Az ultrakönnyű szerkezetek hosszú távon önellátóan tudnának működni, amikben oxigént és élelmiszert is lehetne termelni.
Egy felfújható holdfalról végzett rendszervizsgálat bemutatta, hogyan élhetnek az emberek a Holdon. Az Európai Űrügynökség (ESA) által finanszírozott kutatás bemutatja, hogy a holdbázist félig eltemetett, fánk alakú élőhelyeken hogyan működne – írta meg a WalesOnline.
Az ultrakönnyű élőhelyek hosszú távon önellátóan tudnának működni azáltal, hogy saját oxigént és élelmiszert lehetne benne termelni és hasznosítani. A működése szinte kizárólag napenergia felhasználásával történne.
Felfújás után az élőhelyeket 4-5 méter mélyre temetnék, hogy a sugárzástól és a mikrometeorittól is megvédje a benne élőket.
A tükröket az élőhelyek felett helyeznék el, ami mindig követné a nap mozgását, hogy aztán a napfényt visszaverje az üvegházakba. A tükörből érkező napfényt ezután egy mesterséges kráteren keresztül lefelé irányítanák, ahol egy másik kúp alakú tükör visszaveri azt a környező üvegházba, ami biztosítaná a szükséges energiát.
Kép: NorthFoto/© Pneumocell / SWNS
Az építményeket úgynevezett Moonbug-ok felhasználásával építenék, amiknek rákszerű lábai vannak és amik képesek meredek lejtőkön is felmászni, valamint minden irányban egyformán jól mozgathatóak.
A jelentés szerzője Thomas Herzig építész, a Pneumocell vezérigazgatója, Kömle Norbert asztrofizikus és Bihari Gábor fizikus.
Egy felfújható holdfalról végzett rendszervizsgálat bemutatta, hogyan élhetnek az emberek a Holdon. Az Európai Űrügynökség (ESA) által finanszírozott kutatás bemutatja, hogy a holdbázist félig eltemetett, fánk alakú élőhelyeken hogyan működne – írta meg a WalesOnline.
Az ultrakönnyű élőhelyek hosszú távon önellátóan tudnának működni azáltal, hogy saját oxigént és élelmiszert lehetne benne termelni és hasznosítani. A működése szinte kizárólag napenergia felhasználásával történne.
Felfújás után az élőhelyeket 4-5 méter mélyre temetnék, hogy a sugárzástól és a mikrometeorittól is megvédje a benne élőket.
A tükröket az élőhelyek felett helyeznék el, ami mindig követné a nap mozgását, hogy aztán a napfényt visszaverje az üvegházakba. A tükörből érkező napfényt ezután egy mesterséges kráteren keresztül lefelé irányítanák, ahol egy másik kúp alakú tükör visszaveri azt a környező üvegházba, ami biztosítaná a szükséges energiát.
Kép: NorthFoto/© Pneumocell / SWNS
Az építményeket úgynevezett Moonbug-ok felhasználásával építenék, amiknek rákszerű lábai vannak és amik képesek meredek lejtőkön is felmászni, valamint minden irányban egyformán jól mozgathatóak.
A jelentés szerzője Thomas Herzig építész, a Pneumocell vezérigazgatója, Kömle Norbert asztrofizikus és Bihari Gábor fizikus.
