Van nagyobb veszély a terrorizmusnál

Súlyosbította rémes jóslatát az a nemzetközi szervezet, amely az antibiotikumok hatástalanná válásának folyamatát elemzi. A rezisztens kórokozók 2050-ben minden harmadik másodpercben megölhetnek egy embert, ha az illetékesek nem tesznek valamit ennek megelőzésére.


A terrorizmussal összemérhető veszélynek tartja az antibiotikumok hatástalanná válását a Review on Antimicrobal Resistance szervezet, amely 2014 közepe óta fogalmazza meg egy riasztóbb előrejelzéseit a minden ismert ellenszerrel szemben ellenálló szuperkórokozók megjelenésével kapcsolatban.

A legújabb figyelmeztetés szerint ha nem sikerül elejét venni a katasztrófának, akkor 2050-ben minden harmadik másodperben meghalhat valaki az ezek okozta fertőzések miatt - adta hírül a BBC. A jelentés vegyes fogadtatásban részesült - egyes kutatók szerint alábecsüli a veszélyt.

Mi történhet?

Az antibiotikumok nélküli jövő azt jelenti, hogy bárki belehalhat abba, ha megvágja az ujját, ugyanis a seb elfertőződése ellen semmit sem tehetnek az orvosok. A rutinoperációk, például egy vakbélműtét, életveszélyessé válnának és a nők visszacsúsznának abba a korba, amikor a szülés súlyos kockázatokkal járt.

Más szóval az emberi élet sokkal inkább függene a jó szerencsétől, mint az orvosi ellátástól. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem egy scififorgatókkönyv, hanem reális lehetőség. Az igazi veszélyről azok az emberek számolnak be, akik szervezete ellenálló az antibiotikumokkal szemben. Ők napról napra attól rettegnek, hogy mikor kapnak el egy végzetes fertőzést.

Tízmillió áldozat

A Review on Antimicrobal Resistance jelentése szerint új antibiotikumok nélkül évente tízmillió ember vesztheti életét 2050-re. A szuperkórokozók miatt 100 ezer milliárd dollár pluszköltséggel kell számolnia az emberiségnek az évszázad közepére. A kutatók szolgálnak néhány tanáccsal a katasztrófa elkerülésére.

- Azonnal felvilágosító kampányt kell indítani az egész világon, mivel a legtöbb ember nincs is tisztában a veszéllyel.

- Létre kell hozni egy globális innovációs alapot kétmilliárd dolláros forrással az új gyógyszerekkel kapcsolatos alapkutatások finanszírozására.

- Javítani kell a víztisztaságot, a szennyvízelvezetést és -kezelést, tisztábbá kell tenni a kórházakat a fertőzések megelőzése érdekében.

- Vissza kell fogni a mezőgazdaságban az antibiotikumok felesleges használatát, be kell tiltatni azoknak a szereknek az alkalmazását, amelyek különösen fontosak az emberi egészségvédelemben.

- Javítani kell a gyógyszerekkel szemben kialakuló rezisztenciával kapcsolatos kutatások színvonalát.

- A gyógyszercégeknek egymilliárd dollár kell fizetni minden új antibiotikum felfedezéséért.

- Ösztönözni kell - pénzügyi hozzájárulással - azoknak a teszteknek a kifejlesztését, amelyekkel meg lehet előzni az antibiotikumok használatát azokban az esetekben, amikor hatástalanok.

- Támogatni kell az oltások igénybevételét, illetve a gyógyszerhasználat alternatíváit.

Lenne rá pénz

A szakértők szerint a szükséges forrást a jelenlegi egészségügyi büdzsék kis részének lecsípéséből, illetve az antibiotikumokkal kapcsolatos kutatásokból kimaradó gyógyszergyártókra kivetett új adóból lehetne finanszírozni.

Meg kell értetni az emberekkel a világ minden táján, miért vágják saját maguk alatt a fát azzal, hogy úgy fogyasztják az antibiotikumokat, mint az édességet (lehetővé téve a kórokozóknak az alkalmazkodást) - fejtegeti Jim O'Neil a kutatást vezető közgazdász.

Ha ez nem sikerül akkor visszatérhet az emberiség sötét korszaka. Rengeteg ember halhat meg. Mindenkinek ki kell mozdulnia a komfortzónájából ahhoz, hogy megelőzzük a bajt.

Napi

780.jpg
 
Egyébként nem tartod furcsának, hogy azt az embert tartják hitetlennek, aki a Teremtőben nem hisz, és nem azt, aki a majomban nem hisz......

Szerintem nagyon is furcsa, ezért hidalják át ezt a problémát azzal, hogy a majomembert tudományosnak hazudják. Így a materialisták meg vannak róla győződve, hogy ők nem egy filozófiában hisznek, hanem az ő hitük tudomány. Nekem elképesztő, milyen könnyű megvezetni a tömegeket, annyi fáradtságot sem vesznek, hogy utánanézzenek, mi az igazság abból, amit beadnak nekik. Ami benne van a tankönyvben, az nekik tuti.
 
