Ha lánynak születtél Indiában…
Nyolc lányomat fojtottam meg – meséli nevetve egy indiai nő. Ha egyszer egyik sem született fiúnak, nem volt rájuk semmi szükség. Indiában, Kínában és a világ sok más helyén azért ölik meg, abortálják vagy hagyják az út szélén a kislányokat, mert kislányok, nem pedig fiúk. Rájuk emlékezik az It’s a Girl című dokumentumfilm.
Az ENSZ nagyjából 200 millió ilyen módon eltüntetett kislányt tart számon. Ez a szám több, mint amennyi lány egy év alatt születik az Egyesült Államokban. A módszerek egyszerűek, hiszen egy kisbabának nem sok eszköze van arra, hogy túlélje, ha el akarják tenni láb alól. Ha az abortusz nem sikerül, az anyák takarót szorítanak a babák fejére, esetleg kiteszik őket egy dobozban egy elhagyott területre, ahol előbb-utóbb meghalnak.
Azok a lányok, akik a gyengébb nemet tökéletesen feleslegesnek és tehernek tartó közegbe születnek, és valahogy túlélik a kisgyermekkort, azzal szembesülnek, hogy átnéznek rajtuk, hogy nem számítanak, illetve azzal, hogy bármit megtehetnek velük: bármikor bárki megverheti vagy megölheti őket bármiféle következmény nélkül.
A lányok ellen irányuló háború gyökerei sok száz évre nyúlnak vissza. Többek között ezt is kutatták az It’s a Girl készítői, amikor arra próbáltak választ találni, mi vezethetett ahhoz az ideológiához, hogy a női nem kiirtandó. A film felteszi a kérdést: miért történik mindez és miért olyan kicsi az arra irányuló törekvés, hogy megmentsék az ilyen közegbe születő lányokat, az itt élő nőket.
“Egyszerűen megfojtottam, miután megszületett”
A film számos elhagyott, eladott lány történetét meséli el, valamint olyan
nőkét, akik extrém erőszaknak vannak kitéve rossz vagyoni helyzetük miatt. De láthatunk olyan bátor anyákat is, akik vállalják a harcot azért, hogy megmentsék lányaik életét. A filmben megszólaló szakemberek, aktivisták több lehetőséget is felvillantanak a változásra, miközben egyértelműen szenvednek attól, hogy egyelőre nincs hatékony módszer a tragikus folyamat megváltoztatására.
Szegénység, kényszer, emberi tragédia… a film szinte odabilincsel minket a fotelhez és utána sem könnyű megmozdulni . Az It’s a Girl sok kérdést feltesz, válaszolni azonban – eszköztelen lévén – nemigen tud rájuk. És ez nem a készítők hibája. Ők bemutattak valamit, amit legális és jelen lévő népirtásnak is nyugodtan nevezhetünk, ám arra egyelőre a legcsekélyebb remény sem látszik, hogy akár felülről, akár alulról jövő kezdeményezések gyökeres változásokat hozzanak.
Mi pedig csak kérdezünk és kérdezünk. Olyanokat, hogy
hogyan ölheti meg egy apa vagy egy anya saját lányát?
hány gyermek életét követelhette Kína egy gyerek-politikája?
miért utasítják el az indiai bírók és választott politikusok a lányok életének védelméről szóló törvényjavaslatokat?
és: miféle társadalom az, amely ölbe tett kézzel, szemet hunyva hagyja ezt a tömeggyilkosságot?
Az indiai nő, aki elmeséli, hogy nyolc lányát fojtotta meg, nem igazán tűnik szomorúnak. De miért is lenne az? Ahogy ő fogalmaz: „A nőknek hatalmuk van életet adni és életet elvenni. Szerinte ennyi az egész.
Megoldás egyelőre nincsen…
Indiában a lány kiadással jár, a fiú bevétellel. Amikor a
lányok elérik a házasulandó kort, egy egészen elképesztő hozományt kell a vőlegény családjának fizetniük. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a szülők ilyen kétségbeesetten igyekeznek megszabadulni a lánygyerekektől.
Lánynak lenni Indiában igen veszélyes dolog. Ha a terhességet nem szakítják meg, ha nem ölik meg a lánybabát születése után azonnal, ha nem éheztetik és verik, és túléli a gyerekkort és valamilyen módon eljut addig, hogy férjhez menjen, össze kell szedni a hozományt, ami a legtöbb esetben a lány egész családját tönkreteszik anyagilag. Ráadásul, ha a „szerelmes” férj úgy érzi, túl keveset kapott, szabadon megölheti újdonsült feleségét. Az ilyen gyilkosságoknak semmiféle jogi következménye nincs.
Ha a feleség megfelelő hozományt szállít a férjnek, akkor már „csak” azért kell imádkoznia, hogy fiút foganjon. Az indiai orvosok degeszre keresik magukat a nem-meghatározó ultrahangokkal, hiszen, amint kiderül, hogy a magzat lány, máris lehet elvetetni. Ha egy nő nem hajlandó megszakíttatni a terhességet, sokszor a férj tesz róla, hogy elvetéljen – például lelöki a lépcsőn…
A képen látható férfi azt magyarázza, hogyan szokták kis takarókkal megfojtani a lányokat…
Kínában és Indiában a gyerekrablás, a kislánymenyasszonyok adásvétele rendkívül gyakori. A házaspárok nem akarnak lánygyereket, ám nagyon örülnének egy menynek, aki vagyont hoz a házhoz. Magyarul: ha egy házaspárnak fia születik, vesznek (azaz elraboltatnak) számára egy lányt, miközben arra kényszerítik a lány családját, hogy szedjék össze a hozományt.
Az egész világon Kínában a legmagasabb a női öngyilkosságok száma: naponta 500-an igyekeznek véget vetni életüknek, elsősorban a kényszerített abortuszok és sterilizálások, valamint a lánybabák megölése miatt.
Az
It’s A Girl remekül felépített, letaglózó film, amely lehetővé teszi a nézők számára, hogy bepillantást nyerjen az indiai és kínai társadalom e döbbenetes bugyraiba. Nagyon hosszú az út addig, hogy változás történjen. Az It’s A Girl alkotói is csak reménykedni tudnak, hogy egyszer talán megváltozik a világ, és a női nem értéke a helyére kerül.