Érdekességek más népek történelméből

Louis Pasteur ezen a napon próbálta ki sikerrel veszettség elleni oltását a kutyaharapást szenvedett Joseph Meisteren. A beavatkozás óriási áttörést jelentett: egy addig szinte biztosan halálos betegség ellen nyílt esély a védekezésre. A modern immunológia és a vakcinakutatás történetében ez az esemény különösen fontos mérföldkő.

Tények a kánok kánjáról, Dzsingisz kánról


A mongolok államuk megalapítójának tartják.

Két évtized alatt a történelem egyik legnagyobb birodalmát hozta létre.

Uralkodását a hódítás, vérontás és más népek terrorizálása jellemezte.

Egy mongol karavánt lemészárlása miatt megtámadta és két év alatt megsemmisítette a perzsák birodalmát. A hordái százezres lakosú városokat romboltak le , az ott élők zömét pedig megölték,

Katonái gyakran katapultáltak pestises tetemeket az ellenséges városokba.

Heves vérmérsékletű volt. Egy vita során kis híján megölte a féltestvérét.

Tudott írni és olvasni.

Félt a kutyáktól.

A palotáját egyszerű, négyzet alakú sátorlapok borították.

Tiltotta a rabszolga-kereskedelmet.

A hódításai következtében elhunytak száma akár a 40 milliót is elérhette.

Első és egyetlen feleségével, Borte császárnéval már kilencéves korában eljegyezték.

Sok ágyasa volt. Egy genetikai tanulmány szerint körülbelül 16 millió főre becsülhető a kán utódainak száma. Mongóliában mintegy 400 ezren lehetnek azok, akiket az uralkodó valamilyen fokú ivadékának lehet tekinteni.

Verébadó Württembergben és Hannoverben

A 18. században rendkívüli mértékben elszaporodtak a verebek. Mivel sok kárt okoztak, volt olyan időszak, hogy Württembergben minden adófizetőnek 12 élő verebet kellett beszolgáltatnia. Aki letudta, annak 6 krajcár ütötte a markát, aki viszont nem rótta le e szokatlan adót, azt 12 krajcárra büntették.
Württembergen kívül Hannoverben is kellett verebekkel adózni.
Akadtak olyan élelmes emberek, akik a rendelkezés kínálta lehetőséget kihasználva verébtenyésztésbe kezdtek.

Létrahuszár írta:

Verébadó Württembergben és Hannoverben

A 18. században rendkívüli mértékben elszaporodtak a verebek. Mivel sok kárt okoztak, volt olyan időszak, hogy Württembergben minden adófizetőnek 12 élő verebet kellett beszolgáltatnia. Aki letudta, annak 6 krajcár ütötte a markát, aki viszont nem rótta le e szokatlan adót, azt 12 krajcárra büntették.
Württembergen kívül Hannoverben is kellett verebekkel adózni.
Akadtak olyan élelmes emberek, akik a rendelkezés kínálta lehetőséget kihasználva verébtenyésztésbe kezdtek.

Csatolás megtekintése 2112339

Kattints a kibontásához...

A kínai verébirtás az 1958-ban Mao Ce-tung által indított „Négy kártevő” kampány része volt. A verebeket azzal vádolták, hogy megeszik a gabonát. A lakosság riasztással (zajjal) kimerülésig kergette a madarakat, ami miatt azok elpusztultak. Ez ökológiai katasztrófához és a történelem egyik legnagyobb éhínségéhez vezetett.
A módszer: Az egész ország mozgósítva lett. Az emberek dobokat vertek, edényeket csörögtek és zászlókkal integettek, hogy a verebek ne tudjanak leszállni. A madarak végül a kimerültségtől vagy a stressztől hullottak el az égből

A következmények: A verebek táplálékának jelentős része rovar volt. Eltűnésükkel a rovarok (különösen a sáskák) elszaporodtak, és hatalmas terméscsökkenést okoztak.
Az eredmény: Az ökológiai egyensúly felborulása és a hibás gazdaságpolitika miatt kialakult totális éhínségben becslések szerint több tízmillió ember halt éhen.

setni írta:

A kínai verébirtás az 1958-ban Mao Ce-tung által indított „Négy kártevő” kampány része volt. A verebeket azzal vádolták, hogy megeszik a gabonát. A lakosság riasztással (zajjal) kimerülésig kergette a madarakat, ami miatt azok elpusztultak. Ez ökológiai katasztrófához és a történelem egyik legnagyobb éhínségéhez vezetett.
A módszer: Az egész ország mozgósítva lett. Az emberek dobokat vertek, edényeket csörögtek és zászlókkal integettek, hogy a verebek ne tudjanak leszállni. A madarak végül a kimerültségtől vagy a stressztől hullottak el az égből

A következmények: A verebek táplálékának jelentős része rovar volt. Eltűnésükkel a rovarok (különösen a sáskák) elszaporodtak, és hatalmas terméscsökkenést okoztak.
Az eredmény: Az ökológiai egyensúly felborulása és a hibás gazdaságpolitika miatt kialakult totális éhínségben becslések szerint több tízmillió ember halt éhen.
Csatolás megtekintése 2112356

Kattints a kibontásához...

"sapiens sapiens" az, meg a f m

setni írta:

Louis Pasteur ezen a napon próbálta ki sikerrel veszettség elleni oltását a kutyaharapást szenvedett Joseph Meisteren. A beavatkozás óriási áttörést jelentett: egy addig szinte biztosan halálos betegség ellen nyílt esély a védekezésre. A modern immunológia és a vakcinakutatás történetében ez az esemény különösen fontos mérföldkő.
Csatolás megtekintése 2111869

Kattints a kibontásához...

òvatosan Pasteurrel.

Érdemes belenézni a halála után 100 évvel felbontott végrendeletébe, s a helyettese, Antoine Béchamp feljegyzéseibe. Akkor már nem ilyen sikeres a történet.

Gaguly írta:

òvatosan Pasteurrel.

Érdemes belenézni a halála után 100 évvel felbontott végrendeletébe, s a helyettese, Antoine Béchamp feljegyzéseibe. Akkor már nem ilyen sikeres a történet.

Kattints a kibontásához...

Mert volt több sikertelen kisérlete is a vakcinával?

setni írta:

Mert volt több sikertelen kisérlete is a vakcinával?

Kattints a kibontásához...

Nem.
P. tétele az volt, ha a kórokozó jelen van, az a meghatározó. S azt le kell küzdeni.
B.: ha jelen van a kórokozó, az egy dolog. Ha a körülmények olyanok, akkor vagy kitör a nyavalya, vagy ha olyanok, akkor nem.

P. - állitólag - halála elött B.-nak igazat adott.

A gondolatmenetek a mai napig meghatározzák a gyógyszeripar gondolkodásmodját.(azaz, P.). B. gondolatain nem lehet keresni. Viszont könnyü egészségesnek maradni.

Gaguly írta:

Nem.
P. tétele az volt, ha a kórokozó jelen van, az a meghatározó. S azt le kell küzdeni.
B.: ha jelen van a kórokozó, az egy dolog. Ha a körülmények olyanok, akkor vagy kitör a nyavalya, vagy ha olyanok, akkor nem.

P. - állitólag - halála elött B.-nak igazat adott.

A gondolatmenetek a mai napig meghatározzák a gyógyszeripar gondolkodásmodját.(azaz, P.). B. gondolatain nem lehet keresni. Viszont könnyü egészségesnek maradni.

Kattints a kibontásához...

Na ja, és a sámánok, kuruzslók, sarlatánok és egyéb kóklerek intenzíven reklámozzák is ez utóbbi értelmezést, holott nyilvánvaló hibák vannak benne.
A 'vagy-vagy' kapcsolatot a közbeszédben általában 50-50%-os valószínűségként szoktuk értelmezni, de ez ebben az esetben egyáltalán nem igaz. A "kórokozók" esetében ugyanis jellemzően sokkal gyakrabban olyanok a "körülmények", hogy kitörjön a "nyavalya" (éppen ezért nevezik őket így), és ilyenkor már nem küzdeni ellenük életveszélyes ostobaság. Az egészségügyben dolgozó szakemberek pedig régóta tisztában vannak azzal, hogy ebben a kérdésben forma szerint B.-nek volt igaza, habár az általános iskolákban még nem csak tudománytörténeti érdekességként tanítják Pasteur említett tételét. B. felismerése mellett viszont - a fentiek figyelembe vételével - keresni is lehet rajta mind anyagi értelemben, mind az emberek egészségének megőrzése és szenvedéseik csökkentése értelmében. És az egészségügyi statisztikák világosan megmutatják azt is, hogy P. munkássága előtt egyáltalán nem volt könnyebb egészségesnek maradni, mint B. említett felismerése után.