Újabb ékes példa arra,hogy ha az ember beavatkozik egy már jól működő,stabil ökoszisztémába,sokkal nagyobb bajt csinál,mint amennyi haszon jött ki eddig a dologból. Az antibiotikumok alkalmazása sok-sok millió életet mentett meg eddig,pl. az enyémet is.És valószínűleg milliárdokat fog kinyiffantani igen rövid idő alatt. A végeredmény nagyon arra hajaz,hogy nem érte meg!

Szerintem semmi baj nincs az antibiotikumokkal, az emberrel van a baj, aki ész nélkül és nem megfelelően használja.
 
Talán tényleg nem kéne feltámasztani azokat az agyhalottakat, akikről a korábbi cikkben volt szó. Akad agyhalottból bőségesen így is, látom. Például mindenki az a szememben aki az evolúciót a BIZONYÍTÉKOK TÖMKELEGE ellenére idejétmúltnak nevezi, meg bukottnak.

Dühöngés helyett inkább mondhatnál ezekből a bizonyítékokból néhányat. Ernő is örülni fog neki, mert neki sincs egy darab se.

Egyszerűen nem értem, ilyen emberek hogyan kaphattak akár általános iskolai végbizonyítványt is... Komolyan, mintha még mindig a sötét középkorban élnének...

Én meg azt nem értem, hogy egy informatikus hogyan hihet abban, hogy a DNS-ben található rengeteg információ a hozzátartozó kódoló és dekódoló rendszerrel együtt a semmiből, önmagától, véletlenül alakult ki. Hogyan kaphat valaki informatikus diplomát, aki még az információelméletnek azt az alaptézisét sem ismeri, hogy információ csak intelligens forrásból eredő adatközlésből származhat.
Ha valaki ezt tagadja, pláne informatikus létére, azzal kár is vitázni.
 
Én meg azt tartottam mindig furcsának,hogy az emberek Isten létezését azért tagadják,mert nem látható,nem érzékelhető dolog.Viszont készséggel elhiszik pl. Julius Caesar egykori létezését-pedig vele sem találkoztak soha.
Ez azért nagyon a hajánál fogva ide rángatott hasonlat. :D

Ennél menőbbet csak a "Az örökség, avagy gútentág faszikáim" című cseh vígjáték filmben hallottam.
Ott az intellektuális nagyvárosi orvosnő csak akkor akarna Istenben hinni ha látná. Mire a csavaroseszű vidéki
főhős azal érvel, hogy " Én sem láttam még a maga "micsodáját" és mégis tudom hogy van":):)

(A filmnek más a témája. Ez csak egy idevágó epizód. Ettöl függetlenül érdemes megnézni. Fent van a YouTube-n)

 
Utoljára módosítva:
Igen,minél inkább elmerül valaki egy tudományágban,annál feltűnőbbé válik az ott uralkodó hihetetlen rend és precíz összefüggésrendszer.
-
Kedves GYKEREK

Ez azért van mert a tudomány a feladatának tüzte az ismeretek rendezését. Nem csoda, hogy az orjási menyiségü sokféleséggel rendelkezö kozmoszban egy halom összefüggést is felfedezünk. ;)
En nem látok emögött semmi féle "végtagot", Isten kezét. :(
-
Ez nem lehet véletlen ,spontán fejlődés eredménye. Lehet,hogy az alkotó nem látszik,de a "keze nyoma" annál inkább felfedezhető!
-
Furcsa amit mondasz mert a tudosokra azért van szükségünk, hogy tuléljük ezt az álltalad joakaratunak nevezett Istent. Minden orvos a tevékenységét tekintve "isten ellenlábasa" mert ha minden "rendben lenne", nem betegednénk meg, nem halnának meg a nök és a gyerekek a szülésnél...
-
A tevékenységünk legnagyobb része azzal tellik el, hogy megvédjük magunkat a természettöl. Házat épitünk mert a szabadban elpusztulnánk, vizet, ennivalot keresünk, hogy ne haljunk éhen, hütöszekrényt, mosogépet, kanalizátiot kénytelenek épiteni a mérnökök, hogy a fránya bakteriumokat távoltartsunk magunktol...
-
Menj ki a mezöre, egy temetö. A humusz elporladt élölények maradványai, a legalapvetöbb természeti törvény az entropia ami az "elmulásrol" szol...
-
Az sem véletlen,hogy a híres orvosok,tudósok zöme mélyen hívő ember.
-
Igen, én is olvastam egy US amerikai tanulmányt arrol, hogy a tudosk vallásosak, majdnem a 7%-uk.:)
-
Nem állitom, hogy minden tudos atheistává válik a legtöbb már születésétöl fogva az. Senki sem születik vallásosnak, az istenhit egy indoktrinálás nem a tudás következménye. ;)
 
Utoljára módosítva:
Én meg azt tartottam mindig furcsának,hogy az emberek Isten létezését azért tagadják,mert nem látható,nem érzékelhető dolog.Viszont készséggel elhiszik pl. Julius Caesar egykori létezését-pedig vele sem találkoztak soha.

Az sem probléma, hogy valaki nem hiszi a Teremtőt. De kizárni azt, hogy a Világ másképp is működhet, mint ahogyan én gondolom....

