Messiási próféciák
Messiási próféciák - Dániel idői próféciája
Néhány fontos dolog a messiási próféciákról:
1.Messiási próféciákat nem csak a prófétáknál lehet találni, hanem Mózes könyveiben és az ÓSZ. többi könyvében is.
2. Különbséget kell tennünk azok között a jövendölések között, amelyekben:
a)Isten szól a Messiásról
b)Emberek beszélnek a Messiásról
c)Maga a Messiás szól
3. Az ÓSZ számos próféciája nem csak jövő időben, hanem múlt időben áll, hogy ezzel is hangsúlyozzák a prófécia beteljesedésének bizonyosságát. Ebben az esetben ún. prófétai múlt idővel van dolgunk. Ez a meghatározás a héber nyelvtan sajátos kifejezése.
4. Az Ószövetségnek ugyanabban a fejezetében találhatunk feljegyzést a „szenvedő Messiásról” és a „diadalmas Messiásról”.
5. A messiási prófécia szerzője JAHVE, a Biblia Istene. Neve azt jelenti: ÖRÖKKÉ LÉTEZŐ vagy Változhatatlan. Tehát mindig az abszolút értelemben vett létezőt jelöli. Nincs alávetve a múlt, a jelen és a jövő változásainak, ezért jelentheti ki tévedhetetlen bizonyossággal a prófétáinak mindazt, ami eljövendő, hiszen Ő maga mindent előre tud és ismer.
A messiási prófécia semmiképpen nem zárja ki az ember akaratszabadságát, és az ezekkel összefüggő felelősségét, hiszen Isten mindezeket nem előre rendelte, hanem előre tudta.
6. Az Újszövetség rámutat, hogy a messiási prófécia által „bebizonyítható”, hogy a názáreti Jézus a megígért Messiás. A Csel. 9,22. írja Pálról, a 18,28 pedig Apollósról, hogy keresztény hitről szóló bizonyságtételükben ezt hozták fel bizonyítékul Jézus messiási volta mellett.
Csel. 18.28
Mert hatalmasan meggyőzi vala a zsidókat nyilvánosan, bebizonyítva az írásokból, hogy Jézus a Krisztus.
Az első esetben a „szümbibadzó”, az utóbbi esetben a „deiknümi” szót olvashatjuk az eredeti szövegben. A „szümbibadzó” azt jelenti, hogy valaki egy sereg bizonyítási anyagból logikus következtetés által igazol valamit. A „deiknümi” pedig azt jelenti, hogy az okok szemléletes és nyilvánvaló felsorolása által bizonyítunk.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a biblikus kereszténységen kívül egyetlen más vallás sem ismeri a bizonyításnak ezt a fajtáját.
A Messiás eljövetelének időpontja
Dániel próféta évhetei
A héber „sávua” szó pontosan megfelel a „hepta” szónak, ami hetes egységet jelent.
A Dániel 9. egész összefüggéséből a „sávua” szó jelentése – amely egyébként hétnapos hetet is jelent – csak az évek „heptája” lehet.
Az évhetek számlálása az ószövetségi izraeliták számára nem jelentett újat. Már Mózes törvényében elrendelte Isten Izrael népének, hogy az időt évhetes ciklusokban számlálják. Minden hetedik évben parlagon kellett hagyni a szántóföldeket, és minden hétszer hetedik év az ún. kürtzengés éve volt (v.ö. 3.Móz 25,1-7.; 8-13. A kürt neve héberül „jubál”. Innen ered a „jubileum”, (az „50. év”) kifejezés. A kürtzengés évében el kellett engedni az adósságokat, az adósság fejében szolgálókat szabadon kellett bocsátani, ilyenkor a széjjelszakadt családok újra egyesültek, a zálogokat visszaadták, és az eladott birtok visszaszállt eredeti tulajdonosára, stb.)
Történeti háttér
Mint korábban már írtam róla a próféciáknál, Kr.e. 606-tól Nabukodonozor király három részletben fogságba vitte a zsidókat Babilonba. Jeruzsálemet, a pompás várost teljesen lerombolta; Isten templomát és a palotákat elpusztította (v.ö. 2. Krón. 36).
