs életformának köszönhetően a pubertáskor tízévente fél évet tolódik előre. A cukor sem kevés mértékben járul hozzá ehhez.)

11. Fáradékonyság

A cukorfogyasztás hatására felszaporodik a piroszőlősav a vérben. A sok piroszőlősav fáradékonysághoz vezet. Gyakori rosszulléteket eredményez, mely szorongó érzésekkel járhat együtt. Az izomgörcsök és az izgatottság is visszavezethető a megnövekedett mennyiségű piroszőlősavra.
A cukor hatása rövidtávú a szervezetre, ezáltal ingadozó vércukorszintet eredményez. Az alacsony vércukorszint csökkent teljesítőképességhez vezet mind fizikai, mind szellemi téren. A természetes szénhidrátok normalizálják és stabilizálják a vércukorszintet. A fehércukor csökkenti a várható életkort. Ha egy ember amúgy száz évig élne, a cukros étrend hatására csupán hetven évig fog. A fehércukor károsítja a magzatot, nő a visszamaradottság veszélye!
A civilizációs étrend irdatlan mennyiségű cukrot tartalmaz. Összehasonlításképpen, a felmérések szerint ma annyi cukrot fogyaszt el egy ember két hét alatt, mint amennyit elődeink kétszáz évvel ezelőtt egy év alatt. Évszázadokig a cukorfogyasztás csak a gazdagok kiváltsága volt, mintegy százötven év alatt tömegcikké vált, mára bárki számára elérhető. Dr. Lablanchy állítása szerint a cukorfogyasztás egy évszázad alatt a kétszázszorosára nőtt.

1. A patriarchák korában a méz volt a fő édesítőszer. Ezt a virágból méhek készítik, ezért kozmikus energiákkal van tele, és az anyagcserére hat.
2. Nagy Sándor idején megjelent a nádcukor. Ezt a növény szárából nyerik, ezért egyaránt tartalmaz kozmikus és földi energiákat és a ritmikus rendszerre (szív és keringési rendszer, légzőrendszer) hat. A cukornádból készült cukor nyomelelmekben még gazdag.
3. Napóleon uralkodása alatt jelent meg a cukorrépából nyert cukor, melyet a növény gyökeréből vonnak ki, emiatt ez csupán földi energiákat tartalmaz és az idegrendszerre van nem túlzottan pozitív hatással. A répacukor a gondolkodást földhöz kötötté teszi, mint ahogy a virágból származó méz kozmikus magasságokba emeli.
A temészetes szénhidrátok az ember önállóságát fejlesztik. A finomított cukor ezzel szemben az egoizmust fokozza, önzővé tesz.
"Annak, amit megeszünk, a legnagyobb része fölösleges. Csak a negyedére van szükségünk az élethez. A másik háromnegyed rész az orvosokat gazdagítja."
A cukor egy teljesen halott anyag. Mesterségesen előállított, finomított kivonat. Csak kalorikus értéke van.
A szervezetbe jutva elrabolja a már birtokolt tápanyagokat. Akik cukrot fogyasztanak, alkoholisták, anélkül, hogy tudnának róla."


Dr. Shelton

Tej: élet, erő, egészség? Számos helyről kapunk jelzéseket, melyek egy irányba mutatnak: A tej nem az a tökéletes táplálék, amit eddig annak hittünk; sem a felnőttek, sem a gyerekek számára. A rengeteg betegség, melynek kiváltó oka a tej, azért keletkezik, mert a tejfogyasztás nem természetes. Az ember az egyetlen olyan emlős, aki felnőtt korában is tejet fogyaszt, ráadásul más emlősfaj tejét!

Lássunk egy röpke összehasonlítást. Minden tej összetétele fajspecifikus. A természet pontosan úgy alkotta meg, hogy az adott faj fejlődési ütemének, testösszetételének legmegfelelőbb legyen.

<table style="width: 526px; height: 146px;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="4"> <tbody> <tr> <td>Összetevő</td> <td style="text-align: justify;">anyatej</td> <td style="text-align: justify;">tehéntej</td> <td style="text-align: justify;">kecsketej</td> </tr> <tr> <td style="text-align: justify;">Fehérje (g/dl)</td> <td style="text-align: justify;">2,4</td> <td style="text-align: justify;">9,0</td> <td style="text-align: justify;">10,0</td> </tr> <tr> <td style="text-align: justify;">Kálcium (mg/dl)</td> <td style="text-align: justify;">88,0</td> <td style="text-align: justify;">238,0</td> <td style="text-align: justify;">315,0</td> </tr> <tr> <td style="text-align: justify;">Vas (µg/dl)</td> <td style="text-align: justify;">1,5</td> <td style="text-align: justify;">0,1</td> <td style="text-align: justify;">0,2</td> </tr> <tr> <td style="text-align: justify;">C-vitamin (µg/dl)</td> <td style="text-align: justify;">4,9</td> <td style="text-align: justify;">2,0</td> <td style="text-align: justify;"> 2,0
</td> </tr> </tbody> </table>
A tehéntej és a kecsketej kb. négyszer annyi fehérjét és kálciumot tartalmaz, mint az anyatej. A borjúnak és a kecskegidának azért van szüksége ilyen sok fehérjére és kálciumra, mert fiatalabb korában kell megtanulnia járni, futni. A fejődési üteme lényegesen gyorsabb, mint az emberi csecsemőé, akinek viszont szüksége van vasra és C-vitaminra, ami a tehén- és kecsketejben nem található elegendő mennyiségben.
A tej fő összetevői: a tejzsír, tejfehérje (pl. kazein), tejcukor (laktóz). A kazein lebontásához rennint termelnek a nyálmirigyek; a laktóz lebontásához laktáz termelődik a vékonybél nyálkahártyájában. A legtöbb emberben három éves kor után nem termelődik rennin és laktáz. Tehát a tej és tejtermékek emésztése felnőtt korban a megfelelő enzimek hiánya miatt eleve tökéletlen!
Az Amerikai Orvosok Egyesületének hivatalos szaklapja szerint a tejfogyasztásra vezethetők vissza az alábbi betegségek: vesekőképződés, felszívódási zavarok, hasmenés, vashiányos vérszegénység stb.
Vizsgáljuk meg részletesen a tej által kiváltott különböző betegségeket! Cikkünk - követve a szakirodalmat - ezeket hat csoportra osztva tárgyalja.

1. A tej zsírja által okozott betegségek

A tejföl 40%-a, a vaj 80%-a zsír. Bármilyen fajta zsír elfogyasztását követően a vörösvértestek összecsapzódhatnak vastag vattaszerű formában. Ezt az érdekes jelenséget hörcsögök hajszálereiben figyelték meg egy kísérlet során, ahol az állatoknak tejföllel vagy vajjal kevert ételt adtak. A vörösvértestek összecsapzódásának egyik következménye az agyvérzés. Ezek a vörösvértest-cseppecskék, ha a véráramlás lassú, akkorára nőhetnek, hogy a keringést is elzárhatják - írja dr. L. C. Mills.
Sok csecsemő születik magas vérkoleszterol szinttel. A koleszterol a zsírból származik és jelentős szerepe van az érelmeszesedés kialakulásában. A magas koleszterol koncentráció következtében a szívben és az artériákban a korai életévekben érelmeszesedés-foltok alakulnak ki, növelve a koszorúér-betegség kockázati tényezőit. Vizsgálatok igazolták, hogy az anyák által a terhesség során, majd a szülés után elfogyasztott tej illetve tejtermékek és az újszülött által elfogyasztott tej illetve tejtermékek nagymértékben hozzájárulnak ehhez a tünethez - érvel dr. J. H. Moyer.
Egy felmérés során megfigyelték, hogy a mexikói gyerekeknek, akik kevés vagy egyáltalán semmi tejet nem fogyasztanak, feleannyi a vérkoleszterin szintjük, mint a visconsini gyerekeké - közli dr. L. C. Mills.


"A teljesen vegetárius étrenden élőknek jelentősen csökken a vérkoleszterol szintjük, viszonyítva a laktovegetárius vagy nem vegetárius étrendűekhez."
dr. J. H. Moyer


2. A tej fehérjéi álta okozott betegségek

Ismét összehasonlítást kell tennünk az emberi tej és a tehéntej között. Az anyatej kevés kazeint és sok laktalbumint tartalmaz, míg a tehéntejnél ez az arány fordított. A kazein kevésbé értékes és nehezen emészthető az ember számára. Így elégtelen lesz az emésztés, és a fehérjetöredékek allergiát válthatnak ki - fejti ki dr. W. Ellis.
A hőkezelt tejfehérje bizonyult a kutatások közül a szívkoszorúér-megbetegedések egyik fő okának. Ezen betegségeknél a tejfehérjének nagyobb szerepe van, mint a tejzsírnak - véleményezi dr. J. H. Moyer.
Hallottatok már az L-triptotophanról? Ez egy olyan vegyület, mely álmosságot, fáradékonyságot és a drogfogyasztókéhoz hasonló alvást okoz, ha este fogyasztják. A hús és a tej is nagy mennyiségben tartalmaznak Ltriptohpánt - mondja dr. L. C. Mills.
A tejtermékfogyasztás az epilepszia kockázatát is növeli. A tejben található leucin reaktív hypoglikémiát (alacsony vércukorszint) eredményez, ez pedig kiválthatja az epilepsziás rohamot, mint számos esetben megfigyelhető - int dr. L. C. Mills.


"Tegyük a tejet a kockázatos táplálékok listájára."
dr. F. Oski



3. A tej vitamin- és ásványi anyag tartalmával összefüggő betegségek

A tej vitamin- és ásványi anyag tartalma lényegesen eltér az ember számára ideálistól. Túl sok nátriumot tartalmaz, túl kevés C-vitamint és vasat. A tej bomlástermékei versengenek a vassal a felszívódásért. Így a más táplálékokból származó felszívódása elégtelen lesz. A keletkezett vashiány fejfájást, idegességet, hajhullást, körömrepedezést eredményez - figyelmeztet dr. D. H. Calloway.
A tej megköti a cinket, ezáltal csökkenti annak felhasználódását a szervezetben. A tej nagyon alacsony cinktartalmú, következésképp nem pótolja, amit elvesz. Az okozott cinkhiány fáradékonyságban, bőrpigmentációban, sterilitásban és májmegnagyobbodásban nyilvánul meg. A csecsemőknél a hajhullás, hasmenés, súlyvesztés, a végtagokon, arcon, testnyílások körüli vörös bőrkiütéssel társítva cinkhiányra utal. Az anyatej tartalmazza a cink felszívódását segítő enzimet. A tehéntej magas kálciumtartalma - főként folsav jelenlétében - gátolja a cink felszívódását - így dr. G. M. Briggs.
Számos, a tejből keletkező fel nem használt anyagcsere-végtermék, különösen az elektrolitok nagy mennyisége túlterheli a vesét. Ez a hatás a csecsemőknél igazán veszélyes, akiknek a veséje még funkcionálisan éretlen. Náluk maradandó vesekárosodás lehet a tejfogyasztás következménye - óv dr. D. H. Calloway.
A kereskedelmi tejhez adott D-vitamin magnézium hiányt idéz elő a szívizomban. A magnézium elengedhetetlen a szívizom működéséhez, hiánya sietteti a szívrohamokat. Az Amerikai Gyerekgyógyász Társaság egyik közleményében azt olvashatjuk, hogy a D-vitamin túlzott mennyiségben való jelenléte csontkeményedést, vesekőképződést és visszamaradt szellemi fejlődést eredményez.
"Potenciálisan toxikus anyagokat tenni a tejbe - mint amilyen a D-vitamin -, nem okos dolog."
dr. C. L. Thrash
Összefoglalva és kiegészítve a teljesség igénye nélkül, a tejfogyasztás növeli az A-vitamin és a B12- vitamin, a cink, a vas és a kálcium szükségletet - jegyzi meg dr. G. M. Briggs.

4. A tejben lévő xantin oxidáz kiváltotta betegségek

A tehéntejnek magas a xantin oxidáz tartalma. A kecske- és a birkatej valamivel kevesebbet tartalmaz belőle.
"A xantin oxidáz kémiai károsodást okoz az erek falában, plazmatartalomként lerakódva az artériákban és a szív szövetében."
dr. A. M. Thrash
Az anginák és a szívrohamok jelentősen csökkentek azon betegeknél, akik kihagyták az étrendjükből a tejet és tejtermékeket - vélekedik dr. R. S. Goodheart.
Az érelmeszesedésben szenvedőket vizsgáló tanulmány szerint a betegek nagy többségében (76%) találtak tehéntej xantin oxidáz elleni antitesteket. Vagyis a szervezetük ellenségnek minősítette ezt a vegyületet, és harcol ellene - állítja dr. M. Wohl.
Dr. Kurt A. Oster vezető kardiológus szerint a tejben lévő xantin oxidáz jobban kapcsolódik az aterosclerosishoz, mint a tej zsírja.
A tej fogyasztásával kapcsolatban említett problémák és betegségek természetesen a tejtermékekre (sajt, túró, tejföl, vaj stb.) is vonatkoznak!
"Az emberekbe éveken át sulykolták, hogy a tej egy csodálatos, egészséges és csontépítő táplálék. Sok híres sportoló szupersztárt fizetett meg a tejipar, hogy a nagyközönségnek ezt az üzenetet közvetítse. Bár számos elismert tudós a tejet nem tartja egészségesnek, mégis mélyen belénk ivódott a mondás, miszerint a tej élet, erő, egészség."
Dr. A. Gaby

A tejjel kapcsolatos legfőbb probléma az, hogy az ember számára nem természetes táplálék. Ez a kijelentés két egyszerű ténnyel bizonyítható:

1. Egyetlen emlős sem fogyaszt tejet csecsemő kora után. Az ember emlős, tehát az ember sem fogyaszthatna tejet elválasztás után, ha igazodna a természet rendjéhez. Az emberi értelem nem tudja meggyőzni a szervezetet, hogy hirtelen oldja meg a tej tökéletes emésztését.
2. Egyetlen emlős sem fogyasztja más emlős faj tejét a természetben. Elképzelhető, hogy egy őz szoptat egy vadmalacot?
A tej a fenti okok miatt számtalan betegség okozója. Ezeket a betegségeket - követve a szakirodalmat - hat csoportba osztottuk. Az előző számban a tej zsírja, fehérjéi, vitamin- és ásványianyag-tartalma, és a tejben lévő xantin oxidáz által okozott betegségeket vizsgáltuk meg közelebbről. A mostani cikk a tejbe kerülő anyagokkal, és a tejérzékenységgel foglalkozik részletesen.