Így működik a Világ_ Valahol Te is ott vagy benne___.gif


Így működik a Világ. Valahol ott vagy te is benne....


John R. Baumgardner, geofizikus:
Képes-e a véletlen molekuláris kölcsönhatás életet létrehozni?

"......Számos evolúció iránt elkötelezett tudós gondolja úgy, hogy 15 milliárd év (így vélekednek a kozmosz életkoráról) elegendő volt ahhoz, hogy az atomok és a molekulák random-szerű kölcsönhatása során kialakuljon az élet. Egy egyszerű számtanpéldával azonban világossá válik, hogy ez a feltevés valójában csupán puszta irracionális fantázia......

......Ez a számtanpélda hasonlít a lottó ötös megnyerésének valószínűségének kiszámításához. A lehetséges lottó ötös kombinációinak száma megfelel azon (kellő hosszúságú) proteinstruktúrák számának, melyek az élet kialakulásához szükséges láncolat valódi építőelemeiként képesek összekapcsolódni. A nyertes szelvények pedig azon kicsiny számú, speciális tulajdonságokkal bíró proteineknek felelnek meg, melyekből az élő szervezetek, mint pl. az egyszerű baktériumok is, felépülnek. Az egy főre megváltható lottószelvények maximális száma pedig megfelel a protein molekulák összességének, melyek a világmindenség története során valaha is létrejöhettek......

.......Foglaljuk össze, mi minden szükséges ahhoz, hogy a pusztán random-szerű elven működő folyamat során találunk kb. 1000 darab olyan fehérje molekulát, melyek a legprimitívebb életforma kialakulásához szükségesek. Hogy a kérdést lényegesen leegyszerűsítsem, azzal a feltevéssel élek, hogy a szükséges 1000-ből valahogyan már megtaláltunk 999 ilyen fehérje molekulát és már csak azt az egyetlen különleges aminosav sorozatot keressük, mely a szükséges legutolsó fehérjeként szolgál. Feltételezésünket korlátozzuk arra a jellemző 20 aminosav csoportra, amely az élőlényekben megtalálható, és hagyjuk figyelmen kívül azt a körülbelül százat, amely nem......

....Még kevésbé lehetséges az, hogy a legegyszerűbb életformához szükséges körülbelül 1000 darab ilyen teljes szerkezetet előálljon...."

Fred Hoyle Nobel-díjas matematikus, csillagász néhány számítása

„......a szükséges enzimkészlet létrehozásának esélye a Pánsperma elmélet nélkül már a legegyszerűbb élő sejt esetében is egy a 1040 000-hez.” (Szerkesztői megjegyzés a földi élet a fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet. A négy elengedhetetlen összetevő közül az enzim véletlen létrejöttének esélye a lehetetlen tartományban van!...."

„Murray Eden, a Massachusettsi Műszaki Intézet tagja
".....ha valaki a Föld felszínén 2 cm vastag rétegben elszórná a baktériumot, lenne esély arra, hogy 5000 millió év alatt (ez egy általánosan felbecsült élettartam a Földön) két gén helyes sorrendben rendeződik. De még ez alatt a hosszú időtartam alatt sem marad idő más gének sorba rendeződésére, vagy a gének kialakulására, a sokkal összetettebb folyamatra. Nem jut idő más szervezetek kialakulására sem, amelyek közül vannak több százszor összetettebbek....."

Az idézett emberek csak néhányan, akik nem valamely egyházat szolgálják, hanem a tudományt......
 
Neked az érvelés az evolúció mellett, hogy az embereknek utódaik születnek? Hát bocsi, de ez mióta érv az evolúció mellett? Ez pont az evolúció ellen érvelés. Mert az embernek csak ember utóda születik, a majomnak meg majom. akárhány generációt vizsgálsz, az ember akkor is embert fog szülni a majom meg majmot. Erről a genetika gondoskodik.
-
Kedves Jászladány
-
Az evolutio lényege, hogy az élölények nem készen lesznek a földre helyezve ahogy te állitod. Az elsö sem ugy jött világra.
-
Az ember és a majom anyira hasonlo, hogy a családfán egy ágon üllünk velük. A majmok nem az öseink, hanem az unokatestvéreink. Ahogy egy apasági tesztben nem kételkedünk ugy igazolt mikor lépett félre utoljára az ember és hált egy majommal holott "nem illet" volna. A genetikai azonosság arra vall, hogy ök a legközelebbi rokonaink.
-
Mondjál nekem élőlényt, ami úgy fejlődött ki osztódással, hogy semmiféle genom nem irányította a kifejlődését. DNS nem keletkezik sejten kívül. Sejt nem keletkezik DNS nélkül. Egyetlen élőlény sem fejlődik ki egysejtűből (mondjuk a zigóta is két sejt) a DNS-ébe írt program nélkül ;)
-
Probálj meg értelmes kérdést feltenni. Természetes, hogy a sejt müködéséhez hozzá tartozik az örökléshordo de ne csináljál ugy mindha egy atombomba biztos tresorral lenne dolgunk.
-
A kulturnövények többsége ugy jött létre, hogy cobald-ágyuval lövöldöztünk vadul az öröklödéshordora és olyan "hasznos mutatiok" keletkeztek amik nélkül nem élnénk böségben.
-
A génváltozásnak rengeteg modja van, a technologia ugyan az mind ami a természetben magátol létre tud jönni, a laborban csak egy picit leszükitjük a véletlen befolyását. A virusok ki-be mászkálnak a sejtjeinkbe, lemásolják magukat és belepiszkitanak a DNA-ba... nincs itt semmi féle deus ex machina.
-
Alkalmazkodás az ha hozzászoksz, hogy mikor csönget a vekker, mikor van ebédszünet.
Tulajdonságok amiket továbbadunk az öröklés. Az megváltoztatja a genpoolt. ;)
 
