Miért olyan kevesen élnek ezzel az adományozási jogukkal?
S miért nem segíthetjük az 1 %-ék adományozásával azt, akit akarunk?
A rendszer nem úgy működik, ahogyan azt a „mezítlábas” adózó elképzelné. Van ugye a fenti statisztika, miszerint, milyen sokan nem élnek ezzel az adományozási jogukkal.
S, ezért ezek a pénzek a költségvetésbe „vándorolnak” , pedig de sok helyen várják, várnák, mert szükségük van erre a +bevételre. Szíves figyelmébe hívnám fel a szíves figyelmét az adózóknak arra, hogy a http://adoegyszazalek.lap.hu/ oldalon sorakoznak az adományt várók nevei, s a névre kattintva a honlapjaik, tevékenységi körük, valamint adószámuk. Továbbá a NAV honlapján valamennyi támogatható szervezet, annak adószáma, illetve technikai száma is megtalálható.
Aki személyi jövedelemadó-bevallást nyújt be az adóhivatalnak, egyúttal rendelkezhet arról, hogy adójának 1+1 +val, mely civil szervezetet, egyházat, illetve a Nemzeti Tehetség Programot támogatja.
(Zárójelben, s halkan megkérdezném, hogy Iványi Gábornak a hajléktalanokat segítő szervezete most 2016-ban Iványi egyháza megkapta a Nemzeti Adó és Vámhivatal határozatát, hogy a szervezet az idén nem fogadhatja el az adózók által felajánlott 1 %-ot. Ismét).
A Kormány, illetve az adóhatóság nagyon is megszab(hat)ja, hogy kinek is utalhatunk.
Az emberek közönyössége okán pedig nagyon is elgondolkodtam. A közöny oka pedig az is lehet, hogy az adózók nem biztosak abban, hogy a pénz valóban az általuk megnevezett szervezethez jutott-e?
Vannak rossz tapasztalatok, mint a vörös-iszap károsultaknak gyűjtött pénzek sorsáról még mindig nem kaptunk részletes beszámolót. Mennyi pénzt adtak, osztottak ki az új házak felépítésére, az új életek megkezdésére, kialakítására, kártérítésre stb. Továbbá az egyéb adományok sorsáról sem volt a köznép korrektül tájékoztatva.
Ez már egy külön téma is lehetne. Itt említhetném meg a Nemzeti Színház-ra adományozott mérhetetlenül sok pénzt, az elrontott, felesleges kiadásokat stb. Ezek azok az okok, az indokok, melyek elbizonytalanítják a köznépet. S, inkább legyintenek, áh' minek "vergődjek" a listák olvasásával, az 1 % megküldésének lehetőségével. Itt van a baj, az ok. Az emiatti bizonytalanságot - a bizonyosságra kellene váltani.
Javaslatom szerint, visszajelzést kellene küldenie az adományozók részére – az adományozott szervezettől arról a tényről, hogy az utalt összeget meg is kapták. Igaz az általam ajánlott, linken elérhető lapon, fel van tüntetve mennyi -mind összes - pénzt utaltak az adományozók. De ebből még nem tudhatja meg az 1 %-át utaló, hogy ebben az ő pénze is benne van-e? Igaz, vannak akik névtelenül adományoznak, így ők kiesn(né)ek ebből az információból.
Itt és most leírjuk, hogy még nem késő!
Az szja 1+1 százalékáról az előző évekhez hasonlóan május 20-áig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül, így a bevallási nyilatkozatot választóknak is lehetőségük van erre.
Akik már benyújtották a bevallásukat vagy munkáltatójuknál X jelet tettek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) bízták meg a bevallás elkészítésével, de még egyetlen szervezetet sem jelöltek meg kedvezményezettként, nem maradtak le semmiről, az 1+1 %-ról ugyanis rendelkezni lehet a bevallástól függetlenül. (Hogy mi is ez az 1+1 % - arról bővebben az alábbiakban olvashatunk). Azok az adóforintok, amelyekről az adózók nem rendelkeznek, a költségvetésben maradnak – figyelmeztet közleményében az adóhatóság.