A zsidók fogsága 70 évig tartott, ahogy azt Jeremiás megjövendölte (Jer 2511.-12)
Érdekes megjegyezni: Miért éppen 70 évig? A Krónikák könyvéből megtudjuk, hogy Izrael népe korábban évszázadokig nem tartotta meg Isten rendelését arról, hogy minden hetedik évben hagyják parlagon a földet. A hetedik évben sem nyugodott hát a föld, és ezt éppen 490, azaz 70-szer 7 éven át mulasztották el. Isten most visszaadta a földnek, ezt az elmaradt nyugalmat:
2Krón. 36.21
…hogy beteljesedjék az ÚRnak Jeremiás által mondott igéje: Míg az ország meg nem kapja nyugaloméveit, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig.
A fogság oka természetesen nem ez volt. Izrael népe Isten más törvényeit sem tartotta meg, sőt idegen Isteneket, bálványokat imádtak. Ezért sújtott le rájuk Isten ítélete.
Dániel próféta szintén a Babilonba hurcolt zsidók között volt.
Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó határozat
A 9. fejezet első verséből kiderül, hogy a Messiásra vonatkozó következő prófécia Kr.e. 536-ból származik (a méd Dáriusnak, Ahasvérus fiának 1. évéből), tehát abból az időből, amikor Jeruzsálem romokban hevert.
A 25-26 versben ez áll:
Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.
A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe;
„Hét hét és hatvankilenc hét”: tehát a város újra felépítésére vonatkozó engedély kiadásának időpontjától addig a pillanatig, amíg a Messiás, mint fejedelem eljön, 69 évhétnek kell eltelnie, azaz 483 évnek.
Az újraépítést engedélyező okirat kiadásának időpontja kiderül a Nehémiás 2,1-ből:
„…a Niszán nevű hóban, Artaxerxes királynak huszadik esztendejében” (= Artaxerxes Longimanus).
Artaxerxex Kr.e. 465-423-ig uralkodott. Uralkodásának 20. esztendeje Kr.e. 445 volt. Niszán hónap a mi időszámításunk szerint március-áprilisra esik.
Jézus Krisztus Jeruzsálemi bevonulásának időpontja
Jeruzsálemi bevonulásakor a zsidó nép királyként és Messiásként ünnepelte Jézust. Jézus nyilvános fellépése Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejére esett (Luk 3,11.) Tiberus Kr.u. 14-37-ig uralkodott. Uralkodásának 15. esztendeje tehát Kr. u. 29. volt. Jézus nyilvános tevékenysége mintegy 3 évig tartott. János evangéliuma 3 olyan páskaünnepet jegyez meg, amelyen Jézus részt vett. A Luk 13,7 pedig közvetlenül beszél nyilvános szolgálatának 3 esztendejéről.
A Ján 12,1 szerint Jézus a zsidók húsvétja előtt hat nappal Betániába jött. (Kr. u. 32-ben). A 12-19. versek elmondják, hogy a következő napon volt Jézus jeruzsálemi bevonulása, amelyen Őt fejedelemként ünnepelték. A zsidók páskaünnepe előtti ötödik nao a zsidó naptár szerint a Kr.u. 32 év niszán hónapjára esett. (A zsidók páskaünepe mindig a niszán hónapban volt.) Ezzel tehát ismeretessé vált a 69 évhét kezdő és végső időpontja: Kr.e. 445. márc-ápr. és Kr.u. 32 márc-ápr.
A 69 évhét időtartama
A Bibliai prófétai év 360 napos (v.ö. Jel. 113-at Jel 12,14-gyel, ahol 3 és fél év egyenéő 1260 nappal Következésképpen egy évben 360 nap van) A 69 évhét ezek szerint 173 880 nap. Ennek az időnek kell eltelnie a fent említett dátumok között. Ha figyelembe vesszük, hogya történelemben, - a csillagászattal szemben – nincs 0 év, (tehát Kr.e 1 és Kr.u 1 között csupán 1 év van) akkor nem nehéz megállapítanunk, Kr.e. 445 márc-ápr. és Kr. u. 32. márc-ápr között pontosan 173 880 nap telt el. A Dán. 9 tehát beteljesedett.
