Sziasztok!
Kisfiam most 11 éves, bölcsibe, oviba járt, ott mindenütt elmondták, hogy különös a viselkedése. Hordtuk nevelési tanácsadóba, mivel ott azt tanácsolták egy évvel elhúztuk az iskola kezdést.
Ekkor még Budapesten laktunk. Időközben vidékre költöztünk, itt kezdte meg az általános iskolát. Az iskola kérésére akik szerint ADHD-s elvittük a kaposvári gyerekneurológiára ahol elkezdték neki adni a Ritalint. Nem szedte sokáig, mert azt állapították meg, hogy semmi pozitív hatás nem tapasztalható.
Az iskolában jól teljesítő, hihetetlen szókincsel rendelkező, érdeklődő, de szinte teljesen magányos gyerekként élt, sokat beszélt, erőszakosan csak az őt érdeklő témákról, csak az ő szabályai szerint akart játszani stb. ezzel teljesen elriasztva magától a többi gyereket..Otthoni viselkedésére jellemző a folyamatos "nyaggatás" az önellátás hiánya wc használat evés stb. Baba kora óta ajtó mániás, ha egy őt érdeklő nem hétköznapi ajtót lát 100xkinyítja becsukja, senkit nem enged hozzáérni... Ha eszik tilos egy légtérben, köhögni,tüsszenteni, ásítani, mert abban a pillanatban befejezi az evést, mondván koszos lett az étel. Asztalhoz szinte soha nem hajlandó ülni. Fényképezni tilos, csak a tudtán kívül lehet- Ha meglátja a róla készült képeket tombol. Megpuszilni csak a fejét lehet nehogy "nyálas" legyen a bőre...Megölelni simogatni csak ha kéri vagy ha én kérem és ő úgy gondolja, engedi.
Harmadik osztályos korában a tanítónéni megemlítette hogy esetleg asperger szindrómás lehet, ennek én is utána olvastam, de ennyiben is maradt. Időközben a családban mindenkit súlyosan megrázó haláleset történt, én sajnos depressziós és pánikbeteg lettem. A férjem 5 éve már külföldön dolgozott megszabott határidős szerződéssel, így hozzá költöztünk Hollandiába. Jelenleg itt élünk. Az itteni iskolában 3 hónap után közölték, hogy nagy valószínűséggel aspergeres a gyerek.Teszteket töltöttünk, további vizsgálatokat javasolnak, de mivel Hollandiai állandó lakcímünk nincs biztosítást nem tudunk kötni az itteni vizsgálatok ára számunkra megfizethetetlen. 2 hónapja nálam cukorbetegséget diagnosztizáltak, de mivel biztosításom nekem sincs így a hazaköltözés mellett kellett döntenünk. Itt az iskolaév július 22 ér véget, ezután fogunk költözni. Írtam egy emailt az Autizmus Alapítvány ambulanciára, mert nem szeretném most már abbahagyni, ki szeretném vizsgáltatni a gyereket. Szerintetek tényleg lehet hogy aspergeres? Nagyon féltem és a szívem szakad amiért folyton magányos. Tudok rajta valahogy segíteni, hogy a viselkedése ne riasztó legyen a többi gyereknek? Itt hollandiában azt mondják rá az osztálytársai hogy őrült. Nagyon Aggódom Bocsi hogy ilyen sok voltam, de talán tudtok valami bíztatót mondani, írni nekünk. Szép napot nektek.