Sziasztok! Ami azt illeti, én sem vagyok túl fiatal: már 56-ban ordítottam a szabadságomért. Akkoriban alig 3 hónapos tökmagként indultam bölcsibe, mert a szüleimnek dolgozni kellett - 3műszakban. GYES? Helyette a 10 perces mozgalom: munkaidő előtt 10 perccel bent kellett lenniük. Helyijárat akkoriban nem létezett, még iskolába is bő félóra alatt jutottam el, természetesen gyalog. És milyen jó volt! A barátnők "összeszedték" egymást, kipletykáltuk magunkat az iskola kapujáig. A fiúk elég rendesen püfölték egymást - az olajospadló nyomai miatt nem tagadhatták, bár akarták. Nem okozott gondot, kinek milyen gyűrűje vagy ruhája van:ékszertilalom és kötelező iskolaköpeny. Nem számoltuk a kaja kalóriáját és zsír- meg akármilyen tartalmát, örültünk, hogy egyáltalán kaptunk húst, meg párizsit. és itt vagyok. És itt is akarok maradni még hosszú ideig. (Az én korosztályomnak még nem volt szüksége arra, hogy felakassza magát, csak azért, hogy végre figyeljenek ránk.)