Igen,minél inkább elmerül valaki egy tudományágban,annál feltűnőbbé válik az ott uralkodó hihetetlen rend és precíz összefüggésrendszer.Ez nem lehet véletlen ,spontán fejlődés eredménye. Lehet,hogy az alkotó nem látszik,de a "keze nyoma" annál inkább felfedezhető! Az sem véletlen,hogy a híres orvosok,tudósok zöme mélyen hívő ember.
Ellenkezőleg. A híres tudósok közt alig-alig találni hívő embert. S akik mégis olyanok, jellemzően régen éltek, nem mostanában, tehát akkor éltek amikor még kevesebbet tudott a tudomány.
Íme, minden teljesség nélkül:
Ateista tudósok és filozófusok listája

A legtöbb tudós ateista, minden statisztika ezt hozza ki. Nem tagadható, ennek ellenére is akadnak hívő tudósok – akad néhány ilyen csodabogár is. De ezek erős kisebbségben vannak. Azt is meg kell jegyezzük, hogy amikor a fundik vallásos tudósoktól idéznek hosszabb-rövidebb eszmefuttatásokat, akkor e tudósok általában nem huszadik illetve huszonegyedik század beliek, hanem olyanok, akik a tizenkilencedik században vagy még régebben éltek! Akkoriban tényleg több is volt a vallásos tudós. Ennek az az oka, hogy régebben kevesebb dologra tudták a magyarázatot a tudósok, mert nem volt olyan fejlett még a technika és a tudomány, emiatt több „hely” maradt az emberek gondolkodásában Istennek (megmagyarázni az érthetetlent, ismeretlent), vallásos neveltetést kaptak a tudósok is, és az egyház volt még a politikának is a mozgató eleme – azaz ha bevallották volna hogy ateisták, azzal a karrierjüket és egzisztenciájukat kockáztatták volna. Mellesleg, egyik tudós sem akart Giordano Bruno sorsára jutni!

Megjegyzendő az is, hogy nem kell ám bedőlni a fundiknak, amikor eléd ömlesztenek egy nagy rakás vallásos idézetet neves tudósoktól! Ezen idézetlisták java része ugyanis HAZUGSÁG, az adott tudósok SOSEM MONDTÁK azokat az állításokat. Főleg Einstein szájába adnak szívesen vallásos szövegeket, holott Einstein nem volt vallásos (12 éves kora után), s már életében tiltakozott azellen hogy őt vallásosnak nevezzék, hazugságnak nevezte az efféle próbálkozásokat!

De íme, egy lista ateista tudósokból és filozófusokból (a teljesség bármiféle igénye nélkül):