Megjegyzés: Az évhetek felosztása
Joggal kérdezhetjük, miért osztják fel a 69 évhetet 7 és 62 évhétre. Ennek magyarázata a következő:
Az első 7 évhét (49) év Jeruzsálem újjáépítésének idejére vonatkozik, amelyről Dán 9,25 ezt mondja: „…és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.”
A többi 62 évhét közvetlenül Jeruzsálem újjáépítésének befejezése után kezdődik.
Ez a tény rendkívül fontos! Mert egyébként honnan tudhatnánk, hogy a Dán. 9. ben említett újjáépítési engedély kibocsátója, Artaxerxes, nem pedig a Kr.e. 536-ban élt Círusz? (vö. Ésa 44,20; ezsdr. 11).
(A zsidó nép, amikor hazament a fogságból, több rendeletben is megkapta a jogot, hogy Jeruzsálemet újjáépítheti. Először a templom újjáépítéséről rendelkezett i.e. 536-ban Círusz, a Perzsa Birodalom királya, később megakadt az építkezés a környékbeli népek áskálódása miatt. 5 20-ban ugyanezt a rendeletet megerősítette Dáriusz. Ezek a rendeletek a templomról szólnak. A Dániel 9 próféciája azonban nem azt mondja, hogy a templom, hanem hogy a Jeruzsálem újjáépíttetéséről való szózat keletkezésétől.)
A Dán 9. tehát azt mondja, hogy az említett engedély utáni első 49 év alatt építtetik fel újra Jeruzsálem városa. Szemben Círus-szal, Artaxerxes idején ez meg is történt. Így az ószövetségi zsidó ember pontosan tudhatta, hogy a Kr.e. 445 évben kiadott engedély alapján kell kiszámítania a Messiás eljövetelét.
(Forrás: Roger Liebi: Beteljesedett prófécia)
(Folytatom…)
Messiási próféciák - Dániel idői próféciája
Néhány fontos dolog a messiási próféciákról:
1.Messiási próféciákat nem csak a prófétáknál lehet találni, hanem Mózes könyveiben és az ÓSZ. többi könyvében is.
2. Különbséget kell tennünk azok között a jövendölések között, amelyekben:
a)Isten szól a Messiásról
b)Emberek beszélnek a Messiásról
c)Maga a Messiás szól
3. Az ÓSZ számos próféciája nem csak jövő időben, hanem múlt időben áll, hogy ezzel is hangsúlyozzák a prófécia beteljesedésének bizonyosságát. Ebben az esetben ún. prófétai múlt idővel van dolgunk. Ez a meghatározás a héber nyelvtan sajátos kifejezése.
4. Az Ószövetségnek ugyanabban a fejezetében találhatunk feljegyzést a „szenvedő Messiásról” és a „diadalmas Messiásról”.
5. A messiási prófécia szerzője JAHVE, a Biblia Istene. Neve azt jelenti: ÖRÖKKÉ LÉTEZŐ vagy Változhatatlan. Tehát mindig az abszolút értelemben vett létezőt jelöli. Nincs alávetve a múlt, a jelen és a jövő változásainak, ezért jelentheti ki tévedhetetlen bizonyossággal a prófétáinak mindazt, ami eljövendő, hiszen Ő maga mindent előre tud és ismer.
A messiási prófécia semmiképpen nem zárja ki az ember akaratszabadságát, és az ezekkel összefüggő felelősségét, hiszen Isten mindezeket nem előre rendelte, hanem előre tudta.
6. Az Újszövetség rámutat, hogy a messiási prófécia által „bebizonyítható”, hogy a názáreti Jézus a megígért Messiás. A Csel. 9,22. írja Pálról, a 18,28 pedig Apollósról, hogy keresztény hitről szóló bizonyságtételükben ezt hozták fel bizonyítékul Jézus messiási volta mellett.