1+1 %-ék - mi is ez?
Erről az információt a www.tetalap.hu/hirek/item/ado-1-kinek-adjam oldalán olvashatjuk.
Az évenkénti esedékes adóbevallás elkészítésekor amellett, hogy eleget teszünk kötelességeinknek, még segíthetünk is egy általunk választott alapítványnak vagy egyéb szervezetnek a munkájában. Felajánlhatjuk az összeget többek közt egy állatmenhelynek, beteg gyerekek ápolásával foglalkozó alapítványnak vagy iskolának. Az egy százalék felajánlása előtt azonban nem árt tisztába kerülnünk az ezzel kapcsolatos tudnivalókkal, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy az összeg biztosan eljut a kiválasztott szervezethez. A felajánlásnak vannak bizonyos tartalmi és formai követelményei, amelyeket be kell tartanunk.
Személyi jövedelemadója egy százalékát minden olyan magánszemély felajánlhatja, akinek adófizetési kötelezettsége van, és aki személyi jövedelemadóját határidőre maradéktalanul befizeti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, illetve részletfizetési vagy fizetési halasztási engedélyt kapott a NAV-tól. Befizetett adónk egy százalékának felajánlásáról írásos nyilatkozatban rendelkezhetünk. Az összeget kizárólag egy a 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott szervezet javára ajánlhatjuk fel.
Nyilatkozatunknak tartalmaznia kell a választott szervezet adószámát. A nevét nem kötelező, de ezt is feltüntethetjük. A befizetett adó egy százalékáról kizárólag teljes egészében rendelkezhetünk; ezt nem oszthatjuk meg különböző szervezetek között, így csak egyet választhatunk. Egyházaknak felajánlott összegről külön, az adó további egy százalékának tekintetében nyilatkozhatunk, ehhez külön nyomtatványt kell kitöltenünk.
A nyilatkozat formájáról a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. paragrafusának (1) bekezdése rendelkezik. Az adózó a rendelkező nyilatkozatot vagy nyilatkozatokat személyesen vagy postán is eljuttathatja az adóhatóságnak.
A nyilatkozatot egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban kell elküldenie. A két (az egyházak, illetve az egyéb szervezetek számára felajánlott egy százalékról szóló) nyilatkozat egy garnitúra részét képezi, ezt együtt kell beborítékolnunk, nem választhatjuk szét a perforáció mentén; ezt majd a NAV teszi meg. A hatóság munkatársai a borítékot és a nyilatkozat az adózó nevét és adóazonosító jelét tartalmazó perforált részét kódjellel látják el, és azokat külön dolgozzák fel. Megkeresik a felajánlást fogadó szervezeteket és kötelezik azokat a jogosultságot igazoló nyilatkozatok benyújtására, illetve a törvényi feltételek harminc napon belüli teljesítésére.
Amennyiben a szervezet valóban jogosultnak bizonyul a felajánlás fogadására, a NAV legkésőbb az adott év december 15-ig átutalja a felajánlott egy százalékot a címzettnek. (No most ismét itt van bennem a kötözködés ördöge. Ha én-te-ő - felajánljuk azt az 1 %-ot, akkor miért csak az adott év december 15-i átutalásban reménykedhetünk. Hol pihen az a sok 1 %-i összeg? Kinek kamatozik?) Csípi a szemem. Miért nem lehetne GYORSABBAN intézni ezeket az utalásokat.
Hiszen mindegyik szervezet, szó szerint 'kiéhezve" várja az 1 %-i adományainkat.
A kedvezményezett alapítvány, közalapítvány vagy más társadalmi szervezet abban az esetben használhatja fel a felajánlott összeget, ha azt az alapító okiratában meghatározott közhasznú alaptevékenységre fordítják. A szervezet saját fenntartásával, működésével kapcsolatos kiadásokra csak a kapott összeg legfeljebb harminc százalékát használhatja fel.