A. C. Grayling

A. J. Ayer

Alan Turing

Albert Camus

Albert Einstein

Albert Ellis

Alfred Kinsey

Amartya Kumar Sen

André Comte-Sponville

Arnaud Denjoy

Arthur Schopenhauer

Auguste Comte

Ayn Rand

Baron d’Holbach

Benedetto Croce

Bertrand Russell

Beverly Halstead

Brian Cox

Bruno Bauer

Calvin Bridges

Carl Sagan

Christer Fuglesang

Claude Adrien Helvétius

Claude Shannon

Colin McGinn

Corliss Lamont

Daniel Dennett

David Chalmers

David Hume

David Kellogg Lewis

David Sloan Wilson

Denis Diderot

Derek J. de Solla Price

Desmond Morris

Diagoras of Melos

Dylan Evans

E. O. Wilson

E. T. ‘Teddy’ Hall

Edwin Shneidman

Eleazar Sukenik

Elizur Wright

Erich Fromm

Ernst Mayr

Fan Zhen

Francis Crick

Francis Perrin

Frank Close

Frank J. Tipler

Frank P. Ramsey

Frédéric Joliot-Curie

Friedrich Karl Forberg

Friedrich Nietzsche

Fritz Müller

G. H. Hardy

George H. Smith

George Santayana

Gherman Titov

Gilles Deleuze

Graham Oppy

H. Christopher Longuet-Higgins

Harold Kroto

Harriet Martineau

Hector Avalos

Henry Louis Vivian Derozio

Herman Philipse

Hermann Joseph Muller

Ivan Pavlov

J. Craig Venter

Jack Suchet

Jacques Monod

James D. Watson

James Rachels

Jean Meslier

Jean-François Revel

Jean-Paul Sartre

Jeff Medkeff

Jerry Coyne

John Allen Paulos

John Anderson

John Harris

John Leslie Mackie

John Maynard Smith

John Searle

John Stuart Mill

Jonathan Haidt

Jonathan Miller

Joseph Weber

Julian Baggini

Julien Offray de La Mettrie

Julius Axelrod

Kai Nielsen

Karl Marx

Karl Popper

Kazimierz Łyszczyński

Lancelot Hogben

Lawrence Krauss

Leon Festinger

Leonard Peikoff

Leonard Susskind

Lewis Wolpert

Linus Pauling

Linus Torvalds

Ludwig Andreas Feuerbach

Ludwig Büchner

Marcus du Sautoy

Marquis de Condorcet

Marshall Rosenbluth

Massimo Pigliucci

Matthew Turner

Michael Martin

Michael Neumann

Michael Ruse

Michael Schmidt-Salomon

Michael Smith

Michel Foucault

Michel Onfray

Mikhail Bakunin

Nāgārjuna

Nicholas Humphrey

Noam Chomsky

Norman Pirie

Oliver Sacks

Patrick Blackett

Paul D. Boyer

Paul Dirac

Paul Edwards

Paul Nurse

Peter Atkins

Peter D. Mitchell

Peter Higgs

Peter Lipton

Peter Singer

Piergiorgio Odifreddi

Pierre-Simon Laplace

PZ Myers

Quentin Smith

Raymond Tallis

Richard Dawkins

Richard Feynman

Richard J. Roberts

Richard Leakey

Richard Stallman

Robert L. Park

Robert Sapolsky

Robert Todd Carroll

Ronald Plasterk

Rudolf Carnap

Ruth Mack Brunswick

Samarendra Maulik

Sandra Faber

Sean M. Carroll

Sheldon Brown

Sherwin Wine

Sigmund Freud

Simon Blackburn

Simone de Beauvoir

Sir Bernard Williams

Sir Edward Battersby Bailey

Sir Hermann Bondi

Sir Howard Dalton

Sir James Hall

Sir John Leslie

Sir Julian Huxley

Sir Patrick Bateson

Sir Peter Medawar

Sir Roger Penrose

Slavoj Žižek

Stephen Hawking

Stephen Jay Gould

Steve Jones

Steve Wozniak

Steven Pinker

Steven Rose

Steven Weinberg

Stuart Kauffman

Subrahmanyan Chandrasekhar

Susan Blackmore

Susan Greenfield,

Theodore Drange

Theodorus the Atheist

Thomas Edison

Victor J. Stenger

Victor Weisskopf

Vitaly Ginzburg

W. D. Hamilton

W. Grey Walter

Will Wright

William Bateson

William Kingdon Clifford

Yaron Brook
 
Én meg azt tartottam mindig furcsának,hogy az emberek Isten létezését azért tagadják,mert nem látható,nem érzékelhető dolog.Viszont készséggel elhiszik pl. Julius Caesar egykori létezését-pedig vele sem találkoztak soha.
Erre ez a válaszom:

Én meg akkor nem hiszek Nagy Sándorban!

Nem hiszel Jézus Krisztusban?! Én meg akkor nem hiszek Nagy Sándorban!

  • hallottam nem is egyszer ezt az „érvet” keresztanyámtól.
Ha ezt az „érvet” hallja az ateista, nem kell kétségbe esnie. Mindenekelőtt mutasson rá, hogy nem tesz a fundi nekünk szívességet azzal, ha elhiszi Nagy Sándor létezését! Ez nem csereüzlet, aholis ő nagy kegyesen hajlandó elhinni Nagy Sándort, azesetben, ha mi majd elhisszük a jézuskát. Másodszor, ez az „érv” implicit módon egyenlőségjelet tesz Nagy Sándor és Jézus közé, mintha a két személynek a létezése egyformán bizonyított lenne, holott ez nincs így. Nagy Sándor létezésére lényegesen több a bizonyítékunk, mint Jézusra. Harmadszor pedig, s ez a legfontosabb, itt nem is az a leglényegesebb, hogy élt-e Jézus! Igaz, az ateisták közül sokan kételkednek Jézus létezésében, s okkal, mert erre nagyon kevés a bizonyíték; mégis, amikor egy ateista azt mondja hogy ő „nem hisz Jézus Krisztusban”, akkor nem elsősorban arra gondol, hogy szerinte Jézus nem létezett. Gondolhat arra is; ám valószínűbb hogy egyszerűen arra gondol, hogy Jézus ha élt is, de nem volt Isten fia. A legtöbb ateista ugyanis lehetségesnek tartja, hogy akkoriban élt egy Jézus vagy hasonló nevű próféta, sőt, akár több, hasonló tanokat hirdető próféta is, ám a lényeg, hogy ez a próféta nem Isten fia volt, hanem egy egyszerű, közönséges ember, abszolúte bármiféle csodás és isteni képesség nélkül! (Akinek az életét a későbbi legendaírók természetesen alaposan kiszínezték). Az ateista tehát Jézusnak a csodás származásában kételkedik elsősorban, ami logikus is: ha ő már istenben sem hisz, hogy is hihetné, hogy e nem létező istennek fia születne?!

