Vezető óvónői tanácsok kezdőknek

Pedagógiai asszisztensre nem bízható gyermekcsoport, semmilyen körülmények között! Csak óvónő mellett lehet. Ugyanúgy, ahogy dajkára sem lehet hagyni. Teljesen igaza van a szomszéd óvónéninek, ha nem vállal felelősséget! Lehet, hogy nem szívesen viszik át a szomszédba a dajka nénik az ágyakat, de az ilyen esetben mégiscsak az összevonás a megnyugtató (és törvényes) megoldás.
Ped.asszisztens nem helyettesíti, nem kiegészíti, hanem csupán segíti az óvónő munkáját!

deligabi írta:

Pedagógiai asszisztensre nem bízható gyermekcsoport, semmilyen körülmények között! Csak óvónő mellett lehet. Ugyanúgy, ahogy dajkára sem lehet hagyni. Teljesen igaza van a szomszéd óvónéninek, ha nem vállal felelősséget! Lehet, hogy nem szívesen viszik át a szomszédba a dajka nénik az ágyakat, de az ilyen esetben mégiscsak az összevonás a megnyugtató (és törvényes) megoldás.
Ped.asszisztens nem helyettesíti, nem kiegészíti, hanem csupán segíti az óvónő munkáját!

Kattints a kibontásához...

Kedves deligabi! Köszönöm a megerősitő válaszod , én is pontosan igy tudom , s reménykedni szoktam, hogy nem lesz baj, sőt a vezető óvónőnek azt mondtam, hogy Ő felel, mert Ő engedte meg, hogy a ped.asszisztens óvónőt helyettesitsen. mégegyszer köszönöm , hogy válaszoltál. üdv. emke59

Kedves Fórumozók! Segítsetek ha tudtok , óvodavezető választásnál az előkészítő bizottságnak milyen feladatai vannak? Válaszaitokat előre is köszönöm!

Nevelótestületi értekezletet összehívni, ahol véleményeztetik a pályázatokat- szavazás/ lehet nyílt vagy titkos-ezt is szavaztatni kell/ erről jegyzőkönyvet készíteni, Előtte a pályázatokat már elolvasták a kolléganők.

Mindenféle szervezettel véleményeztetni kell. Szülői szervezet, nev. testület, teljes alkalmazotti kör, kisebbségi önk. ( ha érintett), szakmai munkaköz.( nagy nev. testület esetén).. Miindenről jelenléti, jegyzőkönyv.
Szavazni a pályázatról, a jelölt személyéről.

Kapgi írta:

Kedves Fórumozók! Segítsetek ha tudtok , óvodavezető választásnál az előkészítő bizottságnak milyen feladatai vannak? Válaszaitokat előre is köszönöm!

Kattints a kibontásához...

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

189. §
(1) A nevelési-oktatási intézményvezetői pályázattal összefüggésben az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. (2) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell.
(3) A nevelőtestület – a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig – elnökből és két tagból álló bizottságot (a továbbiakban: előkészítő bizottságot) választ. Az előkészítő bizottság feladata megszervezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelőtestület értekezletét. Ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének a létszáma nem haladja meg a tíz főt, az előkészítő bizottság feladatait a nevelőtestület tagjai közül választott megbízott is elláthatja.

(4) Az előkészítő bizottság elnöke a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejárta után a pályázati eljárás előkészítőjétől (a továbbiakban: pályáztató) a nevelési-oktatási intézményben véleményezési joggal rendelkezők részére átveszi a pályázatokat, és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani.
(5) Az előkészítő bizottság elnöke a pályázatok átvételekor egyezteti azt is, hogy a pályázatokat a bizottság vagy a pályáztató küldi meg azoknak a véleményalkotásra jogosultaknak, akik nem a nevelési-oktatási intézményben működnek.
(6) A pályáztató a vélemények kialakításához – a pályázatok átvételétől számítva – legalább harminc napot köteles biztosítani. A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő.
(7) A pályáztató valamennyi – határidőre benyújtott – pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak.
(8) A pályázatot át kell adni a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munkaközösség részére is, amely írásban véleményezi a vezetési programot.
190. § (1) Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.
(2) Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működésének rendjét. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét azzal a megkötéssel, hogy az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően, titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is.
(3) A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazotti közösség értekezletére meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit.
(4) A pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közösség, valamint a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, továbbá az általa benyújtott vezetési programról szavaznak.
(5) Azt, aki a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az alkalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, és a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
191. § (1) A pedagógus szakmai szervezet a pályázati határidő lejártáig jelentheti be a pályáztatónak, ha élni kíván véleményezési jogával.
(2) Az iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék, valamint más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat a vezetői programról. A véleményezésre jogosultak álláspontjukat közösen is kialakíthatják, továbbá véleményüket közös okiratba foglalhatják.
(3) Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület, az iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell.