5. A tejbe kerülő anyagok okozta betegségek

A tehén tejhozamának növelésére női nemi hormonokat és pajzsmirigyhormonokat használnak. A tiroxin és a tireoglobulin harminc százalékkal növeli a tehenek tejhozamát. A takarmányhoz adott hormonok megjelennek az állatok tejében és a húsában, és az azt fogyasztó ember szervezetébe jutva hatnak a hormonháztartásra, káros irányba befolyásolva azt. A teheneket rendszeres antibiotikum kezelésnek is alávetik. A tejük és a húsuk így folyamatosan tartalmaz antibiotikumot. A következmény: antibiotikum-rezisztens baktériumok kifejlődése a szarvasmarhában és az őt fogyasztó emberben. Ezek a baktériumok komoly problémákat okoznak, hiszen nem reagálnak az antibiotikumokra - int Dr. M. Wohl.
"Itt lenne már az ideje, hogy az antibiotikumokkal folyatatott kockázatos szerencsejátékot befejezzük. Bár takarmányadalékként alkalmazva a múltban fontos szerepet játszott az élelmiszertermelés fejlesztésében, de e gyakorlat súlyos következményei ma már túlságosan nyilvánvalóvá váltak, semhogy szemet lehetne hunyni felettük."
Dr. S. Levy
1957-ben mutatták ki, hogy a tej gyakran tartalmaz golyvakeltő anyagokat. Tasmániában járvány formájában jelentkezett a golyva iskolás gyermekeken. Megfigyelték, hogy a tejet ivó gyermekeknél kifejlődött, a tejet nem ivóknál pedig nem. A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a helyi szarvasmarhák által fogyasztott fűfélék golyvakeltő anyagot (tiourea) tartalmaznak. Ez került a tejbe, és vált a golyva okozójává - írja Dr. R. S. Goodheart.
A tejből sok esetben kadmiumot és ólmot mutattak ki. A toxikus anyagok könnyebben szívódnak fel, ha a táplálék segíti azt. A tej elősegíti az ólomrészecskék felszívódását. Azoknak a teheneknek a teje és a húsa, amelyek moslékot kapnak (táplálék-hulladék rossz minőségű tejjel keverve) magas ólomszintű lesz. Dr. H. Scholz kutatásairól szóló tanulmányban azt olvashatjuk, hogy a tehenekbe jutó legfőbb ólomforrás az autóutak, autópályák melletti növények. Ezek a növények erősen szennyezettek ólommal, és felhasználják őket szarvasmarha-takarmánynak! A tehenek szervezetében felhalmozódik az ólom. A tejük és a húsuk nagyságrendekkel több ólmot tartalmaz, mint az elfogyasztott növényeké, melyek magas ólomtartalmuk miatt amúgy sem alkalmasak emberi fogyasztásra. Az ilyen tej és hús a szervezetbe jutva krónikus ólommérgezést okozhat. A tünetek: általános étvágytalanság, majd székrekedés a gyomor és béltraktus mozgatóidegsejtjeinek bénulása miatt, szürke arcbőr, elszürkült foghús - állítja Dr. H. Scholz.
"Kimutatták, hogy ha a tejben tavasszal magas volt a kadmium szint, úgy az szoros összefüggésben volt az év későbbi részében előforduló szív- és érrendszeri halálesetekkel. "
Dr. A. M. Thrash
A kadmium vese- és artériabetegségeket okoz, amely halálhoz vezethet. Sajnos a kadmium nagy veszélye, hogy kumulatív méreg, vagyis fokozatosan halmozódik fel a szervezetben, de nagyon nehezen ürül ki. A felezési ideje (amennyi idő alatt mennyisége a felére csökken a szervezetben) tíz-harminc év! Ráadásul főként a vesében halmozódik fel, ami a legveszélyeztetettebb szerv kadmiummérgezés szempontjából. Krónikus kadmiummérgezésnél a test ásványianyag egyensúlya megbomlik. A kadmium a takarmánynövények közvetítésével jut a szarvas-marhába, ott felhalmozódik, és a tejben már a koncentrált kadmium mennyiséggel találkozhatunk - mondja Dr. H. Scholz.
A radioaktív bomlástermékek a mosatlan zöldfélék révén kerülnek a tehénbe, és onnan a tejbe. A tej számos radioaktív bomlásterméke közül kettőt emelünk ki. A stroncium 90 hasonlóképpen viselkedik, mint a kálcium. A szervezet kálciumként kezeli, és a csontokba jutattja el. Ezáltal növeli a csontrák kockázatát. A másik - a jód 131 - a pajzsmirigyben fejti ki káros hatását, rákos folyamatokat generál - figyelmeztet Dr. H. Scholz.
A peszticidek (növényvédőszerek) is megjelennek a tejben. A DDT, a bifenil poliklorid (BCBs) és a bifenil polibromid fertőzöttség a tejfogyasztás veszélyét tovább növeli. Ezek az anyagok a rákos daganatok kifejlődését segítik elő.
Gyakran kimutatható a tejben a gombák által termelt aflatoxin, mely rákkeltő vegyület.

6. A tejtől származó intolerancia

Az ember végbélvérzéseinek egyik típusát a tej okozza. Egy két éve fennálló állandó végbélvérzés megszűnt, amint a beteg abbahagyta a tejivást. Amikor néhány alkalommal próbaképpen tejet ivott, vérzése azonnal visszatért.
1926 óta ismert a colitis ulcerosa és a tejivás kapcsolata. A tej az első számú étel a listán, mely a betegeknek gondot okoz. Bármilyen csekély mennyiségű tej fogyasztása a tünetek visszatérésével illetve felerősödésével jár. Dr. I. Wilson kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy a colitis ulcerosában szenvedő betegek hosszú időn át jobban vannak, sokan teljesen meggyógyultak, ha elhagyták a tejet és tejtermékeket.
A gyermekek ágybavizelése is összefügg a tej- és tejtermékfogyasztással! Egy kísérlet során száz ágybavizelő gyermeket fogtak tejmentes étrendre. Az eredmény: ötven gyermek tünetmentessé vált, negyven gyermek esetében jelentős javulást figyeltek meg, csupán tíz gyermeknél nem volt változás. Az előző részben említettük, hogy a tej bizonyos aminosavai káros hatással vannak az idegrendszerre. Valószínű, hogy ez a kapcsolat az ágybavizelés és a tejivás között. A tej lejjebb szállítja az agytörzs bizonyos központjainak gátlása révén a kiürítő reflexküszöböt és így akaratlan vizeletürítést eredményez.
"A tejérzékenység vagy tűrőképtelenség hatása a gyermekeknél a központi idegrendszerre izgalmi tünetekben nyilvánul meg: tanulási nehézségek, ingerlékenység, fejfájás és rossz közérzet lépnek fel."
Dr. C. L. Thrash
Az Amerikai Orvosok Egyesületének szaklapja tudósít minket arról, hogy a tejiváshoz társult gyerekkori rendellenességek között szerepel étvágytalanság, székrekedés, vérszegénység, ingerlékenység, ágybavizelés, haspuffadás, hasi fájdalmak és hasmenés.
A sclerosis multiplex is összefüggésbe hozható a tejfogyasztással. A hatásmechanizmus még nem tisztázott, annyi azonban bizonyos, hogy a tej tökéletlen felszívódása indítja be a káros folyamatokat.
Az anyatejjel táplált csecsemőknél előforduló bélgörcs egyik oka a tejivás. Az anya issza a tejet, és a csecsemőnél alakul ki a kólika. Ha az anya kizárja az étrendjéből a tejet és a tejtermékeket, a kólika azonnal megszűnik. Ha az anya szervezetébe újra tejfehérje jut be, tizenhárom csecsemőből tizenkettőnél visszatér a bélgörcs. Az anyatejes csecsemőnél a kólika kezelése minden esetben az anya tejfogyasztásának leállításával kezdődik.
A csecsemők és a gyermekek megfázásának hátterében nagyon gyakori ok a a tej- és tejtermékfogyasztás tejérzékenységgel párosítva. Ha az anya tejallergiás az anyatejjel táplált csecsemő különböző légzőszervi megbetegedései jelzik ezt. Egy kanadai kisfiú tizenkét hónapos koráig nyolc tüdőgyulladáson esett át. Amikor megvonták tőle a tejet és a tejtermékeket, teljesen meggyógyult. A gyerekek ismételt bronchitise és tüdőgyulladása a legtöbb esetben visszavezethető a tejallergiára vagy más ételek iránti érzékenységre, például: sertés, tojás, kávé, kakaó, csokoládé, kóla, mesterséges színezőanyagok, nádcukor.
A tejre érzékeny gyermekeknél gyakran figyelték meg, hogy vér kerül a székletbe. A tejmegvonás hatására a vérzés megszűnt. A Gyermekgyógyászat Európai Szaklapja felhívja a figyelmet, hogy "a krónikus hasmenés, véres vagy fekete széklettel rendelkező gyerekek, vagy akiknek ekcémájuk, asztmájuk vagy más allergiás tünetük van, elsősorban a tejtolerancia irányában vizsgálandók."


Eddig két cikken keresztül mutattuk be a tej és a tejtermékek káros hatásait. A szakirodalom alapján hat csoportba osztottuk a tej és tejtermékek által okozott betegségeket. Ezek sorrendben: a tej zsírja, fehérjéi, vitamin, nyomelem és xantin oxidáz tartalma; a tejbe jutó anyagok és a tejtől származó érzékenység keltette betegségek. A mostani cikk a tej és a tejtermékek alkotóelemeitől való érzékenységről, és ezek következményeiről szól. Mielőtt belekezdenénk most is hangsúlyoznunk kell, hogy a tej eleve nem természetes tápláléka az embernek. Erről részletesen az előző számban lehet olvasni.
"A természet az állati tejet a szopós állat táplálkozására szánta, egyetlen emlős sem él tejjel elválasztás után."
Dr. Oláh A.

Tejérzékenység

A tej és tejtermékek fogyasztásának leggyakoribb káros következménye a nyálkaképződés. Az elfogyasztott "ételek" közül a tej az, ami a legtöbb nyálka kiválasztására kényszeríti a szervezetet. Dr. Bahna a tejallergia vizsgálata közben megállapította, hogy a nyálkaképződés eredetű légúti betegségek megszűnnek, amennyiben a betegek elhagyják a tejet és a tejterméket az étrendjükből. Ez a sűrű, tapadós nyálka betakarja a finom nyálkahártyákat, elzárja a hörgőket, zavarja a légutakat. Köhögés, krákogás, torokköszörülés és rekedtség az eredmény. Az állandó mandulagyulladás okaként első helyen szerepel a tej és tejtermék! Folytatva a sort: szénanátha, asztma, hörghurut, meghűlés, arcüreggyulladás, orrdugulás, középfülgyulladás mindmind a legtöbb esetben tej kiváltotta betegségek. Maga a hurutképződés csupán védekezés a szervezet részéről, így próbál szabadulni a felesleges, emésztetlen tejfehérjéktől. Sajnos a hurut nem csupán a légutakra korlátozódik. A gyomor- és béltraktusban előforduló hurut is számos betegség forrása. A hurut bevonja a bélfal nyálkahártyáját, ezzel gátolva a felszívódást. A vitamin- és nyomelem-hiányok okai között nagyon sűrűn fordul elő a bélhurut. Hiába eszik az ember elegendő mennyiségű vitamint és nyomelemet, ha azokat - felszívódás hiányában - nem tudja hasznosítani. Ez esetben nem többet (!), hanem pont kevesebbet kéne fogyasztani (a felszívódást gátló anyagokból, mint például a tejből)!!! Nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg!
"Sok embert úsztatott a tej a koporsóba."
Dr. Williams
Igaz a táplálkozástudósaink kijelentése, miszerint a tej számos nyomelemet és vitamint tartalmaz, de az az anyag, ami a tej, illetve tejtermék feliratú dobozokban, zacskókban található igen kevéssé, inkább semennyire sem tud hasznosulni. Ennek fő oka a bolti termék enzimhiányos volta, a pasztörizálás, és forralás. (A pasztörizálás következményeit a következő számban mutatjuk be.)
A tejérzékenységgel kapcsolatos problémáknál kell megemlítenünk azt az alapvető tényt, miszerint a csecsemők és kisgyerekek immunrendszere még fejletlen. Mivel teljesen általános ezen életkorban a tej adása, ezért a csecsemő, illetve kisgyermek szervezetének nem elég a tej által kiváltott fertőzéssel megküzdenie (például fertőző bélgyulladás esetén), még a tej ellen is védekeznie kell. Egy gyerekkori betegségekkel foglalkozó szaklapban (Archives of Diseasein Childhood) azt olvashatjuk, hogy a tej alapvető fehérjéje, a kazein, különösen alkalmas arra, hogy fertőző bélgyulladásban szenvedő fiatal csecsemők vékonybél kezdeti szakaszának nyálkahártyáját megbetegítse. A tanulmány kifejti, amint az étrendjükből eltávolítják a tejet, illetve minden olyan ételt, mely tejfehérjét (kazein) vagy tejcukrot (laktóz) tartalmaz, a csecsemők bélnyálkahártyája meggyógyul.
"A tej az általános oka a székrekedésnek vagy a változó székrekedés-hasmenésnek. Ahhoz, hogy megszabaduljunk a székrekedéstől, az étrendből a tejet ki kell vonni, és gyümölcsöket, főzelékeket, magvakat kell adni." Dr. A. M. Thrash
Sok szülő kísértésbe jöhet, hogy kis mennyiségű tej nem lehet oka a székrekedésnek. Fontos tudatosítani mindenkiben - figyelmeztet minket Dr. E. White -, hogy a tej bármekkora mennyiségű újbóli fogyasztása a székrekedés visszatérését eredményezi. Oda kell figyelni a "rejtett" tejfogyasztásra is. Számtalan bolti élelmiszer tartalmaz tejport, tejfehérjét, tejcukrot. Sokszor ez nincs is feltüntetve a címkén, csupán annyi szerepel ott, hogy "E" és egy szám!
Bár a tejbe jutó anyagok okozta betegségeket az előző számban, az ötödik pontnál tárgyaltuk, ide kívánkozik egy hasmenéssel összefüggő jelenség. A járványos hasmenés tejtermékekkel átvihető. Ha a tejgazdaságok borjai ebben a betegségben szenvednek, nem ritka, hogy a környék csecsemői is egyidejűleg hasmenést kapnak. Ez jelzi számunkra, hogy ugyanarról a vírusról van szó. A csecsemőkori hasmenés életveszélyes állapotba viheti a babát. Tizenöt-húsz vizes széklet ürítése után néhány órán belül a csecsemő életveszélyesen vízhiányossá válik!