Aki Jézusban hisz, annak egy csomó természetfeletti dolgot is el kell hinnie. Nagy Sándor ezzel szemben egy közönséges ember volt, emberi szülőktől. Vele kapcsolatban senkinek sem kell elhinnie szűztől születést és más hasonló agyrémeket. Nem azonos tehát a két hit esetén a hitbeli elvárás, a hit „nehézségi foka”. Vagyis csalárd érvelési technika egyenlőségjelet tenni Nagy Sándor és Jézus közé – Nagy Sándor ugyanis messze sokkal hihetőbb!
 
hogy az atomok és a molekulák random-szerű kölcsönhatása során kialakuljon az élet.
-
Kedves Csillagözön
-
"Random" az azt jelenti véletlen. Aki képes a fogaskerekek egyszerü világán tul tekinteni az tisztában van azzal, hogy a kémiai elemek nagyon is tudják, hogy milyen atommal, molekulával párosuljanak és hogyan.
-
A lottos és a fogaskerekes példa egyáltalán nem egy analogia ahoz ami a kémiában történik. Elöszöris az atomok felcserélhetöek (a lottoszámok nem), az atomokbol orjási menyiség áll a rendelkezésünkre, maguktol mozognak és kötödnek.
-
Nem kell az atomokkal megtanittatni miként kell egy benzol-gyürüt vagy hidrogén hidat létrehozni, a csavarok, fogaskerekek esete más. Nanotechnologi a cimszo, nanotechnologia... :)
-
Milliomodszor elmondom: a valoszinüség nem azt mondja meg mikor fog egy kivánt esemény bekövetkezni, hanem azt, hogy milyen gyakran ha nagyon, nagyon sokszor probálkozunk.
-
Semmi akadálya annak, hogy valaki az élete elsö lottoszelvényével megüsse a fönyereményt. A valoszinüség csak azt mondja, hogy a legtöbb huzásnál más szám-csoport fog nyerni, megmondja a találatok és veszteségek számának az arányát végtelen számu sorsolás esetén.
-
Kérlek okvetlen olvassad át amit irtam, rágd át rajta magadat mert ez egy életre segithet neked a világ megértésébe. Apropoo a nobeldijas urnak is elküldheted, minden nagyképüség nélkül mondom.
 
Dühöngés helyett inkább mondhatnál ezekből a bizonyítékokból néhányat. Ernő is örülni fog neki, mert neki sincs egy darab se.
Talán olvasd el e könyvet, egy óriási fejezet részletesen foglalkozik minden, a vallásosok által az evolúció ellen felhozni szokott „ellenérvvel”, benne van rájuk minden válasz:
http://mek.oszk.hu/05200/05266/05266.htm

Azt meg épp nekem ne mondd hogy információ nem alakulhat ki magától. Volt korábban már beírva ide egy példa, hogyan alakítják ki egyes autógyárakban a kipufogócsöveket evolúciós algoritmussal! Azaz, hogyan jön létre náluk az az INFORMÁCIÓ, milyen a jó alakja a kipufogócsőnek. Persze ha te csak papagájként mindig ugyanazt szajkózod, s elereszted a füled mellett a válaszokat, akkor valóban épp annyi értelme van vitáznom veled mint egy papagájjal, vagy a tibetiek imamalmával ami mindig ugyanazt pörgeti ész és értelem nélkül. És még te mered a szádra venni az informatikát?! Azt se tudod mi fán terem.
 
Talán olvasd el e könyvet, egy óriási fejezet részletesen foglalkozik minden, a vallásosok által az evolúció ellen felhozni szokott „ellenérvvel”, benne van rájuk minden válasz:
http://mek.oszk.hu/05200/05266/05266.htm

Azt meg épp nekem ne mondd hogy információ nem alakulhat ki magától. Volt korábban már beírva ide egy példa, hogyan alakítják ki egyes autógyárakban a kipufogócsöveket evolúciós algoritmussal! Azaz, hogyan jön létre náluk az az INFORMÁCIÓ, milyen a jó alakja a kipufogócsőnek. Persze ha te csak papagájként mindig ugyanazt szajkózod, s elereszted a füled mellett a válaszokat, akkor valóban épp annyi értelme van vitáznom veled mint egy papagájjal, vagy a tibetiek imamalmával ami mindig ugyanazt pörgeti ész és értelem nélkül. És még te mered a szádra venni az informatikát?! Azt se tudod mi fán terem.

Amiről te beszélsz, az nem információ, hanem megfigyelésen és tapasztalaton alapuló fejlesztés. Ugyanaz, ahogy a légellenállás stb. alapján kialakítják az autókat, repülőket, stb. Ha így kevered az információ fogalmát, akkor fura egy informatikus vagy te.

Amit az információról írtam, nem én találtam ki. De nyilván mindenki más hülye, csak a materialisták okosak. Ezt is tudjuk Ernoe-től. Nem kezdem elölről veled, különösen nem, ha az a nézeted, hogy az információ létrehozásához, kódolási és dekódolási módjának beprogramozásához nem kell intelligencia. Nem túl jó vélemény az informatikusokról. :D
Információ nélkül az anyag halott. Az információ tehát előbb volt az anyagnál. Ez a tény pedig Darwinra borítja a materializmus amúgy is légből kapott felépítményét.
 