Kedves Fórumozók! Nagyon szépen köszönöm a gyors segítséget, igazán hálás vagyok érte, hogy ennyire segítőkész ez a fórum és bárki fordulhat bizalommal segítségért! Köszönöm még egyszer és kívánok Nektek, boldog húsvéti ünnepeket!

Szakértői Bizottság alapvizsgálata formanyomtatványon kezdeményezhető.

[h=3]Ma szembesültem vele és elég nehezen találtam meg a nyomtatványt. Talán segítek valakinek, ha feltöltöm.[/h][h=3]Amit a szakértői vizsgálatok kezdeményezéséről tudni kell…[/h]

A Szakértői Bizottság a köznevelési intézmények figyelmébe ajánlja a következőket​

1. A Szakértői Bizottság alapvizsgálata formanyomtatványon kezdeményezhető. A formanyomtatványtól eltérni nem lehet. A nyomtatvány a Pedagógiai Intézet honlapjáról letölthető /15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete/.
2. Alapvizsgálat kéréséhez mellékelni szükséges a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 4. számú mellékletét, melyet a gyermekorvos és a védőnő tölt ki. A szakorvosi adatlaptól még fiatal felnőttek esetében sem térhet el a Szakértői Bizottság, hiányában szakértői vizsgálat nem végezhető el, szakértői vélemény nem állítható ki.
3. A vizsgálati kérelmet mindkét szülővel alá kell íratni. Amennyiben egyszülős családban él a vizsgálandó gyermek, úgy a formanyomtatvány személyi adatok részénél ezt fontos jelezni, azt a szülői nevet megadni gondviselőként, aki a gyermek felügyeleti jogát gyakorolja. Fontos tehát, hogy a kérelem előlapján szereplő gondviselő neve, és a kérelmet aláíró neve megegyezzen.
4. Az első, azaz alapvizsgálati kérelem adatainak hiánytalan és pontos kitöltése rendkívül fontos.
5. A vizsgálati kérelem utolsó oldalán, a Szakértői vizsgálat kezdeményezésének indoklásacímű részben fontos, hogy a pedagógusok leírják véleményüket a vizsgálandó gyermekről, indokolják a vizsgálat kezdeményezését, néhány mondatban jellemezzék a vizsgálandó gyermek közösségi viselkedését, beilleszkedését, taníthatóságát, annak eredményességét. A jól elkészített vizsgálati kérelem megfelelően orientálja a bizottságot a vizsgálat típusának meghatározásában.
6. Soron kívüli felülvizsgálat (nem hivatalból indított felülvizsgálat) esetében is fontosak az 1. és 5. pontban leírtak, de a szakorvosi adatlap újabb kitöltetésére már nincs szükség.
7. A vizsgálati kérelem utolsó oldalán szereplő szülői nyilatkozatot ki kell tölteni és a szülővel (szülőkkel) alá kell íratni. Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, a második szülői nyilatkozaton a szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő igényléséről is nyilatkoznia kell: b) pont, aláhúzással, aláírással!
8. A hivatalból történő felülvizsgálat kezdeményezése minden tanév végére esik, határideje június 30.
9. A hivatalból történő felülvizsgálat kezdeményezése részletes Pedagógiai jellemzés hivatalból történő felülvizsgálathoz bizottsági formanyomtatványon történik, melyet mindkét szülővel alá kell íratni (a formanyomtatvány a Pedagógiai Intézet honlapjáról is letölthető, de a Bizottság minden év március 14-én a köznevelési intézmények címére elektronikus formában megküldi azt). Ha a gyermek felügyeleti jogát csak az egyik szülő gyakorolja, ezt a gyermek személyi adatainál jelezni szükséges. Fontos, hogy a Pedagógiai jellemzés előlapján szereplő gondviselő neve, és a kérelmet aláíró neve megegyezzen.
10. A hivatalból történő felülvizsgálatot az intézményvezetőnek, igazgatónak alá kell írnia, intézménypecséttel szükséges ellátnia.

Csatolás megtekintése szakertoi-velemeny-iranti-kerelem.pdf

Házirend

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni,hogy a házirendbe beírtátok-e,hogy ittas szülő nem viheti haza gyermekét az óvodából????Jogilag óvónőként nem állapíthatom meg mikor ittas a szülő.Kié a felelősség???Ti ezt hogyan oldjátok meg????

Válaszaitokat köszönöm:Zsebita

Igen, van benne ilyen. Az alkoholos állapot sztem nem az ittasságra vonatkozik, hanem a dűlöngélős, igazi részegségre. Úgymond dől belőle az alkoholszag.
Sok gyereket nem adnánk haza, ha ittas szülőnek sem adhatjuk oda.
Mi nem adjuk oda, és szólunk a rendőrségnek, ha más beszámítható hozzátartozó nem jöhet szóba. Nálunk ez a szokás.

