A pedagógus előmeneteli rendszerre vonatkozó alapvető szabályok:
Az Nkt. 2011-ben elfogadott és 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő szabályai értelmében a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak az előmenetel és az illetmény megállapítás tekintetében kikerülnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alól, illetve a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó egyházi és magánintézményekben is alkalmazni kell az új előmeneteli és illetménymegállapítási szabályokat.
Mindez azt jelenti, hogy a Kjt. besorolásra vonatkozó szabályai (fizetési osztály, fizetési fokozat, illetménynövekedés, pótlékok stb.) nem alkalmazhatók a pedagógus életpálya hatálya alá tartozókra. Ehelyett teljesen új szabályokat határoz meg az Nkt.:
„64. § (4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján
a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.,
c) Pedagógus II.,
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el.
(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.”
Az illetmény további elemei a pótlék és a kereset-kiegészítés, illetve jutalom megállapítására is lesz lehetőség:
„65. § (4) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát.
(5) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát.
A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozók körének kiterjesztése:
Mint a fentiekben már említésre került, az Nkt. 2011-ben elfogadott rendelkezései szerint csak a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra terjedt volna ki 2013. szeptember 1-jétől az új előmeneteli rendszer hatálya. A Kormány a pedagógus szakszervezetek ismétlődő kérésének eleget téve a pedagógus életpályarendszer és az azzal együtt járó béremelés hatályának a nevelési-oktatási intézményekben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottakon kívül más foglalkoztatottakra már most, 2013. szeptember 1-jétől történő kiterjesztéséről döntött 2013. június 29-ei ülésén. Ide tartoznak a következők:
> a pedagógiai szakszolgálati intézményben és
> a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben
pedagógus, illetve pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak,
> valamint a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak.
Ezeket az intézkedéseket csak az Nkt. módosításával lehet végrehajtani, ezért volt szükség a Parlament rendkívüli ülésszakának összehívására és a 2013. évi CXXXVII. törvény megalkotására.
A törvénymódosítás még egy alkalmazotti kört bevon a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá, de csak 2015. szeptember 1-jétől. Ezen időponttól kezdődően a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus
szakképzettséggel rendelkező alkalmazottra is vonatkozik a pedagógus előmeneteli rendszer szabályozása és az ehhez kapcsolódó béremelés (2013. évi CXXXVII. törvény 4. §).
A 2013. szeptember 1 és 2017. szeptember 1. között alkalmazandó illetményalap:
A Kormány 2013. július 8-ai ülésén az ország gazdasági teljesítőképességét is figyelembe véve arról volt kénytelen dönteni, hogy 2013. szeptember 1-jén csak egy csökkentett mértékű, a 2011-ben kihirdetett Nkt.-ban meghatározott béremelés 60 %-ának megfelelő béremelés valósul meghat meg, míg a maradék 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1-jéig kapják meg az érintettek. Ez azt jelenti, hogy az Nkt.-ban rögzített, a minimálbér 180 és 200 %-ának megfelelő illetményalap (ami a pályán töltött évekkel további szorzószámok alapján még tovább emelkedik), alacsonyabb összegű lesz, de a minimálbérhez kötöttsége megmarad, tehát a minimálbér emelkedésével is emelkedhet a jövőben. A jelenlegi bérekhez viszonyítva ez azt jelenti, hogy a pedagógusok alapilletménye 2013. szeptember 1-jétől átlagosan 34%-kal nő.
A módosítás értelmében:
„(20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított
kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,
c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén.” (Nkt. 97. § (20a) bek.)
Az Nkt. 65. § (2) bekezdése, amely a 2011-ben kihirdetett illetményalapokat határozza meg,
2017. szeptember 1-jén lép hatályba. Addig az egyes tanévekre érvényes illetményalapot Korm.rendelet határozza meg, a következők szerint:
„(1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező
legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.
(2)2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező
legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,
c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.
(3)2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező
legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,
c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.” (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Er.) 38. §)
Az előmeneteli rendszer bevezetése:
A 2013. szeptember 1-jén alkalmazásban állók vonatkozásában az Nkt. a következő - módosított - átmeneti szabályt határozza meg:
„(20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében
meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.” (Nkt. 97. § (20) bek.)
Nagyon fontos tehát, hogy a fizetési kategória megállapításánál nem pusztán a szakmai gyakorlatot, hanem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerint a fizetési fokozat megállapításához beszámítható időt kell figyelembe venni.
Ezt a Kjt. 87/A. §-a határozza meg. Az előmeneteli rendszer hatálya alá kerülő pedagógusnak a fizetési kategóriája tehát a Kjt. szerinti fizetési fokozatával fog megegyezni, így kell elkészíteni a kinevezés, illetve a munkaszerződés módosításokat.