Utoljára módosítva:
-
Kedves Csillagözön
-
"Random" az azt jelenti véletlen. Aki képes a fogaskerekek egyszerü világán tul tekinteni az tisztában van azzal, hogy a kémiai elemek nagyon is tudják, hogy milyen atommal, molekulával párosuljanak és hogyan.

De azért minden a véletlen műve :D Jól van Enoe. Hagyjuk, most nincs erre időm!
 
A valláshoz: az ember nem tudta megmagyarázni a tűzet, a villámokat, a természet többi ijesztő jelenségét, így valakinek kipattant az agyából, hogy ezek biztos valami természetfeletti lények művei lehetnek. Így aztán mindegyikhez hozzárendeltek egy "istent". Aztán jöttek más emberek és kitalálták, hogy kéne valamit áldozni ezeknek az isteneknek, hogy ne vágjon bele a villám legközelebb a törzsfőnökbe, miközben az brunyál a barlang előtt. Aztán jöttek más emberek, és egész rituáléket agyaltak ki, ők lettek az első papok és a magyarázataik az első vallások. És lassan ez az egész elterjedt, a sokistenhitből, azaz a politeizmusból lett monoteizmus (azért érdemes ám elgondolkodni, hogy 2 ezer éve még valátig hitték, hogy sok isten van, most meg váltig hiszik, hogy egy), a népcsoportok saját rituáléket, törvényeket, vallást kreáltak, közben igen gyakran egymástól illetve a régi vallásokból lopkodtak (a keresztény rituálék java is az egyiptomiaktól származik). Mindent egybevetve az ember az kezdetektől magyányosnak érezte magát az univerzumban és szükségét érezte, hogy megmagyarázza a megmagyarázhatatlant (amíg nem jöttek az első tudósok, akiket a régi kultúrákban, mint Egyiptom, Róma vagy az ókori Görögország, tiszteltek, ellenben a jóféle katolikus tempó inkább megégette őket, mert ellentmondtak a rituálénak és az azokat erőszakkal terjesztő embereknek) és egy felsőbb erő, hatalom oltalmáért fohászkodott.

És akkor jöttek a rezisztens baktériumok. Itt a vége, fuss el véle.
 
-

Igen, én is olvastam egy US amerikai tanulmányt arrol, hogy a tudosk vallásosak, majdnem a 7%-uk.:)
-
Nem állitom, hogy minden tudos atheistává válik a legtöbb már születésétöl fogva az. Senki sem születik vallásosnak, az istenhit egy indoktrinálás nem a tudás következménye. ;)

Ha egy tudós bevallja, hogy hívő, máris kizárják az uralkodó tudományos elit köreiből. Érdekes, hogy Te, aki másképp olyan liberális vagy Ernoe, ez ellen mégsem tiltakozol. Tudományos téren olyan cenzúra folyik, hogy meg sem jelenhet más tanulmány, nem is szabad másképp vizsgálódni, vagy kísérletezni, csakis ha kizárólag az evolúció-elméleten alapul.

Senki se születik materialistának Ernoe. Már kisiskolás kortól verik a gyerekek fejébe az evolúcióvallást, a hamis majomember teóriával, meg a többi evolúciós maszlaggal, de ez ugye szerinted elfogadható, mert Te is ebben hiszel, sőt ennek vagy az apostola. Naná, hogy helyesled, ha az evolúció-hívők inkvizíció módjára üldöznek minden más nézetet.
Egyetlen dolog miatt kardoskodsz az evolúció mellett: mert gyűlölöd a vallást, az egyházat, és mindent, ami egy teremtővel vagy Istennel kapcsolatos. Ez az összes alapja a Te nagy evolúció-hitednek, nem pedig az, hogy bármiféle bizonyítékod lenne rá, ami nem lenne baj, ha bevallanád, és nem kevernéd ide a tudományt, aminek köze nincs az egészhez. De hát mással nem is lehet érvelni az evolúció mellett, csak ha azt mantrázod, hogy ez tudomány, minden más pedig vallás. Az evolúció-hit ugyanolyan vallás, mint a többi. És az a megkérdőjelezhetetlen dogmája, hogy "ez tudomány".
 
Talán olvasd el e könyvet, egy óriási fejezet részletesen foglalkozik minden, a vallásosok által az evolúció ellen felhozni szokott „ellenérvvel”, benne van rájuk minden válasz:
http://mek.oszk.hu/05200/05266/05266.htm

Már belenéztem ebbe a linkedbe, de borzasztóan demagóg, és azon kívül, hogy fröcsög mindenre, ami vallás, dől belőle a tájékozatlanság és hemzseg a téves információktól. Ráadásul borzasztóan öntelt ex chatedra kijelentéseket tesz (úgy van mert én azt mondom, punktum). Látszik, hogy nem tudományos munka, mert mentes minden tudományos bizonyítástól, és legfőképp, minden alázattól, ám annál több benne a más világnézetet vallók megvetése és lenézése. Mindenesetre nagyon ráért, aki írta. Hasznosabbra is fordíthatta volna az idejét. Pl. arra, hogy elgondolkozik azon, amit mások gondolnak a világról. Hátha nekik is van valami igazuk, nem csak a "mindentudó és tévedhetetlen" szerzőnek.
 