Csel. 18.28
Mert hatalmasan meggyőzi vala a zsidókat nyilvánosan, bebizonyítva az írásokból, hogy Jézus a Krisztus.
Az első esetben a „szümbibadzó”, az utóbbi esetben a „deiknümi” szót olvashatjuk az eredeti szövegben. A „szümbibadzó” azt jelenti, hogy valaki egy sereg bizonyítási anyagból logikus következtetés által igazol valamit. A „deiknümi” pedig azt jelenti, hogy az okok szemléletes és nyilvánvaló felsorolása által bizonyítunk.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a biblikus kereszténységen kívül egyetlen más vallás sem ismeri a bizonyításnak ezt a fajtáját.
A Messiás eljövetelének időpontja
Dániel próféta évhetei
A héber „sávua” szó pontosan megfelel a „hepta” szónak, ami hetes egységet jelent.
A Dániel 9. egész összefüggéséből a „sávua” szó jelentése – amely egyébként hétnapos hetet is jelent – csak az évek „heptája” lehet.
Az évhetek számlálása az ószövetségi izraeliták számára nem jelentett újat. Már Mózes törvényében elrendelte Isten Izrael népének, hogy az időt évhetes ciklusokban számlálják. Minden hetedik évben parlagon kellett hagyni a szántóföldeket, és minden hétszer hetedik év az ún. kürtzengés éve volt (v.ö. 3.Móz 25,1-7.; 8-13. A kürt neve héberül „jubál”. Innen ered a „jubileum”, (az „50. év”) kifejezés. A kürtzengés évében el kellett engedni az adósságokat, az adósság fejében szolgálókat szabadon kellett bocsátani, ilyenkor a széjjelszakadt családok újra egyesültek, a zálogokat visszaadták, és az eladott birtok visszaszállt eredeti tulajdonosára, stb.)
Történeti háttér
Mint korábban már írtam róla a próféciáknál, Kr.e. 606-tól Nabukodonozor király három részletben fogságba vitte a zsidókat Babilonba. Jeruzsálemet, a pompás várost teljesen lerombolta; Isten templomát és a palotákat elpusztította (v.ö. 2. Krón. 36).
A zsidók fogsága 70 évig tartott, ahogy azt Jeremiás megjövendölte (Jer 2511.-12)
Érdekes megjegyezni: Miért éppen 70 évig? A Krónikák könyvéből megtudjuk, hogy Izrael népe korábban évszázadokig nem tartotta meg Isten rendelését arról, hogy minden hetedik évben hagyják parlagon a földet. A hetedik évben sem nyugodott hát a föld, és ezt éppen 490, azaz 70-szer 7 éven át mulasztották el. Isten most visszaadta a földnek, ezt az elmaradt nyugalmat:
2Krón. 36.21
…hogy beteljesedjék az ÚRnak Jeremiás által mondott igéje: Míg az ország meg nem kapja nyugaloméveit, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig.
A fogság oka természetesen nem ez volt. Izrael népe Isten más törvényeit sem tartotta meg, sőt idegen Isteneket, bálványokat imádtak. Ezért sújtott le rájuk Isten ítélete.
Dániel próféta szintén a Babilonba hurcolt zsidók között volt.
Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó határozat
A 9. fejezet első verséből kiderül, hogy a Messiásra vonatkozó következő prófécia Kr.e. 536-ból származik (a méd Dáriusnak, Ahasvérus fiának 1. évéből), tehát abból az időből, amikor Jeruzsálem romokban hevert.
A 25-26 versben ez áll:
Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.
A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe;
„Hét hét és hatvankilenc hét”: tehát a város újra felépítésére vonatkozó engedély kiadásának időpontjától addig a pillanatig, amíg a Messiás, mint fejedelem eljön, 69 évhétnek kell eltelnie, azaz 483 évnek.
Az újraépítést engedélyező okirat kiadásának időpontja kiderül a Nehémiás 2,1-ből:
„…a Niszán nevű hóban, Artaxerxes királynak huszadik esztendejében” (= Artaxerxes Longimanus).