Laktóz érzékenység

"Az orvosoknak és a táplálkozástudósoknak oda kellene figyelniük arra, miközben boldog-boldogtalannak ajánlják a tejet és a tejtermékeket, hogy az emberek 15-20%-a tejallergiás és a 70-80%-a laktózintoleranciás."
Dr. A. Gaby
A tejben lévő anyagok közül a leggyakrabban a tejcukorra (laktóz) és a tejfehérjére (kazein) érzékenyek az emberek. Ahogy már az előző cikkekben kifejtettük, a tej nem természetes tápláléka egy felnőtt embernek. Az elválasztás után a normális laktáz (laktóz bontó enzim) aktivitása csökken. A laktáz enzim további termelése csupán keveseknél folytatódik. Egyes becslések az emberiség 2%-áról állítják, hogy nem "szenved" laktázhiányban.
A Gyerekgyógyászat című szaklapban azt olvashatjuk, hogy a világ népességének 80%-a nem termel elég laktázt, ennek következtében nem tudja megemészteni a bármilyen formában feldolgozott tejtermékben lévő laktózt.
A belekben a laktóz fermentálódik, gázt, alkoholt, izgató hatású tejsavat és ecetsavat produkál. A gáz puffadást eredményez, az alkoholképződés pedig májkárosodáshoz vezet.
Ezeket a "betegeket" gyakran tévesen diagnosztizálják. A tünetek általában közösek: ideges vagy fekélyes bélgyulladás, görcsök, irritatív ideges bélszindróma, krónikus puffadás, gyomorsavtúltengés, hasmenés, hányás és hasi fájdalom. Bizonyítottan laktóz intoleranciával rendelkező csecsemő hasfájdalmai enyhülnek, illetve teljesen megszűnnek, ha étrendjéből megvonjuk a tejet és tejterméket.
A laktázhiány miatt, a tökéletlen emésztés következtében felhalmozódik a galaktóz a szervezetben. Ez sok esetben katarakta (szürkehályog) kialakulásához vezet. A gyakori hányinger és a folyamatos hőemelkedés legtöbbször laktózérzékenységre vezethető vissza.
Érdekes felfedezést tehetünk egy kulturális kitekintéssel. Kína legtöbb részén a tejivás és tojásevés szokása olyan érzést kelt az emberekben, mint egy európai emberben a vérivás szokása. Sok kínainak okoz hasi problémákat bármilyen mennyiségű tej, illetve tejtermék elfogyasztása. A laktóz intolerancia tejjel szembeni ellenszenvet kelt, hasznos élettani mechanizmus megjelenése ez a kulturális viselkedésben.
"Egy olyan élelmiszer, mely gyakran eredményez allergiás reakciókat, amelynek megemésztése a népesség nagy részének komoly gondot okoz, nem ideális táplálék."
Dr. A. Gaby

Tejallergia

"Az allergia kialakulása csecsemőkorban kezdődik, ha meg akarjuk előzni, az újszülöttnek anyatejet adjunk."
Dr. D. Money
Az allergia az immunrendszer káros irányú megváltozásával jár együtt. Dr. D. Money megfigyelései is igazolták, hogy az újszülött immunrendszere sérül, ha állati eredetű fehérjét kap. A tej állandóan károsítja a gyomor-bélrendszert, és egy cöliaka nevű betegség kialakulásához vezet. Ez utóbbi nagyon fájdalmas hasi panaszokkal jár, és az esetek körülbelül harmadában ételallergiával társul.
Ha egy külső forrásból származó antigén (idegen anyag) találkozik az egyén által termelt antitesttel, akkor összekapcsolódnak, komplexet képeznek. Ha egy csecsemőt tejjel táplálnak, sokkal több antigén/antitest komplexe lesz, mint az anyatejjel táplált csecsemőknek. A Nature című tekintélyes szakfolyóirat közlése szerint kimutatták, hogy az anyatejjel táplált csecsemőknek nincsenek keringő antigén/antitest komplexei, míg a mesterséges, tejes táplálékot fogyasztó csecsemőknél ez általános. Ezek a komplexek képesek különböző szövetek károsítására (veseszövet, véredények, ízületek) és megzavarhatják a sejtes védekezőképességet. Ezek a károsodások hajlamossá teszik a gyereket a későbbiekben degeneratív betegségekre (artitis, arterosclerosis, nephritis).
A tejallergia nem korlátozódik a csecsemő- és gyerekkorra. Az ételallergia legáltalánosabb típusa napjainkban a tejallergia. Felnőtteknél a következő betegségek vezethetőek vissza tejallergiára: orr vérbősége, szénaláz, asztma, középfülpanaszok, gyakori fejfájás, szédülés, fáradékonyság, gyomorégés, vérhányás, bélgyulladás, vérvizelés, arcvizenyő, bőrviszketés, ekcéma, felső légúti betegségek. Ilyen betegségek esetén fontos teendő a tej és tejtermékek teljes kizárása az étrendből!
"A tej és a tejtermékek értékességéről terjesztett nézetek szemenszedett hazugságok."
Dr. N. Walker
Az előző cikkekben számtalan tej és tejtermékek által okozott betegségről írtunk, a különböző alkotóanyagok alapján csoportosítva őket. Külön kitértünk a tejérzékenységre. A mostani számban az egyik legkedveltebb tejtermék, a sajt káros hatásairól és veszélyeiről állítottunk össze egy csokorra valót. Előbb a pasztörizálás következményeit mutatjuk be.

Pasztörizálás

A pasztörizálás nevét Pasteur francia biológusról kapta, aki az eljárás feltalálója. Pasteur megfigyelései szerint a hőkezelés hatására számos kórokozó elpusztul, ezért fertőzésektől nyújthat védelmet a tej felforralása. Az ő korában komoly gondot okoztak ezek, mert a tejfogyasztás megnövekedésével az igényt kielégíteni egyre silányabb minőségű tejet forgalmaztak. De egy "piszkos" tejet "tisztává" kell tenni, nem pasztörizálttá. A pasztörizálástól a rossz tej ugyanolyan rossz minőségű marad. Érdemes hozzátenni, hogy a higiénia nem volt igazán fejlett akkoriban. Sajnos a módszer elfogadásra került, és azóta a népesség egészségromlását eredményezi.
Dr. Ellis, egy mai kutató 1945-ös felmérései azt mutatják, hogy a fertőzés kockázata egyáltalán nem csökken pasztörizálás hatására, sőt a kétéves vizsgálat eredményei: négyszázötven fertőzést okozott a nyers tej, és ezernégyszázkilencvenkét fertőzést okozott a pasztörizált tej.
De miért is olyan káros a pasztörizálás? Dr. Ellis állítása szerint a hőkezelés hatására "minden" elpusztul, legfőképpen a tejben lévő hasznos anyagok. Tönkremennek az enzimek, denaturálódnak a fehérjék, hasznosíthatatlanná válnak a vitaminok. Az enzimek 55 C-ra vannak kalibrálva, eddig bírják ki épségben, a pasztörizálás 75 C fok felett történik.
A pasztörizált tej ráadásul nem mutatja, ha romlani kezd. A nyers tej megsavanyodik, a pasztörizált viszont rothadni kezd, de sokkal tovább látszik épnek. Már jóval azelőtt rossz lehet, mielőtt a szagáról fel lehetne ismerni.
"A pasztörizálás egyszerűen szélhámosság."
Dr. N. Walker
A pasztörizált tej eleinte nem ízlett senkinek, a háziállatok sem akarták megenni. Mivel a tejfeldolgozó iparnak ez óriási üzlet - sokkal tovább tárolható, nem savanyodik meg -, ennek köszönhetően száz év alatt kötelezővé vált a pasztörizálás, és az emberek többsége nem is tudja, milyen a nyers tej, vagy ha hozzájut, csak forralás után hajlandó elfogyasztani.
Dr. McBean kutatásai szerint tíz borjúból kilenc elpusztul felnőtt kora előtt, ha kizárólag pasztörizált tejen nevelik, sőt a többségük két-három hónap alatt elhullik.
Dr. N.W. Walker sokat küzdött a pasztörizálás ellen, a kutatás mellett eseteket gyűjtött, melyek a pasztörizált tej káros voltát bizonyítják. Feljegyezte még 1928-ból, hogy tizenkét ember halt meg közvetlenül a pasztörizált tejtől. 1927-ben pedig ötszázharminchárman betegedtek és haltak meg a pasztörizált tejtől Montreal városában.
Nagyon híres a kísérlet, amit Dr. Francis M. Pottenger végzett macskákon. Kilencszáz állatot etetett főtt, illetve nyers hússal és tejjel. Az állatok szépen fejlődtek, ha mindkét étket nyersen kapták, viszont elhullottak a hőkezelt táplálék hatására. Az olyan macska, amely károsodott a hőkezelt ételtől, már sohasem lett teljesen egészséges, hiába kapott ismét nyers étkeztetést. A főtt étel a máj fokozatos károsodásához vezetett, a széklet epetartalma egy idő után annyira mérgezővé vált, hogy az ilyen macska székletével trágyázott földben még a gaz sem nőtt ki. A fontos most számunkra az, hogy ugyanaz az elkorcsosulás akkor is jelentkezett az állatoknál, ha a húst nyersen, csupán a tejet kapták hőkezelve! A pasztörizált tejen tartott macskák első generációs ivadékai jelentősen eltértek a normálistól. A második nemzedék halva, vagy betegen született, a harmadik nemzedék pedig már nincs is, mert addigra a nőstények elvesztik a szaporodó képességüket.
A tej hőkezelésére érv például a szalmonella fertőzés ellen való védekezés. Amennyiben ez így van, elgondolkodtató, hogyan törhetett ki 1978. októberében Arizónában egy szalmonellajárvány a szabályos módon pasztörizált tej hatására.
A gyerekek növekedésének vizsgálata közben figyeltük meg, hogy a nyers tejet fogyasztók erőteljesebben növekedtek, mint akik pasztörizáltat ittak." Dr. Knapp
Csontritkulás és meszesedés
Meglepő ezt a két betegséget együtt látni, hiszen az egyik a kálcium hiányra míg a másik kálcium többletre utalhat. Mégis, az esetek 90 százalékában együtt fordulnak elő. Az ok részben abban keresendő, hogy az emberek a kálciumszükségletüket tejből próbálják pótolni. A tej valóban tartalmaz kálciumot, nem is kis mennyiségben, de közérthetően megfogalmazva a pasztörizált tejben a hőkezelés hatására olyan változások mennek végbe, ami miatt a kálcium nem tud hasznosulni a csontok, fogak számára, így lerakódik a csontokra, érfalakra, csigolyák közé, elindítva ezzel a meszesedést.
Ma már bizonyított, hogy a csontritkulás származhat alkoholizmusból és túl sok állati eredetű terméket tartalmazó étrendtől, ez ugyanis savanyító hatással van a vérre és a szövetekre. A savasság ellensúlyozására a szervezet kálciumot áramoltat ki a csontokból. A savas közeg ráadásul a vírusok és a baktériumok táptalajául szolgál, lúgos közegben elpusztulnak. A csontritkulás népbetegség. Csak az Egyesült Államokban tizenöt-húszmillió az érintettek száma. Ráadásul a probléma nem szüntethető meg mesterséges kálciumpótlékokkal. Ezek is, a pasztörizált tej kálciumjához hasonlóan, lerakódnak a csontokba épülés helyett. A szervezet egyszerűen nem képes kiválasztani, a véráramban a koleszterinnel együtt merevvé teszi az érfalat, ráncosítja a bőrt, az izületekben lerakódva nagy fájdalmakkal járó izületi gyulladást okoz, a vesében vesekő képződéshez vezet, a szemben a zöldhályog kialakulását segíti elő.
Sokkal egyszerűbb a kálciumot máshonnan bejuttatni a szervezetbe, például a mák és a szezámmag kiváló természetes kálciumforrások, a tejnél is magasabb a kálciumtartalmuk.
A fogak épségét is kikezdi a tej, főként a pasztörizált. Egy patkánykísérlet során három csoportba osztották az állatokat. Az első csak patkánytápot kapott, a második finomított cukorral kevert tápot, a harmadik pedig pasztörizált tejet. A finomított cukorral táplált csoportnál a fogszuvasodás mértéke öt és fél foglyuk volt patkányonként. A pasztörizált tej hatására kilenc és fél foglyuk keletkezett.
"A fog épségét nem a tejtermék biztosítja, éppen ellenkezőleg. A fogszuvasodást a baktériumok indítják meg, és a táplálék szénhidrátjai segítik elő a továbbiakban, beleértve a tejet is."
Dr. C. L. Thrash

A kálciumnak a foszforhoz viszonyított aránya meghatározóbb a csontok és fogak állapota szempontjából, mint a kálcium abszolút mennyisége. Az étrendben a kálciumfoszfor ideális aránya: egy az egyhez. Az ömlesztett sajt és az ömlesztett hús magas foszfáttartalmúak. A túl sok foszfát tehető felelőssé az időskori csontritkulásért, állítja Dr. M. Altschule.

A sajt

A sajt inkább képes a tej által kiváltott tünetek előidézésére , mint a tej. A sajthoz a tejet rennet segítségével alvasztják meg. Ezután az "érlelés" kezdődik: a tej alkotóelemei baktérium hatására alacsonyabb formára bomlanak le. Az érési művelet előtt a tejsavót lecsapolják, ennek következtében a tej kálciumtartalmának harmada elveszik. A tejben lévő hasznos vitaminok nagyrésze is eltűnik a sajt előállítása folyamán: a B1 vitamin 85%-a, a B2 vitamin 75%-a, a B3 vitamin 90%-a, a C vitamin 95%-a.
A sajtkészítés folyamán a fehérjék fermentálódnak, és peptidek, aminok, indol, szkatol és ammónia keletkezik.
A sajtból bekerülő lebontatlan ammónia is okozhat betegségeket, például szellemi fáradékonyságot, koncentrációs zavarokat.
A sajtban keletkezett aminok egyike a tiramin, amely migrénes fejfájást okozhat. A fenti aminok közül egyesek kapcsolódhatnak a gyomorban jelenlevő nitritekkel, nitrózamint hozva létre, amely rákképző anyag. A sajt zsírja zsírsavakká hidralizálódik. A zsír és a koleszterol változása egészségkárosító alak megjelenéséhez vezet. Az oxidálódott koleszterol nagyon gyors artériafal károsodást okoz.
"Sajtot soha ne vigyünk a gyomrunkba."
Dr. E. G. White
A sajt megalvasztásához használt rennetet (oltó) a borjú, kecske vagy sertés gyomrából nyerik. Sajnos el kell mondanunk, hogy a növekvő állatbetegségek, a feldolgozási folyamatok miatt a rennet nem mentes az olyan betegségektől, melyek a hússal is átvihetőek.
"A gyermekeket óvjuk a húsételektől, fűszerektől, vajtól, sajttól, sertéshústól, túl sok sült tésztától. Ezek a dolgok megzavarják a gyomorműködést, az idegeket természetellenes tevékenységre késztetik, gyengítik az értelmet."
Dr. E. G. White
A "sajtreakció" a sajtmosók tipikus betegsége, oka az érlelt sajt természetes velejárói: a tiramin és más presszor aminok. A rendszeres sajtfogyasztás is képes ezt a tünetcsoportot kialakítani: magas vérnyomás, fejfájás, szívdobogás, nyaki fájdalom, alkalmanként koponyaűri bevérzés, szívpanaszok. A betegség nagyobb valószínűséggel alakul ki, ha antidepresszánsokat szed az ember - olvashatjuk az Amerikai Orvosi Társaság szaklapjában.
Dr. Bucsányi Gy. szerint a sajtra vezethetőek vissza a következő betegségek: gyomorhurut, bélhurut, bőrbajok, köszvény.
A sajttal sok só kerül a szervezetbe, tehát már csak a sótartalma miatt is veszélyes! A hypertónia (magas vérnyomás) legfőbb oka a só, vagyis a nátriumklorid fogyasztása. Ha csökkentjük az étrendben a sót, csaknem minden esetben a vérnyomás normalizálódását tapasztaljuk. A tej magas nátriumtartalma miatt egyik okozója a gyerekkori magas vérnyomásnak.
A sajt tulajdonképpen rothasztott tej! A sajt a belekben tovább rothad, és különböző mérgező anyagokat termel! A sajtban fokozott mennyiségben megtalálható a tejben lévő káros anyagok: kórokozók, nehézfémek, antibiotikumok.
"A sajt tele van a proteinek bomlásnak induló anyagaival. Fogyasztása nem ajánlott magas fehérjetartalma miatt."
Dr. Bucsányi Gy.
A legtöbb sajt pasztörözött tejből készül, ezért minden a pasztörizálás káros hatásaiként említett tényező a sajtfogyasztással is kapcsolatba hozható. A hiedelem szerint a tejben lévő baktériumok a sajtkészítés közben elpusztulnak. Ez nem igaz! Sajnos még a sajtban is találhatunk baktériumokat, például szalmonellát, staphylococcust, brucellát, melyek még hosszú ideig élhetnek a termékben. Az általuk okozott betegségek kitörése (így az ételmérgezésé is) összefüggésbe hozható a sajttal és a tejporral. Journal of Dairy Science nevű amerikai szaklap arról tudósít, hogy a staphylococcus enterotoxin A (méreganyag típus) több mint három évig megmaradt a vizsgált sajtban. Az Egyesült Államok számos járványának vizsgálata során a sajt szerepelt kiváltóként. Az előfordulás sorrendjében a járványok formái a következők voltak: ételmérgezés, tífusz, gyomorbélgyulladás, hasmenés. A helyzet napjainkban sem jobb.