Kis emberek nagy lábon

2003-ban az indonéziai Flores szigetén a Liang Bua barlangban végzett ásatás során egy kis testű, emberféle csontjaira bukkantak a régészek, s 2015-ig 15 egyed maradványait tárták fel. A magasságuk mindössze 1-1,1 méter volt, az agytétfogatuk 380 cm3,, a súlyuk pedig 30 kg lehetett.

Hátrahúzódó homlok, előrehúzott vállak, nagy fogak, rövid alsó végtagok és viszonylag nagy lábak jellemezték őket. Alacsony termetüknek, a törpülésnek a hosszú ideig tartó elszigeteltség volt az oka, ugyanis első egyedeik legalább egymillió évvel ezelőtt érkeztek Floresre, s kb. 50 ezer évvel ezelőtt haltak ki. A csontleletek 100–60 ezer évesek.

Egyszerű, pattintott kőeszközöket készítettek, amelyek nagyobb rágcsálók elejtésére és a megszerzett állatok feldolgozására szolgáltak, Vadásztak a szigeten élő kis elefántokra is. Valószínűleg ismerték a tüzet.
1. kép: Az itt élt emberféléket a szigetről nevezték Homo floresiensisnek. - Smithsonian National Museum of Natural History – Hozzáférés: 2026. 07. 13. https://humanorigins.si.edu/evidence/human-fossils/species
2. A Liang Bua barlang: - Fotó: By Rosino - [1], CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4567792
3. Egy másik arcrekonstrukció: - Fotó: By Cicero Moraes et alii - http://arc-team-open-research.blogspot.it/2015/08/homo-floresiensis.html, CC BY 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=42310796
4. Csontváz a londoni Természettudományi Múzeumban - Fotó: By Emőke Dénes - kindly granted by the author, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=78678865

Umaksuman írta:

Na ja, és a sámánok, kuruzslók, sarlatánok és egyéb kóklerek intenzíven reklámozzák is ez utóbbi értelmezést, holott nyilvánvaló hibák vannak benne.
A 'vagy-vagy' kapcsolatot a közbeszédben általában 50-50%-os valószínűségként szoktuk értelmezni, de ez ebben az esetben egyáltalán nem igaz. A "kórokozók" esetében ugyanis jellemzően sokkal gyakrabban olyanok a "körülmények", hogy kitörjön a "nyavalya" (éppen ezért nevezik őket így), és ilyenkor már nem küzdeni ellenük életveszélyes ostobaság. Az egészségügyben dolgozó szakemberek pedig régóta tisztában vannak azzal, hogy ebben a kérdésben forma szerint B.-nek volt igaza, habár az általános iskolákban még nem csak tudománytörténeti érdekességként tanítják Pasteur említett tételét. B. felismerése mellett viszont - a fentiek figyelembe vételével - keresni is lehet rajta mind anyagi értelemben, mind az emberek egészségének megőrzése és szenvedéseik csökkentése értelmében. És az egészségügyi statisztikák világosan megmutatják azt is, hogy P. munkássága előtt egyáltalán nem volt könnyebb egészségesnek maradni, mint B. említett felismerése után.

Kattints a kibontásához...

egészségügyi statisztikák világosan megmutatják??

Na,akkor tessen mán mutatni nekem is, szivesen tanulok ujakat.

Gaguly írta:

egészségügyi statisztikák világosan megmutatják??

Na,akkor tessen mán mutatni nekem is, szivesen tanulok ujakat.

Kattints a kibontásához...

Dícséretes, de szerintem ennek nem a legjobb módja az, ha én keresek meg neked általánosan hozzáférhető adatokat.
Egy (emberi) populáció egészségi állapotára leginkább jellemző (és a fertőző "nyavalyákra" leginkább érzékeny) mutatók a születéskor várható átlagos élettartam és a csecsemőhalandóság. Ezekre találsz grafikonokat pl. a https://ourworldindata.org/life-expectancy és https://ourworldindata.org/grapher/child-mortality oldalakon. Lehet mondani, hogy ezeken a területeken javulást már Florence Nightinagale és Semmelweiss Ignác munkássága is elindított, de később az ő eredményeik elismerésének és alkalmazásának s nagy lökést adtak Pasteur felfedezései.