A fenntartással kapcsolatos költségnek számítanak ebben az esetben a székhely fenntartásához, illetve az alkalmazottak bérének biztosításához szükséges költségek, így az ingatlan bérleti díja, a közműdíjak, a postaköltség, illetve a telefon és az internet díja.
Az egy százalékról nem csak a NAV által küldött formanyomtatványon nyilatkozhatunk. Amennyiben valahova elkevertük a NAV-tól kapott dokumentumot, vagy rosszul töltöttük ki, és szeretnének rajta változtatni, kitölthetünk egy új papírt. Egy hagyományos A4-es lap is alkalmas erre a célra; ezt egy normál postai borítékba kell helyeznünk, azt pedig az adóbevallási csomagba téve beküldenünk.
A borítékra minden esetben írjuk rá adóazonosító jelünket. Munkáltatói adó megállapítás esetén a munkavállalónak a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó lezárt, adóazonosító jelével ellátott, saját kezűleg aláírt borítékot legkésőbb 10 nappal az adóbevallás határidejének lejárta előtt el kell juttatnia a munkavállalónak.
Az egy százalék felajánlásáról való rendelkezést tartalmazó nyilatkozat érvénytelennek számít, amennyiben a befizetett adóra vonatkozó törvényi előírások nem teljesülnek, az adózó a befizetett adó egy százalékáról részlegesen rendelkezett, mindkét kedvezményezettet ugyanabból a kategóriából választotta ki, a kedvezményezett nem jogosult a felajánlásra, vagy a rendelkező nyilatkozat formai feltételei nem teljesülnek.
Érvénytelen a nyilatkozat például abban az esetben, ha az adózó rossz adószámot vagy technikai számot adott meg, egyáltalán nem adott meg számot, illetve az olvashatatlan; nem tüntette fel a borítékon saját adóazonosító jelét, vagy munkáltatói adó megállapítás esetén nem írta alá a borítékot.
G.B.
S miért nem segíthetjük az 1 %-ék adományozásával azt, akit akarunk?
A rendszer nem úgy működik, ahogyan azt a „mezítlábas” adózó elképzelné. Van ugye a fenti statisztika, miszerint, milyen sokan nem élnek ezzel az adományozási jogukkal.
S, ezért ezek a pénzek a költségvetésbe „vándorolnak” , pedig de sok helyen várják, várnák, mert szükségük van erre a +bevételre. Szíves figyelmébe hívnám fel a szíves figyelmét az adózóknak arra, hogy a http://adoegyszazalek.lap.hu/ oldalon sorakoznak az adományt várók nevei, s a névre kattintva a honlapjaik, tevékenységi körük, valamint adószámuk. Továbbá a NAV honlapján valamennyi támogatható szervezet, annak adószáma, illetve technikai száma is megtalálható.
Aki személyi jövedelemadó-bevallást nyújt be az adóhivatalnak, egyúttal rendelkezhet arról, hogy adójának 1+1 +val, mely civil szervezetet, egyházat, illetve a Nemzeti Tehetség Programot támogatja.
(Zárójelben, s halkan megkérdezném, hogy Iványi Gábornak a hajléktalanokat segítő szervezete most 2016-ban Iványi egyháza megkapta a Nemzeti Adó és Vámhivatal határozatát, hogy a szervezet az idén nem fogadhatja el az adózók által felajánlott 1 %-ot. Ismét).
A Kormány, illetve az adóhatóság nagyon is megszab(hat)ja, hogy kinek is utalhatunk.
Az emberek közönyössége okán pedig nagyon is elgondolkodtam. A közöny oka pedig az is lehet, hogy az adózók nem biztosak abban, hogy a pénz valóban az általuk megnevezett szervezethez jutott-e?