Tudna valaki feltenni Közoktatás vezetői magazin lapszámokat? Jó lenne.

Gabenka írta:

Igen, van benne ilyen. Az alkoholos állapot sztem nem az ittasságra vonatkozik, hanem a dűlöngélős, igazi részegségre. Úgymond dől belőle az alkoholszag.
Sok gyereket nem adnánk haza, ha ittas szülőnek sem adhatjuk oda.
Mi nem adjuk oda, és szólunk a rendőrségnek, ha más beszámítható hozzátartozó nem jöhet szóba. Nálunk ez a szokás.

Kattints a kibontásához...

Szia!

Nálunk is ez a szokás,de jogásztól tudom,hogy nekünk nincs jogosultságnk megállapítani senkiről mikor milyen állapotban van.Amennyiben bírósághoz fordulna a szülő az óvónőt ítélnék el.
Köszönöm válaszodat:Zsebita

Ezt elhiszem, de nekem fontosabb, hogy a gyereknek ne legyen baja.

Gabenka írta:

Ezt elhiszem, de nekem fontosabb, hogy a gyereknek ne legyen baja.

Kattints a kibontásához...

Nekem is a gyerek a fontosabb így én sem értettem egyet azzal,hogy ezt vegyük ki a házirendből.A helyettes most jár közigazgatás vezetői suliba és neki nem tetszett jogilag ez a pont.

Köszi:Zsebita

Még egy kérdésem lenne:Szintén a helyettesről van szó.Tavaly diplomázott logopédiából,de nyelvvizsga hiányában oklevelet nem kapott.Tanulmányi szerződése volt.Ilyenkor vissza kell fizetnie a tandíjat????(Én ebben az oviban csak óvónő vagyok,de én is végeztem vezető óvónői iskolát.A vezető kérdezte tőlem,hogy mi ilyenkor a teendő és megígértem neki,hogy tőletek megkérdezem,ha tudnátok segíteni.)

Zsebita

Érdemes benne hagyni, elrettentésnek is jó.
A szerződésében benne kell lenni, hogy mikor kell visszafizetnie. Attól is függ. Bár sztem, vissza kell fizetni.

Gabenka írta:

Érdemes benne hagyni, elrettentésnek is jó.
A szerződésében benne kell lenni, hogy mikor kell visszafizetnie. Attól is függ. Bár sztem, vissza kell fizetni.

Kattints a kibontásához...

Sajnos a szerződés elég hiányosan lett megírva annak idején.Nem volt meghatározva hány napot vehet ki tanulmányi szabadságnak így aztán tavaly minden vizsgaidőszakban közel két hónapot hiányzott.
Köszönöm:Zsebita

zsebita írta:

Sajnos a szerződés elég hiányosan lett megírva annak idején.Nem volt meghatározva hány napot vehet ki tanulmányi szabadságnak így aztán tavaly minden vizsgaidőszakban közel két hónapot hiányzott.
Köszönöm:Zsebita

Kattints a kibontásához...

KJT
39. § 4 .d) A tanulmányi szerződés mindkét fél számára kötelező erővel bír. Amennyiben szerződésszegést követ el bármelyik fél, viselnie kell annak következményeit. A munkáltatói szerződésszegés legjellemzőbb esete, ha nem biztosítja a szerződésben kikötött támogatást. Ilyen esetben a közalkalmazott mentesül a szerződésben foglalt kötelezettségei alól, nem köteles tanulmányait folytatni, stb. Ha ebből kára származik, követelheti kára megtérítését. Előfordulhat, hogy a munkáltató nem helyezi át végzettségének megfelelő állásba a közalkalmazottat a szerződés szerint, ekkor is szerződésszegést követ el a munkáltató, s a közalkalmazott mentesül a szerződésből rá háruló kötelezettségek alól.

A közalkalmazott szerződésszegése akkor valósul meg, ha tanulmányait nem megfelelő eredménnyel végzi, nem vizsgázik le, nem lép a szerződés szerinti időben munkába, illetve a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el. Az a körülmény önmagában, hogy a munkáltató közös megegyezéssel hozzájárul a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez a letöltendő idő előtt, nem jelenti azt, hogy egyben lemondott volna a szerződésszegésből eredő igénye érvényesítéséről. A támogatásban részesülő szerződésszegésének jogkövetkezménye, hogy a munkáltató az általa nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését követelheti. Ha a szerződésben foglalt időpont előtt szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, a visszatérítendő összeg arányos lesz a le nem töltött időtartammal.

e) A tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogvitát a munkaügyi jogviták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (egyeztetési kötelezettség a felek között, eredménytelensége esetén a bírósági utat lehet igénybe venni).