Szarv az emberi koponyán?

Egy görög férfi, Hrisztosz Szariannidisz 1960-ban az észak-görögországi Thesszaloniki közelében, a Petralonai-barlangban egy falból kiálló emberi koponyát fedezett fel, amelynek homlokából szarv állt ki.
Tényleg szarv volt?
A koponyára évezredeken át ásványi anyagokat tartalmazó víz csöpögött, és a csont egybeolvadt a körülötte képződött kőzettel. A szarvnak tűnő képződményt tehát a természet alkotta.
A feltételezések szerint petralonai ember egy időben élt a Neander-völgyivel és a Homo sapiensszel.Mintha szarv nőtt volna a homlokon:A lelet a kalcitképződmény eltávolítása után (Thesszalonikiben, a régészeti múzeumban látható.)

Mintha szarv nőtt volna a homlokon: A lelet a kalcitképződmény eltávolítása után (Thesszalonikiben, a régészeti múzeumban látható.)

Adolphe Sax gyerekként savat ivott, tűt nyelt, túlélt egy puskaporrobbanást, mellkasát egy nehéz tégla zúzta szét, arcát megégette egy serpenyővel, kiesett a harmadik emeletről, és kis híján megfulladt egy folyóban. Minden esély ellenére túlélte a gyermekkorát, és ő találta fel a szaxofont is!
(Toochee)

setni írta:

Adolphe Sax gyerekként savat ivott, tűt nyelt, túlélt egy puskaporrobbanást, mellkasát egy nehéz tégla zúzta szét, arcát megégette egy serpenyővel, kiesett a harmadik emeletről, és kis híján megfulladt egy folyóban. Minden esély ellenére túlélte a gyermekkorát, és ő találta fel a szaxofont is!
(Toochee)Csatolás megtekintése 2112910

Kattints a kibontásához...

átlagos kölyökkor a '70-es - '80-as években magyarországon ¯\_(ツ)_/¯ XD

Tények Kennedy gyilkosáról

Kennedy gyilkosa, Lee Harvey Oswald 1963 márciusában vásárolt egy revolvert és egy puskát. Április 10-én éjjel megpróbálta lelőni a kommunistaellenes Edwin Walker nyugalmazott vezérőrnagyot az otthonában, akit egy fasiszta csoport vezetőjének tartott. Walkernek csupán a karja sérült meg egy golyószilánktól. Miután Oswald hazament, bevallotta tettét a felességének, Marinának.
Amikor Lyndon B. Johnson alelnök a városukba látogatott, Marina rázárta Oswaldra a fürdőszoba ajtaját, nehogy meggondolatlanságot kövessen el.
Az újságokból értesült, hogy Dallasba látogat Kennedy, a felesége elköltözött a barátnőjéhez, s ott látogatta meg péntekenként. A merénylet előtt viszont csütörtökön jelent meg. Az összes pénzét otthagyta Marinának, egy csészében pedig a jegygyűrűjét is, amit mindig az ujján viselt.
A gyilkosság napján egy kollégája vitte be a munkahelyére, aki megkérdezte tőle, hogy mi van abban a hosszúkás csomagban, amit magával hoz. Erre azt válaszolta, hogy függönyrudak.
Amikor a kollégája bevitte a munkahelyére, hosszúkás csomag volt nála, amire azt mondta, hogy függönyrudak.

Létrahuszár írta:

Tények Kennedy gyilkosáról

Kennedy gyilkosa, Lee Harvey Oswald 1963 márciusában vásárolt egy revolvert és egy puskát. Április 10-én éjjel megpróbálta lelőni a kommunistaellenes Edwin Walker nyugalmazott vezérőrnagyot az otthonában, akit egy fasiszta csoport vezetőjének tartott. Walkernek csupán a karja sérült meg egy golyószilánktól. Miután Oswald hazament, bevallotta tettét a felességének, Marinának.
Amikor Lyndon B. Johnson alelnök a városukba látogatott, Marina rázárta Oswaldra a fürdőszoba ajtaját, nehogy meggondolatlanságot kövessen el.
Az újságokból értesült, hogy Dallasba látogat Kennedy, a felesége elköltözött a barátnőjéhez, s ott látogatta meg péntekenként. A merénylet előtt viszont csütörtökön jelent meg. Az összes pénzét otthagyta Marinának, egy csészében pedig a jegygyűrűjét is, amit mindig az ujján viselt.
A gyilkosság napján egy kollégája vitte be a munkahelyére, aki megkérdezte tőle, hogy mi van abban a hosszúkás csomagban, amit magával hoz. Erre azt válaszolta, hogy függönyrudak.
Amikor a kollégája bevitte a munkahelyére, hosszúkás csomag volt nála, amire azt mondta, hogy függönyrudak.

Csatolás megtekintése 2113149

Kattints a kibontásához...

Tényleg ö volt a tettes?

1212. július 16-án ezen a napon zajlott le a Las Navas de Tolosa melletti csata, a spanyol reconquista (visszahódítás) fordulópontja.
A kasztíliai VIII. Alfonz szervezte koalíció, mintegy 12 000 fős egyesült keresztény serege (kasztíliai, aragóniai és navarrai erők) állt szemben an-Nászir almohád kalifa közel 30 000 fős, berberekből, arabokból, andalúziai muszlimokból és keresztény zsoldosokból álló hadával.
A három király vezette keresztény lovagok nehézpáncélban, kétélű kardokkal; az afrikai harcosok könnyű fegyverzetben, vízilóbőr pajzsokkal, de hatalmas létszámfölényben várták az ütközetet.
A csata sokáig kiegyenlített volt, a keresztény sorok már-már megrendültek. Ekkor Alfonz király személyesen vezetett lovasrohamot, elől a kereszttel és a Szűz Máriát ábrázoló zászlóval. A csata legendás jelenete, amikor VII. (Erős) Sancho navarrai király elsőként tört át a kalifa sátrát védő, egymáshoz láncolt rabszolga-testőrgyűrűn. (ez a jelenet máig tovább él Navarra címerében). A kalifa lóra kapva elmenekült, serege felmorzsolódott.
Míg muszlimok tízezrei estek el, a keresztények közül csupán mintegy kétezren vesztek oda, többségükben a lovagrendek harcos szerzetesei, akik mindig ott voltak, ahol a leghevesebb volt a küzdelem.
A győzelem megtörte az addig legyőzhetetlennek hitt Almohád Birodalom erejét: a következő évtizedekben a dél-spanyol muszlim királyságok sorra elestek, és 1248-ra már csak Granada maradt mór kézen. Spanyolországban évszázadokon át július 16-án ünnepelték a „Szent Kereszt Diadalát".

Napóleon regénye szerelemről, hűtlenségről

Napóleon 1795-ben Clisson és Eugénie címmel regényt írt, melynek alapjául Eugénie Désirée Clary iránt nagy szerelme szolgált alapul.
A romantikus mű férfi főszereplője egy forradalmi katona, Clisson egy fürdőben megismerkedik Eugénie-vel, s az ismeretségükből szerelem, majd házasság lesz, s több gyermekük születik. Egy idő után Clisson visszamegy a hadseregbe, s egy ütközetben megsebesül. Feleségéhez elküldi egy bajtársát, hogy az aggodalmát eloszlassa. A katona elcsábítja az asszonyt, aki ezt követően egyre ritkábban ír a férjének. Ebből és bajtársa viselkedéséből Clisson rájön a hűtlenségre. Lelkileg összeomlik, s fájdalmában ír egy utolsó levelet a hűtlen feleségnek. Hogy lelki gyötrelmeinek véget vessen, egy támadáskor szándékosan rohan az első sorban az ellenség felé, s eközben puskagolyók oltják ki az életét.
Napóleon a történet első változatával nem elégedett meg, kissé módosított rajta. Ez lett a sorsa a második, harmadik és negyedik variánsnak is, de az egyes változatok között nincs lényegi eltérés.

A kézirat egy lapjának részlete:

Gaguly írta:

Tényleg ö volt a tettes?

Kattints a kibontásához...

100 százalékig nem szerintem a korszakkal foglalkozó történészek sincsenek meggyőződve róla, de a közvetett adatok szerint igen.