Vannak rossz tapasztalatok, mint a vörös-iszap károsultaknak gyűjtött pénzek sorsáról még mindig nem kaptunk részletes beszámolót. Mennyi pénzt adtak, osztottak ki az új házak felépítésére, az új életek megkezdésére, kialakítására, kártérítésre stb. Továbbá az egyéb adományok sorsáról sem volt a köznép korrektül tájékoztatva.
Ez már egy külön téma is lehetne. Itt említhetném meg a Nemzeti Színház-ra adományozott mérhetetlenül sok pénzt, az elrontott, felesleges kiadásokat stb. Ezek azok az okok, az indokok, melyek elbizonytalanítják a köznépet. S, inkább legyintenek, áh' minek "vergődjek" a listák olvasásával, az 1 % megküldésének lehetőségével. Itt van a baj, az ok. Az emiatti bizonytalanságot - a bizonyosságra kellene váltani.
Javaslatom szerint, visszajelzést kellene küldenie az adományozók részére – az adományozott szervezettől arról a tényről, hogy az utalt összeget meg is kapták. Igaz az általam ajánlott, linken elérhető lapon, fel van tüntetve mennyi -mind összes - pénzt utaltak az adományozók. De ebből még nem tudhatja meg az 1 %-át utaló, hogy ebben az ő pénze is benne van-e? Igaz, vannak akik névtelenül adományoznak, így ők kiesn(né)ek ebből az információból.
Itt és most leírjuk, hogy még nem késő!
Az szja 1+1 százalékáról az előző évekhez hasonlóan május 20-áig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül, így a bevallási nyilatkozatot választóknak is lehetőségük van erre.
Akik már benyújtották a bevallásukat vagy munkáltatójuknál X jelet tettek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) bízták meg a bevallás elkészítésével, de még egyetlen szervezetet sem jelöltek meg kedvezményezettként, nem maradtak le semmiről, az 1+1 %-ról ugyanis rendelkezni lehet a bevallástól függetlenül. (Hogy mi is ez az 1+1 % - arról bővebben az alábbiakban olvashatunk). Azok az adóforintok, amelyekről az adózók nem rendelkeznek, a költségvetésben maradnak – figyelmeztet közleményében az adóhatóság.
1+1 %-ék - mi is ez?
Erről az információt a www.tetalap.hu/hirek/item/ado-1-kinek-adjam oldalán olvashatjuk.
Az évenkénti esedékes adóbevallás elkészítésekor amellett, hogy eleget teszünk kötelességeinknek, még segíthetünk is egy általunk választott alapítványnak vagy egyéb szervezetnek a munkájában. Felajánlhatjuk az összeget többek közt egy állatmenhelynek, beteg gyerekek ápolásával foglalkozó alapítványnak vagy iskolának. Az egy százalék felajánlása előtt azonban nem árt tisztába kerülnünk az ezzel kapcsolatos tudnivalókkal, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy az összeg biztosan eljut a kiválasztott szervezethez. A felajánlásnak vannak bizonyos tartalmi és formai követelményei, amelyeket be kell tartanunk.
Személyi jövedelemadója egy százalékát minden olyan magánszemély felajánlhatja, akinek adófizetési kötelezettsége van, és aki személyi jövedelemadóját határidőre maradéktalanul befizeti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, illetve részletfizetési vagy fizetési halasztási engedélyt kapott a NAV-tól. Befizetett adónk egy százalékának felajánlásáról írásos nyilatkozatban rendelkezhetünk. Az összeget kizárólag egy a 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott szervezet javára ajánlhatjuk fel.
Nyilatkozatunknak tartalmaznia kell a választott szervezet adószámát. A nevét nem kötelező, de ezt is feltüntethetjük. A befizetett adó egy százalékáról kizárólag teljes egészében rendelkezhetünk; ezt nem oszthatjuk meg különböző szervezetek között, így csak egyet választhatunk. Egyházaknak felajánlott összegről külön, az adó további egy százalékának tekintetében nyilatkozhatunk, ehhez külön nyomtatványt kell kitöltenünk.