Az Nkt. 2011-ben elfogadott és 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő szabályai értelmében a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak az előmenetel és az illetmény megállapítás tekintetében kikerülnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alól, illetve a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó egyházi és magánintézményekben is alkalmazni kell az új előmeneteli és illetménymegállapítási szabályokat.
Mindez azt jelenti, hogy a Kjt. besorolásra vonatkozó szabályai (fizetési osztály, fizetési fokozat, illetménynövekedés, pótlékok stb.) nem alkalmazhatók a pedagógus életpálya hatálya alá tartozókra. Ehelyett teljesen új szabályokat határoz meg az Nkt.:
„64. § (4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján
a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.,
c) Pedagógus II.,
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el.
(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.”
Az illetmény további elemei a pótlék és a kereset-kiegészítés, illetve jutalom megállapítására is lesz lehetőség:
„65. § (4) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát.
(5) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát.
A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozók körének kiterjesztése:
Mint a fentiekben már említésre került, az Nkt. 2011-ben elfogadott rendelkezései szerint csak a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra terjedt volna ki 2013. szeptember 1-jétől az új előmeneteli rendszer hatálya. A Kormány a pedagógus szakszervezetek ismétlődő kérésének eleget téve a pedagógus életpályarendszer és az azzal együtt járó béremelés hatályának a nevelési-oktatási intézményekben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottakon kívül más foglalkoztatottakra már most, 2013. szeptember 1-jétől történő kiterjesztéséről döntött 2013. június 29-ei ülésén. Ide tartoznak a következők:
> a pedagógiai szakszolgálati intézményben és
> a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben
pedagógus, illetve pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak,
> valamint a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak.
Ezeket az intézkedéseket csak az Nkt. módosításával lehet végrehajtani, ezért volt szükség a Parlament rendkívüli ülésszakának összehívására és a 2013. évi CXXXVII. törvény megalkotására.
A törvénymódosítás még egy alkalmazotti kört bevon a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá, de csak 2015. szeptember 1-jétől. Ezen időponttól kezdődően a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus
szakképzettséggel rendelkező alkalmazottra is vonatkozik a pedagógus előmeneteli rendszer szabályozása és az ehhez kapcsolódó béremelés (2013. évi CXXXVII. törvény 4. §).
A 2013. szeptember 1 és 2017. szeptember 1. között alkalmazandó illetményalap:
A Kormány 2013. július 8-ai ülésén az ország gazdasági teljesítőképességét is figyelembe véve arról volt kénytelen dönteni, hogy 2013. szeptember 1-jén csak egy csökkentett mértékű, a 2011-ben kihirdetett Nkt.-ban meghatározott béremelés 60 %-ának megfelelő béremelés valósul meghat meg, míg a maradék 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1-jéig kapják meg az érintettek. Ez azt jelenti, hogy az Nkt.-ban rögzített, a minimálbér 180 és 200 %-ának megfelelő illetményalap (ami a pályán töltött évekkel további szorzószámok alapján még tovább emelkedik), alacsonyabb összegű lesz, de a minimálbérhez kötöttsége megmarad, tehát a minimálbér emelkedésével is emelkedhet a jövőben. A jelenlegi bérekhez viszonyítva ez azt jelenti, hogy a pedagógusok alapilletménye 2013. szeptember 1-jétől átlagosan 34%-kal nő.
A módosítás értelmében:
„(20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított
kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,
c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén.” (Nkt. 97. § (20a) bek.)
Az Nkt. 65. § (2) bekezdése, amely a 2011-ben kihirdetett illetményalapokat határozza meg,
2017. szeptember 1-jén lép hatályba. Addig az egyes tanévekre érvényes illetményalapot Korm.rendelet határozza meg, a következők szerint:
„(1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező
legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.
(2)2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező
legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,
c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.
(3)2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező
legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,
c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.” (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Er.) 38. §)
Az előmeneteli rendszer bevezetése:
A 2013. szeptember 1-jén alkalmazásban állók vonatkozásában az Nkt. a következő - módosított - átmeneti szabályt határozza meg:
„(20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében
meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.” (Nkt. 97. § (20) bek.)
Nagyon fontos tehát, hogy a fizetési kategória megállapításánál nem pusztán a szakmai gyakorlatot, hanem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerint a fizetési fokozat megállapításához beszámítható időt kell figyelembe venni.
Ezt a Kjt. 87/A. §-a határozza meg. Az előmeneteli rendszer hatálya alá kerülő pedagógusnak a fizetési kategóriája tehát a Kjt. szerinti fizetési fokozatával fog megegyezni, így kell elkészíteni a kinevezés, illetve a munkaszerződés módosításokat.