Amiről te beszélsz, az nem információ, hanem megfigyelésen és tapasztalaton alapuló fejlesztés. Ugyanaz, ahogy a légellenállás stb. alapján kialakítják az autókat, repülőket, stb. Ha így kevered az információ fogalmát, akkor fura egy informatikus vagy te.

Amit az információról írtam, nem én találtam ki. De nyilván mindenki más hülye, csak a materialisták okosak. Ezt is tudjuk Ernoe-től. Nem kezdem elölről veled, különösen nem, ha az a nézeted, hogy az információ létrehozásához, kódolási és dekódolási módjának beprogramozásához nem kell intelligencia. Nem túl jó vélemény az informatikusokról. :D
Információ nélkül az anyag halott. Az információ tehát előbb volt az anyagnál. Ez a tény pedig Darwinra borítja a materializmus amúgy is légből kapott felépítményét.
Tudod te, mi az az információ? NEM. Nem tudod, ha az a véleményed, a megfigyelés és tapasztalat valami egészen külön dolog, és nem információ. Ember, az információnak mértékegysége is van, s ez a BIT! De biztos nem tudod, mi a bit. Szerinted (ha egyáltalán annyit is tudsz róla) egy digitális számjegy, nulla vagy egy.
Nos igen, a számítástechnikában valóban az, tudniillik ez a bit ÁBRÁZOLÁSA. De mi a JELENTÉSE, tudod-e!
NEM TUDOD. De megmondom neked.
Logikailag, információelméletileg tehát, 1 bit információmennységnek nevezünk minden olyan tudást, ami egy adott tetszőleges témakörben egy eldöntendő kérdés esetén a döntési bizonytalanságot felére csökkenti.

Nekem tehát te ne vágj fel hogy milyen informatikus vagyok, mert messze jobb nálad. Meg mernék esküdni, hogy ezt nem tudtad a bitről.

Na és a fenti definícióban nem szerepel az, honnan tettünk szert az 1 bitnyi információra, megfigyelésből, kísérletek sorozatából, tapasztalatból, vagy elszánt köldökvakarásból. Tökmindegy. Az információ akkor is információ lesz és marad.

És ellentétben az anyaggal illetve energiával, információ igenis KELETKEZHET, MEGSZŰNHET (megsemmisülhet) és ÁTALAKULHAT.

Például, van 10 tégelyed, 5 jobbra és 5 balra. Lezárva. Vegyesen vannak a tégelyekben piros, sárga zöld és kék cukorkák. Ki kell húznod belőlük 1 szem cukorkát bekötött szemmel. Megfenyegetnek téged, ha nem pirosat húzol, azonnal főbelőnek. Nyilván ha a tégelyekben összesen ugyanannyi van mindegyik fajta cukorkából, akkor 25% esélyed van csak rá hogy életben maradj.
Tegyük fel azonban, valaki akiben megbízol, megsúgja neked, hogy a jobboldali tégelyek egyikében sincs egyetlen szem piros cukorka se. Ezesetben mert nyilván nem akarsz meghalni, a bal oldali tégelyek valamelyikéből húzol majd ki cukrot. Azt nem tudod továbbra se, a bal tégelyek melyikéből érdemes húznod, azt se hogy melyik cukrot valamelyik tégelyből, de annyi biztos, hogy a döntési bizonytalanságod felére csökkent a súgás miatt, mert már csak feleannyi lehetőség közül választasz mint korábban, mert az összes jobboldali tégely kiesett a lehetőségek közül. Az tehát aki súgott neked, teljesen pontosan 1 bitnyi információval gazdagított téged!
 
Már belenéztem ebbe a linkedbe, de borzasztóan demagóg, és azon kívül, hogy fröcsög mindenre, ami vallás, dől belőle a tájékozatlanság és hemzseg a téves információktól. Ráadásul borzasztóan öntelt ex chatedra kijelentéseket tesz (úgy van mert én azt mondom, punktum). Látszik, hogy nem tudományos munka, mert mentes minden tudományos bizonyítástól, és legfőképp, minden alázattól, ám annál több benne a más világnézetet vallók megvetése és lenézése. Mindenesetre nagyon ráért, aki írta. Hasznosabbra is fordíthatta volna az idejét. Pl. arra, hogy elgondolkozik azon, amit mások gondolnak a világról. Hátha nekik is van valami igazuk, nem csak a "mindentudó és tévedhetetlen" szerzőnek.
Mentes az ALÁZATTÓL?! Mi a búbánatért kéne akár egy tudományos, akár egy filozófiai, akár csak egy népszerűsítő irománynak is ALÁZATOSNAK lennie?! Nem az a dolga, hanem hogy tényszerű legyen, vagy legalábbis logikus. Szerintem az, olvastam, meggyőzött. Az alázatot hagyjuk a vallásos lelkisérülteknek, akik szeretnek szenvedni és megalázva lenni, mint minden mazochista.
 
Oldal tetejére