A nyilatkozat formájáról a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. paragrafusának (1) bekezdése rendelkezik. Az adózó a rendelkező nyilatkozatot vagy nyilatkozatokat személyesen vagy postán is eljuttathatja az adóhatóságnak.
A nyilatkozatot egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban kell elküldenie. A két (az egyházak, illetve az egyéb szervezetek számára felajánlott egy százalékról szóló) nyilatkozat egy garnitúra részét képezi, ezt együtt kell beborítékolnunk, nem választhatjuk szét a perforáció mentén; ezt majd a NAV teszi meg. A hatóság munkatársai a borítékot és a nyilatkozat az adózó nevét és adóazonosító jelét tartalmazó perforált részét kódjellel látják el, és azokat külön dolgozzák fel. Megkeresik a felajánlást fogadó szervezeteket és kötelezik azokat a jogosultságot igazoló nyilatkozatok benyújtására, illetve a törvényi feltételek harminc napon belüli teljesítésére.
Amennyiben a szervezet valóban jogosultnak bizonyul a felajánlás fogadására, a NAV legkésőbb az adott év december 15-ig átutalja a felajánlott egy százalékot a címzettnek. (No most ismét itt van bennem a kötözködés ördöge. Ha én-te-ő - felajánljuk azt az 1 %-ot, akkor miért csak az adott év december 15-i átutalásban reménykedhetünk. Hol pihen az a sok 1 %-i összeg? Kinek kamatozik?) Csípi a szemem. Miért nem lehetne GYORSABBAN intézni ezeket az utalásokat.
Hiszen mindegyik szervezet, szó szerint 'kiéhezve" várja az 1 %-i adományainkat.
A kedvezményezett alapítvány, közalapítvány vagy más társadalmi szervezet abban az esetben használhatja fel a felajánlott összeget, ha azt az alapító okiratában meghatározott közhasznú alaptevékenységre fordítják. A szervezet saját fenntartásával, működésével kapcsolatos kiadásokra csak a kapott összeg legfeljebb harminc százalékát használhatja fel.
A fenntartással kapcsolatos költségnek számítanak ebben az esetben a székhely fenntartásához, illetve az alkalmazottak bérének biztosításához szükséges költségek, így az ingatlan bérleti díja, a közműdíjak, a postaköltség, illetve a telefon és az internet díja.
Az egy százalékról nem csak a NAV által küldött formanyomtatványon nyilatkozhatunk. Amennyiben valahova elkevertük a NAV-tól kapott dokumentumot, vagy rosszul töltöttük ki, és szeretnének rajta változtatni, kitölthetünk egy új papírt. Egy hagyományos A4-es lap is alkalmas erre a célra; ezt egy normál postai borítékba kell helyeznünk, azt pedig az adóbevallási csomagba téve beküldenünk.
A borítékra minden esetben írjuk rá adóazonosító jelünket. Munkáltatói adó megállapítás esetén a munkavállalónak a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó lezárt, adóazonosító jelével ellátott, saját kezűleg aláírt borítékot legkésőbb 10 nappal az adóbevallás határidejének lejárta előtt el kell juttatnia a munkavállalónak.
Az egy százalék felajánlásáról való rendelkezést tartalmazó nyilatkozat érvénytelennek számít, amennyiben a befizetett adóra vonatkozó törvényi előírások nem teljesülnek, az adózó a befizetett adó egy százalékáról részlegesen rendelkezett, mindkét kedvezményezettet ugyanabból a kategóriából választotta ki, a kedvezményezett nem jogosult a felajánlásra, vagy a rendelkező nyilatkozat formai feltételei nem teljesülnek.
Érvénytelen a nyilatkozat például abban az esetben, ha az adózó rossz adószámot vagy technikai számot adott meg, egyáltalán nem adott meg számot, illetve az olvashatatlan; nem tüntette fel a borítékon saját adóazonosító jelét, vagy munkáltatói adó megállapítás esetén nem írta alá a borítékot.
G.B.
Utoljára módosítva: