A Linuxot annyira szeretem, mint a Windowst, az
ilyen hamiskás írásokat viszont nem szeretem.
3. Támogatás
Igaz, a Linuxnak nincs hivatalos, központosított „minden Linuxra kiterjedő” terméktámogatása – ennek ellenére azonban elmondható, hogy a Linux support bizony fényévekkel jobb, mint a komoly pénzekért megvásárolt ablakos terméktámogatás. Hogyan lehetséges ez? Nos, a jelenség kulcsa az első pont (GPL) körül keresendő – mivel a Linux különböző verzióit folyamatosan fejleszti, toldozza-foltozza a milliós nagyságrendű Linux-közösség, a fórumokon, és webhelyeken, akarva-akaratlanul gyakorlatilag 24/7 ügyeletet valósítanak meg a lelkes felhasználók. Problémánk van az Ubuntuval? Csak postázzuk ki egy fórumra, és egy óra alatt annyi tanácsot/megoldást kapunk, hogy spamszűrőt kell beállítanunk.
A Windows terméktámogatás ezzel szemben inkább a hagyományos vonalat követi – ha azonban átesünk a különböző ellenőrzéseken (bizony, nekünk kell bebizonyítanunk, hogy eredeti az operációs rendszerünk, csak ezek után kapunk segítséget – az ártatlanság vélelme itt nem működik) akkor a Windows esetében is kimagasló támogatást kapunk. A pénzünkért természetesen, hiszen itt a támogatás sem ingyenes. Érdekes módon, a legtöbb felhasználó a Windows rendszerek esetében is inkább a „linuxos” megoldást követi, azaz fórumokon és weboldalakon (például a Techline-on
keresi a megoldást a problémára – ebből is látszik, hogy a Linux-féle közösségi terméktámogatás a járhatóbb út.
Több
Linux disztribúcióhoz is van
fizetős terméktámogatás, de úgy tűnik a Microsoft kitüntetett figyelmet érdemel, és fikázni kell.
4. Hardvertámogatás
Bár a Linux-hívők most egy emberként fognak felhördülni, mi mégis megállapítjuk: a hardvertámogatásban bizony a Windows a nyertes. Bár a Linux is jelentős eredményeket tud felmutatni ezen a téren (főleg az utóbbi két-három évben javult sokat a helyzet), azért egy kínai gyártmányú „szinte-olyan-mint-a-HP” szkenner, vagy egy-két videókártya/hangkártya működésre bírása még mindig elég sok szöszölést kíván Linux alatt.
Nem a Windows a nyertes, hanem a legelterjedtebb PC-s operációs rendszer. Ha a Linux lenne ez a rendszer, a gyártók Linuxra írnának több
illesztőprogramot. Persze egy átlagos felhasználónak ez mindegy, az eredmény az, ami a cikkben van, csak nem érzem így fairnek ezt a kinyilatkoztatást.
5. Stabilitás
Most pedig eljött az idő, hogy a Microsoft-hívők hördüljenek fel: stabilitásban ugyanis, nemhogy a Linux az abszolút nyertes, inkább fogalmazzunk úgy, hogy ebben a kategóriában a
Windows-alapú rendszerek egyszerűen nem is indultak. Egy jól bekonfigurált Linux ugyanis nem fagy le, nem esik szét, nem fordul elő, hogy a „rendszer nem válaszol”, nincsen „kritikus hiba” és leállás.
Ha egy alaposan bekonfigurált Linuxot elindítunk, és napi 24 órában dolgozunk rajta, akkor az valószínűleg az idők végezetéig menni fog, amíg csak áramot kap a gép – és még újra sem kell indítanunk. (Jelen cikk írása alatt, az XP kétszer indult újra, mert automatikus frissítés történt)
"
Windows-alapú rendszerek egyszerűen nem is indultak" - Ezt humornak szánta, vagy hisz is benne?
Vajon az az XP is jól és alaposan be volt konfigurálva? Mi köze az automatikus frissítések miatti újraindításoknak a stabilitáshoz?! Hogyan tehetünk szert jól és alaposan bekonfigurált Linuxra? Vagy a jól és alaposan bekonfigurált Linux telepítés után már készen is áll nekünk? Miért emelte ki azt, hogy egy jól és alaposan bekonfigurált Linux? Talán azért, mert ugyanolyan gyakorisággal válik használhatatlanná egy Linux alapú operációs rendszer, mint egy Windows, ha bután használják?
6. Frissítés
Nos, a frissítés egy érdekes kérdés: legális Windows rendszerünk bizonyos időközönként letölt valamit, valamiket… Hogy mikor és mit, abba nem sok beleszólásunk van ... Hogy jobb avagy rosszabb lesz-e a frissítés után a rendszer, az mindegy: arcunkba kapjuk a javítást, ha kell, ha nem.
Ez nem igaz. Úgy értem, _nem igaz_.
abban csak reménykedhetünk, hogy közben ugyanígy nem tölt-e felfelé is valamit
Természetesen tölt felfelé is, hiszen honnan tudná a Microsoft szervere, mit küldjön, frissítéseket vagy a
CIA-t?!
Nem is beszélve arról, hogy az új Windows rendszerek megjelenésekor (lásd Vista) finoman és úriasan ugyan, de rá leszünk kényszerítve, hogy előbb-utóbb megvegyük az új rendszert (Vista esetében például: „Games for Vista”… és a DirectX 10).
Ezzel vajon azt akarta mondani, hogy pl. az Ubuntu 6.06 ugyanazt tudja, amit az Ubuntu 8.10? A linuxos felhasználók például sokszor várják, hogy mikor lesz már új
kernel, ami végre támogatja egyes hardvereiket. És egy újabb verziójú Linux kernel nem csak annyiból áll, hogy már támogat egy adott hardvert, ami azt jelenti, hogy egy átlagfelhasználót a Linux is "kényszerít" erre-arra. Az a kernel, amit épp kiadtak és végre támogatja emberünk adott hardverét, tartalmazhat olyan változtatásokat, melyek befolyásolják a rendszer többi elemének működését. És a Linux kernel mellett a disztribúciók is fejlődnek, és aki örökre Ubuntu 6.06-ot akar használni, az nem biztos, hogy hozzájut az Ubuntu és a Linux kernel jövőbeni funkcióihoz.
A Linux esetében természetesen mi döntjük el, váltunk-e egy jobb verzióra, cserélünk-e rendszermagot (kernel), illetve azt is mi döntjük el, hogy mit foltozgatunk meg és mit nem. Ha nekünk például egy Linux komponensből a 2003-as verzió kell, mert az tetszik, vagy azt szoktuk meg, akkor használjuk azt – senki nem kényszerít arra, hogy frissítsünk.
A Microsoft sem kényszerít senkit semmire. Ha pl. valaki 2003-as Linux kernelt használ, akkor nem biztos, hogy egy 2008-ban készült szoftver normálisan fog működni, mert nem várható el, hogy az adott szoftvert 2003-ban kiadott kernelű Linux disztribúción teszteljék. A programok mindig feltételeket támasztanak az őket futtatni kívánó rendszer felé. Ezek a feltételek az idő előrehaladtával változnak, mert, ha nem változnának, nem lenne fejlődés. Miért várnánk el a Microsofttól, hogy pl. egy 2008-as Windows XP-összetevő bármilyen 2001 és 2008 között kiadott javítás vagy egyéb összetevő telepítése nélkül használható legyen a Windows XP-vel? Egy Linux disztribúció komponenseinek is vannak függőségei. Természetesen a Linux nem kényszerít semmire, mert a
forráskód nyílt, így bárki készíthet magának bármilyen rendszert, csak össze kell ollózni a
forráskódokat, és
fordítás után már használható is az új rendszer. De az átlagos felhasználót ez nem érdekli, nem is gondol rá, és talán nem is érti.
7. Biztonság
Oldalakat lehetne írni a kérdésről, a tény azonban tény marad: a vírusoknak, rosszindulatú (vagy hozzá nem értő) felhasználók ténykedésének, külső támadásoknak és minden ilyesminek a Windows a célpontja… Nem tehet róla szegény, egyszerűen ilyen a felépítése: rengeteg biztonsági rés,
nem igazán biztonságos felhasználó-kezelés, ráadásul az alkalmazásoknak hozzáférésük van a rendszerhez. És persze mint a legjobban elterjedt rendszernek, megvan az a hátránya hogy a vírusok/ártalmas kódok legtöbbje Windows alapú.
"rengeteg biztonsági rés" - Ilyenek a Linux kernelben és egyéb programokban is vannak.
"
nem igazán biztonságos felhasználó-kezelés" - Bár tudnám,
ennek (a hivatkozás
céljára gondolok) mi köze a Windows felhasználó-kezeléséhez?!
"ráadásul az alkalmazásoknak hozzáférésük van a rendszerhez" - Vajon ez mit jelent? Ha egy átlagos felhasználói alkalmazás miatt lefagyhat a Linux (vagy bármi olyasmi történhet vele, ahonnan egyszerű felhasználónak csak a számítógép újraindítása segít), akkor ez gyenge érv a Windows ellen. A vírusokkal és egyéb támadásokkal szemben a Linux alapú operációs rendszerek kisebb kockázatot jelentenek, csak nem értem, miért kell félig butaságokkal alátámasztani valamit, ami mellett értelmesen is lehetne szólni.
A Linux ezzel szemben olyan biztonságos, amilyenre csináljuk – az óvatlan és gondatlan felhasználó persze a Linuxot is céltáblává teheti, ha azonban nem vagyunk teljesen kezdők, akkor a pingvin az egyik legbiztonságosabb rendszer, akár otthonra, akár céges szinten.
Mit jelenthet az, hogy "amilyenre csináljuk"? A Windows-t nem lehet "amilyenre csinálni"? (Válasz: a Windows-t nem lehet "amilyenre csinálni", mert - mint feljebb látható - a cikk írójának már azt sem sikerült beállítania, hogy maga válassza ki, milyen frissítéseket és mikor telepítsen az XP. – Elnézést kérek, mert nem akartam ellenállni!)
8. Installálás/uninstallálás
a szoftverek installálása és főleg uninstallálása, a legszörnyűbb módon a Windows rendszereken van megoldva. A Mac felhasználók jól tudják ezt (ha egy Mac használónak megemlítjük, hogy egy szoftverünk eltávolítása után a merevlemezen felejtett pár DLL-t és könyvtárat, akkor azt fogja hinni, viccelünk).
"a szoftverek installálása és főleg uninstallálása, a legszörnyűbb módon a Windows rendszereken van megoldva. A Mac felhasználók jól tudják ezt" - Honnan tudják annyira jól, ha Macet használnak?!
A "szoftverek installálása és főleg uninstallálása" a Windows rendszereken nincs megoldva. Mindenki úgy csinálja, ahogy akarja. Windows Installer van, a Linux disztribúciókból megszokott
csomagkezelőkhöz nagyon hasonlatos eszköz nincs. Csomagkezelő használata nélkül Linux alapú rendszereknél is maradnának ottfelejtett könyvtárak és állományok. Természetesen a linuxos csomagkezelők egy átlagfelhasználó szempontjából nagyon jó dolgok
, és ebben a Windows tényleg fejletlen.
Pillanatnyilag a Windows az egyetlen rendszer a világon, ahol előfordulhat, hogy nem tudunk eltávolítani egy alkalmazást, illetve, hogy el tudjuk távolítani, de rengeteg Registry-bejegyzés, könyvtár, DLL és egyéb szemét marad utána.
"Pillanatnyilag a Windows az egyetlen rendszer a világon, ahol előfordulhat, hogy nem tudunk eltávolítani egy alkalmazást" - Nem is tudom, lehet, hogy igaz...
"rengeteg Registry-bejegyzés" - Ha linuxos csomagkezelővel távolítunk el egy programot, annak beállításai sem törlődnek, csak azok a beállítások nem a
Registry-ben vannak, mert nincs Registry (hanem konfigurációs állományok vannak).
"DLL" - A
DLL-ek egyik lényege, hogy több alkalmazás használhatja őket egyszerre. Egy törölt DLL-t semelyik alkalmazás nem használhatja, pedig a DLL-ek egyik lényege, hogy több alkalmazás is használhatja őket egyszerre.
9. Parancssor
Ha ... átlagos dolgokra használjuk gépünket, akkor ugyanúgy soha nem fogunk találkozni a Linux parancsorral sem, mint a Windows parancsorral
Bár így lenne!