A nyers növényi ételek természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdagok. A növények egymást kiegészítő, teljes egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden anyagot tartalmaznak.
1. Tápegész - A nyers növényi ételek természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdagok. A növények egymást kiegészítő, teljes egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden anyagot tartalmaznak.

2. Magas napenergia-tartalom - A növények zöld festékanyaguk segítségével képesek közvetlenül felvenni a Nap energiáját a napfényből. (Éppen ezért „Nap-konzerveknek” is hívják őket.) Ezt jelzi erős ún. „biofoton"-sugárzásuk is. A táplálékok közül a friss, érett, nyers gyümölcsök, dió-és zöldségfélék, bogyók, levelek, szárak, gyökerek és magvak bocsátják ki a legerősebb biofoton-sugárzást. Az eltárolt napenergia leginkább sértetlen, természetes formájukban vehető fel belőlük.

3. Enzimbőség - Az enzimek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak. Lehetővé teszik a tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok) szervezetbe kapcsolását. Hőkezelés hatására azonban (kb. 55°C fok felett) lebomlanak, és ezek hiányában a különböző tápanyagok vagy nem is hasznosulnak, vagy a szervezet saját tartalékaiból kell a szükséges enzimeket előállítania (ami például a hasnyálmirigy természetellenes túlterheléséhez vezet).

4. Vitaminbőség - A nyers növényi táplálékok gazdagon tartalmaznak különböző, az emberi szervezet számára fontos vitaminokat. Sok vitamin azonban a hőkezelés (például a C-vitamin 60°C fokon), a túlzott hűtés, vagy akár csak a növény felszínének a megsértése hatására tönkremegy. Az állati eredetű táplálékokban pedig eleve jóval kevesebb vitamin talál-ható, emellett sok vitamint emészthet fel a természetellenes formában fogyasztott (denaturált) ételek (pl. fehér liszt, kristálycukor), valamint az élvezeti cikkek (pl. kávé) fogyasztása is („vitamin- és nyomelem rablás").

5. Organikus sótartalom - A növényi táplálék szerves (organikus) sókat tartalmaz, melyet az emberi szervezet képes fel-dolgozni és beépíteni. A szervetlen sók (pl. tengeri só) ezzel szemben a szervezetben lerakódnak, és jelentős mennyiségű vizet kötnek meg (lg konyhasó pl. 120g vizet), melyek számos betegség forrásai. Tiszta növényi étrendre térve a szervetlen sók és az általuk megkötött víz kiürül a szervezetből; javul az anyagcsere, normalizálódik a vérnyomás. A szerves sók, melyek utánpótlása a növényi táplálékkal biztosított, az enzimek által a szervezetbe épülve maradnak.

6. Rostbőség - A nyers növényi ételek gazdagon tartalmaznak rostanyagot, amely serkenti a bélműködést, elősegíti a rend-szeres széklet meglétét, és segít megszüntetni a székrekedést. A beleken gyorsabban áthaladó és onnan könnyebben ki-ürülő salakanyag kevésbé terheli a szervezetet: kisebb az esély a belekben lezajlódó rothadásra, valamint a visszaszívódó mérgező anyagok mennyisége is kevesebb ily módon.

7. Optimálisabb fehérjebevitel - Vegyes étrend mellett az optimális fehérjemennyiség többszöröse kerülhet be a szervezetbe. A többletfehérje a belekben rothadáson megy keresztül, melynek méreganyagai a vastagbélből felszívódva elárasztják a szervezetet (önmérgezés). Ez számos betegség okozója. A helyesen összeállított növényi étrend megfelelő mennyiségű fehérjét biztosít a szervezet számára, amely aminosavösszetételét tekintve is optimális - a fehérjeanyagcsere-zavarok tehát kiküszöbölhetők.

8. Gyulladásgátló hatás - A természetes étrend számos eleme (főként a gyümölcsök, a citrusfélék és a hagyma, az A és C vitamin) gyulladásgátló hatású. A vegyes táplálkozás ezzel ellentétben fokozhatja a gyulladásokat.

9. Antibiotikus hatás - Minden magasabbrendű növényben (főleg fűszernövényekben és a hagymafélékben) kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő anyagok is találhatók, melyek nyers fogyasztás esetén érvényesülnek. Hatásukra gyorsabbá válik a véralvadás, a hajszálérfalak ellenállása nő, a T-limfociták száma megemelkedik, így fokozódik az immunitás. A vegyes táplálkozás ezt csökkenti.

10. Megfelelő zsír és koleszterin tartalom - A növényi táplálékban túlnyomórészt telítetlen zsírsavak találhatók, melyek segítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású az érrendszerre, szívműködésre és a vérkeringésre; a vérrög-képződés (trombózis, embólia) ellen hat, és gátolja az infarktust. Az állati eredetű táplálék ezzel szemben nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírsavakat, melyek fogyasztása az érkárosító hatású koleszterin növekedéséhez vezet.

11. Antikarcinogén hatás - A nyers növényi étrend gátolja a rákos elváltozások kialakulását (főként a szőlő, a citrus- és a hagymafélék). A húsos, vegyes étrend és anyagcseretermékei ezzel szemben fő okozói a rákos betegségeknek.

12. Lúgosító hatás - A szervezetben végbemenő kémiai folyamatok nagy része lúgos közeget igényel, a lúgos közeg biztosítja az egészséges sejtélet számára kívánatos feltételeket. A növényi étrend lúgosító hatású a szervezetre nézve, míg a vegyes étrend savasító hatással jár. Mivel sok baktérium csak savas közegben képes szaporodni, így a savas közeg meleg-ágya a különböző kórokozók elszaporodásának is.

Ajánlatos heti egyszer 24 vagy 36 órás, valamint negyedévente három napos böjtöt tartani.

• A-Vitamin hiánybetegség lehetséges tünetei: étvágytalanság, szembántalmak, fertőzések, a szaglás elvesztése, bőrbántalmak - akne, ekcéma.
• Forrásai: máj, sárgarépa, tojás, sárga gyümölcsök, sárgarépa.

• B1 Vitamin hiánybetegség lehetséges tünetei: étvágytalanság, az emlékezőképesség gyengülése, izomgörcsök, Beriberi.

• B2 Vitamin hiánybetegség lehetséges tünetei: a száj, az ajak, a bőr és a nemi szervek károsodása, szédülés, szembántalmak, gyomor-bélbántalmak, a száj kipárlása és berepedezése, visszamaradás a növekedésben, hüvelyviszketés,
• Forrásai: vese, máj, élesztő, sajt, leveles zöldfőzelékek, hal,tojás.

• B6 Vitamin hiánybetegség lehetséges tünetei: anémia, seborrhoeás, dermatitis - bőrgyulladás, hajbántalmak - korpásodás, a száj kipárlása és berepedezése, izomgörcsök, idegesség, vízvisszatartás.
• Forrásai: sörélesztő, búzakorpa, búzacsíra, máj, vese, marhahús, káposzta, melasz, szív, tojás.

• C Vitamin hiánybetegség lehetséges tünetei: étvágytalanság, zúzódások, fáradság, gyomor bélbántalmak, hajhullás, orrvérzések, lasan gyógyuló sebek és törések.
• Forrásai: zöld és leveles főzelékfélék, citrusfélék gyümölcsei, a bogyós termések, paradicsom, paprika, kelvirág, édes burgonya.

• D Vitamin hiánybetegség lehetséges tünetei: angolkór, csontlágyulás, csontritkulás, fáradság, izomgörcsök.
• Forrásai: halmájolaj, szardínia, hering, tonhal, lazac, napfény.

• E Vitamin hiánybetegség lehetséges tünetei: izomsorvadás, szaporodási problémák, viszonylag gyors öregedés - késlelteti az aoxidáció miatt bekövetkező öregedést.
• Forrásai: búzacsíra, szójabab, növényi olajok, brokkoli, spenót, gabonamagvak, tojás, kelbimbó, korpás búza.

• F Vitamin (linolsav, linolensav) hiánybetegség lehetséges tünetei: ekcéma, akne.
• Forrásai: növényi olaj, dió, mandula, avokádó.

• K Vitamin (menadion) hiánybetegség lehetséges tünetei: gyakori orrvérzés.
• Forrásai: joghurt, szójaolaj, halmájolaj, tengeri hínár.

na de akkor?

Ha mind az helytálló amik itt el hangzottak akkor,mégis hogyan lett a Hominidákból Homosapiens?Hiszen a jelen állása az evoluciós multunknak az úgy szól,hogy az emberféléknek a hús evésre való áttérése során a be vitt energia kisebb tömegű táplálékmennyiséggel,a felszabaduló időt mással mondjuk kommunikálással,és egyéb karitatív,elfoglaltsággal tölthették ki.Hiszen már akkor amikor az őseink a dögöknek a csontjait feltörték,és a energia bombaként ható velőt el fogyasztották,,azután a spontán tűzekben a húsnak a rostjait sütéssel fellazították,ezek a táplálkozási.idejüket a tizedére csökkentették,az óriási idő pluszukkal kellett valamit csinálniuk,és hát nem csak a kurkászással mulatatták az időt.Persze van rá példa,hogy a növényevő az a magasabb feljlődési szintet éri el mint mondjuk a ragadozó?

De lehet,hogy tévedek?Ha nem az evolúció,hanem a Bibliai teremtés történettet vesszük ott is Istennek már Káinnak meg Ábelnek is áldozni kellett és az istennek ugye a bárány áldozat tetszett.Ergó ő is húsevő volt mint az ember akit a képére teremtett.

Mindenki a saját "elmérgeződéséhez" képest kapja az infókat. Aki nem tud az eddigi életvitelén változtatni az sem véletlen. Mindennek oka van.
Ezek az infók azoknak vannak akik "megérettek" a változásra és a puzzle darabkákat pakolgatják.
Senkivel nem óhajtok vitatkozni az "evolúció" és "az ember fogazata" c. kérdéseken.
Ezt mindenki tegye magában oda ahova akarja.
Ha valaki nem képes a dolgok mögé nézni az egyéni szocprobléma...

feketekun írta:

Istennek már Káinnak meg Ábelnek is áldozni kellett és az istennek ugye a bárány áldozat tetszett.Ergó ő is húsevő volt.

Kattints a kibontásához...

ha ezt a kovetkeztetest logikai uton levezetned nekem, megkoszonnem.

Era8 írta:

Mindenki a saját "elmérgeződéséhez" képest kapja az infókat. Aki nem tud az eddigi életvitelén változtatni az sem véletlen. Mindennek oka van.

Kattints a kibontásához...

ez csak egy surun hasznalt "erv" a felsobbrendusegi komplexus fedezesere.

Vannak olimpiai bajnok élsportolóink akik vegetáriánusok. Ez pedig nagy teljesítmény. Ők már bizonyítottak.



- A gorilla növényevő.
- A csimpánz mindenevő.
- Mindkettő főemlős.
- A gorilla az egyik legerősebb állat.

hidroponi írta:

ez csak egy surun hasznalt "erv" a felsobbrendusegi komplexus fedezesere.

Kattints a kibontásához...

Igen, mindenki ezzel nyugtatja magát aki nem tud/akar változtatni az életmódján.

Ezek a cikkek nem azoknak szólnak akik nem akarnak változtatni.

Nem vagy egyedül, az emberek 99%-a így reagál rá.
"Nehogy már el vegyék a húsos fazekat..."

A Fluor meg teszi a hatását az akaratra és a személyiségre... ezért van benne...

...és ez csak egy a sok közül...

Egy kis "kedv csináló" a husikhoz...

Mesterséges hús

A Dél-Karolina Egyetem egy tudósa közel tíz éve dolgozik a mesterséges hús előállításán.


Vladimir Mironov egyike azoknak a tudósoknak, akik világszerte a mesterséges hús előállításán dolgoznak. A kutatók szerint ezek a mesterséges élelmiszerek segíthetnének megoldani az élelmiszeripari krízist, aminek legfőbb oka az, hogy egyre kevesebb az állattenyésztésre és földművelésre alkalmas terület. Mironov szerint hamarosan futballpálya nagyságú üzemekben, kisebb és nagyobb bioreaktorokban állíthatják elő a "megtervezett húst".
"Funkcionális, természetes, tervezett élelmiszerekről beszélünk. Olyan ízű, állagú és színű húst állítunk elő, amilyen akarunk." - nyilatkozta Dr. Mironov - "Gének nélkül is sikerülhet előállítanunk, de nincs bizonyítékunk arra sem, hogy az étel minősége károsodna, ha genetikailag manipulálnánk az élelmiszereket."


Dr. Mironov a pulykából származó mioblasztokat (olyan embrionális sejteket, amelyek később izomszövetté alakulnak) szarvasmarha szérumba helyezte, majd chitosan (egy természetes polimer) váz segítségével hozta létre az állati izomszövetet.
"Az emberek nem szívesen fogyasztanak olyan élelmiszereket, amelyeket laboratóriumokban hoztak létre. A technika és az étkezés sok embernél egyáltalán nem fér össze. Rengeteg olyan terméket fogyasztunk azonban, amit természetesnek tartunk, mégis nagyon hasonló módszerekkel készül, mint a mesterséges hús." - nyilatkozta Nicholas Genovese, a PETA munkatársa - "Mindennapjainkhoz hozzá tartozik a joghurt, ami nem más, mint tenyésztett élesztő. A társadalom elfogadta ezeket a termékeket, ahogy hamarosan a tenyésztett hústermékek is a mindennapok részét képezhetik."
Dátum: 2011.02.14. 14:00
Forrás: medipress.hu


[HIDE]http://napidoktor.hu/cikk/86.11305/Mesterseges-hus[/HIDE]




Stafilokokkusz a húsfélékben

Minden második húsféle antibiotikumra ellenálló baktériummal szennyezett.


Nagy megdöbbenést keltett az Egyesült Államokban az a hír, miszerint az ország legnagyobb élelmiszer-áruházaiban kapható legkülönbözőbb húskészítmények 47 százalékában kimutatható az emberre is igen veszélyes baktérium, a stafilokokkusz.
A Clinical Infectious Diseases nevű, fertőző betegségekkel foglalkozó orvosi folyóiratban megjelent cikk szerzői emlékeztettek arra, hogy az amerikai hatóságok rendszeresen ellenőrzik a különböző húsokat és baromfiféléket, hogy a négyféle leggyakoribb, gyógyszerekkel szemben ellenálló baktérium kimutatható-e az élelmiszerboltok által forgalmazott készítményekben. A stafilokokkusz nincs ezek között, mert nem gondolták, hogy ez tényleges kockázatot jelenthetne.


Ez a baktérium a sütés-főzés során elpusztul és nem jelent veszélyt, de ha az ételt nem készítik el megfelelően, illetve a konyhában a kórokozó egyik csomagról átkerülhet a másikra, a fertőzés esélye adott. Ez a baktérium bőrtünetektől, súlyos és életet veszélyeztető betegségekig sok gondot okozhat: tüdőgyulladást, sőt szívizomgyulladást is.
A most végzett vizsgálat során öt nagyváros 26 élelmiszer áruházában vásárolt 136 húsárut tanulmányoztak. Vettek marhahúst, csirkét, sertéshúst és pulykát Chicago vagy Washington központi üzleteiben. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye a szakembereket is megdöbbentette. A húsok 47 százaléka baktériummal szennyezett volt, s ráadásul a kimutatott baktériumok 52 százaléka rezisztens volt a jelenleg ismert antibiotikumok közül legalább háromra.


"Ez az első eset, hogy megtudtuk: az általunk fogyasztott hús, baromfi milyen mértékben fertőzött antibiotikummal szemben ellenálló sztafilokokkusszal" - írta Lance B. Price, a munkacsoport vezetője, aki a vizsgálatot végző központ igazgatója.
A zsúfolt állatfarmok, ahol a húsuk miatt tenyésztett állatokat rendszeresen kis adagú antibiotikumokkal is kezelnek, ideális színhelyet jelentenek az ilyen baktérium fertőzésnek. A baktériumok könnyen átterjedhetnek így emberre is. Tény, hogy a stafilokokkusz a sütéssel, illetve konyhában dolgozók esetében a megfelelő kézmosással, minden antibiotikum nélkül eltávolítható, de erre a jövőben fokozottan ügyelni kell - hívták fel a figyelmet a szakemberek.
Dátum: 2011.04.18. 15:00
Forrás: MTI


[HIDE]http://napidoktor.hu/cikk/103.12437/Stafilokokkusz-a-husfelekben[/HIDE]


Húsi a kakiból?

Japán kutatók az emberi ürülékben található proteinből állítottak elő húst. Noha a gondolat, már önmagában sem túl vonzó, az is kérdés, vajon biztonságos-e mindez?


A tudósok szerint a kérdésre a válasz igen, de természetesen fogyasztás előtt meg kell főzni a húst, amivel elpusztítjuk valamennyi benne található kórokozót. „Az élelmiszerbiztonsági szabályozások fényében azt tanácsolnánk, ne fogyasszunk semmilyen ürüléket, de ha mégis, akkor főzzük meg” - jelentette ki Douglas Powell, a Kansas Állami Egyetem élelmiszerbiztonsági professzora.
A húskészítményt oly módon állították elő, hogy a szennyvízben található baktériumokból kivonták az alapvető élelmiszer-összetevőket - fehérjét, szénhidrátot és zsírt - majd újra összekeverték azokat. A hús 63 százalékban fehérjéből, 25 százalékban szénhidrátból, 3 százalékban lipidekből és 9 százalékban ásványokból áll. Az így létrejött egyveleghez ízfokozóként szójaproteint adnak, a termék piros színét pedig ételszínezékkel érik el.


A kutatók azután álltak elő a fenti ötlettel, hogy a Tokiói Csatornázási Vállalat felkérte őket, találják ki, mire lehetne használni a nagy mennyiségű szennyvizet. Powell szerint ötletük nem sokban különbözik azoknak a növényeknek az elfogyasztásától, melyeket trágyával és egyéb ürülékkel kezelnek, mivel a trágyában található tápanyagok is a növény részévé válnak. „Elméletileg tehát semmi gond nincs ezzel, teljes biztonsággal fogyasztható lenne a termék, de egész biztos, hogy az emberekben jelenlevő undor jelentős visszatartó erő lesz” - tette hozzá.
Dátum: 2011.06.29. 16:00
Forrás: medipress.hu


[HIDE]http://napidoktor.hu/cikk/169.13646/Husi-a-kakibol[/HIDE]

Lovenista írta:

.Örülök, hogy idetaláltam : )
A család nem túl nagy örömére, a környezet egyetemes döbbenetére és a nagyanyám tiltakozása ellenére vegetáriánus vagyok egy ideje : )
Kíváncsian fogom olvasni a hozzászólásokat : )

Kattints a kibontásához...

Általában az emberek nem értik a reforméletmódot...Arra hivatkoznak :"ha egyszer úgyis meg kell halni, akkor nem mindegy ?" Meg aztán a diéta a beteg embereknek való...és még sorolhatnám a bősz ellenérveket, és ezeket anélkül hangoztatják, hogy egyáltalán fogalmuk lenne arról, hogy mi is az amiről beszélnek, és főleg mi az amit gyakorolnak a vegetáriánusok...Mélyen együtt tudok Veled érezni, hiszen engem is nagyon kevés ember ért meg , és nem csak ezen a területen...Pedig én próbálom magam megértetni -igaz néha elég furcsa módokon- de legalább törekszem rá, hogy kommunikáljak...Sok sikert kívánok Neked az életben, legyél boldog, életörömmel teli ! Baráti szeretettel ölel: András

[FONT=arial,helvetica,sans-serif]Edmond Bordeaux Székely: Tudományos vegetáriánizmus

A vegetariánizmus ügyének mindig megvoltak a maga bajnokai, és érvei, amelyek nagyon lelkesek és hatásosak voltak, habár a nagyközönség nem mindig fogadta el õket.
A vegetariánus erkölcsi világképet legjobban George Bernard Shaw összegezte, amikor leveleihez ezt az utóiratot illesztette:
„Legyetek kedvesek az állatokhoz, ne egyétek meg õket!”
Mindazonáltal, a vegetariánizmus terjesztéséért küzdõk kitûnõ egészsége dacára, valamint a hús nélküli táplálkozásra vonatkozó pozitív tanúvallomások ellenére, amik az összes fõbb vallások írásaiban megtalálhatók, határozottan úgy érezzük, hogy a vegetariánizmus etikai oldala személyes kérdés kell, hogy maradjon. Egy állat leölése, azért, hogy húsát elfogyassza, egyik emberben bûntudatot, míg a másik emberben éhséget okoz. A demokrácia alapelveivel ellenkezik, hogy erkölcsi elveket kényszerítsünk másokra; ha az nem valakinek mélyen átérzett személyi meggyõzõdésébõl ered, akkor az már úgyis csak egy haszontalan moralizálás.
Azonban van a vegetariánizmusnak egy másik létezõ oldala is, nem a hit halvány árnyékában, hanem a tudósok laboratoriumának ragyogó fényében. Egyszerû, tudományos tény, hogy napjaink ételfogyasztásának legnagyobb veszélye, a világ legnagyobb gyilkosa a szívbetegség szempontjából az állati zsiradékok és a finomított szénhidrátok. A tudományosan folytatott vegetáriánus táplálkozás (ami magába foglalja a fehérjékre, vitaminokra, ásványi elemekre, enzimekre, a megfelelõ fajta zsiradékokra és szénhidrátokra vonatkozó összes alapszükségletet) vitathatatlanul meghosszabbítja az életet, fokozza az életerõt és növeli a betegséggel szembeni ellenállást.
Normális anyagcsere pedig a tudományos vegetariánizmus alapelveinek megtartásával érhetõ el.
Ilyen egyszerû az egész.[/FONT]

Vegetáriánus eszmecsere

Karay Zsófia, Szemléletváltás az Életért
Ember- és Környezetvédő Közhasznú Egyesület
Az angol ipari forradalom óta egyre intenzívebben kizsákmányoltuk élőhelyünket, a Földet. Erdőket irtottunk és irtunk ki, hogy helyükön ipari létesítményeket, intenzív mezőgazdaságot hozzunk létre. Közben felborítottuk a termőterületek ökológiai egyensúlyát monokultúrával, vegyszerhasználattal. Környezetszennyezést valósítottunk meg levegőben, vízben, földben, növény- és állatvilágban, valamint az emberi szervezetben. Mindezt mértéktelenül, harácsolva, nem a szükségleteinknek megfelelően tettük, hanem mérhetetlenül pazarló módon. Túlszaporodtunk, túltenyésztettünk és túltermesztettünk. A megoldást pedig a pusztításban keressük, hogy közben megfeleljünk profitorientált világunknak, melyben a pénz az úr. Közben egyes fajok kipusztulnak.
Az 1900-as években szent háborút indítottunk az állati fehérjékért. Ez a mítosz babonás hiedelem formájában napjainkig él és hódít. Csíráit megtalálhatjuk a lucullus-i lakomákban, s ezt az örökséget dédelgetjük a mindennapjainkban, amikor a hiper- és szupermarketekben bevásárolunk. A bolygónkon megtermelt gabonamennyiség 80%-át haszonállatokkal etetjük fel. A mesterséges megtermékenyítést követő ellés után hormonkezeléssel, mesterséges tápokkal, gyorsított eljárásban érjük el az un. Vágásérettséget, amikor leöljük a stressz hatásoknak kitett állatot. A feldolgozás során hatalmas mennyiségű vizet használunk és szennyezünk el. Vegyszerekkel tartósítjuk és konzerváljuk az így „nyert” állati fehérjét. Ezt követően elfogyasztjuk. Fizetünk érte a munkánkért kapott jövedelmünkből és az egészségünk elvesztésével. 1980-ban egy tudományos társaság nyilatkozata szerint az állati fehérje fogyasztásának tulajdoníthatók bizonyos krónikus és degeneratív betegségek: elhízás, koszorúér betegségek, magas vérnyomás, vastagbélrák, cukorbetegség, csontritkulás, bőrbetegségek, lelki betegségek és egyebek.
Az ember eredendően vegetáriánus volt. Egyes vallási közösségek a Bibliára támaszkodva az édeni idők táplálékaként gyümölcsöt, csonthéjasokat és gabonaféléket említenek. Az evolúció hívei pedig a főemlősökre, az emberszabásúmajmokra hivatkoznak, hiszen a kedves rokonok is gyümölcsevők, bár táplálékukat levélzöldekkel gazdagítják. Az élővilágban a leghosszabb bélcsatornával ők és mi rendelkezünk, ami a testhossz 12-szerese. Fogazatunk is hasonló, eltér a mindenevő állatokétól. Izzadunk, mint a növényevők. A ragadozók és a mindenevők ezt nem teszik. Ezek a tények és a fenti okok alátámasztják, hogy az ember számára a vegetáriánus létforma a célravezető, az egészséges.
Etikai okok: a hússal, vérrel és idegrendszerrel rendelkező élőlények megölése összefügg a húsevéssel. Az élet tisztelete már az ókorban Kr. e. az V. században is felmerült. A történelem tudósai, írói, filozófusai, feltalálói vegetáriánusok voltak: Leonardo da Vinci, Gandhi, Edison, Bernard Shaw, Rabindranat Tagore, Tolsztoj. Ha személyesen kellene megölniük az állatokat, akkor sokan lennének vegetáriánusok. A kisgyemek a nyúllal, csibével játszik és az almát eszi meg. Életük néhány hónapját szenvedéssel töltik el az állatok, miközben létük célja a vágóhíd. A saját élet tiszteletéhez hozzátartozik, hogy mindentől tartózkodni kell, ami árt a szervezetnek: kábítószerek, alkohol, dohány, egészségtelen ételek /hús-, tej és származékaik/.
Ökológiai és gazdasági okok: az állatok tenyésztése, élelmiszerként való felhasználása intézményes pazarlás. Ha a termőföldet és a vizet nem takarmánytermesztésre használnák, akkor az emberi fogyasztásra szánt gabonával fel lehetne számolni az éhínséget a Földön.
100 m2 szójaültetvényen 5 kg fehérjét nyernénk, ami 70 ember egy napi fehérjeszükséglete. Ha ez az 5 kg fehérje állati takarmány volna, akkor 50 dkg marhahús nyerhető belőle, ami két személy napi fehérjeszükségletét fedezi. A hús drágább, mint a gyümölcs-zöldség, a vegetáriánus étel gazdaságosabb, mint a hús.
A nyers – vegán – növényi étrend előnyei:
-Tápegész: szénhidrátok, fehérjék, telítetlen zsírok, vitaminok, enzimek, nyomelemek, ásványi anyagok gazdagon
találhatók bennük. A növények egymást kiegészítő, egységet képező tápanyagokat tartalmaznak. Emésztésükhöz minden megtalálható bennük.
- Magas napenergia-tartalom: klorofiltartalmuknál fogva közvetlenül hasznosítják a napenergiát („ Nap-konzervek”).
A friss, érett, nyers gyümölcsök, dió- és zöldségfélék, gyökerek, szárak, levelek, virágok, termések bocsájtják ki a
legerősebb „biofoton” – sugárzást (a fény kvantuma elemi részecskéje).
- Enzimbőség: biztosítja a jó anyagcserét és emésztést, valamint a tápanyagoknak a szervezetbe, a sejtekbe
kapcsolását. Hőkezelés hatására / 40-47°C felett / lebomlanak. Hiányukban a tápanyagok nem hasznosulnak, vagy a szervezetnek kell előállítania azokat, ami túlterheléshez vezet /pl. hasnyálmirigy megbetegedések /.
- Vitaminbőség; a nyers növényi táplálékban találhatók, a szervezet számára nélkülözhetetlen szerves katalizátorok. Hő hatására /55-60°C/, mélyhűtésnél, sérülés, zúzódás esetén tönkremegy. Az állati eredetű táplálékokban kevesebb van. Sok vitamint emészt fel a természetellenes /denaturált/ táplálék /pl. fehér liszt, kristálycukor, stb/, valamint az élvezeti szerek /kakaó, kávé, cigaretta, stb/ fogyasztása /enzim-, vitamin- és nyomelem rablás/.
- Organikus sók; szerves, biokémiai kötésben vannak a nyers növényi táplálékban, melyeket a szervezet könnyen feldolgoz és beépít. Hő hatására szétesik a szerves kötés és szervetlenné válik. A szervetlen sók /pl. NaCl / a szervezetben lerakódnak és nagy mennyiségű vizet kötnek meg /l g só 120 g vizet/, mely számos betegség forrása. A tiszta növényi étrendre történő átálláskor a szervetlen, sók és a víz kiürülnek a szervezetből, leadódik a túlsúly, javul az anyagcsere, normalizálódik a vérnyomás. Ezek a szerves sók enzimek hatására beépülve a szervezetben maradnak.
- Rostbőség: ballasztanyagként elősegítik a bélműködést, a salakanyagok gyors áthaladását, a rothadó és méreganyagok eltávolítását, felszívódásuk megakadályozását.
- Optimális fehérjebevitel: a helyesen megválasztott növényi étrend megfelelő mennyiségű fehérjét tartalmaz, aminósavösszetétele a legkedvezőbb a szervezet számára. A vegyes étrend során a szükséges fehérje többszöröse kerül a szervezetbe. A rothadó fehérje méreganyagai a vastagbélből felszívódva elárasztják a szervezetet /"protein toxaémia" fehérje-mérgezés/.
-Gyulladásgátló hatás: a természetes étrend elemei /gyümölcsök, citrusfélék, hagymafélék, A és C vitamin/ gyulldásgátlók. A vegyes étrend fokozza a gyulladásos folyamatokat.
- Antibiotikus hatás: minden magasabbrendű növényben /gyógy- és fűszernövényekben, hagymafélékben/ kisebb-nagyobb mértékben megtalálhatók a baktérium-, vírus- és gombaölő anyagok. Hatásukra gyors a véralvadás, rugalmassá válnak a hajszálerek, a T-limfociták száma megemelkedik, erősítve az immunrendszert. A vegyes étrend csökkenti ezt a hatást.
- Optimális zsír- és koleszterintartalom: a növényi táplálékban telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak találhatók, amelyek elősegítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású a szív- és érrendszerre, a vérkeringésre; gátolja a vérrögképződést /embólia, trombózis, infarktus ellen hat/. Az állati eredetű táplálék telített zsírsavai az érkárosító koleszterin növekedéséhez vezet.
- Antikarcinogén hatás: a nyers növényi étrendi /főleg a szőlő, a citrus- és hagymafélék/ gátolja a rákos sejtek növekedését és szaporodását. A húsétrend és anyagcseretermékei fő okozói a rákos megbetegedéseknek.
- Lúgosító hatás; a szervezetben végbemenő bio-kémiai folyamtokhoz elengedhetetlenül szükséges. A növényi étrend lúgosító hatása biztosítja a sejtek működéséhez kívánatos feltételeket. Az állati eredetű, vegyes étrend savasító hatású, kiváló táptalaj a baktériumok és más kórokozók elszaporodásához. Az állatokban élő egyéb paraziták elsősorban a táplálékkal jutnak be az emberi szervezetbe.
- Optimális hőfokon: /nem forrón és nem jegelten/ testmelegen v. napmelegen fogyasztott nyers növényi étrend, illetve nyersnapok, nyerskúrák, gyümölcskúrák, lé-böjtkúrák megtisztítják és feltöltik a szervezetet. Emellett energiatakarékosak és környezetkímélők. A csak hőkezelve fogyasztott állati eredetű táplálék energiaigényes, környezetkárosító.
.
Az Esszénus gyógyító, Jézus szavai, a Holt tengeri tekercsek tanúsága szerint a következők: „...azt mondom néktek, sem embert, sem állatot, de még a táplálékot sem - amit magatokhoz vesztek - ne öljétek meg. Mert, ha élő táplálékot esztek, az élővé tesz benneteket, de ha megölitek a táplálékotokat, akkor a halott étel is megöl titeket. Mert élet csak életből származhat..." /Részlet Prof. Dr. Edmond Bordeaux Székely: Esszénus Béke Evangélium című művéből./
A szétzilált mezőgazdaság helyreállítása, fellendítése, a kertkultúra fejlesztése, környezetbarát technológiák kilakítása, organikus termesztés /bio-dinamikus, permakultúra, stb/ megvalósítása biztosíthatja a fentiekhez szükséges feltételeket. A takarmánytermesztés alól felszabadult területeken erdőket telepíthetünk, ami biztosíthatná a biológiai sokféleség /biodiverzitás/ helyreállítását és fenntartását, valamint a levegő tisztulását, hűtését.
1, 2, 3, 10, 20, 30, 100, 200, 300 ember szemléletének a megváltozása kihat a kollektív tudatra az egész Földön. Az egészség- és környezettudatos gondolkodás, életmód, életforma és magatartás lehetővé tehetné, hogy 6 milliárd ember helyett 18 milliárdot tartson el ez a bolygó.
- Húsmentes Hétfő: hírességek és aktivisták, az egészséges életmód követői az ex-Beatles taggal – Paul McCartney-
val – az élükön meghirdették a „Húsmentes Hétfő” kampányt. Arra biztatják az embereket, hogy a Föld érdekében legyenek hetente egy napra vegetáriánusok. A nemzetközi kampányt támogatják olyan hírességek is, mint Bryan Adams, Kevin Spacey, Doris Day, Alec Baldwin és Chris Martin. Ismert brit szakácsok is csatlakoztak a kampányhoz és hétfőnként vegetáriánus menüt kínálnak, hogy a hétnek legalább egy napján mellőzzék a húsevést a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében.
A nemzetközi kampányhoz több civil szervezet között Magyarország egyik legnagyobb ökológiai kutatással foglalkozó létesítménye, az Öko-völgy Alapítvány is csatlakozott. Gondoljunk bele: heti 1 nap hús nélkül nem tűnik soknak, de egy heteddel csökken a húsfogyasztás és ennyivel csökken a széndioxid, sőt a metán kibocsátás is.

Hús nélkül


Szerző: Zöldház Dátum: 2011, február 4 - 23:41


Próbáld meg a lehető legkevesebb kárt okozni léteddel a természetnek és az élőlényeknek! - ez a "nem ártás" filozófiája. Mindezt már a táplálkozásoddal elkezdheted.
Érvek a húsevés ellen

A hozzánk hasonlók választása

A detroiti Wayne State University tudósai megvizsgálták az emberek valamint számos majomfaj kulcs génjeit és arra az eredményre jutottak, hogy "életkódunk" 99,4%-ban azonos a csimpánzéval. Azzal a csimpánzéval, akinek fogazata és emésztése az emberével megegyező. A csimpánzok, csakúgy mint minden főemlős, ha választhat, akkor mindenképpen hús helyett gyümölcsöt vagy zöldséget fogyaszt. Éhezés esetén fanyalodik csak rá a húsra. Ebből arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a húsevés lehetősége csak az ínséges időszakok túlélését segíti.
Genetikailag körülbelül akkora az egyezőség köztünk és a csimpánzok között, mint a ló és az öszvér között.
Éhinség megszüntetése

1 kg marhahús előállításához körülbelül tápértékét tekintve 7-szer annyi takarmányt kell elhasználnunk. A húsevés elhagyásával a legelők nagy részére nem lenne szükség, sőt a jelenlegi legelők nemcsak a Föld teljes lakosságát lennének képesek ellátni, hanem ennek többszörösét is.
Ugyanakkor csak ebben az évben 20 millió emberre vár éhhalál. Jelenleg 2,3 másodpercenként meghal egy gyerek alultápláltság miatt. Ebben a pillanatban is, amikor ezt a sort olvasod. Több száz millió embert lehetne megfelelően táplálni, ha a húsevők csupán 10%-kal csökkentenék a húsfogyasztásukat.
Környezetvédelem

A felszabadult legelőket újra telepíthetnénk erdőségekkel, ami a csökkenő oxigénszintet és az üvegházhatást is egycsapásra megszüntetné a CO2 oxigénné és szerves anyaggá való megkötésével.
A takarmányt állattenyésztő telepekre való eljuttatásával pontosan 7-szer annyiszor kell szállítmányozni, hogy ugyanolyan tápértékű élelmiszerhez jussunk. Ha ezt az energiát fűtésre használnánk, akkor a Földön minden ember melegben lenne és senkit sem fenyegetne a megfagyás veszélye.
Minden 10 dkg marhahúsért, amelyet őserdő helyén termeltek, 2,89 négyzetméter őserdőt vágtak ki.
Míg egy kilogramm búza előállításához 800 l víz kell, egy kilogramm marhahús előállításához több mint 200.000 l szükségeltetik.
Majdnem 79 kalória ásványi tüzelőanyag (olaj, gáz, stb.) kell egy kalória húsfehérje és csak 2 kalória tüzelőanyag kell egy kalória szója előállításához. Ha minden ember húsközpontúan táplálkozna, a világ olajkincse csak 13 évre volna elég. 260 évig tartana viszont, ha az egész emberiség abbahagyná a húsfogyasztást. Azaz hússzor annyi idő lenne alternatív energiaforrás kifejlesztésére.
A fenyegető rák

Kutatások tömege igazolja, hogy a húsevőknél sokkal valószínűbb a rák, mint a vegetáriusoknál.
3,8-szeres a mellrák esélye azoknál a nőknél, akik naponta esznek húst, mint azoknál, akik kevesebb, mint egyszer egy héten.
A halálos prosztatarák 3,6-szer gyakoribb a naponta húst, sajtot, tojást és tejet fogyasztó férfiaknál, mint az alig, vagy egyáltalán nem fogyasztóknál.
A fenyegető szívroham

A húsevők igen nagy mennyiségű koleszterint juttatnak a szervezetükbe, mely hajlamossá teszi őket a szívinfarktusra. A szívinfarktus az egyik leggyakoribb halálnem, minden 45 másodpercben meghal egy ember szívinfarktusban. A hímnemű húsevők esélye, hogy szívinfarktusban halnak meg, 50%. A húst nem evő férfiaknál ez 15%. A hús, tejtermék és tojásfogyasztás 10%-os csökkentésével 10%-kal csökken a szívinfarktus veszélye. Teljesen kihagyva ezeket a táplálkozásból, 90%-kal csökken ez az esély.
Végül az érző és vérző emberi szív érve

Korunk egyik őrültsége, hogy művelt, kifinomult, jó érzésű emberek „normálisnak” tartják, hogy állatok, érző lények millióit kínozzuk meg és mészároljuk le naponta, hogy étvágyunkat kielégítsük.
Az Európai Unió rendelkezik a „vágóállatok” leölésének „humánus” módjáról, ami megköveteli, hogy el kell kerülni minden elkerülhető fájdalmat és szenvedést. Ez világosan bizonyítja, hogy a mai európai átlagember képes az értelmével felfogni, hogy kegyetlenséget művelünk. Ránk tehát már nem érvényesek Krisztus szavai: „… nem tudják, mit cselekszenek”. Mi már tudjuk, mit cselekszünk. És személyes felelősséggel tartozunk minden, rettegésben tartott, agyonkínzott és megölt állatért.
Felelősségünk van azokért az emberekért, akikre áthárítjuk az állatok megölésének munkáját, amit mi magunk nem végeznénk el.
Az első lépések

Ha megpróbáljuk testünket valamiről leszoktatni és valami másra rászoktatni, hamar tapasztaljuk, hogy hevesen tiltakozik, és ez némi szenvedéssel jár, de tény, hogy minden próbálkozással gyengítjük ellenállását, és egyre közelebb jutunk a kitűzött célhoz. Ezért, az egyik leghasznosabb tanácsot (minden küzdelmünkhöz) Kuthumitól kaptuk, mikor azt mondta:
„Egy szót mondhatunk csak minden igyekvőnek: PRÓBÁLD!”

A húsról...


A NASA jelenleg utasítja a világ összes országának vezetőit, hogy azonnali hatállyal tiltsák be a húst/húsevést a Föld összes országában, mely az elmúlt 10 éves kutatásuk szerint a globális felmelegedés legfőbb okozója. Amennyiben ezt a lépést nem teszik meg, úgy 2012 végére az elemzésük szerint teljesen eltűnik a sarki jégsapka és felszabadul a metán az óceánokból, illetve a tundra fagyott talajából. Ha ez megtörténik, a szárazföldi fajok 85%-a, illetve a vízi fajok 90%-a 2020-ig kipusztul.

Ugye most nevettek azon a feltevésen, hogy a vágóhídjaink okozzák a legnagyobb környezetszennyezést? Én is nevettem, el nem tudtam képzelni ekkora sületlenséget... Mindazonáltal tettem egy kört és utánanéztem. Hogy mi lett a kutatás eredménye?
Íme, egy-két adat, aminek sok-sok forrásból utánanéztem. Sajnos, helyesek:

-A húsevés jobban hozzájárul a globális felmelegedéshez, mint az összes autó, kamion, repülő és hajó üvegházi gázkibocsátása együttvéve. (ENSZ, NASA) 2006-os ENSZ FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) tanulmány: az állattartás az üvegházi gázkibocsátás 18 százalékáért felelős, és ez több mint az összes közlekedési eszköz - autók, kamionok, repülők, hajók - szén-dioxidra átszámított szennyezése együttvéve.
-Húsfehérje előállításához 6-15-ször annyi mezőgazdasági terület kell, mint az ugyanannyi növényi fehérjéhez, és a termőterületet ma már nem lehet jelentősen növelni.
Amíg a húst fogyasztó ember egy éves élelmét 1,5 hektár földről lehet biztosítani, addig a laktovegetáriánust 0,2-0,4 hektár, míg a csak növényeken élőt 0,06-0,1 hektár is el tud tartani.
-A világ marhaállománya egyedül annyi növényt fogyaszt évente, mint amennyi 8,7 milliárd ember kalóriaszükségletét fedezné egy évben. (ENSZ, NASA)
-Egyetlen kg hús előállításához összeségében kb. 4000 liter víz kell (a takarmánynövények öntözéséhez, a trágya eltakarításához, az állat itatásához)- ennyit egy hónap alatt fogyaszt egy átlagos család, mosásra, főzésre, fürdésre, stb. együttesen.
-Míg egy marha felnő, 13 000 liter vizet fogyaszt el. Sertés 8000 litert. Ló 11 000 litert. Stb.
-A víz földekre juttatása rengeteg villamosenergiát igényel. Oregon, Washington és Idaho államokban a húselőállítással kapcsolatos villamosenergia felhasználás mintegy 17 milliárd kWh évente. Ennyi áram elég lenne ahhoz, hogy az ötven állam minden házában másfél hónapig egyfolytában égessenek minden lámpát. A vízháztartást veszélyeztető és légszennyező erőműveket kellett e célból építeni, miközben az energia biztosítása egyre inkább az egész világ egyik fő problémájává válik.
-"Egy tehén annyi ürüléket termel, mint 16 ember. 20.000 álattal a karámjainkban a hulladékkezelés akkora gondjával állunk szemben, mint egy 320.000 lakosú város."
-1960-ban, Közép-Amerikában 330.000 négyzetkilométernyi érintetlen őserdő volt. 25 év alatt, az erdőírtás olyan méretet öltött, hogy már csak 80.000 négyzetkilométer maradt meg. Ha ebben a tempóban folytatódik az erdőirtás, negyven év múlva egy fa sem marad azon a talajon. Mérhetetlen áldozat révén végül is olcsó hamburgert kaphat az emberiség. Egyre több erdőt írtunk ki, mivel az óriási méretű takarmánynövény-termelés miatt a meglévő talajok erodálódnak, a kereslet a húsra pedig nő.
-A Cornell Intézet tudósai szerint, minden ember, aki áttér tisztán növényi étrendre, évente fél hektár erdőt menthet meg. Az erdők, mezők pusztulása miatt egyre több faj hal ki: ma már oda jutottunk, hogy évente ezer - és ha folytatódik a jelenlegi tendencia, a következő évtizedekben egymillió faj kipusztulásával kell számolnunk.
-Ha az USA 10%-a visszafogná húsfogyasztását, 12 millió tonna gabona szabadulna fel évente emberi élelem céljára. Ez önmagában elegendő lenne arra, hogy megmentsék azt a 60 millió embert, aki éhenhal minden évben.
-A szarvasmarha kérődzés az emberi tevékenység által generált metángáz kibocsátás 37 százalékáért felelős. Az ENSZ szerint a metán 23-szor jobban járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint a szén-dioxid.
-A hús és a takarmánynövények világkörüli exportálása és importálása óriási mértékű CO2-t juttat az atmoszférába.

Vegetáriánizmus - út egy magasabb cél felé
"A vegetáriánus szó a latin vegetus szóból származik, melynek jelentése "egész, egészséges, friss, élettel teli," pl. homo vegetus (testben és lélekben életerõs ember). A szó eredeti jelentése egy filozófiailag és erkölcsileg kiegyensúlyozott életritmust sugall, sokkal többet, mint csupán egy zöldségekben és gyümölcsökben bõvelkedõ étrendet.
A legtöbb vegetáriánus olyan ember, aki megértette, hogy ahhoz, hogy egy békésebb társadalomban éljünk, elõször a saját szívünkbõl kell kiírtani az erõszakot. Nem meglepõ hát, hogy ezrek lesznek vegetáriánusok az igazság után folytatott kutatásuk során. Vegetáriánusnak lenni egy fontos lépés egy jobb társadalom felé, és akik a vegetáriánusok sorába lépnek, olyan személyekhez csatlakoznak, mint Pythagoras, Socrates, Plato, Asoka király, Leonardo da Vinci, Akbar, John Milton, Newton, Voltaire, Benjamin Franklin, Jean Jacques Rousseau, Shelley, Emerson, Thoreau, Tolsztoj, G.B. Shaw, Mahatma Gandhi, és Albert Einstein.

1. Az egészség és a hús nélküli étrend

"Több embert gyilkol meg a gyomor, mint a kard."
/Seneca/

Amikor az állatot lemészárolják, a salakanyagok, melyeket egyébként elszállít az állat vére, bennmaradnak az azonnal bomlásnak induló húsban. A húsevõk szervezetébe beépülnek a mérgezõ melléktermékek, amelyek egyébként kiürülnének az állat szervezetébõl vizelet formájában. Dr. Owen S. Parrett "Miért nem eszek húst" címû írásában megjegyzi, hogy amikor a húst vízben fõzik, a salakanyagok vízben oldódó kivonatként, az úgynevezett "hús-teaként" jelennek meg. E "tea" összetevõit analizálva a kutatók azt találták, hogy erõsen emlékeztet a vizeletre.
A fejlett mezõgazdasággal rendelkezõ országokban a hús jelentõs mennyiségű tartósítószert is tartalmaz: DDT-t (féregirtó szer), arzént (amit a szarvasmarha tenyésztésben növekedésgyorsítóként használnak), nátrium-szulfátot (hogy "friss" vörös színt adjon a húsnak), és DES-t, amely egy olyan mesterséges hormon, amely köztudottan rákkeltõ hatású. Valójában a hús igen sok rákkeltõ anyagot tartalmaz. Például egy kilogram rostonsült marhahúsban annyi benzopyrene van, mint 600 cigaretta füstjében! Ahogy a híres keresztény teológus és gyakorló vegetáriánus, Dr. J. H. Kellog mondta, "jó érzés úgy leülni az ebédhez, hogy nem kell amiatt aggódnom, hogy mibe halt bele a tányéromban lévõ étel."
Az egyik legelgondolkodtatóbb érv a húsevés ellen, legalábbis ami az egészség kérdését illeti, a húsevés és a szív-betegségek között fennálló letagadhatatlan összefüggés. Amerikában, a legtöbb húst fogyasztó országban minden második ember szív- vagy az ezzel kapcsolatos érrendszeri megbetegedésben hal meg. Ezek a betegségek gyakorlatilag nem léteznek azokban a kulturákban, ahol a húsfogyasztás alacsony. Az Amerikai Orvosi Társaság lapja 1961-ben azt írta, hogy "a vegetáriánus étrend megelõzheti a szív betegségek kilencven - kilencvenhét százalékát." Minthogy a hús nélküli étrend kevesebb koleszterin-bevitellel jár, kevesebb az esélye az elhízásnak, és így a szívszélhûdés következtében való elhalálozásnak. Az érelmeszesedés pedig gyakorlatilag ismeretlen a vegetáriánus világ számára. Az Encyclopaedia Britannica szerint "az olajos magvakból, babfélékbõl, gabonafélékbõl vagy akár a tejtermékekbõl nyert protein viszonylag tiszta a marhahúshoz képest, amely ötvenhat százalékban tisztátalan vizet tartalmaz." Az ilyen tisztátalanság nem csak a szívre, de az egész emberi organizmusra hatással van.
Az emberi test bonyolult gépezet. Mint minden gép esetében, vannak olyan üzemanyagok, melyek alkalmasabbak arra, hogy problémamentesen üzemeltessék, mint mások. A statisztikák bebizonyítják, hogy a hús nagyon kevéssé hatékony üzemanyag az emberi gépezet számára, melynek használata végül komoly mértékben károsítja. Az eszkimók például, akik javarészt húson és halon élnek, gyorsan öregednek. Átlag élettartamuk alig haladja meg a harmincat. A kirgézek, egy Észak-oroszországi népcsoport, akik hajdanán fõként húson éltek, ritkán élték meg a negyvenedik születésnapjukat. A hunzák viszont, akik a Himalájában élnek és elsõdlegesen vegetáriánusok, nyolcvan-száz évig is elélnek, sõt, akad olyan is, aki meghaladja a százat. A tudósok a vegetáriánus étrendet tartják kiváló egészségük és hosszú életük titkának. A yucatai és yemenite törzsbéli maya indiánok szintén kiváló egészségükrõl híresek, és ugyancsak kevés húst fogyasztanak, sõt néha száz százalékosan vegetáriánusok.
Miért van az, hogy a húsevõk látszólag jobban ki vannak téve a betegségeknek? A biológusok egyik válasza az, hogy az ember emésztõ rendszere egyszerûen alkalmatlan a hús megemésztésére. A húsevõ állatok rövid bélrendszerrel rendelkeznek (a test hosszának háromszorosával), hogy rövid idõ alatt kiüríthessék a gyorsan romló és toxinokat termelõ húst a szervezetükbõl. Minthogy a növényi eledel lassabban bomlik fel, mint a hús, a növényevõk bele legalább hatszor olyan hosszú, mint a testük. Az embereknek hosszú beleik vannak, mint egy növényevõnek, ezért ha húst esznek, a méreganyagok túlterhelik a vesét, és ez köszvényhez, izületi gyulladáshoz, reumához, sõt, rákhoz vezet.
Az ehhez hasonló megállapítások következtében az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia 1983-ban kijelentette, hogy "az emberek sok elterjedt betegséget elõzhetnének meg, ha kevesebb zsíros húst ennének, és több zöldséget."
De álljunk csak meg egy pillanatra! Hát nem arra tervezték az embereket, hogy húst egyenek? Nincs szükségünk az állati proteinre?
A válasz mindkét kérdésre tagadó. Annak ellenére, hogy néhány történész és antropológus azt állítja, hogy az ember a történelem során húsevõ volt, anatomikus felépítésünk -- fogaink, állkapcsunk és emésztõ rendszerünk -- az ellenkezõjérõl tanuskodik. Az Amerikai Dietikus Társaság megjegyzi, hogy "az emberiség java része az emberiség történetének java részében vegetáriánus, vagy közel vegetáriánus étrenden élt."
Sõt, az emberiség java része a mai napig azon él. Még az iparilag legfejlettebb országokban is alig száz éve terjedt el a nagymértékû húsfogyasztás. A hûtõgépekkel és a huszadik századi fogyasztói társadalom kialakulásával kezdõdött. De még a huszadik századi ember teste sem alkalmazkodott a húsevéshez. Az élenjáró svéd tudós Karl von Linne tollából származik a következõ kijelentés: "Az ember külsõ és belsõ felépítését más állatokéval összehasonlítva nyilvánvalóvá válik, hogy a gyümölcsök és a zöldségek alkotják természetes étrendjét." A következõ táblázat az ember, a húsevõ- és a növényevõ állatok anatómiáját hasonlítja össze.
(táblázat)
A húsevést pártolók másik állandó érve a proteinszükséglet, melyet "csakis húsevéssel elégíthetünk ki." Erre Dr. Paavo Airola a táplálkozás és természetes biológia fõ szaktekintélye a következõket válaszolja: "A napi javasolt proteinbevitel húsz év alatt 150-rõl 45 grammra csökkent. Miért? Mert kutatások világszerte kimutatták, hogy nincs szükségünk annyi proteinre, napi szükségletünk mindössze 30-45 gramm. A túlzott proteinbevitel nemcsak pazarlás, de súlyos károkkal is járhat, sõt olyan betegségeket válthat ki, mint rák és szívroham. 45 gramm protein beviteléhez nincs szükség húsfogyasztásra. Ennyi 100 százalékosan vegetáriánus étrendbõl is könnyedén nyerhetõ, gabonából, olajos magvakból, hüvelyesekbõl, zöldségekbõl és gyümölcsökbõl."
A tejtermékekben, a gabonákban, a hüvelyesekben és az olajos magvakban a protein koncentráltan megtalálható. 100 g sajt, mogyoró vagy lencse például több proteint tartalmaz, mint ugyanennyi hamburger, bárányhús vagy bélszínszelet.
Sokan egészen a közelmúltig azt gondolták, hogy csakis a húsban, a halban, a tojásban és a tejtermékekben fordulnak elõ teljes értékû proteinek (melyek tartalmazzák azt a nyolc aminosavat, amelyet a test nem állít elõ), és hogy valamennyi növényi protein hiányos. A svéd Karolinska Institute és a német Max Planck Institute kimutatta, hogy a legtöbb növény, gyümölcs, gabona és olajos mag kiváló forrása a teljes értékû proteineknek. Sõt, ezeket a proteineket könnyebb megemészteni, mint a húsban találhatókat -- és nem hoznak magukkal méreganyagokat. Csaknem lehetetlen proteinhiányosnak lenni, ha elegendõ természetes ételt fogyasztunk.
Mi több, a túlzott proteinbevitel csökkenti a test energiáját. Dr. Irving Fisher, a Yale University tudósa összehasonlító erõnléti teszteknek vetett alá vegetáriánusokat és húsevõket. Azt találta, hogy a vegetáriánusok kétszer olyan jól szerepeltek, mint a húsevõk. Mikor a húsevõk proteinbevitelét húsz százalékkal csökkentették, teljesítményük átlag harmincnégy százalékkal megnövekedett. Dr. J. Iotekyo és V. Kipani, a Brussels University munkatársai tanulmányukban kimutatták, hogy a vegetáriánusok két-háromszor annyi ideig voltak képesek fizikai teszteket végezni, mint nem vegetáriánus társaik, és háromszor olyan gyorsan pihenték ki magukat.

2. A hús ára

a) éhezés
Sok ember azt hiszi, hogy a föld nem rendelkezik elegendõ forrással ahhoz, hogy mindenkit tápláljon. "Nincs elegendõ termõföld," mondják.
Ez nem igaz. Van elég termõföld. A baj csak ott van, hogy mire használják azt. Az egyik jó példa erre Brazília. Brazíliában hatalmas szarvasmarhacsordák foglalják el a legtermékenyebb földterületek nagy részét, míg a lakosság hatvan százaléka alultáplált.
Ismerõs helyzet. Sok fejlõdõ ország arra kényszerül, hogy saját földjét olcsó marhahús elõállítására fecsérelje, melyet aztán a Nyugat felemészt. Az ilyen importált hús java részébõl hamburgert készítenek, ezért ezt a jelenséget "hamburgerizációnak" nevezik. Ennek a hamburgerizációnak az eredménye manapság nem is áll olyan messze Jonathan Swift 18.sz.-ban tett keserû-szarkasztikus indítványától, miszerint a gazdagoknak meg kéne enniük a szegények újszülötteit, ezzel egyszer s mindenkorra megoldván az éhezés problémáját.
És hogy mi közünk nekünk mindehhez? Hazánkban is gombamód elszaporodtak a hamburger-árudák. És mint vásárlók, részesei vagyunk az erõszaknak. De hogy változtassunk a dolgokon, elõször is ismernünk kell a tényeket.
A tények megdöbbentõek és egyszerûek. Hússal sohasem fogjuk tudni jóllakatni a világot. Ez gazdaságilag lehetetlen. És minél több húst eszünk mi magunk, annál kevesebb étel lesz a többieknek.
A tenyészállat nem más, mint egy gép - egy olyan gép, amelyet az ipar arra használ, hogy a növényi proteint állati proteinre változtassa. Az állatok gépnek szánalmasan kevéssé hatékonyak. Minden kilogram hús protein elõállításához húsz kilogram növényi protein szükséges. Húsz kilogram, amely emberi eledel is lehetett volna. Húsz kilogram, amely valakit megmenthetett volna az éhhaláltól. Szégyenletes pazarlás.
A következõ táblázat azt ábrázolja, hogy mennyire gazdaságtalan "gépek" az állatok.
(táblázat 2.)
Ez a rendszer azért annyira gazdaságtalan, mert megpróbáljuk (szemmel láthatóan sikertelenül) áthágni a természet egyik legalapvetõbb törvényét. Ez az a törvény, mely többek között azt is elmagyarázza, hogy miért ritkábbak viszonylag a ragadozó állatok, mint a növényevõk.
A természetben minden élõlény táplálékul szolgál egy másiknak. Sok olyan állat van, amely olyasmivel táplálkozik, amiben a föld bõvelkedik (pl. füvet legelõ nyulak). Ellenben csak viszonylag kevés olyan ragadozó állat van, amelyik ezekkel az állatokkal táplálkozik (pl. nyúllal táplálkozó róka). Ha az egyensúly megbomlik, és a rókák hirtelen elszaporodnak, akkor nem lesz elég nyúl, hogy jóllakjanak. Így hát éhezniük kell, amíg a helyes egyensúly ismét fel nem áll.
Tehát ha az ember fõként húsevésre teremtetett volna, akkor csak néhány lenne belõlünk, és egymástól jókora távolságra laknánk. De nem így áll a helyzet. Az ember nem húsevõ lény, és túl sokan vagyunk ahhoz, hogy húst együnk. Mégis figyelmen kívül hagyjuk a természet törvényeit. Ennek az eredménye az éhezés.
Számítások szerint ha a nyugati világ embere csak ötven százalékkal csökkentené húsfogyasztását, az elegendõ gabonát szabadítana fel ahhoz, hogy megmentsen két olyan embert, aki egyébként éhen halna. Ha a húsipart csak tíz százalékkal sikerülne visszaszorítani, az ezáltal megtakarított gabonával hatvan millió embert lehetne jóllakatni.
A nagy filozófus, Socrates figyelmeztetett, hogy ha az emberek elkezdenek húst enni, akkor több legelõre lesz szükség.
- És a földterület, amely elég volt, hogy lakosait eltartsa, most túl kicsiny lesz, és nem lesz elég? - Kérdezte Glaucont, aki azt válaszolta, hogy ez így igaz.
- Akkor hát háborúzni fogunk, Glaucon, nem?
- Minden bizonnyal, - válaszolta Glaucon.

b) környezetpusztítás- és szennyezés
A szegények, az alultápláltak és az éhezõk nem a kizárólagos áldozatai ennek az erkölcstelen ügynek. Közép-Amerika hatalmas erdeit a hús-mágnások baltái pusztítják - az elmúlt harminc évben az erdõk több mint hatvan százaléka eltûnt. Hiszen a marhacsordáknak legelõkre van szükségük...
És a madarak is elpusztulnak. Lakóterükkel számuk is rohamosan csökken. A tudósok szerint ez a kártevõ rovarok elterjedését vonja majd maga után, melyeket azelõtt ezek a madarak kontrolláltak.
Más országokban sem jobb a helyzet. Ausztráliában például 300.000 vadlovat mészároltak le az amerikai húsmágnások parancsára, mert azok szerint a lovak esetleg betegséget ragaszthatnak a tenyészmarhákra. A mészárlás olyan méretû, hogy helikopterekbõl ontják a golyókat a vadlovakra.
Egy másik ár, amelyet a húsért fizetünk, a környezet szennyezettsége. A vágóhidak szennyvize a folyók szennyezettségének fõ oka. Egyre szembetûnõbb, hogy a föld vizei nemcsak egyre inkább szennyezetté válnak, de hamarosan ki is merülnek, és ebben komoly szerepe van a húsiparnak. Georg Borgstrom szerint a haszonállatok tartása és feldolgozása tízszer annyira szennyezi a környezetet, mint a városok, és háromszor annyira, mint a gyárak. Paul és Anne Ehrlich "Lakosság, források és környezet" címû kiadványukban rámutatnak, hogy míg 1 kg gabona termesztéséhez 60 l vízre van szükség, 1 kg hús elõállításához 2500-6000 l víz szükségeltetik -- egy nagy baromfifeldolgozó vállalat az Egyesült Államokban százmillió gallon vizet használ naponta, annyit, amennyi ellátna egy 250.000 fõt számláló várost.
c) konklúzió
Ez néhány olyan alapvetõ dolog, amelyrõl tudnunk kell. Az igazság fáj, jobb szeretünk nem hallani róla. A televízió éhezésrõl szóló kísérteties képsorai láttán könnyebb a politikát, a korrupt kormányokat, a tudatlan földmûveseket vagy a nemzetközi pénzügyeket hibáztatni. De ezzel csak kibújunk a felelõsség alól.
Az elkerülhetetlen igazság a következõ: minden adag hús, amit megeszünk, öt nem-húsevõ embert lakathatott volna jól. Minden gyermek, akit húsevésre nevelünk, ötször annyit emészt fel a föld rendelkezésre álló élelmiszerkészletébõl, mint vegetáriánus társa.
Rajtunk múlik.

3. Erkölcs

Sok esetben az erkölcsi megfontolás a legfõbb oka annak, hogy valaki vegetáriánus lesz. Az elsõ lépés annak a megértése, hogy az állatoknak is vannak érzéseik, és hogy ezek az érzések hasonlítanak a mieinkre. Ez a tudás képessé teszi az embert arra, hogy könyörületes legyen másokkal.
Mostanában az embereket azzal nyugtatják, hogy napjainkban az állatokat "emberséges módszerekkel" mészárolják le. Sajnos ez a legcsekélyebb mértékben sem igaz.

Egy pillantás a pokolba

Egyre nehezebb bebocsájtatást nyerni a vágóhidakra. Nem akarják, hogy bárki, különösen a média tanúja legyen az ott zajló eseményeknek. Néha valamilyen ürüggyel mégis bejutnak kívülállók. Álljon itt két tárgyilagos beszámoló a látottakról.
Mielõtt bementünk, kalauzunk, a hely fõnöke röviden leírta, hogy mit fogunk látni. Aztán beléptünk. Az elsõ két dolog, ami azonnal megütött bennünket, az a zaj és a szörnyû bûz volt.
Elõször azt láttuk, hogy hogyan mészárolják le a szarvasmarhákat. Egyenként jöttek a karámból egy folyosón végig a magas falakkal körbevett fém helyiségbe. Amikor egy állat odaért, egy férfi kábítófegyverrel homlokon lõtte. Ettõl eszméletlenül a földre zuhant. Akkor a szoba oldala megemelkedett, és a jószág az oldalára hemperedett. Teljesen merevnek tûnt, mintha valamennyi izma meg lett volna feszülve. Az ember láncot erõsített a tehén lábára, és egy elektromos szerkezettel a levegõbe emelte, míg csak a feje nyugodott a padlón. Aztán fogott egy hosszú drótot (azt mondták, nem volt elektromos), és belenyomta a lövedék által ütött lukba. Vezetõnk elmondása szerint ez megszakította a kapcsolatot az agy és a gerincagy között, ezzel megölve az állatot. Amikor az ember a drótot egy tehén agyába dugta, az minden esetben kirúgott és szenvedett, noha elõtte eszméletlennek tûnt. Miközben a mûveletet néztük, több tehén is leesett a láncról, mert nem volt teljesen elkábítva, és az embernek újra használnia kellett a kábítófegyvert.
Amint a tehén élettelen volt, magasabbra emelték. Így a feje 2-3 méterre lógott a padlótól. Egy másik személyhez mozdították, aki elvágta a torkát. Hatalmas vérzuhatag tört elõ, beszennyezve mindenkit, minket is beleértve. Ugyanez a személy térdbõl levágta a tehén lábait. Azután egy másik ember levágta és félretette a fejét. Egy magas emelvényen álló ember megnyúzta, és a lánc tovább mozdult arra a helyre, ahol a testet felnyitották, és a belek, a gyomor és a többi belsõ szerv kibuggyant. Elszörnyedve láttuk, ahogy többször is egy-egy kifejlett borjú is elõbukkant, minthogy a tehén várandós volt. Vezetõnk megjegyezte, hogy ez gyakran elõfordul.
Ezután a testet a gerinc mentén kettévágták egyfajta láncfûrésszel. Ez jelentette az eljárás végét. Ottjártunkkor csak teheneket mészároltak, de juhokat is láttunk a várakozó karámban. A lemészárlásra váró állatok a borzasztó félelem nyilvánvaló jeleit mutatták -- zihálás, tágra nyílt szemek, és habzó száj. Megtudtuk, hogy a juhokat és a disznókat áramütéssel ölik meg, de ezt a módszert a szarvasmarhákon nem lehet alkalmazni, mert ahhoz olyan erõs áramot kéne használni, hogy a vér kiválasztódna, és a hús tele lenne fekete pontokkal.
A második leírás a sajtó egyik képviselõjétõl származik.
A várakozó karámban a mészárosok megpróbáltak elvezetni egy fiatal, de teljesen kifejlett bikát. Az állat érezte, hogy a halál vár rá, és nem akart megmozdulni. Botokkal és vasrudakkal egy külön helyiségbe terelték, ahol húspuhító injekciót kapott. Pár perccel késõbb a vonakodó állatot a kábító boxba terelték, és az ajtók bevágódtak mögötte. Kábítópisztollyal elkábították, lábai elbicsaklottak. Ekkor kinyitották az ajtókat. A bika végigterült a padlón. Egy drótot dugtak az egy centiméter átmérõjû lukba, amit a kábítópisztoly ütött a homlokán, és megcsavarták. Ennek hatására kirúgott, majd mozdulatlan lett. Láncot rögzítettek a patájára. Rugdosott, miközben a magasba emelték. Ott ismét elcsendesedett. A mészáros odament hozzá egy késsel. Többen látták, amint a bika szemeivel követte, ahogy közeledett hozzá. Küszködött mind mielõtt, mind miután a kés behatolt a testébe. Az általános vélemény, a sajtóét is beleértve az volt, hogy ez nem reflex-reakció volt -- eszméletén volt és szenvedett. Kétszer szúrta meg, vérét kifolyatta a kádba.
És hogy mi történik a vérrel? Leeresztik a csatornába. Körülbelül felét közvetlenül a csatornába folyatják, a többibõl állateledel lesz.
Legrosszabbul mégis a baromfi jár. Egy tojóstyúknak pokoli az élete. Úgy tûnik, senkinek sem jut eszébe, hogy a madarak is ugyanúgy szenvedhetnek, mint más állatok. A nagy szárnyasfeldolgozók nagy része gépesített, és ott is szenvednek. A probléma a csirkékkel az, hogy nem egyforma nagyok. A gépeket azonban "átlag" csirkére állították be. Lábuknál fogva sorban felakasztják õket, és elektromos vízfürdõt kellene kapniuk, hogy elkábuljanak. Azonban a kicsik és a nagyok nem vesztik el az eszméletüket. Így történhet meg az, hogy élve kerülnek a forrázó kádba. Ezeket azonnal fel lehet ismerni, mert ragyogó rózsaszínen bukkannak fel a másik oldalon.

Összefoglalva tehát néhány a problémák közül:

Kegyetlenség a terelés közben: Az állatok sokszor megsérülnek annak következtében, hogy megcsúsznak, vagy leesnek a kocsikról. Láttak mészárosokat, akik elektromos botokkal terelték az állatokat. Ez a szerszám fájdalmas elektromos sokkot okoz, a rémült állatok hajtását segítendõ. Sok esetben a vaktában, fejen vagy vállon, sõt a nemi szerven használt elektromos botok összezavarják az állatokat, és stresszt okoznak bennük.
A leölés elõtti félelem: Különösen a szarvasmarha van kitéve ennek. A hídról hallatszó zajok és a fém ajtók csattanása megtorpanásra készteti õket. Megmakacsolják magukat, s ez a botok túlzott használatához vezet. A boxban zajos és szokatlan környezetben találják magukat, ahol néha percekig kell várniuk, amíg az elõttük várakozó állatokat leölik, sõt néha akár öt percet is el kell tölteniük a mészárszéken, borzasztó félelemben, várva a halált.
Kábítás után még mindig tudatos állatok: Sokszor tételezik fel a böllérek, hogy az állatok eszméletlenek, miközben nagy a valószínûsége annak, hogy az eszméletlenség foka nem elegendõ ahhoz, hogy az állatot érzéketlenné tegye a fájdalomra. Sokszor láttak borjakat elvágott torokkal még mindig bõgni.
Hatástalan kábítás: Kábítópisztoly használatakor lehet, hogy egy állat felbukik, mégis teljes mértékben tudatos, és feltehetõen haláltusáját végzi egy tátongó lyukkal a fején. Sok esetben a golyó közel sem az elõírt helyen hatol be a koponyába, és újra kell lõni.
Elvéreztetés: A böllérek még ma is általában azt hiszik, hogy az állat szívének vernie kell, miközben elvérzik. Ekközben persze eszméletlennek kellene lennie, ez azonban sok esetben megkérdõjelezhetõ.
Nem hozzáértõ böllérek: A bölléreknek tudnia kéne, hogy hogyan kell elkábítani egy állatot, például egy disznót azáltal, hogy egy elektromos villát a fejéhez tart, legalább hét másodpercig. Máskülönben az állat nem veszíti el az eszméletét. Ezeket a szabályokat azonban gyakran nem veszik figyelembe. Az esetek nagy százalékában a böllérek csupán arra használják az elektromos villákat, hogy elkapják és mozdulatlanná tegyék az állatokat. Mindez általában a többi várakozó állat szeme láttára történik.
Etikátlan húspuhító módszerek: A mészárosok néha mesterséges módszereket alkalmaznak az állatok húsának puhábbá tételére. Ezek között szerepelnek olyan dolgok, mint pl. egy különleges enzim-injekció néhány perccel a leölés elõtt, vagy enyhe elektromos áramütés miután az állatot elkábították, de még mielõtt leölnék. Az utóbbinak két hátránya van: a) ha az állatot nem kábították el megfelelõen, akkor ez az eljárás még további szenvedéseket okoz neki, b) a kábítást követõen ezt az eljárást alkalmazva az elvéreztetés akár 60 másodpercet is késlekedhet, ezáltal megnövelve annak az esélyét, hogy az állat visszanyeri az érzékenységét. Ha az enziminjekciót nem megfelelõen adagolják, vagy nem a helyes összetételben, az az állat halálát okozhatja. Ez arra késztet, hogy elgondolkodjunk azon, hogy ez vajon milyen hatással van az emberi szervezetre.
Nincs sok remény arra, hogy a közeljövõben bármi javulás történjen. Így hát úgy tûnik, nekünk, vásárlóknak két választásunk van. Az egyik az, hogy elfogadhatjuk a dolgok jelenlegi állását, és próbálunk nem tudomást venni mindarról a kegyetlenségrõl, ami a tenyésztelepeken és a vágóhidakon folyik. Legtöbb ember jelenleg az utóbbit választja.
A másik lehetõség az, hogy visszautasítsuk, hogy részesei legyünk ennek a brutális rendszernek, azáltal, hogy visszautasítjuk a végtermékeik megvásárlását. Végsõ soron ez az egyetlen módja annak, hogy igazi változást idézzünk elõ. Minél kevesebb vásárló igényli a hústermékeket, annál kevesebb állatnak kell szenvednie. Annak visszautasítása, hogy egy ártatlan állat szenvedése és halála száradjon a lelkünkön, egy igen fontos egyéni döntés, amely bizonyítja erkölcsi érzékünket --- azt a képességünket, hogy tudjuk mi jó, és mi rossz."
(forrás: internet)