Artaxerxex Kr.e. 465-423-ig uralkodott. Uralkodásának 20. esztendeje Kr.e. 445 volt. Niszán hónap a mi időszámításunk szerint március-áprilisra esik.
Jézus Krisztus Jeruzsálemi bevonulásának időpontja
Jeruzsálemi bevonulásakor a zsidó nép királyként és Messiásként ünnepelte Jézust. Jézus nyilvános fellépése Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejére esett (Luk 3,11.) Tiberus Kr.u. 14-37-ig uralkodott. Uralkodásának 15. esztendeje tehát Kr. u. 29. volt. Jézus nyilvános tevékenysége mintegy 3 évig tartott. János evangéliuma 3 olyan páskaünnepet jegyez meg, amelyen Jézus részt vett. A Luk 13,7 pedig közvetlenül beszél nyilvános szolgálatának 3 esztendejéről.
A Ján 12,1 szerint Jézus a zsidók húsvétja előtt hat nappal Betániába jött. (Kr. u. 32-ben). A 12-19. versek elmondják, hogy a következő napon volt Jézus jeruzsálemi bevonulása, amelyen Őt fejedelemként ünnepelték. A zsidók páskaünnepe előtti ötödik nao a zsidó naptár szerint a Kr.u. 32 év niszán hónapjára esett. (A zsidók páskaünepe mindig a niszán hónapban volt.) Ezzel tehát ismeretessé vált a 69 évhét kezdő és végső időpontja: Kr.e. 445. márc-ápr. és Kr.u. 32 márc-ápr.
A 69 évhét időtartama
A Bibliai prófétai év 360 napos (v.ö. Jel. 113-at Jel 12,14-gyel, ahol 3 és fél év egyenéő 1260 nappal Következésképpen egy évben 360 nap van) A 69 évhét ezek szerint 173 880 nap. Ennek az időnek kell eltelnie a fent említett dátumok között. Ha figyelembe vesszük, hogya történelemben, - a csillagászattal szemben – nincs 0 év, (tehát Kr.e 1 és Kr.u 1 között csupán 1 év van) akkor nem nehéz megállapítanunk, Kr.e. 445 márc-ápr. és Kr. u. 32. márc-ápr között pontosan 173 880 nap telt el. A Dán. 9 tehát beteljesedett.
Megjegyzés: Az évhetek felosztása
Joggal kérdezhetjük, miért osztják fel a 69 évhetet 7 és 62 évhétre. Ennek magyarázata a következő:
Az első 7 évhét (49) év Jeruzsálem újjáépítésének idejére vonatkozik, amelyről Dán 9,25 ezt mondja: „…és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.”
A többi 62 évhét közvetlenül Jeruzsálem újjáépítésének befejezése után kezdődik.
Ez a tény rendkívül fontos! Mert egyébként honnan tudhatnánk, hogy a Dán. 9. ben említett újjáépítési engedély kibocsátója, Artaxerxes, nem pedig a Kr.e. 536-ban élt Círusz? (vö. Ésa 44,20; ezsdr. 11).
(A zsidó nép, amikor hazament a fogságból, több rendeletben is megkapta a jogot, hogy Jeruzsálemet újjáépítheti. Először a templom újjáépítéséről rendelkezett i.e. 536-ban Círusz, a Perzsa Birodalom királya, később megakadt az építkezés a környékbeli népek áskálódása miatt. 5 20-ban ugyanezt a rendeletet megerősítette Dáriusz. Ezek a rendeletek a templomról szólnak. A Dániel 9 próféciája azonban nem azt mondja, hogy a templom, hanem hogy a Jeruzsálem újjáépíttetéséről való szózat keletkezésétől.)
A Dán 9. tehát azt mondja, hogy az említett engedély utáni első 49 év alatt építtetik fel újra Jeruzsálem városa. Szemben Círus-szal, Artaxerxes idején ez meg is történt. Így az ószövetségi zsidó ember pontosan tudhatta, hogy a Kr.e. 445 évben kiadott engedély alapján kell kiszámítania a Messiás eljövetelét.
(Forrás: Roger Liebi: Beteljesedett prófécia)
(Folytatom…)