Megjegyezzük, hogy amennyiben a tanulmányi szerződést nappali tagozatos iskolai rendszerű oktatásra kötötték, a felmerült vita elbírálására az általános hatáskörű bíróság illetékes, s az eljárás is az általános, nem pedig a munkaügyi jogvitákra vonatkozó szabályok szerint folyik.
f) A Munka tv. lényeges különbséget tesz a tanulmányi kedvezmények tekintetében az iskolai rendszerű és a nem iskolai rendszerű képzés esetében. Ugyanis az iskolai rendszerű képzésnél pontosan rögzíti a tanulmányi munkaidő kedvezményeket. Meghatározza az oktatásra való részvétel, a vizsgák letétele, az esetleges diplomamunka elkészítéséhez milyen mértékű munkaidő kedvezmény vehető igénybe. Ezek a munkaidő kedvezmények a törvény erejénél fogva megilletik a közalkalmazottat függetlenül attól, hogy a munkáltató kötött-e tanulmányi szerződést a közalkalmazottal vagy sem, javasolta-e a tanulmányok folytatását vagy sem. A törvény által meghatározott munkaidő-kedvezmény azonban csak igazolt munkából való távollétet jelent és nem azt, hogy erre az időtartamra a törvény erejénél fogva távolléti díj is megilleti a közalkalmazottat (kivéve az általános iskolai tanulmányok folytatását). A munkaidő kedvezmények időtartamára csak akkor kaphat távolléti díjat a közalkalmazott, ha a munkáltatóval erre vonatkozó tanulmányi szerződést kötött. Megjegyezzük, hogy a tanulmányi szerződésben a felek szabadon megállapodhatnak a távolléti díj folyósítása módjában. Például a munkáltató csak a vizsgák egy részének az időtartamára vállalja a díj folyósítását.

Ezzel szemben a nem iskolai rendszerű képzés esetén nem jár a törvény erejénél fogva kötelező tanulmányi munkaidő-kedvezmény, csak ha munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy tanulmányi szerződés ezt előírja. Ha tehát a munkáltató és a közalkalmazott nem köt tanulmányi szerződést, vagy pl. a kollektív szerződés nem tartalmaz rendelkezést a munkaidő-kedvezményre, a közalkalmazott csak saját szabadideje alatt folytathatja a tanulmányokat, nem köteles a munkáltató olyan munkabeosztást biztosítani, hogy részt tudjon venni az oktatásban. A nem iskolai képzés esetében is tanulmányi szerződésben rögzíthető, folyósít-e a munkáltató távolléti díjat a megállapított munkaidő-kedvezmény időtartamára vagy sem. Még egyszer hangsúlyozzuk a tanulmányi munkaidő-kedvezmények csak igazolt munkából való távollétre jogosítanak, a távollét időtartamára távolléti díj folyósítására tanulmányi szerződés rendelkezése esetén van lehetőség. Kivételt jelent ez alól az általános iskolai képzés. Célszerű a kötelező iskolai foglalkozások, szakmai gyakorlatok időtartamának az igazolása mellett a vizsgák tekintetében is beszerezni az oktatási intézmény igazolását.

A vezetőnk szerint, idéntől már nem lehet közvetlenül az oviból szakértői bizottsághoz küldeni a gyerekeket, hanem nevelési tanácsadóba, s ők küldik tovább ha szükséges. Ez tényleg így van?

köszi !!!
barbi0503

Bizony, hogy így van. Körülbelül 2 éve már, hogy így küldjük a gyerekeket. Ha szakértői bizottsághoz akarod küldeni, akkor pszichológus vizsgálja meg előtte a gyerkőcöt. Kb. 3-4 alkalommal a vizsgálat előtt megfigyeli a csoportban, beszél a szülővel. Elég bonyolult és hosszadalmas, persze a pszich. sokszor ennyi idő alatt nem érzékeli a problémát és van, hogy nem is akarja küldeni. azt mondja, hogy kicsi még, belefér, életkori sajátosság....stb.
Remélem segítettem. Szia

barbi0503 írta:

A vezetőnk szerint, idéntől már nem lehet közvetlenül az oviból szakértői bizottsághoz küldeni a gyerekeket, hanem nevelési tanácsadóba, s ők küldik tovább ha szükséges. Ez tényleg így van?

köszi !!!
barbi0503

Kattints a kibontásához...

Újra!

Gabenka írta:

Még egyszer kérdezem. Tudna valaki feltenni Közoktatás vezetői magazin lapszámokat? Jó lenne.

Kattints a kibontásához...